Esztergom és Vidéke, 1898

1898-02-02 / 10.szám

Hübchsel Sándorné és Erzsike, özv. Laczkó Pámé és Vilma, Leitgeb J.-né, Magos S.-né ésEmma,Mattyasovszky L.-né és Ma­riannMattyasovszky fc K.-né és Olga, Marosi J.-né Mezey D.-né és Ilonka, Paulovics G.-né,Perényi Árpádné, Perényi Kál­mánné, özv. Perényi Henrikné és Irma, Re­viczkyGáborné.Saághy Agatha, Melanie és Margit, özv. Tilmann Károlyné és Margit. Vörös Józsefné és özv. Zubcsek Mi­hályné. * Ünnepi ebéd. Boltizsár József érseki helynök ma tartotta a szokásos farsangi diszebédet, amelyre közéletünk előkelőbb szereplői voltak hivatalosak. :;: Táncpróba. A Katholikus Legény­egyesület vasárnapi táncpróbája minden várakozáson felül sikerült s különösen az egyházi férfiak keresték fel nagy számban. Szenzációja volt a magyar magántánc, amelyet Csally Károly oki. tánctanító igazi magyaros érzékkel és temperamentummal mutatott be. * A Polgári Bál iránt, amelynek utol­sója évekkel ezelőtt zajlott le, az érdek­lődés egyre jobban növekvőben van. A díszes meghívókat, amelyek ízléses girlandja a város színeit mutatja, már szétküldötték. Az este 8 órakor kezdődő bál rendezősége a következő : Elnök : Dóczy Ferenc. Tagok: Bargel Mihály, Berány Antal, Bernwalner Lajos, Draxler A., Draxler F., Fritcz György, Fekete Géza, Globotsnik József, Hollóssi Károly, Iványi Géza, Kellner Ignác, Krechnyák Ferenc, Kitczinger József, Laiszky János, Magyari László, Rothnagel László, Schleifer Lajos, Sztahovits Jenő, Szálai Imre, Vickhor József, Vörös József, Waldfogel József, Wanitsek Rezső. * A Kereskedő bál rendezősége közli velünk, hogy a táncot megelőző séta­hangverseny programmja a következő lesz : i. Dal, Kéler Bélától. 2. Souvenir de Budapest, keringő Ivontól. 3. Magyar vírányok, Schlögeltől. 4. Ábránd Guo­nod «Zamora» operájából. 5. Pacsirta és kakukmadár, Rixnertől. Már csak a jótékony cél (az építendő közkórház) ér­dekében is óhajtjuk, hogy érdemes ke­reskedő ifjúságunk szombati estélye mi­nél fényesebben sikerüljön. * A mészárosok és hentesek ipar­testülete folyó hó 6-án azaz vasárnap táncvigalomra készül a >Három Szere­csent termében. A rendezőség élen Si­mon József es Nagy Ignácz állanak, akik semmi fáradságot nem kiméinek, hogy a mulatságot minél sikerültebbé tegyék. E mulatság első lesz, amelyet a mészáro­sok és hentesek egyesülete rendez és a menyire az előjelekből következtetni lehet, az idei farsang egyik legmulatsá­gosabb és szórakoztatóbb estélyének ígérkezik. A »Három Szerecsen* termei ez alkalommal ízlésesen lesznek díszítve s tulajdonosa mindent elkövet, hogy a közönség mennél kellemesebben töltse az estélyt; Ízletes ételekről és italokról jeles konyhája és pinczéje kezeskedik. fpy Jönnek! Jönnek! ~9i Kik Jönnek? THE SISTERS BARRISON SVENGALI, A BÖSZ és TRILBY, A SZÖSZKE. TOVÁBBÁ : <KARPRÓB.A» A BOHÓZATOK KIRÁLYA. !! UTÁNNA: Jönnek! Jönnek! * A bálok rendezőségeit megkérjük egy kis fiegyelmességre, amivel vendégeik­nektesznek első sorban kedves szolgálatot. Jelöljenek ki tagjaik közül egyet-kettőt, akik a vendégek pontos névsorát fel­jegyzik, betűrendbe szedik az «asszonyok», «leányok* csoportjába osztva és másnap beküldik a, hírlaphoz. Ez a névsor ki fogja egészíteni a mi tudósításainkat és mindenesetre elősegíti annak pontos­ságát. TTTT? I 1 JSi I rwJd rSi m Esztergom, január 29. — A Palkovics-emlók bizottsága szom­baton délután 3 órakor a vármegyeháza tanácstermében ülést tart. Főtárgyai lesznek : a Gerenday-cég válaszoló levele a bizottság legutóbbi felhívására, továbbá a süttŐi Holdampf-cég ajánlata, hogy az emlék az ő kőbányájából kikerülő kőből készüljön. — Esküvők. A hét első három napján három szép esküvő folyt le egy­másután. Kezdődött vasárnap Aldory Vilma kisasszonyéval, aki e napon es­küdött Örök hűséget vőlegényének : Wal­fisch Ármin párkányi gabonakereskedő­nek. A vasárnap délben megtartott temp­lomi szertartásnál, amely alatt dr. Weisz Izsák rabbi a fiatal párhoz nagyon szép, tartalmas és megható beszédet intézett, a város intelligenciájának java része megjelent. Az esküvőnél mint tanuk Szenttamási Béla és dr. Horn Károly helybeli ügyvédek szerepeltek. A nászla­koma után, amely a Fürdő vendéglőben folyt le, a fiatal pár nászútra indult. — A második esküvő hétfőn délután történt meg a belvárosi plébánia-templomban. Kása György verebélyi gyógyszerész vezette oltárhoz szép menyasszonyát, Paitly Margit k. a.-t, Paitly Nándor fo­gyasztási adóhivatalnok leányát, akinek násznagyai Fiedler Ferenc primási ügyész és Znamenák Sándor aranyosmaróthi káptalani ügyész voltak. — Ma délután esküdött meg Szölgyémy Gyula, városi elemi iskolánk egyik legképzettebb ta­nítója Pach Irén kisasszony nyal, Pach Antal városi képviselő leányával. — Halálozás. Özvegy Szabó Imréné, született Brinkmann Ludovika hosszas szenvedés után elhunyt. — A vihar áldozata. Az egész Euró­pát felkorbácsolt óriási szélviharnak, amely még ma délelőtt is erősen dühön­gött, városunkban is van áldozata. Egy napszámost, aki a Bottyán János-utcában gömbakácot nyestett, létrástól felfordított A szegény ember fején és oldalán sulyós zuzódásokat szenvedett, ugy, hogy a közkórházba kellett beszállítani. — Városi közgyűlés? Ismeretes, hogy a háromnapos decemberi városi közgyű­lés február 3-át tüztj ki közgyűlési ha­tárnapul a tűzoltó telep felépítésére vo­natkozó s elvben elfogadott közgyűlési határozatra nézve. Ma február elseje, a közgyűlési meghívót még nem küldettek szét, sőt a közgyűlési tárgysorozatról a városházán mit sem tudnak. Ugy lát­szik, odafenn szorgalmasan olvassák ke­vés üres idejükben Spielhagen Frigyes nagy pszikológiával megírt novelláját: »Csak a tizenkettedik órában!? — Mé­gis történnek csodák. Lapunk zártakor a városháza kapuján megjelent a fekete tábla, amely a képviselőtestület tagjait febr. 3-ának d. u. 3 órájára hivja össze. A 13 pontos tárgysorozatban szerepel a főispán leirata a város anyagi viszonyait érintő közgyűlési és tanácsi határozatok tárgyában, a városi tanács javaslata a fővárosi lapok >szenzációs sikkasztás« cimü hirére vonatkozólag, a rendőrségi tisztviselők egyenruhája, a vásártér ren­dezésére vonatkozó tanácsi javaslat. — Az Esztergomvidéki Történelmi és Régészeti Társulat vasárnap d. e. igen örvendetes érdeklődés mellett tartotta meg rendes évi közgyűlését a vármegye­háza tanácstermében. Az elnök : Krup­lanicz Kálmán hirtelen roszulléte miatt nem jelenhetett meg s igy az összegyűlt tek egy szép megnyitó beszédtől estek el. A gyűlést helyette Pór Antal kanonok, akadémiai tag vezette, aki rövid meg­nyitó szavaiban utalt arra, hogy az or­szág története igazi mozaikmű s éppen ezért a helyi társulatoknak nagyon is megvan a maga létjoga, amennyiben a közel eső részleteket legkonyebben les­hetik el, kutathatják fel s éppen ezért a társulat tagjainak is meg van a maga tág munkaköre annyival is inkább, mert lehet mondani, hogy Esztergom az or­szág első történeti városa. Majd Rózsa Vitái főtitkár mutatta be terjedelmes nagy gondossággal megirt és ékesszó­lóan előadott titkári jelentését, amely általános részében behatóan és meg­győzően fejtegette a történelem és ré­gészet művelésének üdvös hatását, befo­lyását, eredményeit. A jelentés a társu­lat kiadandó évkönyvébe kerülvén, a nagy közönség által is élvezhető lesz. Belőle tud­tuk meg, hogy az egyesület tagállo­mánya az elmúlt évben 35 uj taggal nö­vekedett s igy I88-ra emelkedett. Tudo­másul vették a számvizsgáló bizottság­nak Reusz József által előadott jelenté­sét, amely kimutatta, hogy a mult év bevételei 472 frtra, kiadásai 227 frtra rúgtak s hogy az egyesület vagyona je­lenleg 1079 frt. Az idei év bevételeit és kiadásait 476 frtban állapították meg, régi­ségek vételére 100 frtot és előre nem látható kiadásokra is jelentékenyebb ösz­szeget vévén fel. Majd az elnök indít­ványára másod titkárrá Osváth Andort, uj válaszmányi tagokká dr. Bárdos Re­miget, Litsauer Sándort és B. Szabó Mihály urakat választották. A gyűlés további folyamán felszólalt Némethy La­jos esperes plébános és örömmel jelen­tette be, hogy a nemrég itt járt Nagy Géza múzeumi őr a Kolos-hid építése alkalmával felszínre került leletekből csak az antidiluviális koponyát, a tatár­fejet és csákányt, a törökzászló egyik félholdját s a lófark egyik gombját vitte el, a többi régiséget, amely két nagy ládát tölt be, az egyesületnek vissza­hagyta. Ugygyancsak ő helyezte kilá­tásba, hogy az egyesület kérésére a kultuszminisztérium az ásatási költségek­hez mindenesete hozzá fog járulni. Fel­hívta a gyűlést, hogy az egyesület most már tekintélyes régiséggyüjteményének alkalmas elhelyezéséről gondoskodjék. A gyűlés elhatározta, hogy ásatási költsé­gekre a kormánytól 5oo frtot fog kérni s megkéri a főkáptalant, hocry régiségeit leg­alább ideiglenesen a főkáptalani könyvtár egyik üres szobájában helyezhesse el. Többen felszólaltak, hogy bécsi és buda­pesti régiségárusok elárasztják a megyét utazóikkal, akik feltúrják a határokat és potom áron visznek el értékes régi­giségeket: megfelelő intézkedésről fog­nak gondoskodni. Végül Osváth Andor köszönte meg megválasztását s felhívta a gyűlés figyelmét a p. maróthi várro­mokra és a dömösi kolostor helyére. A gyűlésen ott láttuk Andrássy János alispánt, B. Szabó Mihály főjegyzőt, Maiina Lajos polgármestert, dr. Csernoch János, Maszlaghy Ferencz kanonokokat, Reviczky Győző főszolgabirót. Ober­mayer György reáliskolai igazgatót, dr. Kereszty Viktor tanárt, a bencés szék­ház több tagját és másokat. A jelenvol­tak nagy érdeklődéssel szemlélték a Némethy Lajos által megszerzett spanyol tőrt, mely az 1530—40-es évekből lehet és egy hamvvedret, mely azért becses, mert hamu is megőrződött benne. — A Propeller Társulat öröme. A Propeller Társulatnak a rég mult idők­ből különböző címeken közel 3000 frt illetéktartozása állott fenn. Mint értesü­lünk a legfelsőbb fórum ez összeg utó­lagos megfizetését elengedte. — A kinyitott asztal. A polgármester és a városi főügyész, továbbá két tanú jelenlétében tegnap lelnyították dr. Helcz Antal volt polgármester eddig elzárt asztalát s abban néhány ügyiraton kivül nagyobb számú, városunknak a török hódoltság alul való felszabadulása emlé­kére készült érmet találtak, amelyeket a levértárban helyeztek el. — Fehér Ipoly névünnepe. A pannon­halmi Szent Benedek rend jan. 30-án ülte meg az intézet kegyurának, Fehér Ipoly főapátnak névünnepét. Reggel 8 órakor az ifjúság részt vett a nagy mi­sén, melyet Francsics Norbert tankerü­leti főigazgató a főgimnáziumi tanárok aszszisztenciája mellett mondott. Mise alatt a főgimnáziumi énekkar régi magyar egyházi dalokat adott elő. Fél 10-kor a Czuczor Önképzőkör diszgyülést tar­tott. Szitkey Béla elnök szép alkalmi beszéde után szavallatok következtek, amelyekben Brenner K. VIII., Schvichterl. VI., Benkó K. V. és Puksa András VII. o. növendékek jeleskedtek. Az ifjúság üléséből táviratilag üdvözölte a főapátot. Déli fél 1 órakor a székház fényes ebé­det adott, melyen a város előkelősége vett részt. Ott voltak: Boltizár József érseki vikárius, Wojnovich Emil ezredes, Francsics Norbert, Maszlaghy Ferenc, dr. Walter Gyula, Andrássy János, B. Szabó Mihály, Halmos Ignác, dr. Föld­váry István, Frey Ferenc, Pisuth István, Fiedler Ferenc, Lengyel Flávián, Ober­mayer György, dr. Fehér Gyula, Magos Sándor, Pongrácz Zsiga, Walther Károly, Niedermánn József, Mattyasóvszky Lajos, Reviczky Győző. Az igazgató az ebéd folyamán a székház nevé­ben éltette a Szent Benedek rend fejét. — Boltizsár püspök lelkes szavak­ban éltette azt a rendet, amely egykorú a magyar hazával és a keresztény civi­lizációnak hazánkban való megalapítója. Ö méltóságára, a pannonhalmi főapátra, a jeles rend fejére emeli a poharát. — Boldizsár ő méltósága egyúttal az itt időző kir. főigazgatót is éltette. Mire a kir. főigazgató megköszönte a kitüntető figyelmet és éltette Boltizár püspököt. Majd Vojnits igazgató megköszönte Ő Méltó­ságának lelkes és megtisztelő szavait s őt mint az esztergomi társadalom mág­nesét élteti. Az élénk társaság egész az esti órákig maradt együtt. A fényes lakoma menüje a következő volt: Francia leves. Fogas. Vadsertés. Fánk. Vesepecsenye. Angol tészta. Fácán. Fagylalt. Gyümölcs. Sajt. Tényői veres. Somlai Fehér. Monopolé. Fekete Kávé. — Egy olvasókör közgyűlése. A bá torkeszi polgári olvasókör, 20-ik évfor­dulati rendes és egyúttal tisztújító köz­gyűlését, mint levelezőnk irja, január hó 30-án, délután 3 órakor tartotta meg, következő tárgysorozattal: 1. Elnöki meg­nyitó. 2. A jegyzőkönyv hitelesítésére 3 tag kiküldése. 3. A mult közgyűlés jegy­zőkönyvének felolvasása. 4. Jegyzői je­lentés. 5. Az 1897. évi pénztári száma­dás fölülvizsgálása. 6. Az 1898-ik évi költségelőirányzat tárgyalása. 7. Általá­nos tisztujitás. 8. Netáni indítványok. 9. Elnöki záróbeszéd. Az egyleti tisztujitás csendben folyt le, amenyiben a közgyű­lés egyhangúlag és lelkesedéssel a régt volt tisztikart és igazgató választmányi közfelkiáltással újra megválasztá. A in-^ ditványok sorában felemlitést érdemel, Simonyi Lajos, gazdasági felügyelő ja­vaslata — a 48-as nemzeti újjászületés fél­százados, közeledő 50-ik — és a helyi közművelődési egylet' fennállásának 20-ik évfordulati kettős jubileumára vonatko­zólag. A több pontból álló programm­tervet általános érdeklődés közt felolvasta s azt a közgyűlés további megbeszélés czéljából a ker igazgató választmányá­hoz tette át, egyéb, más tárgyra vonat­kozó indítványokkal és javaslatokkal együtt. A közgyűlés kimagasló mozzanata mindenesetre Meisermann Igmácz, a kör husz éves elnökének lángoló hazafisággal megirt igazán remek beszéde volt, me­lyet térszüke miatt sajnálatunkra ez­úttal nem közölhetünk. Á közgyűlés be­fejezése után a polgári Olvasó-Kör nagyérdemű védnöke, bátorkeszi Kobek István országos képviselő egy Bátorke­szin létesítendő és részvényekre fektetett takarékpénztár érdekében, mint erre fel­szóllitott korelnök, ugyanazon közgyű­lési nagyteremben, egy külön e czélu ér­tekezletet nyitott meg az Összes jelen­levők általános tetszése és érdeklődése közt röviden körvonalozván előadásában azokat a pontokat, melyeket fenti czélból elég világosan, bőven és érthetően kifejtett. Az értekezletnek egyes, jelenlevők hoz­zászólása után az lett az eredménye, hogy 12 tagu, szűkebb körű bizottság választatott meg, fentjelzett takarékpénz­tári előmunkálatok véghezvitelére s gya­korlati végrehajtására. Az elnök ur igazán szép és lendületes beszédjéből közöljük a következő beve­zető részt: »Napról napra közeledünk a nemzeti újjászületés félszázados fordulója felé. Ötven éve lesz innen-onnan, hogy a hármas bérez honában testet öltöttek a szabadság és egyenlőség magasztos esz­méi ; ötven éve lesz innen-onnan, hogy a gondolat, a szó, az irás, a föld felsza­badultak a hatalom túlkapásai s az ural­kodó osztályok önzése által kovácsolt évszázados rablánczokból. A magyar nemzet, a szabadság zászlajának e régi lobogtatója is megértette a kor intő szó­zatát s avatott kézzel szabadította meg Esztergomban először!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom