Esztergom és Vidéke, 1898

1898-10-06 / 80.szám

kat lefoglalják az állami funkciók. Tisztviselőit, papírját, tintáját az állam fogyasztja. És mig a megyei administració költségeit az állam viseli, addig városainknál megfordítva áll a dolog, mert nem kapnak egy krajcár hozzájárulást sem. Legelőször ezt a hiányzó hozzájárulást kívánják a városok. Nem mondjuk, hogy együttes fellépésükre a törvényhozás már az 1899. évi költségvetésben válaszol, de akciójuk szükséges, hogy feltárja, melyik város mennyit költ közigazgatásra és mennyit áldoz közcélú helyi intézményeire. Szükséges, hogy meginduljanak a városok együttes erővel a közös harcba, azért, hogy elejét vegyék azon rendszer folytatásának, a mely licitáltat velük egyes intézmények felállítása előtt. Mert nincsen olyan országos érdekű kulturális, vagy gazdasági intézmény, amelynek elnyeréséhez azt az előfeltételt ne fűznék, hogy a város adjon hozzá telket, pénzt berendezést, szubvenciót. Ha pedig a kormány egy-egy intézményt valamely városban elhelyezni készül, kész a gyanúsítás, hogy kortespolitika vezeti. Már pedig, ha a városok képesek arra, hogy többnyire a községi adó számlájára milliókat vegyenek fel kölcsön, az állam mégis csak jobban beállíthatja 20—30 millió frt évi törlesztési részletét költségvetésébe, mint pl. Esztergom közel egy millió adósságát, a magáéba. Ezért kell, hogy a városok kiálljanak a küzdőtérre a tekintetben is, hogy eddigi áldozatkészségüket végre az állam is honorálja, mert — Oh! nem, — kiáltott a hercegnő ijedten. Papa nagyon haragudnék. A grófné felhasználta ezt a vonakodási pillanatot, hogy tanítványát betolja az ajtóba, melyet maga után csukott be, miután hamarjában még egyszer mélyen meghajolt a császár előtt, Az uralkodó megíordult. — Majd meglátjuk ! szólít magában a lépcsőn lesietve. Aki az ebéd alatt jól megfigyelte az ifjú császárt, az észrevehette, hogy élénkebb volt, mint eddig. Sőt szemei némelykor sajátságos fényben villantak fel, mig kezeit elégedetten dörzsölgette. Alig hogy a társaság a kávéhoz a szomszéd szalonba vonult, a császár gyors léptekkel közeledett a háziúr felé. — Egy kérésem van — szólt hangosan az uralkodó, nagyon szeretném ha bemutatnátok nekem legifjabb leánytokat, Erzsébet hercegnőt, kivel imént a lépcsőn találkoztam. Bajorhonban nem szokás-e, mint nálunk, hogy a gyermekeket rövid időre a szalonba is bevezetik ? Altalános meglepetés. Mindenki összenéz. — Felséged kívánsága parancs, felelte a háziúr. Egy perccel később Erzsébet hercegnő pirulva lépett a terembe s mindenkorra elbájolta az ifjú császárt. 1853. őszén Ischlbe vonult a bajor hercegi család s ekkor jegyezték el az ifjú párt. Fordította: Thyra. hiszen munkájuk végeredménye az állam megerősítése. Ne tartóztassa őket a mozgalom megindításában a közigazgatási államosításának lehetősége. Ha lesz belőle valami, addig néhány év elmúlik. Másodszor a közigazgatás fentartásának költségeihez kérhető docátió nem meríti ki a városok kívánságainak sorozatát. Megérdemelné tehát a fáradságot, hogy a városok közös értekezlet tartsanak és azon közös kívánságaikat részint elvi, részint konkrét megállapodásokba foglalják és hazulról, törvényhatóságuktól támogatott mozgalommal a törvényhozó testület elé juttassák. Győrből már indult mozgalom a városok közigazgatási rendezése ügyében, de megakadt Debrecenben. Érdemes volna e mozgalmat újból elölről és más alapokon kezdeni. Már csak azért is, hogy rájöjjenek, mi fáj a vidéknek. Mert e felől Budapesten rettenetesen tájékozatlanok, valahányan vannak. Seipió. Városunk ármentesitése. Esztergom, szeptember I. Ha mindent idejében intézünk el, akkor semmi szemrehányás nem érheti a város elöljáróságát, bár netán kellemetlen következmények is állanának be. Igy vagyunk Esztergom árvízvédelmével is, melyre nézve jól esett értesülnünk, hogy a városi magisztrátus e téren a kezdeményező lépésen végre túlesett. Ámde ezzel nem szabad beérni, mert az áradási viszonyok nincsenek terminusokhoz kötve, vagyis nem akkor kell kapkodva hamarosan utánanézni a dolognak, mikor a katasztrófa már megtörtént és Esztergomot ujabb csapással sújtotta. Mert ha ezt csakugyan bevárjuk stoikus nyugalommal és egykedvűséggel, akkor ugyan hiába verik mellüket, hogy nem rajtuk mult a mulasztás. A jelen helyzetben, midőn a kormány jóakaró előintézkedését és [beavatkozását az ügyben kinyerték, nem elég, ha ezen kísérleti előintézkedéssel ki vannak elégítve, ha* nem az elöljáróságnak rögtönösen egy nagyobb, monstre deputáció kiküldését kell szorgalmazni a szakminisztérium képviselőihez, hogy a dolog rövid időn belül a látható (nem a papiroson fungáló) aktivitás mezejére terelődjék. A Duna szeszélyét minden partmenti község és város ismeri, legjobban Esztergom, melynek hosszú vonalon mossa határait. Egyetlen áradás sem múlhatott el kár nélkül, tehát annak végleges meggátlása imminens kötelessége a városnak. Az Ebefoki Ármentesitő Társulat már megtette kötelességét és idejében intézkedett a védőgátak felállításában, mely által több mint hatezer holdat mentett meg árviz által okozandó veszélytől. Az odaható víztömeg ezentúl minket: esztergomiakat fenyeget, — tehát bűn minden késedelem, melyből származható veszély azokat találja majdan elsöpörni, akik jónak látták a puszta ígérettel, vagy mondjuk : a papirosra épített védőgátakkal beérni. Hogy a tervbevett gátépítés milyen költségeket emészt fel, legyen az bár horribilis összegű is, azzal nem szabadna törődni, mert elvégre is nemcsak a város határa van fenyegetve, hanem az utcákban sorakozó házak is. Annyi valószínű, hogy 300.000 frt felmegy a -tervezett védőgát és a Dunazsilipek elkészítésére, mert a táthi határtól számítva, a Nagy Duna mentén végigfutva 5

/

4 órajárásnyira nyúlna el a gátvonal, a mi 1 50.000 frtot biztosan felemészt. A másik 150.000 frt pedig a két zsilip felállítására fordíttatnék, sőt ezenkívül a belvizek levezetésére is kellene egy nagyobb szabású szivattyútelepet felállítani az alsó zsilipen belül. A mi pedig a tervezett földanyag mennyiségét illeti, arra nézve a helembai Dunaágban jövő tavaszszal megkezdendő kotrás anyagát szándékoznak felhasználni ; — pedig ennél sokkal célszerűbb volna a szentkirályi révnél leülepedett és nagyterületen kikotrandó földanyagot felhasználni, mely egyrészt közelről adná az anyagot, másrészt szabad folyást biztositana Kisdunánk számára, a mennyiben a jelen őszi évadban tapasztalt rendkívüli apadásnál Kisdunánk nem változna át bűzhödt, egészségrontó pocsolyává, — mert a felülről jövő egészséges Nagy-Duna viz önilene abba. Ezen Kis-Duna-kotrást a városmenti részekből az Eggenhoffer-ié\e telepen felül, azonkívül a régi Őrház előtt, végül a kisdunai vashidtól a torkolatig kellene eszközölni. Azon esetben, ha az innét várt több százezer köbméternyi kotrási anyag nem volna elég, csak akkor szabadna a helembai Dunaág anyagához nyúlni. Tehát a védőgát építésével egyidejűleg meg kell indítani a Kisduna kotrását is, ha már költekezni akarunk és a Kisdunánk partmenti házsoraiban lakókat a dögleletes levegőjű, egészségtelen miazmák beszivásától mentesíteni óhajtjuk. Igazán csodáljuk a Kisduna partmenti lakosokat, hogy egészségük megkímélése céljából mindeddig nem állottak sorompóba és nem tettek együttes lépést a Dunakotrás ügyében. Ép mostanában emelik a Kisduna partjáig kinyúló, modern építésze tű bérpalotát, melynek a Kisdunára néző részében helyezik el a kaszinót, mellette diszeskedik a csendőrség laktanyája — de azzal, váljon egészséges, vagy egészségtelen levegőt fognak-e élvezni eme házak lakói ? — édes-keveset törődünk, pedig a rossz levegő leszívása minden baj alanya és csirafejlesztő nyavalyája, melegágya. A tiszai ármentesitésnél roppantul emeli a költséget, hogy a követ messziről kell szállítani. Nálunk a hegyek kibányászhatlan mennyiségben ontják a követ, tehát annak a védőgátak építésénél szintén nagy szerepe lehet, melylyel a gátak erősségét, mozdithatlanságát biztosithatnók. Igen sok bajt okoz a tiszai ármentesitő területen a kis vakond, mely állat alkalmatlan túrásaival a tisztán földből emelt gátakban titkos utakat, barázdákat, testi nagyságához mért földalatti alagutakat. von, melybe áradásnál viz szűrődve, a gátszakadás veszélyét hozza létre. Ámde ha a gát gerincét kőből alkotják, megszűnik a vakand hatalma s igy árvízveszély gátszakadás folytán ritkán állhat elő. A szóban forgó védőgát még két körülménynél is fontos szerepet játszhatna. Ilyen az a terv, mely szerint a gőzmozdonyu vasúti összeköttetés a párkánynánai vasúttal akként létesülhessen, hogy a vonat mozdonya ne a város utcáin füstölögjön, ugyanazon védőgát a vonat sínjeinek lerakására is alkalmas lenne. Minthogy a vágóhíd kérdése is több, mint harmaninc év óta bántja az esztergomiak nyugalmát, ugyanaz a nagyduna-menti védőgát valamelyik a városhoz közeleső pontján elhelyezését nyerhetne s igy egy csapással három kérdést sikerülne megoldani. Ugyanis ármentesitést nyernénk Esztergom város éshatárára vonatkozólag, továbbá megtörténnék a kis Duna-kotrás egyidejüleg,melynélfogva nemcsak egészséges iható vizet nyerne a város lakossága, hanem a szokatlan apadásnál megszűnnék a partmenti dögleletes levegő, végül a gát mellé épült vágóhíd kérdése is meg volna végre valahára oldva akként, hogy sem a város közönsége a miatt nem panaszkodhatnék, hogy központjában disztelenkedik és rontja az emberek ízlését, egészségét: de még a húsvágó és mérő iparosok sem, hogy nagyon messzire kell vágóhidra járniok. Őrszem. Esztergom, október 5> — A király névnapja. Kongtak a harangok, zarándokoltak a notabilitások és az ájtatos közönség kedden reggel a a templomokba csöndes komolysággal és még mélyebb meghatottsággal, mínt más esztendőben. Hiszen útközben mindenütt szemükbe tünt a fekete zászló. És a komoly ünnepélyesség még harmonikusabb lett volna, ha elmarad a mozsárdurrogás, amelyet más körülmények között is mindég szívesen elengednénk. A főszékesegyház istentiszteletén megjelent a vármegyei tisztikar Andrássy János alispán vezetése alatt, ott voltak : Thuránszky Lajos és Pisuth Kálmán aljegyzők, Reviczky Győző és lakács József főszolgabirák, dr. Lipthay János és dr. Mátray Ferenc főorvosok, Ivanovics Béla levéltárnok, Kollár Péter h. árvaszéki elnök, Kádár Gyula számvevő, a városi tisztikarból Kollár Károly gazdasági tanácsos és Rothnágel Ferenc főjegyző, (amig a tisztikar több tagjai a kir. városi kegyúri plébánia istentiszteletén vettek részt), a kir. bíróság részéről Magos Sándor kir. itélő táblai biró és Környei Imre kir. járásbiró, a katonai tisztikar Rupprecht Károly ezredes vezetése alatt, az adóhivataltól Lendvay Sándor adótárnok és mások. Az istentisztelet alatt a kar a nagy ünnephez méltóan játszott. — Október 6. A holnapi szomorú emlék£ napon, mit minden esztendőben, ezúttal is lesz gyászistentisztelet a kir. városi plébánia templomban, amelyen a városi tisztikar testületileg részt vesz. Az istentisztelet reggel 9 órakor kezdődik. --- Sujánszky Antal jubileuma. Az a matiné, amelyet a Katholikus Kör diszelnöke : a gyémántmisés Sujánszky Antal püspök és nagyprépost tiszteletére vasárnap délelőtt az egyesületi disztetemben rendezett, igen szépen sikerült. Nagy, előkelő közönség gyűlt össze; ott