Esztergom és Vidéke, 1898

1898-01-27 / 8.szám

A táncrend egészen az est karakterének megfelelő, szép emlék lesz, a rendezői jelvény nemzetiszínű vállszatlag. Egyszóval aki nem érdeklődik február 12-ike iránt, bizony megérdemli, hogy majd egész éjjel ott hüssöljön a dutyi­ban és fizesse folyton a hatosokat. A rendező bizotság tagjai a következő meghívót küldik szét. Meghívó. Az >Esz­tergomi Tornaegyesület* a kert alapja javára 1898. évi febr. hó 12-én a » Fürdő« vendéglő termeiben Paraszt-bált rendez, melyre t. urat és b. családját tisztelettel meghívják Büttner Róbert bálbizottsági elnök. Berán Károly, Brenner Ferencz, ifj. Brenner József, Burány Ernő, Csupor István, Czinder Antal Etter Gyula, Etter Ödön, Felsenburg Gyula, dr. Földváry István, Frey Eerencz, dr. Fődi Emil, Gerenday József, dr. Gönczy Béla, ifj. Heischmann Ferencz, Helcz Kálmán, Horváth Gál István, Istvánffy Elemér, Ivanovics Béla, Kaán Károly, Kelemen Béla, Klinda Jenő, Kobek Kornél, Marosi Ferencz, Munkácsy Kálmán, Nagy Pál, Nedeczky Béla, Osváth Andor, dr. Pro­kopp Gyula, Dr. Rédly Sándor, ifj. Re­viczky Gábor, Reviczky Győző, Rudolí István Schleiffer Mátyás, Stojanovits Sándor, B. Szabó Mihály, Szalay Béla, Szlávy Elemér, ifj. Szlávy István, Strip­szky Ágoston, Thuránszkv Lajos, Tiefen­thal Gyula, Véghelyi Ödön, Vimmer Lajos, dr. Weisz Sándor bálbizottsági ta gok, Felkéri a bizotság az igen tisztelt hölgye et és urakat, hogy a bálra lehe­tőleg Magyarország és társországai hatá­rain belül dívó népies viseletében szí­veskedjenek megjelenni. Belépődíj sze­mélyenkint 1 frt. Kezdete fél 9 órakor. * Névnapok. Varosunk egy köztisztelet­ben álló, előkelő tagja: Niedermánn Pál kir, tanácsos ünnepelte tegnap névün­nepét. Ismerősei, tisztelői, jóbarátai, az egész város intelligens közönsége ipar­kodott e napon tiszteletét, szeretetét e az ünneplő iránt kimutatni. Ugyancsak tegnap volt névünnepe Nagy Pál vállal­kozónak, társas életük e közkedveltségü, szinpatikus tagjának. Az általános szin­patia meg is nyilatkozott ékesszólóan. * Táncpróba. A következő meghívót vettük: »Az Esztergomi Kath. Legény­egyesület tánctanuló ifjúsága, 1898. évi Január hó 30-án, (vasárnap) az egye­sület helységeiben táncpróbat rendez. Kezdete fél 8 órakor. Belépődíj : sze­mélyjegy 60 kr. családjegy 1 frt. A meg­kezdés előtt monológ és szavallat lesz, ezek után Csally Károly oki. tánctanító ur, a magyar magántánczot fogja lejteni, magyar nemzeti öltözetben. * Altiszti bál. Evek óta ez a farsang legnépesebb mulatsága, amelyen a pol­gárosztály és az inteligencia találkozik. Megtelt a »Fürdő« nagy terme azidénis egészen s a közönség csodálkozva kér­dezte magától: hol rejtőzött eddig ez a sok szép leány oly incognitóban ? — A fáradthatlan rendezők bizonyára igen csi­nos virágos kertet hoztak össze. — A terem díszítése az idén is aprólékosan gondos és izleses volt, mint rendesen. A terem címerekkel, szuronyokkal és egyébb katonai felszereléssel harmonikus képet mutatott, az erkélyen apró zász­lócskából egész erdő sorakozott. A tánc­terembe a bejárás a kis teremből volt, amig a főajtón művészi rajzokkal ékített óriás táncrend függött. A női ruhatár fölött ékeskedett a király életnagyságú olajfestésü arcképe. A tisztek családja részére külön hely volt fentartva, amely felett a szőnyeges baldakint két ulánus pika tartotta Ott voltak együtt a gar­nizon összes tisztnél, élükön Vojnovich ezredesnével s látható örömmel nézték az est sikerét. A figyelmes rendezőség táncrenddel is kedveskedett nézővendé­geinek: selyembe kötött pajzsalaku köny­vecskével, amelynek közepén aranyozott császári sas látható. A víg mulatság reg­geli hat óráig tartott. * A diáktáncpróba dátuma megválto­zott, amennyiben farsangvasárnapról szombatra, február 19-ikére helyezte­tett át. * Műkedvelő előadás. Az esztergomi polgári olvasókör műkedvelői az idei farsangban vasárnap tartották első elő­adásukat. Szinre került a nemzet csalo­gányának, Blaha Lujzának kedvelt szín­darabja : a «Cigány.c A zsúfolásig meg­telt tágas helyiségben ember-ember há­tán szorongott, ami azt jelenti, hogy az anyagi haszon kiválóan szép volt. Ami az erkölcsi sikert illeti, mondhatjuk, hogy várakozásunkon felül csalódtunk, midőn azt hittük, hogy e valódi színészeknek is igen nehéz darabbal a műkedvelők aligha fognak megbirkózni. Ámde mit láttunk : az Öreg cigány szerepében Tá tus János oly kiválóan sikerült alakítást nyújtott, hogy egy vidéki színpadon, holmi másodrendű színész elbújhat mel­lette, Rózsi szerepében Czeier Jozefa k. a. kellemes jelenség volt, bár látszott rajta, hogy szerepével küzd, mégis azt mondhatjuk, hogy az oly nehéz, mond­hatni teljesen drámai szereppel elég si­keres alakítást nyújtott. Rebeka asszony szerepében Fekete Ilon kisasszony helyre menyecske volt, habár a harcias hangot otthon felejtette, férje : Márton gazda Vollner Ferenc által teljesen jól volt kidomborítva; Petiről, akit Gergye János személyesített, megle­petéssel konstatálhatjuk, hogy van benne érzés, drámai erő és ügyes, természetes érzék, mely őt, ha a szini pályára ké pezné magát (érettségije jó útlevél volna) kétségkívül szerencséssé tenné. A többi szereplők egytől-egyig igyekeztek a da*­rab sikerét biztosítani s fáradtságuk nem is volt eredménytelen. A műkedvelők kiképzésében Dóczy Antal, Rothnagel László és Hollósy Károly urak dicsére­tes buzgóságuknak adták tanújelét. Az előadás után tánc következett, amely derűs hangulatban kora reggelig tartott. WBf* Jönnek! Jönnek! ~!Bi Mik jönnek ? The sisters Barrison TOVÁBBÁ: Jönnek! Jönnek! ~Wi * A Párkányi Legényegylet január hó 30-án, vasárnap az ottani Hungária fo­gadó termeiben műkedvelői színielőadást rendez, amelyet tánc követ. A mulatság jövedelmét a beszerzendő egyleti zászló alapja javára fordítják. Belépődíj: személyjegy 80 kr, családjegy 1 frt 20 kr. Szinre kerülnek : cVissza a műhelybe!* Szinmű 4 felvonásban. Személyek : Öbölyi Mátyás, szíjgyártó Drozdy Aladár e. r. t., Olga, neje Hoffmann Ilka k. a., Ilonka, leányuk Bittér Etelka k. a., Csepreghy Dániel, öreg iparos Barti Vince e. r. t., Endre, iparostanonc, később segéd Pikál Nándor e. r. t., Dalnoki Alfréd, másoló írnok Tringel Lajos e. r. t., Hamvas, pénzügyi tanácsos Dénes János e. r. t. Ügyvéd, végrehajtó. — Idő: jelenkor. *Az egyetlen kabát.* Bohózat 1 felvo­násban. Személyek : Pontos Gedeon, könyvvezető Dénes János e. r. t, Pontos Fridolin, öcscse, festő Pikál Nándor e. r. t., Füzfai Arthur, költő Drozdy Aladár e. r. t, Faragó Albert, szobrász Sipka Antal e. r. t., Pincér Várady Károly e. r. t, Levélhordó Török Pál e. r. t. Történethely: Budapest. A két színda­rab között: cA tót táncmester.* Előadja : Tringel Lajos e. r. t. Az előadás 7 óra­kor kezdődik. * Zártkörű táncvigalom. A bátorkeszi Polgári Olvasókör könyvtáralapja javára február hó 8-án saját helyiségében zárt­körű táncvigalmat rendez, amely esti 8 órakor kezdődik. Belépti dij : személy­jery 1 frt, családjegy 3 személyig 2 frt. Esztergom, január 26. — A magyarosodás Bátorkeszin. Igaz lelki Örömmel hozzuk a következő tudó­sítást, melyből sokan komoly tanulságo­kat vonhatnak le s amely ékesszóló bi­zonysága annak, hogy a magyarosodás terjesztésének, ha komolyan akarják, sem a templomban, sem az iskolában komoly akadálya semmiféle szempontból sem lehet. íme a tudósítás : A bátorkeszi izraelita hitközség f. hó 23-án tartott közgyűlésén, Simonyi La­jos, a bátorkeszi uradalom nagybériősé­gének derék inspektora inditványozta, hogy templomukból a nemet szó, a Lu­éger nyelve, teljesen kiküszöböltessék és helyébe édes hazánk nyelve honosit­tassék meg. Mivel a hitközségi tagok a terv nagy fontosságáról kellő időben értesítve valának, a tagok rendkívüli részvét mellett végbement közgyűlésen a Simonyi Lajos és társai által beadott indítvány viharos vitát provokált. Mivel sokan hangoztatták, hogy liturgiájuk ed­dig kizárólag a német nyelven lévén szerkesztve s a hitközség öregebb tagjai még a német korszakban nevelkedvén fel, lehetetlen az ujitást egy csapással bevezetni, tehát egyelőre csak any­nyit határoztak, hogy nemzeti ünnepek és ünnepélyek alkalmával csakis magyar szónokiatót tartsanak! Azonban a hit­község népiskolája, mely már régóta a magyarság hatalmas apostola, rövid idő alatt kivívja azt, hogy a templomukban csakis magyar szónoklat legyen, mert nemsokára nem lesz hitközségi tag, ki a németet megértené. A közgyűlés megválasztotta: Binetter Ignácot elnökül, Goldberger B.-t I. alel­nökül, Binetter Jakabot II. alelnökül, Wetzler Fülöpöt pénztárnoknak, Wald­mann Samut I. gondnoknak és Raab La­jost II. gondnoknak. A közgvülésen elhangz ott megnyitó be­szédből érdekesnek tartjuk közölni az alábbi részletet : A dogmát mi szent és sérthetetlen­nek tartjuk, ép ugy mint minden vallási meggyőződést. Minthogy ezekkel nem ellenkezik, Istennek pedig egyaránt ked­ves bármely nyelven szól is az O dicsőí­tése, tehát kérnünk kell, hogy legyen magyar hitszónoklat. Bátorkodunk figyelmüket felhívni azon körülményre, hogy a mi édes magyar hazánk az egyedüli egész Európában, amely minden országokból kiűzött földön­futó zsidókat is befogadja, itt helyet, hazát, egyenlőséget adva nekik a hazát a apitó nemzet fiaival. — Ne feledjük, hegy a világszerte duló, a maroknyi zsidóság létét fenyegető antiszemita moz­galmak közepette mondotta ki, hogy el­törül minden akadályt s egyenjoguakká tesz bennünket a nemzet többi fiaival. És mindezekért nem követel tőlünk egyebet a haza, csak, hogy szeressük. De ez a szeretet t. közgyűlés ne legyen puszta frázis ne csak ünnepélyes alkal­makkal éljünk azzal, ugy ahogy egy dísz­ruhát felveszünk az ünnepély alkalmával, s hogy ne feszélyezzen bennünket, ismét szépen szekrénybe akasztunk. — Ha igaz, őszinte kebel érzelme az, ne rös­teljünk szeretetünknek és hálánknak örök el nem muló jelét adni azzal, hogy templomunkban szertartási szent nyel­vünkön kivül ezután a haza édes nyel­nét használjuk. Nem hiszem tisztelt közgyűlés, hogy az elmondottak után köztünk más meg­győződés létezhetnék, mint csak egy, amely azt parancsolja, hogy ezen indít­ványokat egyhangúlag elfogadjuk. Lehetnek hitközségek, melyeknek la­kói nagyrészt külföldről szakadtak ide, kik nem beszélik hazánk édes nyelvét. De t. közgyűlés ; szabad-e nekünk azt tűrni, akiknek bölcsője itt ringott, akik szivvel lélekkel magyarok vagyunk, hogy ezen idegenből hozzánk szakadt hitsor­sosra való túlságos kíméletből szabálylyá ne lehessen az, hogy: Legyen magyar hitszónoklat ! Kölönben bármi sorsa is lesz ezen in­dítványnak, ez azért a legrövidebb idő alatt diadalra jut. A haladás eszméje mindig maga előtt találta a maradiság rozsdás vaskapuját, de hiába, az időt a kort viszatolni nem lehet; az eszme, amely megszületett amely az emberi­ség egyrészének lelkéből mint közóhaj, mint közszükség fakadt, az eléje torlódó akadályokat a haladás gyémánt fegyve­rével ledönti s előbb utóbb, de biztosan diadalt arat, Ne engedjük, hogy az eszme hosszú fárasztó harcot vívjon; ne engedjük, hogy éveken át kellesen az eszmének a maradiság ellen küzdve templomunkba bebocsájtást szerezni; győzzük le Önma­gunkban a megcsontosodott szokást, a maradiságot, engedjük diadalra jutni az eszmét s nevünk örök időkre arany be­tűkkel lesz feljegyezve hitközségünk tör­ténetében, hirdetve, hogy a bátorkeszi orth. izr. hitközség a mai napon egy sziv és lélekkel határozta el, hogy legyen magyar hitszónoklat. — Személyi hir. Andrássy János al­ispán szabadságából családjával együtt a fővárosból visszaérkezett. — Néhai szenkvici Palkó vics Károly sír­emlékére az emlék bizottság elnökénél ada­koztak : Szabó Szilveszter2 frt, Prann Gyula 10 kr, Birkés Mihály 5 krt, Zömbik Ká­roly 15 krt, Sümegi 1.10 kr, Szabó J. 10 kr, Füle J. 2 kr, Katona J. 10 kr, Birkés M. 5 kr, Katona F. 5 kr, UUman Á. 10 kr, Erenfeld D. 10 kr, Schvón I. 10 kr, Füle M: 10 kr, Farkas J. 10 kr, Mihályi I. 1 frt, Bajóth község 1 frt, Holdampf Sándor utódai 5 frt, Műller József 5 frt, Etchele Vilmos 2 frt. Megtörténhetvén az az eset, hogy valaki adományt küldött be s ez még nem nyugtáztatott, ugy felkéri a bizott­ság a tisztelt adakozókat, hogy a hír­lapi nyugtázás végett, levelező lappal e lap szerkesztőségéhez szíveskedjenek for­dulni. Eddig befolyt összesen 524 frt"57 kr, mely összeg, minthogy az emlékkő maga 600 frt értékben van előirányozva s fenntartására még legalább 150 frt tőke gyümölcsöztetése szükséges, — még korántsem mondható sikeres eredmény­nek. Fölkéri tehát a bizottság azon iv­tartó urakat, kik gyűjtésük eredményét még be nem szállították, hogy ezt a bi­zottság tájékoztatása végett mielőbb megtenni szíveskedjenek. — Hettyey Samu beigtatása Az uj pécsi püspök intronizációjára városunkból elutaztak : Boltizsár József püspök és Pór Antal kanonok a káptalan képvise­letében, dr. Walther Gyula primási titkár, dr. Halmos Ignác kanonok és Kereszty Viktor dr., akik a szemináriumot képvi­selik, Eitner Elemér székesegyházi suc-i centor és Kersch Ferenc karmester. — Kinevezés. A hivatalos lap tegnap száma közli, hogy dr. Magyary Győző földművelésügyi miniszteri segédfogal­mazó fogalmazóvá lépett elő. Aranyifju­ságunk e bár elszakadt, de mindég a legkedvesebb emlékezetben élő rokon­szenves tagjának előléptetése általános örömet okozott. — A városi gazda ügye. Ismeretes, hogy a városi gazda beadta nyugdijkér­vényét, amelyet a városi képviselőtestü-. let kétségtelenül acceptálni fog. Ügykö­rének ellátására ézve különböző kom­bináció merült fel, egyelőre a gazd. ta­nácsos mellé Kottra Kálmán, gyakorno­kot, okleveles gazdászt rendelték ; hatá­rozott terv azomban még hiányzik A kérdéshez egyik szakemberünk kime ritően hozzászól, addig minden kommen­tár nélkül hozzuk a következő sorokat, amennyiben azok lapunk egyik régi ba­rátjától származnak : Kapa Mátyás már 44 éve van a vá­ros szolgálatában. Az igaz, hogy diplo­manélküli alkalmazott volt, — de gya­korlati tapasztalata s az állandó gazdál­kodás terén gyűjtött ismerete révén szá­mos diplomával biró. gazdával veteked­hetett. Annyira beleélte magát szak­mája körébe, hogy még a reggeli felhő­zet járását is értékesítette a városi gaz­dálkodásnál. És ez haszonnal járt, mert ha az ő gondos megfigyelése a hajnali szürkületkor az napra esőt igért, hát a fükaszálás az napról elmaradt. Nem volt a városnak tulajdonában egy fatuskó, szegletkő, vagy bármely más tárgy, a mely az ő emlékezetének leltárából hiány­zott volna. Igy volt ő az egész határral szemben is, melynek tágas területén levő összes gazdasági dolgokról mindig tudott számot adni. Egy szóval gondos, lelkiis­meretes gazda volt, — aki midőn a a megérdemelt nyugdiját élvezni kívánja: egy csalódása van, az t. i., hogy örö­kébe az erre célra előkészített jlános fiát nem helyezheti. Kitaníttatta vele a budai állami vincellérképzővel egybekap­csolt gazdasági tanfolyamnak 2 évi év­folyamát, melyről jeles eredményű okle­vél tanúskodik. Reáliskolába is járatta, amit három osztályú bizonyitványnyal igazol. A biztató jövő reményével a fiu 18 éven keresztül segédkezett atyjá­nak a havi számadások egybeállításában s egyéb irni valók végzésében törődött atyját készséggel támogatta. Ilyen körül­mények között a nyugalomba lépő apa fájdalmasan veszi, ha a nemes város ne­talán mellőzné fiának törekvését, — aki mint ügyér, szorgalma és képessége ál­tal föllebbvalóinak megelégedését kiérde­melte, sőt vagyonra is tett szert. — m. — Bolondgomba. Az >Alkotmány» vasárnapi számának hírrovatában ékes-

Next

/
Oldalképek
Tartalom