Esztergom és Vidéke, 1898

1898-08-25 / 68.szám

mely e kart és általa az egész ezredet -valóban a nemzeti erő egyik részévé teszi és azt a hazaszeretetet, melyből a tisztikarnak ezen katonai szelleme fakad és táplálkozik, mely ezt a szellemet a hon előtt és előttünk, kik e szeretetet eddig közvetlenül ismerni tanultuk, iga­zán értékessé és drágává teszi és amely hazaszeretet sziveinket kölcsönös tiszte­let, szeretet és ragaszkodásban egybe­forrasztotta, az ezred tisztikarában és általa az egész ezredben mindenkor tartsa meg és erősítse ! Majd Sweitzer ezredes emelkedett szólásra s tősgyökeres magyarsággal, nemes hévvel mondotta el pohárköszöntő­jét. Katonai pályáján — úgymond — sokfelé járt, de Esztergomhoz hasonló helyre nem akadt. Ennek hagyományos iovagiasságával, az uralkodóházhoz való ragaszkodásával, kiváló vendégszere­tetével, történelmi vitézségével egy sem mérközhetik. Emeli poharát a hercegprí­másra, a magas klérus tagjaira, a fő­ispánra, az alispánra, a polgármesterre, a tanácsra, a képviselőtestületre, az egész polgárságra és főleg Esztergom -dicsőséges felvirágzására. Andrássy János alispán a távollevő főis­pán és a maga, a vármegye nevében vesz bucsut a háziezredtől. A válás min­dég fáj, kétszeresen fáj jó pajtásoktól, már pedig a haza szolgálatában mind paj­tások vagyunk. De a bucsu nem szól mindenkorra, néhány év múlva viszont­látjuk egymást. Kívánja, térjen vissza min­den tiszt ur a legnagyobb rangban! Zászlaját magasra emelje, büszkén hordja az ezred ! Marosi József a polgárság nevében mond bucsut a tisztikarnak, amely min­dig oly szép egyetértésben élt velünk. Dr. György EmŐd a vármegyét és az alispánt köszönti fel. Miután közben a zenekar eljátszotta a »Der Vater des Regimentes «-t, szólásra állott fel Hartmann alezredes a tréfásan fejtegette, hogy mivel itt már Vater-ről is, a fiukról (az ezred fiairól) említés történt, csak a »Mutter«-okról nem, ő azokra emeli a poharat. De emeli arra a tényezőre is, amely a katonaság és a polgárság harmóniájának egyik fontos faktora volt; a helyi sajtóra. A szavait követő éljenzés után érde­kes jelenet játszódott le. A tisztikar tagjai e lap szerkesztőjének nevét han­goztatták, az ezredes pedig Hartmann alezredessel egyenesen a szerkesztőhöz • ment s szívből fakadó köszönetet raon­* dott azért a jóindulatért, tapintatért, amelyet az ^Esztergom és Vidéke* egész idő alatt az ezred iránt tanúsított. Hasonlóképen külön-külön köszönetet mondott az ezred négy adjutánsa és a tisztikar számos tagja. Schmiedt alezredes, mint a volt katonai mulatságok rendezőségének elnöke, a mulat­ságok résztvevőire s azokra a családokra : elsősorban a Frey-családra mondott felkö­szöntőt, akik a tisztikar iránt sok figye­lemmel és vendégszeretettel viselked­tek. Frey Ferenc néhány igen szép szóval a katonatiszt urak családjait köszöntötte fel, mig Berzeviczy József a derék kar­mesterre, annyi élvezetes óra szerzőjére Perifia Györgyre emelte poharát. Az N egész bankett impozáns komolyság­gal és ünnepélyeséggel folyt le s nem­csak szellemi, de anyagi része is kifogás­talan volt. Ily nagyszabású bankettet alig rendezhet vidéki város, amelynek nem Schleiffer Lajos a hotelierje, A jó menü a következő volt : Tok, viza tartárral, Bélszín, hátszín, rántott burgonya, Fogoly, stiriai kappan, saláta. Túrós csusza, almás lepény. Gyümölcs, sajt. Chateau Koditek. Pezsgő ; Törley Talis man. A menükártya a város színeivel volt diszitve s viznyomásban a város pecsét­jét mutatta. A délelőtti vendégség és az esti bankett buzgó, nagy munkával járó rendezéseért Dóezy Antal számve­vőnek elismeréssel kell adóznunk. Vasárnap este búcsúzott a zenekar. Fél 8 órakormagának a karmesternek vezetése alatt lampionos körútra indult. Egy-egy szerenádot adott Boltizár érsekihelynöknél, a városháza, vármegyeháza erkélye előtt, Hartmann alezredesnél, aki az ittmaradó egy zászlóalj parancsnoka lesz s végül Frey Ferenc országgyűlési képviselőnél. A zenekar (hangjegyekből) csupa magyar zeneszámokat játszott. Különösen a vá­rosháza erkélyén hallgatta nagy közön­ség. A távozás. HetfŐn szokatlanul korán kelt egész Esztergom, a Széchenyi-téren reggeli hat órakor már olyan élénkség uralkodott, mint máskor legfeljebb térzenén s ezek bájos hallgatóiból alig hiányzott egy is, talán csak vidámságuk nem volt a rendes. A kacagó napsugarak derűjében is valami csöndes komolyság látszott lebegni az egész tér, az egész közönség fölött. Egy negyed hét után hangzottá kürt­jel s az ezred három zászlóalját Hart­mann alezredes vezetése alatt kezdette ontani a Városház-köz. A legnagyobb rendben hamar sorakoztak, szemben a városházával s mikor az ezredparancs­nok megérkezett, már mozdulatlan nyu­galommal állott az embererdő. Rendkívül megható, ünnepélyes volt az ima, amely alatt nem egy könnyes arcot láttunk, felhangzott a vezényszó s az ezred — a Rákóczy-induló hangjai mellett — megindult a hosszú távollétre. A legények, akik a mieink, a tisztek, akiket a miénknek tartottunk... A közön­ség nagy része egész a táthi vámig el­kísérte a távozókat, a byciclisták pedig a zsidó di hidig. Az angyalaidhoz előre sietett a pol­gármester, a rendőrkapitány, dr. Fehér Gyula plébános, Marosi József vár. kép­viselő, és mások, hogy ez alkalmas helyen még egy rövid bucsut mond­janak. És az elvonuló tisztikar minden egyes tagja megh atva köszönte meg ezt az újabb figyelmet, Esztergomot, az esz­tergomiakat- éltetve vonultak tovább. Lovag Schveitzer ezredes a megjelen­tekkel még egyszer kezet fogva, újból kijelentette, hogy Esztergomból nagyon nehéz szívvel távozik, itt a legrövidebb idő alatt otthon érezte magát s a bú­csú azért fáj leginkább, mert amig a tisztikar fiatal tagjai — egy-egy — csil­laggal gazdagabban, okvetlenül vissza­térnek, ő a viszontlátásra — koránál fogva — alig számithat. Hét óra után elcsendesült újra a vá­ros és e csendesség hosszú időre szól, Epilóg. . . .És hogy átlépték a határt, amelyen belül annyi időt töltöttek, még egyszer megemlékeztek azokról, akiket itt hagy­tak. Hetfőn délután jött Nyergesujfalu­ról, az ered első állomáshelyéről, a kö­vetkező magyar szövegű távirat, amelyet az egész közönség megilletődéssel, öröm­mel fogadott :• Városi tanácsnak Esztergom. A megható búcsú benyomása alatt, melylyel Esztergom város polgársága az ezredet távozta al­kalmával megtisztelte, el nem mulaszthatjuk, hogy őszinte há­lánknak és ragaszkodásunknak Esztergom város polgárai iránt ez uton ne adnánk kifejezést. Az impozáns megjelenés a közönség részéről maradandó emléket kel­tett bennünk s biztosítjuk, hogy Esztergom város könségé^ jó in­dulatát és vendégszeretetét irá­nyunkban mindenkoron nagyra fogjuk becsülni. Midőn tehát a város határát átlépjük, szívből szóló € Isten veled* hangzik el ajkainkról, egyesülve azon forró kívánsággal, hogy az ég ura ol­talmazza és áldja Esztergomot. A 2ő. gyalogezred tisztikara nevében : Sckweitzer ezredes. A következő napon pedig Neszmély­bol alábbi távirat érkezett az alispán­hoz : A megye határán hálás szív­vel emlékezünk Esztergom vár­megye nagyrabecsült közönsé­gére, melynek bucsuüzenetét küldi a 26. gyalogezred tisztikara nevében : Schveitzer ezredes. Itt emiitjük meg, hogy az ezred het­főn déli fél 12 órakor érkezett Nyerges­Újfalura, miután útközben még gyakor­latot is tartott. Kedden mentek tovább s részben Neszmélyen, részben Almáson szállásoltattak el, ahol a mai napot pi­henésben töltötték. Csütörtökön érnek Komáromba, ahova utánnuk indulnak a még itt maradt tisztekkel a bevonult rezervisták. A hadfiakat hetfőn délután városunkból több bicyclista felkereste, Riporter. B spa aay aa cg^BS, « pawaa^ aspsang awpsiipsga BMB nsgnBHn Vs* RHEHBBEÍ «SJIM S&NK » Esztergom, augusztus 24. — A hercegprímás itthon. Vaszary Kolos hercegprímás, az ünnepi funkciók végeztével, a hétfő délelőtti személy vo­nattal tért vissza Budapestről székváro­sába, ahol ezúttal szeptember végéig ma­rad. Az udvari papság már vasárnap déluán megérkezett. — A nuncius láto­gatásának fogadására megtétetett már minden előkészület. — A főpap Vojnits Döme főgimnáziumi igazgatót kedden] délb en hosszabb kihallgatáson fogadta, — A nuncius érkezése- Mint la­punk zártakor értesülünk, Taliani nuncius szombaton érkezik váro­sunkba. Itt időzése alatt a herceg­prímás nagy díszebédet ad a tisz­teletére. — Rendjelviselési engedély. A király megengedte, hogy Maszlaghy Ferenc prépostkanonok a Szent Sir rendjel középkeresztjét elfogadja és viselje. — Szent István napját városunk, a nagy király születéshelye, csöndes ünnep­léssel ülte meg. A középületek lobogó­diszt öltöttek, a főszékesegyház istentisz­teletén részvettek a hatóságok vezetői. — Legcsendesebb volt Szenttamás, talán mert itt búcsúnak kellett volna lenni. — Az Istvánok közül igen sok gratulánsa volt dr. Roszzval István kanonok orsz. képiselőnek, Csupor István primási fő er­dőmesternek, amig a posta városunkból igen sok üdvözlő levelet szállított a tá­vollevő dr. Földváry István városi fő­ügyészhez. — Személyi hírek. Perényi Margit, a kolozsvári Nemzeti Színház primadonnája hetfőn reggel visszatért egy heti pihe­néséből a társulat nyári állomáshelyére : Nagyváradra. — A legutóbbi hadnagyi kinevezések között van Helcz Gyuláé is, Helcz Ferenc váci járásbiró fiáé, akimint tartalékos tiszt, félévi próbaszolgálat után aktiváltatott a honvéd gyalogság­nál. Ugyancsak a honvédségnél tiszthe­lyetlesnek neveztetett ki Helcz Arisztid, dr. Helcz Antal fia, aki most fejezte be a Ludovica Akadémia négy éves tanfo­lyamát. — Egyházzenei kongresszus. Rövide­sen említettük már, hogy az egyházi zene szakértői és kedvelői f. hó 29-én és 30-án városunkban kongresszust tar­tanak. Mint értesülünk, a kongresszus elnöke Bogisich Mihály püspök lesz, a tanácskozások tárgyat a Caecilia-egyesü­let megalakítása, a kántorképzés kérdése és egy egységes énektár szerkesztése fogja képezni. A kongresszus alkalmával egyházzenei ájtatosságok is tartatnak, amelyeken Kersch Ferenc karnagy ve­zetése alatt főszékesegyházunk kdíra klasszikus szerzeményeket fog előadni. — Zászlóajándék. Wallenfeld Mihály né, született gróf Stomm Irén és gróf Stomm Agatha, városunk leányai a dunabog­dányi bányászoknak egy sajátkezűleg remekül kihimzett zászlót ajándékozotak. — Ezüstmenyegző. Stemfeld Rezső kereskedő, városi képviselő és neje va­sárnap este családi körben ünnepelték meg házasságuk huszonötödik évfordu­lóját. A jubiláns házaspárt ismerőseinek és barátainak serege ez alkalommal igen sok ovációban részesítette. — Esküvő. Dr. Grósz Miksa bajnai körorvos a napokban tartotta esküvőjét Verebélyen Sikk Mariska kisasszonynyal. — A Kovácspatakból. A kovácspa­taki saison még egyáltalán nem muta.tja, hogy a rendes nyaralási idő vége felé közeledik. Sőt a szálloda összes lakásai szeptemberre is lefoglalvák. Többek kö­zött most költözködtek ki egy havi pi­henésre Innocent Viktor és családja Baj­náról. — Az idén künn nyaralt Kókai Nándor bpesti könyvkereskedőnek annyira megtetszett a remek hely, hogy elhatá­rozta egy viílatelek megszerzését még pedig a kövesdi völgyben. Az épitke zéshez még az ősz folyamán hozzáfog. — Az igazgatóság tudatja a közönség­gel, hogy a törvényileg előirt kazán­tisztítás a csavargőzösön f. hó 26-án, pénteken fog végbemenni, e miatt az este 6 órai és a 8 ó. 30 p. induló me­net a Kovácspatakhoz elmarad. Másnap, vagyis ,27-én a hajó ismét a rendes me­netrend szerint fog reggeli 6 órától kezdve közlekedni. — A pataki élet legközelebbi nevezetesebb dátumai: szom­baton, f. hó 27-én az egyetemi ifjúság táncestélye, 3-án pedig a budapesti ven­déglősök monstre — társas kirándulása. — Beiratások. A vízivárosi érseki elemi és polgári iskolákban a beiratások au­gusztus hó 29. 30. és 31-én délelőtt 8-12 óráig, a javitó - felvételi-és magánvizsgá­latok ugyanazon napok délutánjain 3-6 eszközöltetnek. Az előadások a szept. 4. én tartandó ünepies „Veni Sancte" után szept. 5. én kezdődnek. — Egy hadnagy gyásza- Háziezredünk egyik rokonszenves, fiatal tagját, Lovassy hadnagyot súlyos csapás érte. Bátyjának, aki közigazgatási gyakornok volt, teme­tésre hívták haza éppen, amikor az ezred­del elvonulni akart. A haláleset annál meg­döbbenőbb, mert a fiatal ember öngyilkos volt. Egy patron ugyanis szétrobbant kezében s kezefejét annyira Összeron­csolta, hogy annak amputációja vált szükségessé. Ez az ok adta a halálthozó revolvert kezébe. A szomorú eset a hadnagy úr ismerősei körében élénk részvétet keltett. — Jegyző szigorlatok. Az őszi jegy­zőszigorlatok határnapjául szeptember hó 20- és 21-e tüzetett ki. — Sörcsapolás a Tornakertben. Va­sárnap, f. hó 28-án a Tornakertben egy hordó sör lesz megcsapolva azok rová­sára, akik büntetéspénzéből a szükséges kis tőke összegyűlt. E napon minden­esetre mozgalmas lesz a szép kert, amelyben a kuglipártik külömben min­dennap élénken folynak. — Itt emiitjük meg, hogy a Tornaegyesület legköze­lebbi kerti vacsorája szepcember hó 4-én lesz megtartva. — Villámcsapás egy gyakorlaton. El­távozott házi ezredünk pénteken éjjel Kövesd határában éjjeli gyakorlatot tar­tott. Alig vonultak ki s oszlottak el a kövesdi pusztán, amikor délután fél 4 órakor heves, záporral összekötött ziva­tar keletkezett, a melynek mi csak a szelét éreztük meg. A csattogó villámok közül az egyik Molnár Lajos káplárt érte. Természetesen rögtön eszméletét vesztette, ruhája égni kezdett s egyik bakancsa teljesen szétroncsolódott. Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom