Esztergom és Vidéke, 1898

1898-07-07 / 54.szám

Vére nem áztatja Magyarország föld­jét, de becsülettel megszenvedett Hazá­jáért, amikor annak szabadságáért a maga szabadságát adta cserébe. Munkács kapui elválasztották őt a külvilágtól, elzárták előle szeretteit; de rabbilincsei nem tudták benne megölni azt az imádást, melylyel hazáját, utolsó lehelleteig szerette. Hű fiai és leányai ennek a szép Ma­gyar földnek ! Ez az emlékkő jelképezze azt a szi­lárdságoi, melylyel hazátokhoz minden időkben ragaszkodni fogtok. Ez a bi­lincs juttassa eszetekbe, hogy .Magyaror­szág soha nem lehet más, mint a sza­bad polgárok szabad hazája és ez a sír­domb mutassa meg nektek s az idők végéig minden unokátoknak, hogy a ha­záért nemcsak meghalni, hanem élni is kell tudni! Szenkviczi Palkovics Károly emléke legyen áldott e helyen s maradjon meg­szentelve sziveinkben most és mind­örökké ! Következett a koszorúk elhelye­zése. Először a vármegyéjét he­lyezték el az emlék talapzatán, azu­tán a kék-piros szallagos vá­rosit Maiina polgármester, majd Frey Ferenc egy művészi Ízléssel kidolgozott bronz babérágat amelyet addig szintén diszmagyarban Tátus János, a Polgári Olvasókör elnöke tartott. Hatásos felajánlása igy hang­zik : Ez emlékkövet az imént átvevő me­gyei főjegyző úr helyesen mondotta ; E szent hely arra tanít bennünket, hogy mint kell a hazáért meghalni. Majd a sirhoz fordulva folytatta: A te emléked arra tanit, hogy mint kell a hazáért élni. Rendithetlen haza­szeretettel, szilárd jellemeddel és elv­hűségeddel hervadhatlan érdemeket vív­tál ki magadnak ; — hervadhatlan ba­bérágat tesz sirodia hű követőd aki emlékedet hálával őrzi meg. Ez ágat az ünnepi aktus után azonnal hozzáforrasztották az emlék alsó részéhez s annak igazán illő diszét képezi. A család széles fekete szallagos koszorújának letétele után a közön­ség elénekelte a Szózatot s egy fe­ledhetlen szép ünnep benyomásával lassan szétoszlott. Aki jelen volt e délután, öröm­mel fogja elismerni, hogy városunk és vármegyénk közönsége ' méltó­képpen tudta kifejezni elmúlhatat­lan háláját elvesztett nagy fia iránt, aki nyugodjék szent sirjáian bé­kében ! Riporter. Wojnovich dandárnak. Esztergom, július 9. Az az általános, osztatlan szeretet, az a nagy, őszinte tisztelet, amely háziezre­dünk távozó parancsnokát: Wojnovich Emil ezredes urat városunk polgársága részéről környezte, impozánsan, széles körben nyilatkozott meg a legutóbbi, napokban, amikor bár igazi sajnálattal .értesültünk arról, hogy elveszítjük őt, mégis szívből örültünk megérdemlett elő­léptetésének. Kitűnő, perfekt katona, zseniális szak­ember volt, aki a polgársággal szemben a Iegszeretetreméltóbb, Iegelőzékenyebb és legfigyelmesebb férfiúként viselKedett és hatalmas szemekkel kovácsolta szoro­sabbra azt az erős láncot, amely közönségünket az évek hosszú során át derék házi ezredünkhöz fűzte s amelyet a három évi — általánosan sajnált — tá­vollét többé meglazítani képes nem. lesz. Junius hó 28-án érkezett meg városunk­ba dandárnokká történt kineveztetésé­nek hire, egy-két óra alatt el is terjedt az egész városban s csak természetes, hogy a közönség a.z esti lampionos me­neten s a tisztikar társas összejövetelén igyezett kimutatni, hogy a katonaság örömében szívvel-lélekkel részt vesz. A tisztikar ünnepi gratulációja, volt ezredparancsnokánál szerdán délben tör­tént meg, ugyanekkor tisztelgett az ér­demes férfiúnál, a város nevében : Maiina polgármester és Kollár gazd. tanácsos, valamint közéletünk számos kitűnő­sége, Elutazása előestéjén, hétfőn a tiszti­kar hangyersenynyel egybekötött fesz­telen társasestélyt rendezett tiszteletére a »Fürdős kertjében, amelytranszparenttel s tömérdek lampionnal, zöld ággal pa­zarul volt feldíszítve. Ez Összejövetelre hivatalos volt a város közönségének az a része is, amely a tiszti mulatságokat látogatni szokta. A fényárban uszó kert­ben nem is maradt hely üresen. A hangverseny Persina karmester hangulatos alkalmi Woinovich-'mdulójávai kezdődött meg, majd szólásra emelkedett Frey Ferenc orszgy. képviselő és a vá­ros közönsége . nevében a következő hatásos pohárköszöntőt mondotta : Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim ! Addig is, mig a város közönsége méltó helyen és módon, a közgyűlésen méltat­hatja — habár távozása után is O Mél­tósága Wojnovich Emil dandárparancs­nok ur érdemeit, mondhat köszöne­tet városunk iránt számtalanszor tanú­sított jóindulatáért, helyesnek találom érzelmeimnek ez alkalommal katonás rö­vidséggel ki.ejezést adni. Tisztelt hölgyeim és uraim ! Még nem oly régen csupán a köteles tiszteletet éreztük a közös hadsereg, mint oly intéz­mény iránt, mely hazánk, családunk és vagyonunk megvédésére hivatott, de kü­lönböző okokból, főleg mert édes anya­nyelvünk ott úgyszólván ki volt küszö­bölve, barátság a közös hadseieg tisz­tikara és a polgári nép között nem fej­lődhetett ki. Ma Örömmel győződünk meg arról, hogy az érdemes tisztikar tagjai közül sokan, bár születésre nézve nem magya­rok, mégis igyekeznek nyelvünket elsa­játítani, mi irántunk érzett rokonszen­vüknek fényes bizonyítéka. Ezek közé tartozik Ő Méltósága a dandárparancsznok ur is. ki a nagy kö­zönség által nem ismert s igy érdeme szerint nem is méltatott sok és hasznos szívességet tett városunknak és előzé­keny nyájas, szívélyes és barátságos mo­dorával mindnyájunkat lekötelezett, ki­nek katonai képességei elért magas rang­ján kivül legfelsőbb helyről még a vas­korona renddel is méltatva lettek s ki iránti tiszteletét Esztergom közönsége e mai bucsu ünnepélyen való megjelenésé­vel tanúsítja. Ha oly érzelmek, mint milyeneket ő Méltóságánál szerencsénk volt tapasz­talni, a közös hadseregben általánossá válnak, akkor a sokszor hangoztatott és tényleg létező barátságos viszony katona­ság és polgárság között testté és vérré fog válni ép úgy, mint a tisztelet és ragaszkodás ő méltósága iránt Eszter­gom polgárságában testté és vérré vált. — Ezen érzelmek által indíttatva ve szünk búcsút Ő Méltóságától, kívánunk neki, valamint Ő Méltósága kedves ne­jének és családjának sok szerencsét és kérjük, hogy valamint mi nem feledjük el az ő kedves személyét, Ő se feledjen el bennünket. | Ő Méltósága Woinovics Emil dandár­I parancsnok urat az Isten sokáig éltesse. | A tósztra Wojnovich dandárnok igen meleg hangú, szíves szavakkal válaszolt s Esztergom polgárságára űritette poha­rát, majd az összes jeíenvoltakkal kocin­tott. A hangverseny befejeztével az e célra rezervált egyik külön pavillonban megkezdődött a tánc. Jelen voltak : Alezi Gusztávné, Bartal Rezsőné, Bar­tál Olga, dr. Burián Jánosné, Burián Er­zsike, Büttner Róbertné, Csutak Béláné, Csupor Istvánné, Özv. Csernák Béláné, Etter Gyulán é, Frey Ferencné, Frey Berta, dr. Földváry Istvánné, Giorgisz Guszta, Hartmann Gusztávné, Hart­mann Ernasztin, Flöltze Lujza, Krausz Rezsőné, Korntsein Lajosné, Ivanovics Béláné, Leitgeb Jánosné, Laczkó Pálné, Laczkó Vilma, Marosy Ferencné, Mat­tyasovszky Vilmosné, Mattyasovszky Ilonka, Magurányi Józsefné, Magurányi Olga, Perényi Árpádné, Özv. Perényi Henrikné, Perényi Irma, dr. Rapcsák Imréné, özv. Pongrácz Sándorné, Pong­rácz Klariszsza, Pély Viktória, Reviczky Gáborné, Sztanics őrnagyné, Szecskay Kornélné, Szecskay Margit, Schrank Anna, Szalkay Józsefné, Micí és Margit, Schön­beck Mihályné, Schönbeck Márta és Juszta, Schmiedt alezredesné, Saághy Agatha, Melanie és Margit, Vass Gizella és mások. A dandárnok kedden utazott uj állo­máshelyére, Prágába, hova mint a 17 ik dandár parancsnoka lett áthelyezve, utódja lovag Schweiczer Ede Gyulafehérvárról jön, ahol a 82-ik gyalogezredbe volt beosztva. Az eltávozottnak nagynak ígérkező pályáján minden jót kívánunk, az érke­zőt őszinte szeretettel üdvözöljük. — y­T -ra -pn «g5f a " Esztergom, július 7. — Olvasóinkhoz. Az uj évnegyed ele­jén tisztelettel kérjük vidéki olvasóin­kat, hogy az* előfizetési dijakat pósta­fordulatával beküldeni szíveskedjenek, mert külömben kénytelenek leszünk a lap további küldését beszüntetni A kiadóhivatal. — Vendégek Bakony bélen. Andrássy János alispán családjával együtt Bakony­bélbe utazott, hogy Villányi Szaniszló apátot, akinek egészsége már tetemesen megjavult, meglátogassa. Ugyané célból a napokban utazik Reviczky Gábor és neje Bakonybélbe. — Személyi hírek. Csutak Béla, Lu­gason állomásozó m. kir. honvédfőhad­nagy, dandársegédtiszt szabadságideje megkezdődvén, rokonai látogatására vá­rosunkba érkezett. — Breier Lajos fő­hadnagy, héziezredünk egyik legkedvel­tebb tagja, aki a st-pöiteni katonai aka­démiához van beosztva, mint a magyar nyelv tanára, szabadságidejéből néhány napot városunkban töltött. — Meszéna Kálmánná úrhölgy gyermekeivel üdülési célból több hétre a cirkvenicai tengeri fürdőbe utazott. — Rogrün Ede pár­kányi gyógyszerész részt vett az Orszá­gos Gyógyszerészegyesület keddi közgyű­lésén. — Wlajer István — alapítvány. A Bu­dapesti Tanítók Segitő Egyesületének tegnapi közgyűlésén dr. Walther Gyula egyházmegyei főtanfelügyejő indítványára kimondották, hogy néhai Majer István emlékére egy 1250 frtos alapítványt léte­sítenek, amelyhez az ajánlattevő száz forintot mindjárt megajánlott. — A bazilika szobrai. Megírtuk, hogy a Bazilika tetejéről leszedik a nehéz kőszobrokat, amelyek veszedelmes nyo­mást gyakorolnak a íalakra. E munká­lattal Antoni budapesti vállalkozót bíz­ták meg, aki már meg is kezdette a szükséges állványok felállítását. E mun­kájáért 2500 forintot kap. A részben 8"$o, részben 7-20 méter magas szobrok összes súlya 3500 métermázsa. Helyükre új, belül üres ércszobrok jönnek, amelyek előállítási ára közel 70,000 frt, amely összeget a Bazilika-alap, a hercegprímás és a főkáptalan ^közösen viselik. — Ugyancsak most fogják eszközölni az ablakok tisztítását, amivel Sinka Ferenc, városunk e szolid, jó munkájáról ismert vállalkozója bízatott meg. — Vendégek. E hét első napjaiban városunkban jártak Kálmán Károly néppárti képviselő és Zovávyi Mihály, az annak idején sokat emlegettet con­vertita plébános. — A művésznő itthon. Haraszthy Hermin asszony, a Vígszínház kitűnő művésznője városunkba érkezett. Beteg édesanyja mellett tölt hosszabb időt. — Mérlegvétel. A szükséges uj, auto­matu szerkezetű hídmérleg megvételével a tanács mai ülésén Maiina polgármes­tert, dr. Földváry városi főügyészt és Dóczy számvevőt bizta meg. — Választás Reviczky Győző köz­ponti főszolgabíró ma reggel Kesztölczre utazott, hogy ott a segédjegyzőválasz­tást megtartsa. — Az alkapitányi állás. Mint halijuk, az alispán, illetőleg helyettese még e hó első felében megtartja az alkapítányt választó városi közgyűlést. Kétségtelen, hogy az uj alkapitány Unger Hugó ren­dőrfogalmazó leend, aki a helyettesítést teljes szakértelemmel és szorgalommal végezi s aki eddigi szolgálatával az elő­léptetésre nagyon reászolgált. Ugyanezt mondhatjuk Hauslohner István helyet­tes fogalmazóról és Jambrik István he­lyettes írnokról. Minden méltányosság az ő kiérdemlett véglegesítésük mellett v.an. — Képzőtanárok kongresszusa. A hét első napján lefolyt tanférfiui kongresz­szusok közül a katolikus tanitóképzők ta­nárai Egerben gyűltek Össze s ott a mi embereink szinte vezető szerepet ját­szottak. Mint korjegyzők is a mienk : Dreiszinger Ferenc és Keményfy Kál­mán működtek. Guzsvenics Vilmos in­dítványára mondotta ki a gyűlés, hogy választassák egy bizottság a tervezett tanáregyesület alapszabályainak tárgya­lására. E bizottságba városunkból Drei­sziger Ferenc és az óvónőképző részé­ről Számord Ignác választatott be.—Az egyesület tegnap azután meg is alakult I és titkárává Dreisziger Ferencet válasz­totta. — Elmaradt térzene. A mai térzene elmaradt, mert délután érkezett meg háziezredünk megszemlélésére az új dandárparancsnok: langenvarti Düringer Ferenc ezredes, s a zene a neves ven­dég üdvözlésénél szerepelt. — A Bicyclí Glub vasárnap Komáromba karikázik, hogy visszaadja az ottani társ­| egyesület legutóbbi látogatását. Itt em­iitjük, hogy a közlekedési minisztérium teljesítette az egyesület abbeli kérvényét, hogy a Mária Valéría-hidon biciklisták csak annyit fizessenek, mint a gyalogosok. — A Palkovics emlékre adakozók va­sárnap közölt névsorából tévedésből ki­maradt Reviczky Gábor ur neve, aki az emlékre 5 frtot adományozott. — A megörökített sátor. Akik részt­vettek az eleven parasztbálban még bi­zonyárajói emlékeznek ma is a festői cso­portra, amelyet a táncterem egyik sar­kában a cigánysátor a ciganykocsival ké­pezett s amelyet a pompásan maszkíro­zott cigányfamilia (Reviczky Győzőné, Véghelyi Ödönné és Véghelyi Ödön) elevenített meg. Ez a csoportozat meg­lesz örökítve, amennyiben, mint halljuk, tegnapelőtt készítettek róla fényképfelvé­telt. — Vadászat. Nagyobb szabású va­dászat volt hétfőn a főkáptalan orovnicai erdőségében. A teritékre ezúttal két szép példány őzbak került. A vadászaton vá­rosunkból is többen részt vettek. — Kazán Vizsgálat. Az állami kerületi kazánvizsgáló rendes évi vizsgálatát vá­rosunkban tegnap megkezdette. — Egy meglepő hir cimen regisztrál­tuk legutóbbi számunkban azt a hirt, hogy az almásfüzitői h. é. vasutat egy bádeni bank vásárolta meg. E hir annyi­ban volt téves, hogy a vasutat egy drez­dai bank vásárolta meg. Az eddigi két igazgató megválik állásától s helyét két drezdai szakember foglalja el, akik határozottan óhajtják az esztergom-pár­kány-nánai szárnyvonal kiépítését. A vétel

Next

/
Oldalképek
Tartalom