Esztergom és Vidéke, 1898

1898-06-02 / 44.szám

E teljesen helyesnek talált s többször megéljenzett beszéd után élénk eszmecsere fejlődött nem ugyan az intézmény megvalósítása — a mennyiben azt mindannyian üdvösnek és szükségesnek találták, hanem a szervezés módozata fölött — vájjon országosan, avagy az ipartestületek kebelében létesittessék-e ? Többen szólaltak föl pro és contra, mig Dóczy Ferenc újból szót kért s ügyesen irá körül a célt, melyet ez intézménynek a testületek kebelében leendő szervezésével elérni akar, hogy t. i. a tagok, továbbá a tagok és testület között szorosabb, bentő érintkezési viszony létesüljön, hogy a testületek szerény hatásköre szélesbüljön, s az önkormányzati jog a testületi életben továbbra is fönntartható legyen, végül mert ily módon az intézmény kedvezőbben administrálható. Igen helyesen hivatkozott e helyütt a betegsegélyző pénztárakra, melyek szintén decentralizált keretben működnek s elvitázhatlanul eredményesebben, mintha országos alapon szerveztettek volna Budapest központtal. Egyidejűleg kérte, hogy uj üzletet alapitó iparosnak az öná'iósígi jog jóval magasabb összeggel legyen megváltható — ez, úgymond, nemcsak gyatapitaná a nyugdíj alaptőkéjét, de részben korlátozná a ina már gomba módra szaporodó kontárok számát is. Hoszszas és beható eszmecsere után, amelyben részt vettek : Nemesszeghy Antal (Komárom), Nikdits Péter. (Arad), Barna Manó (Eger), Sárkány Ferenc (Budapest), Áchim János (Békés-Csaba), Pataky József (Balogfalva), Horváth István dr. (Budapest), Kiss Ferenc (Arad), Wanitsek Rezső (Esztergom), Sztandori Antal (Szőlos-Györök), és mások, végül Gelléri Mór elnök a hozott határozatokat a következőkben foglalta össze : 1. Az országos értekezlet mindeiiqk^ előtt hálás köszönetét fejezi ki az esztergomi ipartestületnek, hogy e kérdést újból naptrendre hozta. 2. Az értekezlet kívánja, hogy e fontos kérdés az összes hazai ipartestületeket foglalkoztassa, amig a végső cél : egy országos iparos nyugdíjintézet, elérve nem lesz. 3. A biztosítás az iparosok összeségére nézve kötelezővé teendő. 4. Addig is azonban, amig a cél elérhető, az ipartörvény módosítása alkalmával módot kell nyújtani arra, hogy a mai ipartestületi szervezet mellett is le

: yenek nyugdíjintézetek létesíthetők és ezek szervezete mintaalapszabályokban állapitassék meg. 5. Ezekben a minta-szabályokban kell kimondani, hogy minden iparos, aki üzletet alapit, iparigazolványa kiváltása alkalmából a nyugdíjalapba egy bizonyos összeget törzsbetét gyanánt köteles befizetni. 6. Ezenkívül melegen ajánlja az országos értekezlet az összes hazai ipartestületek figyelmébe, hogy kebelükben elaggott vagy szerencsétlenségbe jutott társaik, ezek özvegyei és árvái segélyezésére alapot teremtsenek, melyekből idővel az orsz. központi intézet legyen létesíthető. 7. Mind a két intézet létesítésére nézve a részleteket az orsz. iparegyesület, a- hazai kereskedelmi és iparkamarák és az illetékes hatóságok támogatásának kikérése mellett, dolgozza ki az ipartestületek központi bizottsága, a munkálatainak eredményéről tegyen az ipartestületeknek jelentést, még pedig legkésőbb a jövő évi kolozsvári kongresszus alkalmával. 8. A központi bizottság eme tárgyalásain való részvételre a kisebb ipartestületek is feljogositandók s e célból a tárgyalásokra jó eleve meghívandók. 9. Végre a központi bizottság és az Országos iparegyesület fölkéretnek, hogy az Ipartörvény módosításának megsürgetése s a fennebbi határozatoknak e módosítások keretében leendő érvényesítése érdekében a kereskedelemügyi miniszternél a szükséges lépéseket tegyék meg. Végül a jegyzőkönyv hitelesítésére ' Dóczy Ferenc, Nikolits Péter (Arad), Barna Manó (Eger) és Sárkány Ferenc (Bpest) tagok kérettek föl. Ily sikeres eredményt ért el az esztergomi ipartestület elnöke által kezdeményezett nyugdíjügy ; szolgáljon ez ugy neki, mint jól szervezett testületének Ösztönzésül a további munkálkodásra. Igaz

f ismerjük Dóczy Ferenc ur Önzetlen munkásságát minden téren, sokoldalú érdemei vannak, számtalan elismerés kiseri tetteit, azonban ezen ügy kezdeményezése hálatelt emlékként fog fűződni nevéhez mindenkor az utókor iparosai részéről. Önzetlenül cselekedett, nemesen s ez egyike legszebb jellemvonásainak. Oly fát plántált, melynek gyümölcsét ő már nem élvezheti, mégis meleg ügyszeretettel ápolja, csakhogy embertársainak, az ifjabb generációnak 3römet, élvezetet szerezzen. Valóban büszkesége, mintaképe Esz:ergom iparosainak, vajha társai között számtalan követője akadna! Neumayer. A koldusfillérek. — Kenyér vagy pálinka ? — Esztergom, május 28. Ezrével adja a jószívű közönség filléreit a koldusoknak, kik házról-házra, boltról-boltra és utcán, sétaközben rányitnak az emberre, vagy elállják az útját minden pénteken, sokszor más napokon is városunkban. A humanitás iránt mindig volt érzéke Esztergomnak. Ezért, meg a dekórum megóvása végett vesz föl költségvetésébe jelentékeny összeget a szegények segélyezésére. Ez az összeg emelkedik, a koldus szintén. A ki a városi számadásokat látja és a testületek, egyletek s magánosok adományait ismeri, szinte kizártnak tartja a koldulás lehetőségét. S ha mégis lépten-nyomom koldusba botlunk, ennek okát a segélyezések felaprózásában és a koldulás ellenőrizetlen elhatalmasodásában találjuk. A rendőrségnek elég dolga van a koldusokkal, ie csak a részegekkel. A szemérmes, az igazi, a segélyezésre érdemes szegényeknek szűken jut, a koliusoknak azonban elég jó a dolguk. Boszantó és kínos, meglehetősen terI íes ez az állapot a közönségre, amely 1 szegénységet ezekből az utcai alakok3Ól itéli meg, kiknek első dolguk, amint >—3 krajcárjuk van, a pálinkázás. E miatt szólal fel az alábbi beküldött rís közlemény, amelynek indítványa a izegényügyet korántsem rendezi,, de 1 visszaélések mérséklésére nagyon altalmas. A beküldött indítvány a követcező : Tekintetes szerkesztőség ! Városunk koldusait illetőleg, kik mellesleg megjegyezve összekoldult filléreiket nagyobbrészt pálinkára adják a helyett, hogy maguknak a megfelelő táplálékot megszereznék, bátor vagyok itt azon kérdést felvetni, nem volna-e célszerű, ha a rendőrkapitány felügyelete alatt álló népkonyha 1 filléres utalványokat bocsájtana ki, melyek 20 drbként füzetekbe kötve 10 krért a dohánytőzsdékben kaphatók lennének és a nagy közönség minden alkalommal egy ily utalványt, tehát 1 fillért adna a koldusnak. Ha azon megszorítás mellett hozatnának ezen utalványok forgalomba, hogy csak füzetekbe varrva lennének árusíthatók, akkor eleje vétetnék annak, hogy a koldusok utalványaikat pénzre visszaválthatnák és kényszerítve lennének azokat a népkonyhában táplálék kiszolgálására értékesíteni. Ezen módon, szerény nézetem szerint, azt a hasznos célt érhetnénk el, hogy azok a koldusok, kik főkép azért koldulnak, hogy az össze-1 gyűjtött alamizsnát pálinkára adják, városunkat mihamarabb elhagynák. Tisztelettel Egy adakozó. A levéliró eszméjét mi is igen egészségesnek tartjuk, de kiviteléhez mindenekelőtt az szükséges, hogy a népkonyha télen-nyáron állandositassék. •MIWL aan nfenW rnSmmaA mJímJSKwm m> Esztergom, június I. — A kiadóhivatal kérelme. Lapunl kiadóhivatala tisztelettel félkéri a hát rálékos előfizetőket hátralékaik mielőbb beküldésére. — Uj apátok. A király dr. Walthe% Gyula primási irodaigazgatót, egyház megyénk kitűnő főtanfelügyelőjét, Ven cel Antal szemináriumi rektort s Bergei János pazmaneumi vicerektort cimzete: apáttá nevezte ki. — Személyi hír. Altorjai Imre csen dőrőrnagy a pünkösdi ünnepeket vá rosunkban töltötte. — Hanisch Konrá( kapitány pőstyéni fürdő-kúráját befejez vén, ezredünkhez újból bevonult. — Dr Komlóssy Ferenc apátkanonok résztvet az erdélyi unió jubiláris ünnepélyén Ko lozsvárott. — Magos Sándor kir. itélő táblai bíró ma kezdette meg szabadság idejét. — Esperességi gyűlés. Az esztergom esperesi kerület papsága a mult hétéi gyűlést tartott, amelynek nagy eredmé nyeként hirdetik a néppárti lapok, hogj a jelenvoltak, tekintettel a Molnár János a képviselőházban ért támadásokat, nek bizalmat, szeretetet, ragaszkodást stb, szavaztak. Ez a tudósítás nem egészei hű. Mert az indítványozó csakugyar Molnár János személyének óhajtott bizal mat szavaztatni, az értekezlet azonbai Némethy Lajos vízivárosi esperesplébá nos felszólalására kimondotta, hogy a bi zalom nem a személynek, hanem által £ képviselt elveknek szól. Az egész ügy nek napirendre terelése különben a je lenvoltak többjénél erős visszatetszést szült. — Bérmálás a fővárosban. Boltizát József érseki vikárius Budapesten vasár nap a ferencvárosi, hétfőn az egyetemi tegnap a józsefvárosi és ma az ó-buda: templomban osztotta ki a bérmálás szentségét. — Névnap. Szombaton ünnepelte névünnepét városunk köztiszteletben állc tiszti főügyésze: Mattyasóvszky Vilmos s ez alkalomból igen szívélyes ovációbar részesült. — Rózsaszínű rovat. Rózsák hónapjában, csak természetesen, hogy virulnak a rózsás hirek is. Csak legutóbbi számunkban riutattunk be egy ilyet s ime, most ujabbal szolgálhatunk. Ugyancsak piros pünkösd vasárnapján jegyezte el ugyanis Récsei Antal főkáptalani gazdasági segéd Geiger Mariska kisasszonyt, Geiger Ferenc nánaí rendelkező kasznár, megyebizottsági tag szép és kedves leányát. — Csató Antal, helyben lakó vonatvezető eljegyezte Lencse Annát, lapunk volt főtördelőjének testvérhugát. — Halálozások. Pünkösd hétfőjén, nagy részvét mellett kisérték örökös nyugalmába Burián Lajos alkapitányt. Testületileg jelent meg a városi ti*tikar, teljes díszben vonult ki a rendőrség Niedermann József rendőrkapitány vezetése alatt. A városi tisztikar koszorúján kivül a rendőrség külön szép koszorút tefct az elhunyt ravatalára. Megható epizód a boldogult utolsó óráiból, hogy a mortuale iránt való kérvényt még maga diktálta a felesége tollába. Az elhunyt rendőrkapitány különben utolsó napjaiban ev. ref. vallását a katolikussal cserélte fel. — Az az általános rokonszenv, melyet az elhalt alkapitány a közönség minden osztályánál élvezett, impozánsan nyilvánult az egész temetésen. A városi tisztikar gyászban jelent meg s a vármegyei celebritásaínák elsői adtak részvétüknek kifejezést az alispánná! élükön a temetésen való megjelenéssel és soraikba láttuk közéletünk legnevezetesebb férfiait. Az egyházi szertartást Schreiber Aladár belvárosi plébániai segédlelkész végezte. A gyászfogatot fáklyás tiszviselők s 8 díszruhás rendőr vette körül a rendőrtisztekkel egyetemben A rendőrség, mely valósággal odaadó szeretettel szerette az elhunytat, aki önzetlen szivjósággal viseltetett alantasai iránt, diszes koszorút helyezett ravatalára. — Burián alkapitány azon em berek közé tartozott, aki tagadhatatlan hibái mellett, mindenkor képes volt megfelelni hivatala kötelmeinek s aki ha mas körülmények között él, talán a történelem emberévé vált volna. A szó szoros értelmében zseni volt s tudása minden téren nyilvánult, ugy hogy nincsen tár sadalmí kérdés, amelyhez avatottságga! hozzá szólni képes ne lett volna. Már diákkorában gazdag tapasztalatokra tett szert, mert diák évei egyrészét Wittenbergben, a tudományok ez ősi fészkén végezte. Jogi képzettsége, dacára annak, hogy jogakadémiai évei után, kvalificáló vizsgát nem tett, vetekedett egy modern képzett ügyvédével, amellett folytonos önképzéssel foglalkozott, mert nem jelenhetett meg az iro dalom bármely ágában sajtó termés, amelyet magáévá tenni ne igyekezett volna. Csak nagyon kevesen tudják, hogy a publicisztikával is foglalkozott, a legvelősebb czikkeket, amelyek tőle láttak napvilágot, idegen kéz alá diktálta. — Mint rendőr, a bűnesetek kiderítésében talentumnak mutatkozott. A delikvensekkel nem jegyzőkönyvezett el rízsma-papirokat; volt eset rá, hogy egy gyilkosság tettesét 3 nap alatt kiderítette s Összesen két jegyzőkönyvet vett föl — Hivatalos eljárás közben a barátságos flegmája soha se hagyta el s ingerültségének legnagyobb jele az volt, ha civikkerét az orráról egy arcmozdulattal leejtette, akkor már tudhatták a/, érdekeltek, hogy nem megy simán a dolog. Temetésének derült idő kedvezett s az a permetező esö, mely utána megindult, mintegy elmosta a komorabb képeket életéből s barátai és ismerősei között csak a kedves alkapitány tiszta emléke lebeg. — A haldokló^századdal egy évben született Münzberger Antal nyug. póstaeílenőr és testi, szellemi frissességet a legutóbbi hónapokig megőrizte. Két évvel ezelőtt jegyezte csak meg barátai előtt: »ugy látszik, Öregedni kezdek, nem hallok már egészen jól.« De azért Szentgyörgymezőről naponkint lesétált fiának a Buda-utca jól távol eső részén levő üzletéig. Halála is könnyű volt; alig néhány órát szenvedett. A 98 éves aggastyánt ma délután 4 óra** kor temették el a szentgyőrgymezei sírkertben. — Térzene. Háziezredünk zenekara holnap elfoglalva lévén, ma tartotta meg a szokásos térzenét a Kovács-pataknál. A sétahangverseny tánccal végződött. — A más lámpása. Dóczy Antal városi számvevő levétette Frey Feren

N orsz. képviselő házáról az évtizedek óta ott levő lámpást. De azí kénytelen les/. , visszahelyeztetni, amennyiben Frey Ferenc egy beadványban kifejtette, hogy azzal a lámpával, amelyet édes atyja állított fel s amely az ő tulajdona, talán mégis csak ő rendelkezik. — A lőrincutcai építkezés. Az alispán meghagyta, hogy a Lőrinc-utcának 11*5 méter szélességéből, melyből most csa>; 2*5 méter szabad, legalább 6 métert hagyjanak szabadon s a Lőrinchídhoz a Kis Duna felöl is tegyék akadálytalanná a közlekedést. — A városi vízvezeték. A primási vízvezeték gépházát még e nyár folyamán tetemesen kibővítik s újból felszerelik. Ismeretes, hogy annak idején a hercegprímás azt a nagylelkű ajánlatot tette, hogy bizonyos feltételek mellett a vízvezetéknek az egész városra való kiterjesztésére hajlandó. A városi hatóság szétkürtölte akkor diadallal ez Ígéretet és azóta nem tett semmit. Ha most sem használja fel a kínálkozó alkalmat, akkor végleg lemondhat a bíboros egyháznagy Ígéretének nagy előnyeiről. — Pünkösd két napja az idén minden volt, csak piros nem. Sőt ellenkezőleg szürke, nagyon is szürke. Pocsékká váltak a zöldbe való kirándulások. Jupiter Piuvius dominált. Eláztatta a szinésztársulat által a Primáskertben sok fantáziával tervezett Ős-budavári délutánt s a külön hajóval Budapestről érkezett vendégeknek is ugyancsak kellemetlenné tette kirándulásukat. Hideg esőtől verve, dideregve jártak végig a kirándulók a programúiba vett helyeket. Jogos panaszí: yettünk különben egy előkelő fővárosi családtól, melyet vasárnap déli 12 órakor