Esztergom és Vidéke, 1898
1898-05-29 / 43.szám
azáltal el kell ítélnünk a polgármester viselkedését, hogy csak a maga épségére és kényelmire gondol és egészen megfeledkezik arról, hogy neki a köz iránt is vannak kötelezettségei. Igy megbotránkozással láttuk, hogy a csütörtöki közgyűlésen is egyszerűen en bloc akarta elfogadtatni a közkórház rendkívül fo: tos szabályrendelet — tervezetét s amilyen indolens, kényelemszerető és elfásult a mi képviselőtestületünk, ez sikerült is volna neki, ha nincs ott a közérdek és törvényesség igazán éber és lelkiismeretes őre : a főügyész, aki nélkül az ilyen stiklik vajmi gyakran megesnének. Hálás vagyunk e szerepléseért és a város boldogulása érdekében őszintén óhajtjuk, hogy eddigi határozott, egyenes, öntudattal járt utján megmaradjon. A közgyűlésről külömben tudósítónk a következőket jelenti: Városi közgyűlés nálunk napirend előtt való felszólalás nélkül meg nem eshetik. A városi képviselő urak el nem engedik, hogy ily módon egy-két számmal ki ne bővítsék a tárgysorozatot. Legkevésbé engedi pedig el Tátus János, aki az interpellálok sorában eddig a legnagyobb rekordot érte el. Az elnöki csengetyü elnémulása után csütörtökön is ő beszélt először és mindenekelőtt maga humorizált interpelláló vénája felett. Nem tetszik neki, hogy a helyi sajtó ismételten szóvá teszi sok felszólalását, több türelmet kér tőle. De most is nagy oka van a beszédre. A város uraitól, akiknek a polgárság teritett asztalt ad, legalább néhány morzsát kér. Ez a morzsa lenne ezúttal a csádé. Mert most következik a szőllőkötozés ideje. Kéri, hogy a hatosaJ engedje meg a csádékaszálást a »tekintetes rendőrség« ellenőrzése mellett. Továbbá nemsokára megkezdődik az aratás, követi azt a cséplés. Arra kéri tehet a képviselőtestületet, hogy rendelje el, miszerint a cséplőgép tulajdonosok ne szerEz az Évi mégis csak százszorta kedvesebb, mint az a földöntúli lény, amelyet felizgatott fantáziám alkotott. — ápr, 5. Ez a Béla nagyon léha fráter. Csinos fiu ugyan, de ha leány volnék, nem hinném el egyetlen egy szavát sem. Ugy füllent, mint egy kiszolgált katona. És az az Évi is olyan ostoba, ugy figyel minden szavára, mintha szentírás volna ! Ma is pamutot gombolyitottunk, de Évi olyan szórakozott volt, hogy folyton zavart csinált. Jól láttam, mindég Bélára nézett. — III. — ápr. 9, Édes kis Ideálom ! Hűtlen voltam hozzád. De íme bűnbánóan ismét visszatérek ami világunkba, ebbe a fanatasztikus országba, melyről tudom, hogy nem való, de azért jobban szeretem, mint a sivár életet, mely olyan mintha benne minden csak azért volna, hogy keserűséget, szomorúságot okozzon nekünk. Édes fantonom! Te vagy egyedüli vigasztalóm. Szeretlek nagyon és mert szeretlek, őszinte vagyok hozzád. Meggyónom, hogy hálátlan vagyok veled szemben. Te felvidítasz, boldogitasz és én titkon várom, mikor hagyod el ködös világodat, mikor hagyod el légies otthonodat ? . . . Mit ér a kincs, ha rejtett helyen nem éri napfény és nem látszik ragyogása ? Édes kis Fantomom, mikor jösz f . . . Kerényi Miklós. ződhessenek máshova, amíg itt van szükség reájuk. A gazdasági tanácsos Mjelenti, hogy a csádékaszálás, — a szokásos feltételek mellett, az idén is meg lesz engedve, a második kérdésre nézve pedig dr. Földváry István főügyész előadja, hogy az elszerzodés törvényes alapon meg nem tiltható, annak megakadályozására csak magánúton lehet törekedni. Brutsy János azt indítványozza, hogy maga az érdekelt közönség alkosson cséplőszövetséget ; igy lenne a kérdés legjobban megoldható. Id. Brenner József emlékeztet a tavalyi árvízves edelemre, amely majdnem minden cséplést feleslegessé tett. Utal a párkányjárási érdekeltség példájára s az ármentésitŐ társulat mielőbbi megalakítását sürgeti. Az elnök szavaira előadja, hogy a földművelési minisztérium készíttetett már a városnak egy ármentesitési tervet, amely azonban használhatlan volt, Most uj készül Táth községgel közösen, amelynek közigazgatási bejárása is megtörtént. A tervek legközelebb már megérkeznek. Ezután következett a napirend. A belügyminiszter utasította a várost, hogy a Takarékpénztárnak utólagosan átengedett lőrinc-utcai területrész tárgyában közgyűlési határozatot hozzon. E célra a közgyűlés június 30-ik napját állapította meg. Mivel a miniszteri rendeletből azt lehetne következtetni, hogy a tanács — a területrész átengedésével — mulasztást követett volna el, illetőleg hatáskörét túllépte, dr. Földváry főügyész felvilágosításul előadta, hogy utcarendezési kérdésekben eddig ha kisebb toldásról, vagy levágásról volt szó, mindég a tanács határozott s ezúttal is tulajdonképpen csak a szabályzási vonal megállapítása forog szóba. Ha ily kis okból is közgyűlési határozat szükséges, nagyon ferde helyzet jöhet létre, amennyiben tudvalevő, hogy határozatképes közgyűlésre nálunk 75 napig kell rendesen várni s ez az építkezési kedvet nem nagyon fogja előmozdítani. Módot kell tehát találni e kérdés más megoldására. Az elnök bejelenti, hogy e tárgyban értekezett már a belügyminiszterrel, aki tudomására hozta, hogy a tanácsnak e jogot, a már igazán halaszthatlanul szükséges építkezési szabályrendeletben lehet megadni. Kapa Mátyát városi gazda nyugdíjaztatására nézve, elfogadták a tanácsi javaslatot, amely-szerint, 47 évi szolgálatát tekintve, egyelőre három hóra szabadságolják, azután nyugdíjazzák. A gazdái teendők helyettesítésével pedig Katira Kálmán gyakornokot, aki okleveles gazdász, bízzák meg. Reméljük, hogy ez, alkalommal végre rendezni fogják a gazdasági felügyelet és adminisztráció nagyon fontos kérdését. Következett az uj kórházi szabályrendelet tárgyalása. Illetőleg az elnök, aki ugy látszik, unatkozott, annak tárgyalását »mert az nagyon hosszú, kérem* feleslegesnek tartotta s az en bloc elfogadását ajánlotta. A főügyész nagyon helyesen tiltakozott az ily eljárás ellen, mert a szóban forgó szabályrendelet igen fontos, a közönséget közelről érinti, tessék azt az előadónak főbb pontjaiban legalább ismertetni, akár figyel a képviselőtestület, akár nem. E felazólalásra Bedő József előadó meg is kezdette a jelentősebb §-ok felolvasását, melyekhez több szakszerű felszólalás is történt, amíg egyszerre az elnök ki nem mondotta, hogy a képviselőtestület elfogadja a szabályrendeletet. A főügyész azonban most sem nézte el a suskust, hanem követelte a szabályrendelet végig való ismertetései, " ami ezután mégis történt. A kereskedelmi miniszter a villamos vasút ügyében tudatta a várossal, hogy arra vonatkozólag csak akkor határoz, ha a h. é. vasúttársaság terveit is ismeri. Egy hang : Sajnos ! Elnök proponálja, hogy a villamos szerződések felterjesztáséeel egyidejűleg kéressék fel a miniszter a villamos vasút és világítás terveinek mielőbbi jóváhagyására. Dr. Földváry István abban a nézetben van, hogy a városnak mindent el kell követnie, hogy egy vicinális szénszállító vasút városi jellegéből ki ne vetkőztesse. Már pedig a h. é. vasúttársaság csak ilyet építene, még pedig a a város legszebb terén: a Széchenyi-téren, a Sas kerten akarja keresztül vinni. A város ez elékteleeitése ellen teljes erővel küzdeni kell. Frey Ferenc ugy emlékezik, hogy a legutóbbi közgyűlés ugy határozott, hogy ez ügyben küldöttség járuljon a kereskedelmi miniszterhez. O privátim ezt tudatta is a miniszterrel. Óhajtja tehát, hogy a' szerződések elküldésétől függetlenül a küldöttségi kérvényezés mielőbb történjék. A közgyűlés kimondja, hogy a szerződések felküldésétől függetlenül fogják kérelmezni a minisztériumban a villamos vasút engedélyezését. Végre — persze szintén az emiitett 75 napi- terminussal — abszolút többség már nem lévén szükséges, egyhangúlag megszavazták a Luczenbacher Pál főrendiházi tag adományából a kórház céljaira vásárolt telkekre vonatkozó szerződóst. A főügyész — a saját érdekében — szükségesnek tartja bejelenteni, hogy a szerződésterveket ő még 1895. február havában beterjesztette. Pach Antal kisé csodálkozik azon, hogy három évnél hosszabb időre volt szükség, mig a szerződések a tanácstól a közgyűlésig megérkeztek. Az elnök nem tudja a késedelem okát, mert 1895-ben nem volt még polgármester. Azt hiszi, az volt a baj, hogy a telkek ára nagyobb a Lucenbacher féle adománynál. S mig ennek pótlásáról gondoskodtak, »a lényeg elkallódott.* Váratlanul tört ki egy kis vihar a március, április és május hónapokban megtartott pénztárvizsgálatok eredménye bejelentésénél. Tátus János ugyanis azt óhajtotta tudni, hogy az ily pénztárvizsgálat kiterjed-e a pénztári kezelés megvizsgálására is. Mert ebben az esetben aligha fordulhatna elő, hogy hibás könyvelés miatt zaklatnak olyanokat is, akik fizetési kötelezettségüknek már régen eleget tettek, Felvilágosítják, hogy a pénztárvizsgálat egyszerű rovancsolás. Dr. Pöldáry ngy véli, hogy hasonló könyvelési zavarok nem fordulhatnának elő ha a számvevő, mint a szerv, szabályrendelet előírja, hetenként ellenjegyezné a könyveket. Erre a megjegyzésre Dóczy Antal számvevő igen haragos lesz. Azért, hogy ő privátim közvilágit, helypénzzel, vámot szed stb., számvevői kötelességégének megfelel. Az említett hibáknak az volt az oka, hogy a pénztárban mint ellenőr, egy nem arra való ember máködőtt s ő volt az első, aki annak állásából való elmozdítását kérte. A főügyész azt sem tartja normális állapotnak, hogy az ellenőrt, mert használhatlan, teljes fizetéssel — képviselő testület tudta nélkül — betolták egy kényelmesebb állásba, a fontosabb és nehéz teendőket most egy számtiszt; Huray Ferencz végezi minden megérdemlett külön honorálás nélkül. Es végzi oly szakértelemmel, szorgalommal és lelkiismeretességgel, hogy ha mindig ilyen ember van abban az állásban, soha be nem következnek a fennálló pénztári mizériák. E kérdésben a közgyűlés nem határozott, Huraynak továbbre ís meg kell elé-, gedni az erkölcsi elismeréssel. A tanács javaslatát, hogy tekintettel " a tavaly nyári árvízre, néhány'kérelmező szigeti bérlőnek a fübér fele része elehgedtessék, elfogadták. A kansertések élelmezésénél az eddigi rendszer folytatását határozták el. Riporter. Megyei népiskoláink egészségügye. — Válasz gyanánt dr. Eigler Gusztáv egyetemi magántanár ur vezércikkére. — Esztergom, május 28. Vármegyénk kir. tanfelügyelője havi jelentéseiben kiváló gondot fordított a a népiskolák egészségügyi viszonyaira. A jelentések szerint megyénk fennálló n épiskolái igen sok kívánni valót hagynak fenn hygieniai szempontból. Ezenfelül tultömöttség tekintetéből 23 uj tanteremre van szükség. Részint abból a célból, hogy az ujonan felállítandó iskolák a közegészségügy kívánalmainak megfelelők legyenek, részint pedig, hogy a meglevő célszerűtlen iskolák kellően átalakítássanak, a kir. tanfelügyelő javaslata alapján a vármegye közigazgatási bizottsága szigorú utasítást bocsátott ki. Az utasítást, mely egyszersmind visszhang gyanánt is szolgál dr. Rigler Gusztáv egyetemi magántanár urnák, kitűnő munkatársunk, lapunk egyik előző számában megjelent vezérczikkére, ezennel közöljük egész terjedelmében. Az utasítás igy szól: A közigazgatási bizottság örömmel veszi tudomásul a val. és közoktatásügyi m. kir. miniszter urnák, a közegészségügy előmozdítását célzó üdvös rendeletét s annak alapján a következőket határozza : 1. Utasítja a bizottság a vármegye alispánját, hogy a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium által kiadott s Budapesten Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) cs. és kir. udvari könyvkereskedés kiadásában megjelent „Kisded óvodai r és Népiskolai Építkezési Tervek és Építkezési Utasítások" cimü müvet Esztergomvármegye valamennyi községének részére, a községek terhére, továbbá a kir. főmérnök, a megyei főorvos és valamennyi járási, körorvos és a vármegyei főszolgabirák számára tudomás és • további miheztartás végett mielőbb a nevezett kiadónál rendelje meg s nevezett közegeknek jutassa mielőbb kezéhez. 2. A megyei főorvos utján felhivatnak a járási és körorvosok, hogy a 210/898 sz. miniszteri rendeletben hivatkozott törvényszabályok alapján, közegészségügyi szempontból, még a folyó év tavasza folyamában vizsgálják meg a járási körökben már fennálló összes népiskolai, illetőleg kisdedóvodai épületeket s minden egyes iskoláról, illetőleg kisdedóvódáról külön-külön iven adjanak szakszerű jelentést, vájjon megfelelnek-e azok a törvényes kellékeknek s amennyiben azok meg nem felelnek a törvény kivánalmainak, pótolhatók-e és miképpen a hiányok. Ezekre a szakszerű jelentésekre azért lesz szüksége a bizottságnak, hogy ezeknek alapján az illető iskola fent ártókat a közegészségügyi lényeges hiányok pótlására köteleztethesse. 3. Minthogy a test épsége és egészsége tekintetéből a célszerű iskolapadok lényeges kellékeit képezik az iskolák berendezésének, de mivel ezekről a miniszteri utasítások csak méreteket közölnek, kiviteli tervek azonban mellélékelve nincsenek, hogy ebben a tekintetben is teljes tájékozást nyerhessenek az iskolafentartók által a készítéssel megbízandó mesteremberek, utasítja a közigazgatási bizottág a vármegyei kir. tanfelügyelőt, hogy az iskolaköteles gyermekek korára s testi fejlődésére való tekintettel a miniszteri utasításban