Esztergom és Vidéke, 1898

1898-01-16 / 5.szám

az a körülmény is, hogy nem küzd minden lehetséges módon Mézes József segédtanító alkalmaztatása ellen. Ez az ember nemcsak képe­sítővel nem bir, de a tanfelügyelői jelentés szerint oly gyönge kapaci­tás, hogy reménye nem lehet a diploma megszerzésére ! Innen van azután, hogy Bátorkesz inteligens katholikus családai is a kitűnően vezetett zsidó iskolába küldik gyer­mekeiket, mert a katolikusban még irni, olvasni sem tanulnak meg annyira sem mint pl. a község­hez tartozó antalfalvi pusztán, ahol az urasági csősz a szellemi vezetőjük. Ami különösen nevezetes jelenség egy régi magyar magyar mágnási birtokon. Mindez adatok eléggé illusztrálják, hogy a vármegye iskolaügye, ha több bajra nem is akadunk, mint már emiitetttik, nem olyan, hogy dicsekedhetnénk, sőt olyan sem, hogy megelégedhetnénk vele. S éppen ezért teljes elismeréssel és hálával adózunk a kir. tanfelügyelő­nek, amiért minden melléktekinte­tet figyelmen kívül hagyva, kímé­letlenül, leplezetlenül feltárta azokat a sebeket, amelyek oktatásügyünk testén tátonganak. Mert kétségtelen, hogy az eddigi enyhe, kíméletes ke­zeléssel most már semmire sem me­hetünk, ide éles szikék kellenek; a gyönge orvosszer hatástalan ma­rad. A kir. tanfelügyelő ugy beköszön­tőjében, mint első ténykedésében mely azt célozta, hogy a magyaro­sodásban maguk a tanítók járjanak elül, megmutatta már, mennyire szi­vén viseli a magyarság ügyét. Keddi szereplése ujabb bizonyíték erre. Nemcsak beszélni, de cselekedni mészetes, nem volt fesztelen. Inkább mes­terséges volt, művészi tökélylyel de nem volt kedvteljes mulatság. A táncmesterek uralkodnak a szalonokban és egyöntetűvé tesznek minden mozdulatot. Csak a császárság dicsőséges felragyo­gása után, a mikor az uj társadalom született meg, fejlődött a tánc is oda, hogy páratlanul bájossá, kellemessé lett. A Chaussée dAntin termeiben a keringőt Tmllámzó, csúszó lépésekkel táncolják, a |^ cotillon pedig szédit, mint a vihar, a mely végig söpör a virágok és növények közt. ^ Az operai bálok fénye vakitó. A te­remben óriási a tolongás, mert mindenki látni akarja a >quadrilles királyát, a mint rengeteg zenekarát vezényli, a melynek hangjaiba az őrjöngő tömeg örömkiáltásai és frenetikus tapsai vegyülnek. Táncoltak a második császárság idejé­ben is. Az udvari bálok még mindég fé­nyesek voltak, a népies mulatságok azon­ban lassankint megszűntek, a termek ajtai egymásután bezárultak . . . A tánc története egyúttal a civilizáció és az erkölcsök története is. Tartósabb, mint az emlékszobrok köve, bár könnyű és lenge. Túlélte a népeket, szokásokat, vallásokat és a jövő elemeket és fokmé­rője lesz udvariasságunknak es műveltsé­günknek. Maca. akar és cselekszik is. S midőn ezt örömmel konstatáljuk, teljes meg­nyugvást találhatunk abban a gon­dolatban, hogy iskolábajáró gyerme­keink sorsa a legjobb kezekbe lett letéve. Es igy megvan az a reményünk is, hogy a mai szomorú iskolaviszo­nyok a lehető legrövidebb idő alatt megjavulnak, mi minden jól érző polgár legmelegebb óhajtása. Paedagógus. A végeladások. Esztergom, január 15. Aki végigolvasta a győri Kereske­delmi és Iparkamara évi jelentését, tisztában van azzal, hogy az eszter­gomi kereskedők és kölönösen a rövidáru kereskedők sorsa nem a iegrózsásabb, Sokan is vannak és annyira közel a főváros, hogy a legtöbbet fogyasztó családok direkt onnan szerzik be szükségleteiket. Mindennek megtudására különben nincs is szüksége a város közönsé­gének semmiféle hivatalos statiszti­kára, hisz napról napra maga előtt látja a nehéz létért való küzdel­met. Ily körülmények között a ható­ságnak mindent el kellene követnie arra nézve, hogy a kereskedőosztály — e jó adófizető branche — bol­dugulását nemhogy megnehezítse, de elősegítse. Nekünk azonban saj­nálattal kell konstatálnunk, hogy mint mindenben, ebben sem teljesiti lel­kiismeretesben kötelességét. Ennek illusztrálására egy ujabb eset alkalmából most csak egy pél­dával szolgálunk. Ismeretes, hogy egy-egy végeladás hárányát az ösz­szes hasonló szakmáju kereskedők hosszú időkre megérzik és éppen ezért az iparhatóságnak csak nagyon indokolt esetben szabad engedé­lezni azt. Es nálunk 8—10 hó lefor­gása alatt három rövidáru kereske­dőnek engedélyeztek önkénytes végel­adást. E három közül pedig csak egy szüntette meg üzletét, a másik kettő >tulhalmozott raktárt cimén kapta meg a végeladási engedélyt, az egyiknek pláne már meg is hosz­szabbitották. Anélkül, hogy speciális vonatkozást használnánk, kijelenthet­jük, hogy mindnyájan tudjuk, mi­lyen egy végeladás az üzlet fenma­radása esetén. És mindnyájan tud­juk, hogy a hangzatos plakátok, bőbeszédű hirdetések, mindég ha­tással vannak a közönségre és az olcsó vásárnak, annak a bizonyos >occasiónak« reményében sietnek a végeladónál összevásárolni minden szükségest és szükségtelent, amit különben felosztva az egész év alatt vettek volna különböző üzletekben. Természetes, hogy az ily végel­adások éppen amennyit használnak a végeladónak, annyit többi kollégái­nak ártanak és éppen ezért a ha­tóságnak nagyonis fösvénynek kell lenni efajta kérelmek elintézésben. A mienk pedig nem az, pedig vá­rosunk üzleti viszonyai mellett kü­lönösen annak kellene lennie. S- most, hogy ujabb ily engedélyt adott, nagyon alkalomszerűnek tartottuk mindezt elmondani. Remé­nyeljük, felszólalásunknak meg lesz a kellő hatása; ha pedig nem, ak­kor is fogjuk tudni, mit tegyünk. Aliquis. zárkutatmányi felügyeleti illetékek­ben az egyes megyék közt a kö­vetkezőleg oszlott meg: Esztergom vár­megye . . 2808 frt o8 2 / 2 kr. Komárom vár­megye . . 64 frt — kr. Veszprém vár­megye - . 3967 frt 86 kr. Szávay Gyula. A társasáéból. * Rózsaszínű rovat. Alapi Gyula miniszteri tisztviselő, lapunk volt munka­társa eljegyezte özvegy Teethy Barna­básné szép leányát: Margitot. * A Tornagyesüiet mulatsága. Ez a különösen agilis, életrevaló egyesület, amelyet tulajdonképeni hivatásában hol az árviz, hol az enyhe tél akadályoz meg, már régen ismeretessé vált arról, hogy a farsang legszebb, legérdekesebb, legötletesebb mulatságai az ő cége alatt születnek meg. Mivel a jégen az idén sem gyűjtheti össze a táisaságot, ismét a bálteremben cselekszi meg azt. Es ez­úttal sem sablonos »tánckoszorura,« ha­nem újra egy eredeti, uj mulatságra, amelyet a csütörtökön este megalakult rendezőség >paraszt bál«-nak nevezett el. Még pedig azért, mert a táncosnők ma­gyarországi népviseletben kéretnek meg­jelenni s hasonló öltözetben igérte meg megjelenését az ötventagu rendezőség is. Máris hallottunk kalotaszegi menyecs­kéről, oláh fátáról, bunyevác leánykáról, torockói menyasszonyról, ugy hogy bizo­nyosra vehető, hogy február 12 ének es­téjén színes, tarka, festői képe lesz a »Fürdő« vendéglő nagy termének. Hogy az élet eleven, mozgalmas is lesz, erról is gondoskodik a rendezőség, illetőleg az annak sorából kikerülő kisbíró, öreg­bíró, dobos, bakter, rendőr stb. Lesz a teremben községháza, ahol szerény kis taksa lefizetése ellenében az ifjú párokat azonnal összeesküdtetik, csárda tűzről pattant csaplárosné­val és jóizű konyhával, de börtön is, ahol a rakonczátlankodók fognak hüselni. A meghívók, amelynek szöve­gezése is igen eredeti lesz, már a jövő héten szétküldetnek. A belépti dij sze­mé'lyenkint egy forintban lett megálla­pítva. A falu rendezését Istvánffy Ele­mér és Berán Károly urak vállalták ma­gukra. A mulatság iránti érdeklődés máris általánosnak mondható. * Ondricek hangversenye. A hétfői hangverseny iránt az intelligens közön­ség érdeklődése napról-napra élénkeb­ben nyilatkozik meg s igy megszűnik abbeli aggodalmuk, hogy ez Isten ke­gyelméből való kiváló művész a mindég muzikális érzékű Esztergomban kellő pártolásra nem talál. A jegyek szépen fogynak és fognak mindenesetre még jobban, ha a közönség megismeri az est következő érdekes műsorát: 1. Mendelsshon : Concert OndricsekFe­renc. 2. Rheinberger : Passacaglia, Lafite. 3. a) Bach: Air, b) Beehoven : Románc, 3) Ries: Moto perpetuo, Ondricsek. 4. a) Ondricek : Barcarola, b) Laub : Polo­naise, Ondricsek. 5. a) Schubert-Liszt: Tavaszi dal, b) Moszkovszky : Etincelle, Lafite, 6. Paganini: Boszorkánytánc, Ond­ricek. * Tombola. A Porgesz-vendéglöben tartott s kitűnően sikerült álarcosbál tomboláján következő nyerőszámok hú­zattak ki: 322. 67. 682. 689. 359. 501. 991. 543. 388. 97. 895. 244. 284. 174. 328. 844. 442. 28. 323. 665. 261. 962. 131. 286. 533. 673. 965. 282. 251. 349. 158. 362. 325. 611. 631. 614. 381. 445. 554. 133. 931. 105. 273. 112. 199. 623. 87. 95. 460. 670. 400. 876. 679. 91. 420. 332. 901. 944. 923. 59. 258. 561. 920. 143. 839. 808. 981. 427. 598. 854. 180. 337. 382. 958. 299. 311. 847. 94. 252. 18. 915. 330. 116. 42. 2. 242. 580. 125. 625. 451. 339. 212. 229. 865. 675. 205. 410. 888. 202. 985. 829. 982* 297. 420. 469.- 253. 577. 424. 430. 824. 590. 570. 634. 210. 488. 936. 540. 850. 193. 140. 895. 452. 418. 3. 141. 675. 213. 679. 845. 441. és 414., a nyere­mények Osváth Andor t. e. titkárnál 24 óra alatt átvehetők. Esztergommegye széntermelése.*) Esztergom, január 15. Abban a reményünkben, hogy a hudap est-esztergomi vasút üzembe vétele az esztergomi szénmedence mérhetetlen gazdag szénbányáinak nagyfokú termelési lendületet fog adni csalódtunk. Nemcsak hogy a termés nem fokoztatott, de az előző 1895. évi termésen is jóval alul maradt. A vállalkozásnak tulaj donitható-e e kedvezőtlen eredmény, vagy a budapesti szénfogyasztást közvetí­teni hivatott vasút magas díjtételei lohasztották le a vállalkozási kedvet, határozottan nem volt megállapít­ható. Tény, hogy mig az eszter­gomi szénmedencze 1895. évi ter­mése meghaladta a két és fél mil­lió métermázsát, addig a mult év­ben csak 1*800,000 métermázsát termelt. Részünkről ugy a vállalkozásnak, mely nem fokozott tevékenységgel és kellő munkaerővel lát a bányák kiaknázásához, mint a nem helyes vasúti tariffa-politikának vagyunk hajlandók ezt a sajnos eredményt tulajdonítani. Pedig ideje volna, hogy e medenczében rejlő óriási kincsek 1 fővárosi ipar olcsóbb erőfejlesztő anyagává tétessenek s az e végből szükséges lépések és beruházások minél előbb megindíthassanak. Kerületünk mult évi szénbánya­müveléséről a következőkben szá­molunk be : Az 1896. évben adományozott bányaterületek nagysága: (A szám az adományozott terüle­tet jelenti négyszögméterben.) Kő­szénbánya és tégla-gyár-társulat Pes­ten (műveli Köszénbánya és tég­lagyár-társulat Pesten,) (Sárisáp, An­navölgy, Dorogh) i.2 3O,2 6 8. 207 . Esz­tergomi érsekség (műveli Trifaili köszénbányatársaség) (Bajóth Nyer­ges-Újfalu) 1.263,259*200. Esztergomi papnövelde (műveli ugyanaz) (To­kod) 3.826,829272- esztergomi főkáp­taian (műveli ugyanaz) (Dorog) 1.581,630.032. Csolnoki vallásalap uradalom, (műveli Kőszénbánya és téglagyár-társulat Pesten) (Csolnok Mogyorós) 3.541,698*844. Dorogh község, (műveli ugyanaz) (Dorog) 1.588,149*394. Nyerges-Újfalu község (műveli Beutum Ignác) (Nyerges-Uj falu) 1.360,931*200- Tokod község (Eszakmagyarországi egyesült kőszén­bánya és iparvállalat részvény­társaság) (Tokod) i.447,94i* 7O0 . Esztergom vármegye összesen: 14.826,607*849* Gróf Eszterházy Miklós (műveli gróf Eszterházy Miklós) (Vértes­Somló) 731,862*400 Komáromvár­megye összesen 721,861*400­Bécsi Kohlén Ind.-Ver. (műveli Kohlén Industr.-Vérein) (Ajka) 2.88 7,449 * 60 0' G r « Sztáray Antal (műveli gr. Sztáray Antal) (Vár­palota) 729,405*421. Knoblauch Richárd (Knoblauch Richárd) (Szá­pár) 560,931*200 Veszprémvármegye összesen 3.977,796* 221 , Ezen területek bányaadózása mér­tékilletékekben, bányaadóban és *) A győri Kereskedelmi és Iparkamara jelenté­ből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom