Esztergom és Vidéke, 1898
1898-04-21 / 32.szám
lát, annak nem ad munkát, de akit munkás embernek ismert meg, azt dolgoztat mások helyett is? . . Igenis, e körülmények okozták, hogy a városi tisztikar, fejét nemcsak nem félvén, de még akként sem tisztelvén, mint bármely kollegáját s az ügyetlen és igazságtalan intézkedésektol elkeseredve, elfásulva nemcsak ambíciójában, buzgalmában kötelességtudásában lankadt el véglegesen, de félő, hogy amennyiben a viszonyok nem változnak, az egyes géprésznek végkép megromlanak s az összgépezet megáll. Ezért örömmel üdvözöljük azt a mozgalmat, amelyet az egyik testvérváros immár egészen komolyan indított s amelynek célja, hogy a sokba került, uj és még tökéletesen el nem ronthatott gépezet megmenthetése és karba helyezhetése céljából a fusser, használhatlan gépmestert eltávolítsák Nehéz dolga lesz az utódnak, de még csak Herkulesnek sem kell lennie. Önnálló, szilárd karakter, higgadt, komoly fej, kellő tapintat és erély mellett, ha nem is egyszerre, helyrehozhatja a sok rontástbontást és nagyon szép, eredményes, üdvös munkát végezhet a mai tisztikarral, amelynek első sorban erős, vezető, szigorú, de szerető kézre van szüksége s amelyet elvégre csak egyszerűen, corporative kiszállásolni a hivatalszobákból ugy sem lehet. Árgus. dennapi tankötelesek, meglepő összhanggal, minden éneket két szólamra énekelnek, sőt az ismétlőköteleseknek 4-es szólamu dalokat is tanított be. Ugyanennél az iskolánál Székesvváry Erzsi képesített kisnedovónő is az I-ső osztály tananyagát igen szép sikerrel dolgozta fel. Ugyancsak kitűnőnek találta a taneredményt a farnadi ág. hitv. evang. iskolánál Grendel György tanitó vezetése alatt. Továbá a nyergesujfalusi rk. iskolánál főleg Heinzelmann Antal főtanitó osztályában, nemkülönben a siittői rk. iskolában és pedig különösen Wiesinger Jáno3 főtanitó vezetése alatt álló osztályban. A bényi rk. iskolánál Zakovics Ferencz, aki már 50 év óta szolgálja lankadatlan buzgalommal a népoktatás ügyét, szintén szép eredménnyel viszi a tanítást. Jó taneredményt mutat fel a dömösi rk. iskola azon osztálya is, mely tanitó hiányában Petrás József plébános vezetése alatt áll s ugyancsak a dömösi ev. réf. iskola Szabó Lajos tanitó vezetése m llett. Hézagosnak találta a tanítást a kéméndi és kőhidgyarmati rk. iskolák felső osztályaiban s a farnadi ev. ref. iskolánál. Gyönge eredményt tapasztalt a kurali rk., a libádi rk., a sárkányi rk. iskolánál s a farnadi rk. iskola felső osztálában. Silány az eredmény a kétyi ev. ref. iskolánál Szabó Gergely tanitó vezetése mellett s ugyancsak a kétyi rk. iskolánál Kottra József vezetése alatt s a dömösi rk. iskolánál Siinrák János ostályában, Legsilányabb a tanítás eredménye a bélai rk. iskolánál, Wargha Nándor tanitó vezetése mellett. Ebben az iskolában még ábécés könyvük sincs a gyermekeknek s a Bárány-féle olvasókönyvön kívül a 70 tanköteles közül csupán valami Zsideg Simon nevü fiúnak van egy reáltankönyve, meg a tanítónak. Ide járnak Bródy nagybirtokos béreseinek gyermekei is. Ez a tapasztott ablakú, iskolának csúfolt szomorú tanya nemcsak egészségügyi szempontból, hanem taneredmény tekintetéből szégyenfoltja Esztergom vármegye népoktatásügyének. I A köbölkuti iskolán kivül még a far• nadi rk. és a kőhidgyarm »ti rk. iskolánál talált osztályvezetők gyanánt ' e gy* e gy képesített kisdedővónöt; az | előbbinél Herzan Arankát, az utóbbinál 'Paulus Gizellát. Mindkettő, mint az I-sö és Il-dik évfolyam osztályok ve[ zetöje, dicséretes buzgalommal s szér. eredménnyel működik, noha mindkettőnek túlságos sok növendék jutott osztályrészül. Tanképesités nélküli tanitót kettőt talált. Schotter Ferencz kéméndi osztálytanító csak két évi képezdei tanfolyamot végzett, tehát gyakorló iskolát még sohasem látott s igy fogalma sincs a tanítás módszereinek titkáról. A magyarnyelv tanítása. A magyar nyelv tanításáról szóló 1879. évi XVIII. t. c. 6. §-ának 2. pontja értelmében, az elsorolt iskolák közül az idegen ajkú községek iskoláinál a magyar nyelvben elért eredményről a tanfelügyelő szerzett tapasztalatai a következők : Az emiitett községek közül németajku községek: Nyergesuj falu és Süttő, tótajku község Kural. 1. Nyergesuj falun az I-ső osztályban a 101 jelenlevő tanköteles közül csak 30 oly növendéket talált, akik már hazulról a magyar nyelv ismeretével léptek az iskolába. A II. és III. évfolyami osztályban a 116 növendék között már 74 a magyarul jól tudók száma. A2 alsó három osztályban tehát a teljesen Vármegyénk népoktatásügye. — A tanfelügyelő március havi jelentése. — A tanítás eredménye. A tanfelügyelő 1868. évi népoktatásügyi törvény 11. §-ának 3. pontja értelmében vizgálat alá vévén a felsorolt skolákban a kötelezett tantárgyakból az elért eredményt, mindenekelőtt megjegyzendőnek találta, hogy heti órarend két iskola kivételével ugyan minden iskolában, de tanmeneti,- illetőleg tananyag-feloszlási naplót csupán a köbölkuti rk. s a nyergesujfalusi rk. iskolánál talált. A köbölkuti rk. iskolánál még Székesváry Imre plébános, aki igazi lelkes barátja a népoktatás ügyének, még a hitoktatásnak óránkint létárgyalt anyagáról is szintén vezet rendes tanintézeti osztálynaplót. A többi iskolában a letárgyalt tananyagról a tanitók szóbeli felvilágosítása s a növendékek feleletei szolgáltak zsinórmértékül. Látogatási naplót azoinban, melyből meggyőződhetett volna, váljon az isoklaszék tagjai közül kik hányszor és mikor látogatták meg az iskolát s hallgatták meg a tanítás sikerét, — egyetlenegy iskolánál sem birt felfödözni — s igy neki sem volt alkalma látogatása napját s tapasztalatát bejegyezhetni. A taneredményt legkitünöbnek találta a kókölkuti rk. iskolánál Stampay János osztályában, aki helyes módszertani alapon kiváló eredményt ért el minden tantárgyból. Tanította a nyelvtant, számtant, foldrajzt, történelmet, természettant, alkotmánytant, gazdaságtant s az egészségtant, sőt tanított még méréstant is. Az éneket pedig oly lelkesült buzgalommal tanítja, hogy a minnémetajku gyermekek létszáma 103. Ezekre nézve az első osztályban a magyar nyelv tanítását, Genzel János osztálytanító vezetése mellett, a beszédértelem-gyakorlatok nyomán elég jónak találta. A II. és III. évfolyamú osztályban, melynek osztálytanítója Havas Győző, megfelelő módszer melyett, a teljesen németajku tanulók nagyobb részben már értenek magyarul. A IV—Vl-dik évfolyamú osztályban, melynek vezetője Heinzelmann Antal, már jól értik a magyarul tanult tantárgyakat s a németajkuak is elég jól beszélnek magyarul. Azonban-az iskolán kivül, udvaron és utcán, játszás közben a gyermekek társalgási nyelve többnyire még német. 2. Süttő községben az I-ső osztályban csak 6, a Il-ik osztályban pedig csupán 2 magyarajku növendéket talált, a többi mind teljesen német anyanyelvű. Mindkét osztályban az illető tanitók, Lohner József és Ostermayer Henrik, a magyar nyelv tanítását helyes módszerrel vezetik s elég jó az eredmény és beszélnek is meglehetősen magyarul. Valamint Nyergesuj falun, ugy Süttőn is, a magyar énekeket két hangra tanulják a növendékek, magyarul énekelnek a templomban is, magyarul tanulják a hit- és erkölcstant is. Mindkét iskolánál a magyar nyelv terjesztésének buzgó apostolai az illetékes lelkészek is : Hajts János nyergesuj falui és Lováky Antal süttői plébános. 3. A süttői iparos tanonciskoláról azonban már nem nyilatkozhat elismerőleg. Ennek az- iskolának már a szervezete sem szabályszerű, mert se előkészítő osztálya nincs, se harmadik évfolyama. A két évfolyamra beirva talált 132, legnagyobbrészt kőfaragó iparostanoncot. Jelen volt látogatásakor 78 tanonc, hiányzott tehát 54. Eszerint a tanoncok nagy része hanyagul is látogatja az iskolát. Az összes tanoncok között csak 7 oly tanoncot talált, akik magyar nyelvűek, a többi teljesen németajku. Közölük 11 még olvasni tud és nem tudnak egy kukkot sem gyárul, mert a műhelyekben teljesen met a társalgási nyelv. Azok is, akik az iskolában megtanultak előbb némileg magyarul, a műhelyekben elfelejtik s az elfelejtetteket az iparos-tanonciskola, a gyarló szervezet s a hanyag iskolalátogatás miatt, nem képes pótolni. Eszerint Süttő iparosainak megmagyarosodása nagy sokáig csak jámbor óhaj fog maradni. Itt az iparostanonc iskola teljesen újra szervezendő, melyre nézve Wilsch Károly iparos-tanonciskalai felügyelőbizottsági elnököt, aki különben lelkes barátja az iskolának, már utasította is. 4 A tótajku Kural község rk. népiskolájában is, valamint az általános, ugy a magyarnyelvbeli taneredmény is felette gyenge. A kisebb gyermekek leszámítva a majorbeli magyar gyerekeket, magyarul egyáltalán nem tudnak, midőn feladatnak az iskolába. Be hogy azután a magyar nyelvet helyesen megtanulják, arra a tanitó, Borz János kevés ügyet is vet, mert még a felsőbb évfolyamú növendékeknél is kevés a magyarul jól értök és magyarul beszélni jól tudók száma. A nyelvtanítás módszeréhez egyáltalán nem is ért. Ami csekély ismeretet, többnyire karban való felelt etésben betanittat, nem egyébb üres beszajkózásnál. Ilyen módon Kural — kurtán marad s kurtát huz a magyar nyelvből. Holott kellő buzgalommal és szakértelemmel ez a község, melynek csupa magyar községek a tőszomszédjai, hamarosan megmagyarositható lenne. 5. Fámádon az ág. hitv. evang. iskosem maneIánál a növendékek fele részben, szintén tótajkuak. Ebben a községben mintegy 6 család van, ahol a társalgási nyelv tisztán tót. A növendékek azonban az iskolában teljesen elsajátítják, szóban és írásban, a magyar nyelvet. Az iskolapadok. Testegészségügyi s pedagógiai szempontból kiváló gond levén fordítandó az iskolapadokra is, melyekben a fejlődésben levő gyenge gyermekek naponkint 4—5 óráig kénytelenek nyugodtan ülni, — a tanfelügyelő e tekintetben valamint az előző jelentésében felsorolt iskoláknál, ugy az itt ismertetett iskolák nagy részénél is elszomorító tapasztalatokat szerzett. Kifogástalan iskolapadokat csakis a köbölkuti rk. iskola tantermeiben talált, ahol a padok előrekuzható és visszatolható asztallap-szerkezettel vannak ellátva s igy a gyermekek előredülés nélkül Írhatnak s olvashatnak s a gyermekek korára való tekintettel az' ülőpadok magassága, szélessége s mélysége is váltakozó. A szerkezet készítése azonban nem elég szolid. Uj, de nem egészen célszerű iskolapadokkal rendelkezik : a kőhidgyarmathi rk, a dömösi rk. ós a kurali rk. iskola. Teljesen célszerűtlenek s egészségügyi szempontból hátrányosak a padok: a libádi rk, a farnadi ev. ref, továbbá a rk. és a farnadi ág. hitv. evang, a kétyi ev. ref. és rom. kath, a bélai rom. kath., a kéméndi rk. és a dömösi ev. ref. iskolánál, a puszta-maróthi lócákról s korcsmaasztalokról nem is szólván. Ezeknél az iskoláknál a padok részint oly hosszúak, hogy az iskolát egész szélességében végig futják, részint szerték, részint magasak s nincsenek 6—12 éves gyermekek testi fejlődéséhez alkalmazott méretek szerint készítve, úgyannyira, hogy a 6—7—8 évesek, a nekik még magas padokban nem ülhetnek ugy, hogy talpuk egész hosszában a padlón nyugodhatnék s ezért a kisebb gyermekek az első padsorokban folyton lóbálják lábaikat, izegnek-mózognak 3 ekként lazítják az iskolai fegyelmet. Ha pedig felállanak, amidőn felelésre felszólittatnak, — nyakig sülyednek a padok közé. Ilyen padokban valóságos tortura a tanulók helyzete. Pedig ha az iskolafentartók annak idején okosabb mesteremberekre bizták volna a padok elkészítését, vagy megfelelő minták állottak volna rendelkezésükre, ugyanannyi, vagy csekély többletü költséggel teljesen célszerű padokról is gondoskodhattak volna. Az uj miniszteri rendelet alapján azonban jövőre ilyféle bajokon is gyökeresen segítve leszen. Esztergom, április 20. — A Mária Valéria-hid feliratai. Ismeretes, hogy a nagy híd feliratainak megállapítása alkalmával megtörtént az a rút feledékenység, hogy a hídépítés körül nagy érdemeket szerzett főispán és alispán neve lemaradt a díszkövekről. E szégyenletes mulasztást akarják a derék párkányiak, akik ugy látszik elismerőbbek is, okosabbak is nálunknál, utólag helyrehozni, amint ezt a következő ma vett meghívó mutatja : t Az Esztergom és Párkány között épített «Mária Valéria* állandó dunai hid ellenfalainak homlokzata közül, három felírással láttatott el, s a párkányi oldalon az egyik homlokzat-fal felírás nélkül hagyatott. Ezen üres falat is felírással óhajtanánk ellátni, s a mennyiben ez kivihető lenne, a hid létesítésénél érdemeket szerzett vármegyénk általánosan szeretve tisztelt Főispánjának és vármegyénk köztiszteletnek
