Esztergom és Vidéke, 1898

1898-04-14 / 30.szám

1898. április 14.

ESZTERGOM és VIDÉKÉ (30. szám.)

3

hatalmának emelésére számtalan évekig boldogul éljenek

Tántorithatlan ragaszkodás és leghívebb alattvalói hódolattal maradtunk Felségednek

Kelt Esztergomban a vármegye törvényhatósági bizottságának 1898. évi április hó 11-én tartott rendkívüli közgyűléséből

legalázatosabb szolgái,

Esztergom vármegye közönsége nevében Andrássy János alispán.

A határozati javaslat egyhangú elfogadása után a főispán a diszköz- gyülést berekesztette, mire az egész közönség hazafias lelkesedéssel énekelte el : »Hazádnak rendületlenül.* S ezzel a feledhetlenül szép délelőtt véget ért.

A kivilágítás.

A tervezett zenés ébresztő és takarodó— a katonai zenekar már előzetesen le lévén foglalva, — elmaradt, annál fényesebben sikerült azonban az esti kivilágitás, amely általánosabb, impozánsabb, ragyogóbb volt a márczius 15-ikinél is.

Különösen sikerült a vármegye- háza erkélyének díszítése, amely Neumayer Károly ízléses, ügyes munkája volt. A babérlevelekből alkotott ornamentikus keretben ra- gyogó fényben úszott a király arcz- képe.

Imponáló volt a kaszárnya hatalmas épülettömbje, kivilágított tömérdek ablakával s a városháza frontja, melyen mécsesekből alakított számok ragyogták szerte a két aktuális évszámot: 1848 —1898.

*

Mint hűséges krónikásoknak, kötelességünk, hogy a legnagyobb fényességben a legkisebb árnyékot is észrevegyük. Ilyen volt pl. hogy sokan — állítólag, mert az esőtől féltették — nem tűzték ki házukra a lobogót, amelyet különben nem t igen szoktak kímélni. Különösen a \ vízivárosi háziurak voltak ily taka- í rékosak. Ezek között van a kirá- \ lyi tanítóképző is, amely pedig jó í példát vehetett volna a nem oly 1 messze levő primási palotától.

Hibázott a városi intézőség is,

» amely különben általánosságban deI rekasan közreműködött az ünnep a sikerén, amennyiben, mint háziúr, n nem gondoskodott arról, hogy az Lí ünnepi istentisztelet alkalmával lega- d lább a meghívott testületek, hiva- ;í talok a padokban helyet k pjanak,

igy pl- a bíróság tagjai a padsorok > között voltak kénytelenek ácsorogni.

. . . E kevés árny persze ép úgy rtnem homályositotta el az általános n ragyogást, ahogy az ünnepi hangu- E latot Iupiter Pluvius sem tudta rrtmegrontani. Akik látták, mindig visz- szsza fognak emlékezni 1898. április

II i-ikére.

Riporter.

A papnevelő intézet rektora.

Esztergom, április I3.

Tegnap érkezett meg a herceg- iqprimás leirata, amelylyel dr. Rosszi- mval István országgyűlési képviselőt ía helybeli papnövelde kórmányzói állásától, saját kérelmére, felmen- tei'tette s utódjává Wencell Antal ka- o: nonokot nevezte ki.

A változás hire meglepetést nem e> kelltett, mert köztudomású volt, ofhogy dr. Rosszival azonnal képviselővé választása után, f. évi február havában a hercegprímástól állásától való felmentését kérte s kérelmét azóta ismételten megsürgette s a hercegprímás bizonnyára csak azért habozott a döntéssel, mert mindenesetre nehezére esett egy igazán arravaló, nagy tehetségű férfiút távozni engedni éléről annak az in- tézetnek, amely öt esztendős vezetése alatt szellemileg és anyagilag a fejlődés eddig még ismeretlen fokát érte el.

A változás hire tehát meglepetést nem keltett, de mégis lehan- goltsággal értesült róla mindenki, aki csak érdeklődik eme kiválóan fontos tanintézet : a papnevelő intézet iránt s tudatában van annak, hogy mily nagy jelentőségű és felelősségteljes az az állás, ahol a nép jövendő lelkipásztorainak szellemi kiképzését intézik.

Hogy dr. Rosszival az intézet szellemi vezetésére mennyire rátermett, mily nagy eredményeket ért el, általánosan ismeretes, de ke- vésbbé tudja a nagy közönség, hogy a kitűnő férfiú érdemei mily kiválóak az intézet anyagi viszonyainak rendbe hozatala, felvirágoztatása körül. Utódjainak mindenesetre rendkívül megkönnyítette helyzetét akkor, mikor szakismereteivel, nagy körültekintésével, fárad- hatlan utánjárással elérte azt, hogy az intézeti birtokok jövedelmét szinte megkétszerezte, nem a birtokok erőszakos kihasználásával, de hasznos, bár költséges befektetésekkel. Ezrekre megy az összeg, amelyet a birtokok gazdasági gépekkel való felszerelésére fordított, magának a bozóki kasznárságnak — lemondván egy időre minden jövedelemről — tizenkét ezer forintot engedett át beruházásokra s ő volt, aki a széplakapáthi tehenészetet kibővítve mai nívójára emelte.] A hercegprímás már régebben elismerte ebbeli nem közönséges érdemeit s múlt év decem er havában, amikor értesült róla, hogy a papnövelde a tokodi kőszénbánya felszerelési kiadásának fedezésére felvett 59,700 forint kölcsöntőkét máris vissza tudta fizetni, rendkívül meleg hangú köszönő leiratában megjegyezte, hogy e körülmény > ismételten meggyőzte azon régen tapasztalt tényről hogy a kormányzó a vállaira nehezedő feladatot egész odaadással és mindenre terjedő gondossággal igyekszik megoldani. <

Ily körülmények között természetesen őszinte sajnálkozással látjuk őt távozni arról a helyről, amelyet nála jobban még ki sem töltött be, de meghajolván elhatározásának indító okai előtt, szívből kívánjuk, hogy a háladatlan, nehéz, de nagy pályán, amelynek ezentúl egészen szentelheti magát, ideális, nemes törekvését ép oly siker és oly eredmény kisérje, amilyet eddigi pályáján kiküzdött.

A főpap lemondó levele akövet- kezőképen hangzik :

11/898. szára.

Főmagasságu Bibornok, Hercegprímás és Érsek Ur! Legkegyelmesebb Főpásztorom és Atyám!

1893. évi október hó 27-én azon soha meg nem hálálható szerencse ért. hogy kegyelmes Emenentiád kitüntető magas bizalma engem az esztergomi papnevelőintézet kormányzására meghívott. Ezen egész időszak alatt minden törekvésem oda irányult, hogy az intézetet mind zellemileg, mind anyagilag emeljem.

Kegyelmes Eminentiádnak részletes tudomása van arról, fáradozásaimat menynyire koronázta siker.

Erősen meg vagyok azonban győződve arról, hogy az intézet kormányzójának folytonos éber figyelemmel kell kisérnie a növendékek életmódját, s igy morali- ter állandóan kell az intézetben tartózkodnia, hogy a nevelés sikere kockáztatva ne legyen. Minthogy pedig csekélységem folyó hó 11-én (a trencsén- megyei várnai kerületben) országgyűlési képviselőnek választatott meg. beállott azon körülmény, hogy mindkét hivatásomnak legjobb igyekezetem dacára sem tehetnék eleget. Amiért is hódoló legmélyebb alázattal esedezem, kegyeskedjék Eminentiád engem a papnevelő intézetben viselt kormányzói állásomtól felmenteni, hogy a mostani nehéz politikai viszonyok között összes tehetségeimet zavartalanul egyházunk s hazánk javának előmozdítására az országgyűlésen érvényesíthessem.

Eminentiád legmagasabb atyai kegy eibe ajánlottan, szentelt bíborának csókolása mellett vagyok

Esztergom, 1898. február hó 14-én Eminentiádnak legalázatosabb káplánja dr. Rosszival István apátkanonok, a papnevelő intézet kormányzója.

A hercegprímás latin nyelven fogalmazott, rendkívül meleg hangú leiratának szövege — hű magyar fordításban — a következő :

1980/898. szám

Nagyságos Apát és Kanonok Ur !

Nagyságodnak f. évi február 14-én kelt és a szent Istvánról nevezett ősrégi esztergomi papnevelő intézetben viselt kórmányzói állás alóli felmentetési kérelmét, tekintettel az abban foglalt indokokra, jelen leiratom erejével elfogadván, Nagyságodat a nehéz, gond, — fáradság, — és felelősségteljes hivataltól felmentem és tudatom, hogy Nagyságod utódjául mai napon nagyságos Wenczel Antal esztergomfőszékesegyházi kanonokot rendeltem és kineveztem, akinek a papnevelőintézet vezetését érdeklő Ösz- szes ügyeket jegyzőkönyvileg és mielőbb át fogja adni.

Nagyságod egész lustrnmot töltött a kórámányzói hivatalban és ezen egész idő alatt oly nagy ügyességet körültekintést, lelkesedést és buzgalmat tanúsított a papnevelőintézet különféle úgy szellemi, mint anyagi ügyeinek vezetésében, miszerint lehetetlen, hogy távozása alkalmából ki ne fejezzem legfőbb, legőszintébb és legbensőbb főpásztori hálámat

, melyet örömest megújítván, állandó jóakarattal és változatlan tisztelettel vagyok

Budapest, 1898. ápril 12-én Nagyságodnak

legodaadóbbja (addictissimus) Kolos s. k. bibornok érsek.

— r.

— A hercegprímás tegnap dr. Kohl Medárd titkár kíséretében hosszabb tartózkodásra Balatonfüredre utazott.

— Új kanonokok. A hivatalos lap legközelebbi száma közli, hogy a király Bo- gisich Mihályt, Vezinger Károlyt, gróf Széchenyi Miklós pazmanaeumi igazgatót és Schlik István nagyszombati főgimnáziumi igazgatót esztergomi, Fere?iczy szálkái és Honig g.-ujfalusi plébánostpozsonyi kanonokká nevezte ki, amig dr. Kiinda Teofilnak és Ullner budaörsi plébánosnak esztergomi kanonoki címet adományozta. — A szállongó hírek szerint a herczegprimás az egyházmegyei főtanfelügyelői állás betöltésére Schlik Istvánt szemelte ki, báró Gudenus Arthur budavári plébánosnak megy, amig a megüresedett papneveldéi aligazgatói állást Pelczer Lipót dorogi plébános foglalja el. — Itt említjük meg, hogy a hercegprímás Rajner Lajos kanonokot a papnevelő intézet tanulmányi főfelügyelőjévé nevezte ki.

— Gyula napja. A kalendárium tegnap Gyulát mutatott s ez alkalmat dr. Walther Gyula kanonok, hercegprimási iroda igazgató és főtanfelügyelő minden ismerőse sietett felhasználni arra, hogy őszinte jó kivánatait a kiválóan tisztelt és nagyrabecsiilt főpap előtt kifejezhesse. A kanonok ur lakásán a nap folyamán egyáltalán nem fogytak ki a gratulansok. Testületileg tisztelegtek szeretett főtanfelügyelőjüknél a városi tanítók. Az érseki tanítóképző intézet pedig holnap, csütörtökön d. e. 11 órakor tiszteletére ünnepséget rendez a következő műsorral: 1. Ötven év után. Móra Istvántól. Szavalja: Ruiszl Béla III. éves vendék. 2. Pókainé. Gyulai Páltól. Szavalja : Czimmermann Kornél III. éves növendék. 3. Simphonia. Haydntól. Hegedűn játsza: Math Gyula III. éves növendék. 4. A kath. tanító a társadalomban. Irta; Bohon János III. éves, fölolvassa Szabó Endre III. éves növendék. 5. Meliton és anyja. Mindszenti Gedeontól. Szavalja : Pervolf József II. éves növendék. 6. Induló a XYI. századból. Hegedűn előadja: az intézet II. osztálya. 7. Látogatás. Sárkány István III. éves növendéktől. Szavalja Gratzer János III. éves növendék. 8. A holt költő szerelme. Jókai Mórtól. Zenéje Liszt Ferenctől. Szavalja: Kovács Ödön IY. éves, zongorán kiséri: Kersch Ferenc III. éves növendék. — Tegnap volt nevenapja dr. Fehér Gyula kir. városi plébánosnak is. A város tisztikarának s a tanítótestületének minden tagja gratulált.

— Esküvő, eljegyzés. Tegnap tartotta esküvőjét dr. Haugh Béla szegszárdi főgimnáziumi tanár, az ismert nevű poéta, Nagy Mariska kisasszonynyal. — Tóth Gáspár böösi tanító eljegyezte Novák Mariska kisasszonyt, (Böösön mint tanítónő működik,) Novák József vármegyei Írnok leányát. — Waldapfel Armin vágbesztercei kereskedő és szeszgyáros eljegyezte Tiejenthal Szidikét, Tiefenthal József fakereskedő szép leányát..

— Előléptetés. A legutóbbi előléptetések alkalmából Walther Károly pósta- felügyelö és Zempléni póstafőtiszt magasabb fizetési osztályba lépett elő. Az igazán megérdemlett avencementhez őszintén gratuláhmk.

— Nyolcvankilenc óv. Ezt a ritka szép kort érte el Meszéna János, városunk e nagy múltú, érdemes férfia. Hétfőn ünnepelte a legjobb erőben, friss egészségben a nagy dátumot s csak természetes, hogy ez alkalommal a köztisztelet és az általános szeretet iránta legimpozánsab- ban nyilatkozott meg.

— A hétfői kivilágitás majdnem tüz- veszedelemnek oka volt. Borovicska Adolf kivilágította Széchenyi-téri házában a zeneiskola által bérelt szobák ablakait is, de természetesen a kivilágitás ideje alatt a helyiségekben senki sem tartózkodott. Úgy látszik, a lámpa- gyújtó égve dobott el egy gyufát, mert attól egyes bútordarabok meggyulladtak, az utcai járókelők azonban szerencsére még idejekorán észrevették a veszedelmet és igy annak továbbterjedését megakadályozhatták.

— Közigazgatási bizottság, A köz- igazgatási bizottság Kruplanicz Kálmán főispán elnöklete alatt kedden tartotta april havi ülését, melynek legnagyobb részét a tanfelügyelő ezúttal is érdekes és tartalmas havi jelentése töltötte be, amelyet jövő számunkban egész terjedelemében közölünk. Ugyancsak Vargyas Endre előterjesztésére elhatározták, hogy felhívják a főszolgabírót szigorú végrehajtására ama megyei szabályrendeletnek, amely a nyilvános mulatságokat látogató, éjjelező tankötelesek szüleinek megbüntetését célozza. E határozatra a szomorú aktualitás adott okot. A kultuszminiszter szabályrendeletet adott ki, amely az iskolaépítések egészségügyi szempontból valő ellenőrzését segíti elő s egyben épületmintát is ad. A bizottság elhatározta, hogy ez épületmintát minden községgel beszerezteti s három iskolai mintapadot készíttet, a melyek a megyeházán mindig megtekinthetők lesznek, végül a körorvosokat felhívja, hogy az iskolákat egészségügyi szem- dontból vizsgálják meg s tapasztalataikról sürgős jelentést teg3renek. — A bizottság elvetette Sinka Ferencz Pál kórházgondnok fellebbezését az ellene