Esztergom és Vidéke, 1898

1898-04-09 / 29.szám

hatalmának emelésére számtalan évekig boldogul éljenek Tántoríthatlan ragaszkodás és leghívebb alattvalói hódolattal maradtunk Felségednek Kelt Esztergomban a vármegye törvényhatósági bizottságának 1898. évi április hó 11-én tartott rendkívüli közgyűléséből legalázatosabb szolgái, Esztergom vármegye közönsége nevében Andrássy János alispán. A határozati javaslat egyhangú elfogadása után a főispán a díszközgyűlést berekesztette, mire az egész közönség hazafias lelkesedéssel énekelte el: >Hazádnak rendületlenül.* S ezzel a feledhetlenül szép délelőtt véget ért. A kivilágítás. A tervezett zenés ébresztő és takarodó — a katonai zenekar már előzetesen le lévén foglalva, — elmaradt, annál fényesebben sikerült azonban az esti kivilágítás, amely általánosabb, impozánsabb, ragyogóbb volt a márczius 15-ikinél is. Különösen sikerült a vármegyeháza erkélyének díszítése, amely Neumayer Károly ízléses, ügyes munkája volt. A babérlevelekből alkotott ornamentikus keretben ragyogó fényben úszott a király arczképe. Imponáló volt a kaszárnya hatalmas épülettömbje, kivilágított tömérdek ablakával s a városháza frontja, melyen mécsesekből alakított számok ragyogták szerte a két aktuális évszámot: 1848—1898. Mint hűséges krónikásoknak, kötelességünk, hogy a legnagyobb fényességben a legkisebb árnyékot is észrevegyük. Ilyen volt pl. hogy sokan — állítólag, mert az esőtől féltették — nem tűzték ki házukra a lobogót, amelyet különben nem igen szoktak kímélni. Különösen a vízivárosi háziurak voltak ily takarékosak. Ezek között van a királyi tanítóképző is, amely pedig jó példát vehetett volna a nem oly messze levő primási palotától. Hibázott a városi intézőség is, amely különben általánosságban derekasan közreműködött az ünnep sikerén, amennyiben, mint háziúr, nem gondoskodott arról, hogy az ünnepi istentisztelet alkalmával legalább a meghívott testületek, hivatalok a padokban helyet kpjanak, igy pl. a bíróság tagjai a padsorok között voltak kénytelenek ácsorogni. . . . E kevés árny persze ép ugy nem homályosította el az általános ragyogást, ahogy az ünnepi hangulatot Iupiter Pluvius sem tudta megrontani. Akik látták, mindig viszsza fognak emlékezni 1898. április 1 i-ikére. Riporter. R papnevelő intézet rektora. Esztergom, április I3. Tegnap érkezett meg a hercegprímás leirata, amelylyel dr. Rosszival István országgyűlési képviselőt a helybeli papnövelde kormányzói állásától, saját kérelmére, felmentette s utódjává Wencell Antal kanonokot nevezte ki. A változás hire meglepetést nem kelltett, mert köztudomású volt, hogy dr. Rosszival azonnal képviselővé választása után, f. évi február havában a hercegprímástól állásától való felmentését kérte s kérelmét azóta ismételten megsürgette s a hercegprímás bizonnyára csak azért habozott a döntéssel, mert mindenesetre nehezére esett egy igazán arravaló, nagy tehetségű férfiút távozni engedni éléről annak az intézetnek, amely öt esztendős vezetése alatt szellemileg és anyagilag a fejlődés eddig még ismeretlen fokát érte el. A változás hire tehát meglepetést nem keltett, de mégis lehangoltsággal értesült róla mindenki, aki csak érdeklődik eme kiválóan fontos tanintézet: a papnevelő intézet iránt s tudatában van annak, hogy mily nagy jelentőségű és felelősségteljes az az állás, ahol a nép jövendő lelkipásztorainak szellemi kiképzését intézik. Hogy dr. Rosszival az intézet szellemi vezetésére mennyire rátermett, mily nagy eredményeket ért el, általánosan ismeretes, de kevésbbé tudja a nagy közönség, hogy a kitűnő férfiú érdemei mily kiválóak az intézet anyagi viszonyainak rendbe hozatala, felvirágoztatása körül. Utódjainak mindenesetre rendkívül megkönnyítette helyzetét akkor, mikor szakismereteivel, nagy körültekintésével, fáradhatlan utánjárással elérte azt, hogy az intézeti birtokok jövedelmét szinte megkétszerezte, nem a birtokok erőszakos kihasználásával, de hasznos, bár költséges befektetésekkel. Ezrekre megy az összeg, amelyet a birtokok gazdasági gépekkel való felszerelésére fordított, magának a bozóki kasznárságnak — lemondván egy időre minden jövedelemről — tizenkét ezer forintot engedett át beruházásokra s ő volt, aki a széplakapáthi tehenészetet kibővítve mai nivójára emelte.] A hercegprímás már régebben elismerte ebbeli nem közönséges érdemeit s mult év decem er havában, amikor értesült róla, hogy a papnövelde a tokodi kőszénbánya felszerelési kiadásának fedezésére felvett 59,700 forint kölcsöntőkét máris vissza tudta fizetni, rendkívül meleg hangú köszönő leiratában megjegyezte, hogy e körülmény >ismételten meggyőzte azon régen tapasztalt tényről hogy a kormányzó a vállaira nehezedő feladatot egész odaadással és mindenre terjedő gondossággal igyekszik megoldani,* Ily körülmények között természetesen őszinte sajnálkozással látjuk őt távozni arról a helyről, amelyet nála jobban még ki sem töltött be, de meghajolván elhatározásának inditó okai előtt, szívből kívánjuk, hogy a háládatlan, nehéz, de nagy pályán, amelynek ezentúl egészen szentelheti magát, ideális, nemes törekvését ép oly siker és oly eredmény kisérje, amilyet eddigi pályáján kiküzdött. A főpap lemondó levele akövetkezőképen hangzik : 11/898. szám. Főmagasságu Bibornok, Hercegprímás és Érsek Ur! Legkegyelmesebb Főpásztorom és Atyám! 1893. évi október hó 27-én azon soha meg nem hálálható szerencse ért, hogy kegyelmes Emenentiád kitüntető magas bizalma engem az esztergomi papnevelőintézet kormányzására meghívott. Ezen egész időszak alatt minden törekvésem oda irányult, hogy az intézetet mind zellemileg, mind anyagilag emeljem. Kegyelmes Eminentiádnak részletes tudomása van arról, fáradozásaimat menynyire koronázta siker. Erősen meg vagyok azonban győződve arról, hogy az intézet kormányzójának folytonos éber figyelemmel kell kisérnie a növendékek életmódját, s igy moraliter állandóan kell az intézetben tartózkodnia, hogy a nevelés sikere kockáztatva ne legyen. Minthogy pedig csekélységem folyó hó 11-én (a trencsénmegyei várnai kerületben) országgyűlési képviselőnek választatott meg, beállott azon körülmény, hogy mindkét hivatasonrnak legjobb igyekezetem dacára sem tehetnék eleget. Amiért is hódoló legmélyebb alázattal esedezem, kegyeskedjék Eminentiád engem a papnevelő intézetben viselt kormányzói állásomtól felmenteni, hogy a mostani nehéz politikai viszonyok között Összes tehetségeimet zavartalanul egyházunk s hazánk javának előmozdítására az országgyűlésen érvényesíthessem. Eminentiád legmagasabb atyai kegyeibe ajánlottan, szentelt bíborának csókolása mellett vagyok Esztergom, 1898. február hó 14-én Eminentiádnak legalázatosabb káplánja dr. Rosszival István apátkanonok, a papnevelő intézet kormányzója. A hercegprímás latin nyelven fogalmazott, rendkívül meleg hangú leiratának szövege — hű magyar fordításban — a következő : 1980/898. szám Nagyságos Apát és Kanonok Ur! Nagyságodnak f. évi február 14-én kelt és a szent Istvánról nevezett ősrégi esztergomi papnevelő intézetben viselt kormányzói állás alóli felmentetési kérelmét, tekintettel az abban foglalt indokokra, jelen leiratom erejével elfogadván, Nagyságodat a nehéz, gond, — fáradság, — és felelősségteljes hivataltól felmentem és tudatom, hogy Nagyságod utódjául mai napon nagyságos Wenczel Antal esztergomfőszékesegyházi kanonokot rendeltem és kineveztem, akinek a papnevelőintézet vezetését érdeklő öszszes ügyeket jegyzőkönyvileg és mielőbb át fogja adni. Nagyságod egész lustrnmot töltött a kórámdnyzói hivatalban és ezen egész idő alatt oly nagy ügyességet körültekintést, lelkesedést és buzgalmat tanúsított a papnevelőintézet különféle ugy szellemi, mint anyagi ügyeinek vezetésében , m iszerint lehetetlen, hogy távozása alkalmából ki ne fejezzem legfőbb, legőszintébb és legbensőbb főpásztori hálámat, melyet örömest megújítván, állandó jóakarattal és változatlan tisztelettel vagyok Budapest, 1898. ápril 12-én Nagyságodnak legodaadóbbja (addictissimus) Kolos s. k. bibornok érsek. — A hercegprímás tegnap dr. Kohl Medárd titkár kíséretében hosszabb tartózkodásra Balatonfüredre utazott. — Új kanonokok. A hivatalos lap legközelebbi száma közli, hogy akirályifogisich Mihályt, Vezinger Károlyt, gróf Széchényi Miklós pazmanaeumi igazgatót és Schlik István nagyszombati főgimnáziumi igazgatót esztergomi, Ferenczy szálkai és Honig g.-ujfalusi plébánost pozsonyi kanonokká nevezte ki, amig dr. Klinda Teofilnak és Ullner budaörsi plébánosnak esztergomi kanonoki cimet adományozta. — A szállongó hirek szerint a herczegprimás az egyházmegyei főtanfelügyelői állás betöltésére Schlik Istvánt szemelte ki, báró Gudenus Arthur budavári plébánosnak megy, amig a megüresedett papneveidei aligazgatói állást Pelczer Lipót dorogi plébános foglalja el. — Itt emiitjük meg, hogy a hercegprímás Rajner Lajos kanonokot a papnevelő intézet tanulmányi főfelügyelőjévé nevezte ki. — — Gyula napja. A kalendárium tegnap Gyulát mutatott s ez alkalmat dr. Walther Gyula kanonok, hercegprímás! irodaigazgató és főtanfelügyelö minden ismerőse sietett felhasználni arra, hogy őszinte jó kivánatait a kiválóan tisztelt és nagyrabecsült főpap előtt kifejezhesse. A kanonok ur lakásán a nap folyamán egyáltalán nem fogytak ki a gratulansok. Testületileg tisztelegtek szeretett főtanfelügyelőjüknél a városi tanítók. Az érseki tanítóképző intézet pedig holnap, csütörtökön d. e. 11 órakor, tiszteletére ünnepséget rendez a következő műsorral: 1. Ötven év után. Móra Istvántól. Szavalja: Ruiszl Béla III. éves vendek. 2. Pókainé. Gyulai Páltól. Szavalja : Czimmermann Kornél III. éves növendék. 3. Simphonia. Haydntól. Hegedűn játsza: Math Gyula III. éves növendék. 4. A kath. tanitó a társadalomban. Irta; Bohón János III. éves, fölolvassa Szabó Endre III. éves növendék. 5. Meliton és anyja. Mindszenti Gedeontól. Szavalja: Pervolf József II. éves növendék. 6. Induló a XVI. századból. Hegedűn előadja: az intézet II. osztálya. 7. Látogatás. Sárkány István III. éves növendéktől. Szavalja Gratzer János III. éves növendék. 8. A holt költő szerelme. Jókai Mórtól. Zenéje Liszt Ferenctől. Szavalja: Kovács Ödön IV. éves, zongorán kiséri: Kersch Ferenc III. éves növendék. — Tegnap volt nevenapja dr. Fehér Gyula kir. városi plébánosnak is. A város tisztikarának s a tanítótestületének minden tagja gratulált. -— Esküvő, eljegyzés. Tegnap tartotta esküvőjét dr. Haugh Béla szegszárdi főgimnáziumi tanár, az ismert nevü poéta, Nagy Mariska kisasszonynyal. — Tóth Gáspár böösi tanitó eljegyezte Nóvák Mariska kisasszonyt, (BöösÖn mint tanítónő működik,) Nóvák József vármegyei irnok leányát. — Waldapfel Ármin vágb észterééi kereskedő és szeszgyáros eljegyezte Tiefenthal Szidikét, Tiefenthal József fakereskedő szép leányát.. — Előléptetés. A legutóbbi előléptetések alkalmából Walther Károly póstafelügyelő és Zempléni póstafőtiszt magasabb fizetési osztályba lépett elő. Az igazán megérdemlett avencjementhez őszintén gratulálunk. —- Nyolcvankilenc év. Ezt a ritka szép kort érte el Meszéna János, városunk e nagy multu, érdemes féríia. Hétfőn ünnepelte a legjobb erőben, friss egészségben a nagy dátumot s csak természetes, hogy ez alkalommal a köztisztelet és az általános szeretet iránta legimpozánsabban nyilatkozott meg. — A hétfői kivilágítás majdnem tüzveszedelemnek oka volt. Borovicska Adolf kivilágította Széchenyi-téri házában a zeneiskola által bérelt szobák ablakait is, de természetesen a kivilágítás ideje alatt a helyiségekben senki sem tartózkodóit. Ugy látszik, a lámpagyujtó égve dobott el egy gyufát, mert attól egyes bútordarabok meggyulladtak, az utcai járókelők azonban szerencsére még idejekorán észrevették a veszedelmet és igy annak továbbterjedését megakadályozhatták. — Közigazgatási bizottság, A közigazgatási bizottság Kruplanicz Kálmán főispán elnöklete alatt kedden tartotta april havi ülését, melynek legnagyobb részét a tanfelügyelő ezúttal is érdekes és tartalmas havi jelentése töltötte be, amelyet jövő számunkban egész terjedelemében közölünk. Ugyancsak Vargyas Endre előterjesztésére elhatározták, hogy felhívják a főszolgabírót szigorú végrehajtására ama megyei szabályrendeletnek, amely ^ a nyilvános mulatságokat látogató, éjjelező tankötelesek szüleinek megbüntetését célozza. E határozatra a szomorú aktualitás adott okot. A kultuszminiszter szabályrendeletet adott ki, amely az iskolaépítések egészségügyi szempontból valő ellenőrzését segiti

: elő s egyben épületmintát is ad. A bizottság elhatározta, hogy ez épületmintát minden községgel beszerezteti s három iskolai mintapadot készíttet, a melyek a megyeházán mindig megtekinthetők lesznek, végül a körorvosokat felhívja, hogy az iskolákat egészségügyi szeindontból vizsgálják meg s tapasztalataikról sürgős jelentést tegyenek. — A bizottság elvetette Sinka Ferencz Pál kórházgondnok fellebbezését az ellene