Esztergom és Vidéke, 1898

1898-04-09 / 29.szám

látni és este fél 8 órakor ablakait kivilágítani szíveskedj ék. A nagy nap kezdetét mozsárlövé­sek és ébresztő fogja jelezni. Kelt Esztergom szab. kir. város tanácsának 1898. évi április hó 6-án tartott ülésében. Maiina Lajos polgár­mester. Horváth Lajos tanácsjegyző. Ünneprontók, örökös opponállók min­denütt akadnak, nálunk örvendetesképpen elenyésző számban. Ezek figyelmébe ajánljuk lapunk mai vezérczikkét, me­lyet a helyi társadalom egy előkelő politikusa irt. Nem fog ártani, ha elol­vassák és szégyenkeznek. — Személyi hirek. Dr. Komlóssy Fe­rencz és dr. Rosszival István ország­gyűlési képviselők a húsvéti ünnepekre hazaérkeztek. — Az Oltáregyesület szokásos imádá­dását a vízivárosi zárda templomban f. hó 10-én tartja meg. Reggel fél 7 óra­kor nagymise, 8, 9 és 10 órakor szintén hallgatható mise. — A primási jószágkórmányzó. A hereegprimási udvarból hivatalosan megcáfolják egyes lapoknak ama hirét, mintha a hercegprímás dr. Kohl Medár­dot uradalmainak jószágkórmányzójává, nevezte volna ki. Mint mi is megírtuk, dr. Kohl csak ideiglenesen intézkedik a fontosabb gazdasági ügyekben. — Névnap. Barta Ármin nyug. vár­megyei t. főjegyző csütörtökön ünne­pelte nevenapját, amelyet nagyszámú barátai, volt tiszttársai siettek szerete­tük és ragaszkodásuk tolmácslására fel­használni. — Kinevezés. A budapesti kir. íté­lőtábla elnöke dr. Rudolf - Béla ügyvédjelöltet joggyakornokká ne­vezte ki. — A Kaszinó mult szombaton társas­vacsorát rendezett, amely ezúttal kivá­lóan sikerült. Alig emlékezünk reá, hogy annyi kedélyesség, humor, elmésség fű­szerezte volna a Kaszinó különben min­dig sikerült összejöveteleit, mint ez alka­lommal. Az eltöltött kellemes órákért a jelenvoltak mind hálával áldoznak a főfő rendezőnek: Nagy Pál egyesületi háznagynak. — Tanácsülés. A tanács csütörtöki ülésén ifjabb Fekete Gézát ápril i tői vá­rosi dijnokul alkalmazta, a többieket ké­sőbb választja meg. — Az „Esztergomi Takarékpénztárt* a lőrinc-utcai bérház megkezdett ala­pozási munkálatai közben kellemetlen meglepetés érte. Kitűnt, hogy a mérnök, akinek felvétele alapján a hatalmas épü­Ieterv készült, kissé elszámította magát, olyképen, hogy a telket egyes részein 45—io centiméterre többre vette fel, mint milyen a valóságban. Mivel e kö­rülmény az igen nagy terv átdolgozá­sát, tehát igen sok időt venne igénybe, az intézet kérelmet intézett a városhoz, hogy a szükséges területrészeket az út­testből, amelyet azok elvétele nem za­varna meg, méltányos árért engedje át. Az építészeti bizottság és a tanács ma tart helyszíni szemlét és nem kételkedünk hogy — a város érdekének csorbítása nélkül — az áldozatkész intézet kérelmét teljesíteni fogja. — A közigazgatási bizottság f. hó 12-én, kedden tartja április havi ülését, \/> — A Szentháromság szobor lebontása részben megtörtént. A felső alakok eltá­volítása még csak könnyen ment, de annál több gondot adott az egy darab kőből faragott hatalmas oszlop eltávo­lítása. Végül is kénytelenek voltak azt középen ketté fürészelni s a két dara­bot gép segítségével alábocsátani. Telje­sül végre a közönség ama régi óhaj­tása, hogy a már kegyeletsértően rozoga s esztétikai szempontból botrányos kő­monumentum eltűnik a Széchenyi-tér­ről, de most azután mindazok, akik ugy vallásos érzületből, mint városszépitési szempontból nem elégszenek meg a ré­giség eltávolításával, de kívánják annak ujjal, modernnel, művésziesebbel való pótlását, azonnal kezdjék meg az agitá­ciót, hogy céljukat elérhessék. Hiszen a város csak egy régi és csúnya adós­ságot törleszt le, amikor az uj szobor felállítását lehetővé teszi. Mert a vá­rosházbeliek még bizonyosan fognak emlékezni, hogy ezt anno . . . elhatá­rozták és arra is fognak emlékezni, mely alkalomból hozták ezt a határo­zatot. — Majd legközelebb határozunk. A legutóbb összehívott városi gazdasági bizottság tagjai emez összejövetelük alkalmával e már nem szokatlan hatá­rozattal oszlottak szét. Ezúttal azonban csak helyeselni tudjuk ebbeli elhatáro­zásainkat, mert célszerű, üdvös, megfe­lelő határozatokat úgysem hozhattak volna. A meghívókat a szó szoros értel­mében a tizenkettedik órában osztottak szét, amennyiben a legtöbb bizottsági tag a délutáni ülésre szóló meghívót délben kapta meg, az ülés tárgya pedig egyáltalán nem volt kitüntetve a meg­hívókon. Már pedig ezt olyankor leg­alább talán mégis meglehetne tenni, mi­kor a tárgy olyan fontos, mint ez eset­ben volt. Ugyanis a bizottsági elnök Nozdroviczky Miklós városi erdőmester­nek az erdőgazdaság reformálására vo­natkozó elaboratumát s az ezzel kapcso­latos Nagy Pál-féle sügevételi ajánla­tot óhajtotta tárgy altatni. A higgadt és komoly gondolkozású bizottsági ta­gok, akik felelősségüknek tudatában vannak, természetesen nem mentek bele igy előkészületlenül a tárgyalásba, ha­nem kimondották, hogy előbb áttanul­mányozzák a memorandumot s ha ezt alaposan megcselekedték, ám akkor szí­vesen tanácskoznak. — A Kovács-patak prospektusa díszes kiállításban és ügyes Összeállításban megjelent. Ismerteti a kies hely fekvé­sét és éghajlatát, hozza a gyógyj aval­latokat, közlekedési eszközöket, az esz­közölhető kirándulásokat, az uj „Nya­raló szálloda" szobáinak leírását és árjegyzékét, végül a villatelkek meg­vételének feltételeit. A prospektust Kálóezi ügyes helyszíni rajzai diszitik. — Elismerés a városházán. A város polgármesterének jó szive, humánus gondolkozásmódja, mellett alig bizonyít az az eljárás, melylvel egy a közszolgá­latban megőszült, meghajlott szolgát -r­mivel nem tudott már kellőképpen futni a lépcsőkön — egyszerűen elbocsátotta s agg napjaira a legteljesebb nélkülö­zésnek tette ki. Ez a szegény ember Czira József hivatalszolga, aki a szen­györgymezei községházánál eltöltött szolgálati idejével együtt harmincnégy éve hordozza az aktákat és kézbesítő könyveket. Helyére ugy látszik, szük­ség lévén, a polgármester megvizsgáltatta őt dr. Aldori Mór tan ácsorvossal, aki 16/898 sz. jelentésében jelentette ugyan, hogy Cirát májbaja elgyöngitette, de azt is jelentette, hogy „könnyű szol­gálatra még alkalmazható." A könnyű szolgálatok azonban fiatal erőkkel le­hetnek betöltve, mert a polgármester ilyet nem talált számára. Hanem márc. 17-én 1485 eln. sz. kelt végzésével márc. 31-től egyszerűen elbocsátotta szolgála­tából s helyébe Lovászy József eddigi mezőőrt fogadta fel. Az utcára kitaszí­tott hatvannégyéves ember pedig el­mélkedhetik magában arról, hogy meny­nyire érdemes egy gazdának egy em­beréleten át való pontos és hü szolgála­tában elkopni . . . — Öt forintos — vallásosság. A val­lásos gondolkozás és cselekvés ébren­tartásának, előmozdításának magunk is mindenkor feltétlen hivei voltunk és vagyunk, de annál jobban perhorreskál­juk és elitéljük azokat a szerencsétlen, félszeg módokat és eszközöket, amelyek ez üdvös célt erőszakosan akarván elérni, nemhogy sikerrel járnának, de sőt éppen . az ellenkezőt eredménye zik. Csak méltánylással emlékeztünk meg a jelenlegi polgármernek helyettes polgármestersége idején követett abbeli szokásáról, hogy minden ünnepen és va­sárnapon résztvett a kir. városi temp­lom istentiszteletén s példája követésre buzdította tisztviselőit. S kifejeztük sajnálkozásunkat is akkor, mikor a meg­választott polgármester egyszerre eb beli szép és dicsérendő szokásával fel­hagyott. Azóta sok idő múlott el s ugy látszik, a polgármesternek újra • eszébe jutottak az elmúlt idők. Ez ellen nem is volna kifogásunk, ha nincs összekap­csolva azzal az ügyetlen és szerencsét­len gondolattal, hogy nagycsütörtökön az alantasabb tisztviselőknek öt frtnyi fe­gyelmi büntetés kilátásba helyezése mellett hagyta meg, hogy a nagy heti ájtatosságokban részt vegyenek. Nem, igy nem lehet a vallásosság terjedését előmozdítani, Önérzetes emberek között legkevésbbé s még azokat is, akiket áhítatuk visz a templomba, kiteszi a plebs ama gyanúsításának, „ hogy, ime i azok, akik inkább imádkoznak, mint öt forintot fizetnek", annál is inkább, mert csak az alsóbb, kevésbé független tiszt­viselőket próbálta meg ilyenképen meg­szabályozni. Legyen meggyőződve a polgármester ur, hogy a felső helyről való állandó és minden téren mutatott jó példa sokkal hatásosabb, eredménye­sebb és imponál óbb az öt forintosokkal való fenyegetődzéseknél. — Megsürgetett sürgetések. A vár­megye már régen kénytelen tapasztalni, hogy a városházán a végzései betarta­tására kiadott határozatokat s azok záros határidővel való megsürgetését édes kevésbe veszik. Most azután e miatt erélyesen és szigorúan rendreutasította az indolenseket. Fájdalom, annyira is­merjük a mi Pappenheimerjeinket, hogy ez ukáztól sem reménylünk több ered­ményt, mint az eddigi semmibe sem vett sürgetésektől. Elérkezettnek látszik az idő arra, hogy az oly nagyon türelmes, kíméletes felsőbb hatóság minden türel­mét és a legkisebb kíméletet is elve­szítse. S erre nyilik is alkalma az e hó végén tartandó számonkérőszéki ülé­seken. A közérdek megkívánja, hogy éljenek is teljes mértékben ez alka­lommal jogaikkal. — Az erdőmester nem pihen. Nem, még a legnagyobb ellensége sem fog­hatja ezt rá Nozdroviczky Miklós erdő­mesterre. De sőt ki kell fejeznünk őszinte csodálkozásunkat és hálánkat, hogy a „nagy pihenők" konzorciumában nemcsak maga nem válik pihenővé, de még akkor sem veszti el nagy munka­kedvét, nem hagyja abba fáradhatlan utánjárását, amikor buzgó és önzetlen munkája közben nemcsak támogatással nem, de a legnagyobb fokú indolenciá­val találkozik. Kora tavasz óta a fásí­tás körül rendkívül sokat fáradozott. Példa reá a városban a Széchenyi-tér, Simor János-utca, stb, amelyek rideg karaktere azóta egészen megváltozott. Szederfacsemetékből már eddig négy­ezer darabnál többet ültetett ki, a sintérház körül valóságos ligetet terem­tett. Es emelett ajánlatot tett, hogy pontos megfigyelések nyomán részletes javaslatot tesz, miképen lehetne a vá­ros elhanyagolt gazdasági ágait újból fellendíteni azok szerint az alapelvek szerint, amelyeket legutóbbi memoran­demában főbb vonásokban kifejtett. Igaz, hogy az erdőmester nem iparko­dik aktakönyvét derüre-borura számok­kal szaporítani, de talán igy is használ valamit — a közérdeknek. VN — A Lőrinc-templom romjai. Megem­lítettük már, hogy a lőrinc-utcai építke­zés alkalmából a Lőrinc-templom egy eddig uj, ismeretlen falának maradvá­nyaira akadtak. A lelet különösen azért érdekes, mert nyilvánvalóvá teszi, hogy a templom jóval nagyobb volt, mint ed­dig hitték s nem két, de három hajó­ból állott. A most felfedezett uj hajó­részben van egy sir is, amelyet még fel nem bontottak, még pedig egészen megfelelő helyen azzal a másik sirral, amelyet az első hajóban találtak. A. falról legközelebb Schédl Arnulf fő­gimnáziumi tanár pontos felvételt készít, amikor majd mi is bővebben istermertet­hetjük. — Az eltévedt kút. Mégis csak kedé­lyes állapotok azok a városháziak és igazán kár, hogy nincs helyi Mark Twainunk, \\gy legalább Sipulusz-nak, aki azok krónikása lehetne. Ajánlanánk azonnal neki a következő legfrissebb té­mát : Határozatba ment, hogy a katonai kórház udvarán egy kut építendő. Meg is bíztak annak elkészítésével egy hely­beli építészt és miután ezt megcseleked­ték, a teljesen elvégzett kötelesség bol­dog tudatában megfeledkeztek kórház­ról, kútról, építésről. Pedig nem ártott volna, vagy egyszer a munkálatokat megtekinteni, mert akkor meg nem tör­ténhetett volna az a kanabokai história, hogy az építész a neki átadott téves terv szerint a kutat nem a kórház ud­varán, hanem tul a a kerítésen egy szántóföldre építette. Mindez igen mu­latságos dolog, csupán arra vagyunk kíváncsiak, kinek a zsebe fogja megsiny­seni a fölös kút költségeit? — Április 15. Figyelmeztetjük mind­azokat, akik mult évi állami adójukat még le nem fizették, hogy azt április 15-ig mindenesetre megcselekedjék, mert ellenkező esetben kimaradnak az or­szággyűlési képviselőválasztók jövő évi né vj egy zék éb öl. — Két színigazgató egyszerre. Meg­írtuk, hogy a városi tanács április 10-tól a hó végéig engedélyt adott Ko­vács Sándor színigazgatónak szinr elő­adások tartására. Alig hogy kiadta az engedélyt, jelentkezett Polgár Béla, aki már régebben kapott engedélyt april 1-től. A városházán azonban most el­utasították azzal, hogy april 1-én az előadásokat nem kezdette meg, külön­ben is a számára kiállított tanácsi en­gedély Eperjesről, mint kézbesithétlen érkezett vissza. Polgár erre a városi tanács ellen feljelentést tett az alispán­nál azzal a megokolással, hogy egy bel­ügyminiszteri rendelet szerint az elő­adásokat az engedélytartam első 14 napján belül bármikor megkezdheti, k ölön ben is Kovács Sándornak nincs még miniszterileg megerősített konces­siója, ami tény is. Az alispán erre egye­lőre békés kiegyezés megkísérlésére hivta fel a várost, ami ha nem si­kerülne, érdemleges intézkedés végett bekivánja az előiratokot. — Véres párbaj. Súlyos feltételek mellett, végkimerülésig vivott párbajt csütörtökön reggel S. Z, betétszerkesz­tési hivatalnok és D. A. állatorvos aka­démiai hallgató. A párbaj S. néhez meg­sebesülésével végződött. Eeje tetején, arcán és karján szenvedett oly sebeket, amelyek összevarrása a jelenvolt két párbaj orvos másfélórai idejét vette igénybe. D.-nek csak könnyű karcolás esett a kezén. A párbaj tettleges sér­tés következménye volt. — Városi állatszemle. A városi apa­állatok szemléje már befejeződött. A bizottság a városi öt tenyészbika és négy sertéskan használását a f. évre engedélyezhetőnek véleményezte azzal a kikötéssel, hogy még az idén két uj magyar fajú tenyészbika és két uj ser­téskan szerzendő be. A szentgyörgyme­zei közbirtokosság tenyészmarhái ellen kifogást nem emeltek. = Felhívjuk olvasóink figyelmét a szakmájában kitűnőnek ismert Deutsch Samu szoba- és címfestő mai lapunkban megjelent hirdetésére. — OlCSÓS Zállitás. A budapest-eszter­gojn-füzitői helyi érdekű vasút részvény­társaság és Schwarcz Adolf szállító és nagyfuvaros között oly értelmű megálla­podás jött létre, hogy ha a küldemé­nyek a m. kir. államvasutak Budapest — budapesti teherpályaudvar és Buda­pest — nyugati pályaudvar állomások­ról nevezett szállító címére intéztetnek, Schwarcz Adolf köteles a fuvarlevelekén legalább 5000 kgr. mennyiségben fel­adott küldeményeket városunkban 100 kgrmkint 58, Párkányban 66 fillérért, a 10,000 kgr. mennyiségben feladott kül­deményeket pedig a városban 100 kilo­gramkint 48, Párkányban 56 fillérért házhoz szállítani. Ez üdvös intézkedés mindenesetre kereskedelmünk fellendülé­sére fog szolgálni. KÖZ GAZDASÁG­x Az Első Leány ki házasitási - Egylet, m. sz. m. hó 20-án tartotta meg számos tag jelenlétében XXXV. rendes évi közgyűlését. Miután Schwarcz Ármin elnök kimutatta a közgyűlés határozat­képességét, amennyiben 202 tag 1406 jutalékrészt helyezett letétbe, előter­jesztették a jelentéseket. Az előterjesz­tett főjelentésből kitetszik, hogy az 1897-ik kezelési év is nagyon eredmény­dus volt, mivel 7281 uj, jobbára a leg­fiatalabb korososztályhoz tartozó juta­lékrészt irtak be,' megjegyzendő, hogy a fiu-biztositási osztályok is jelentékeny szaporodást szolgáltattak. Esedékessé vált biztositások fejében 135,306T3 frtot, tehát 74,213-44 forinttal többet fizettek ki, mint az előző, 1896. évben. A jelen­tékeny kifizetések dacára 390,719-84 frtnyi kezelési felesleg éretett el, amely összegből a mathematikai díjtartalékhoz 251,711-03 frtot csatoltak. A díjtarta­lék ennélfogva 608,203-39 frtra emelke­dett. A fenmaradó 148,008-81 frt, az alapszabályszerü alapok erősbitésére forditatott, amely összeggel azok 296,008-36 frtra egészíttettek ki, igy tehát az évi mérleg 1.904,211-65 frt főösszeggel zárul .Az alapok fedezetü­ket nyerik jó kamatozású budapesti há­zakban, amelyek 7632 frt leírása után 755,654-25 forinttal vannak a mérlegben

Next

/
Oldalképek
Tartalom