Esztergom és Vidéke, 1898

1898-04-03 / 27.szám

sekkel és amelybe személyi motívumok is kezdenek belejátszani s hangosan, zajosan követeli a szavazást. Frey Fe­renc beszél még, aki a párkányi tűzol­tókat hallotta az előbb emlegetni. Ép­pen ezek egyik vezető emberétől hal­lotta a napokban, hogy ott annyi a fiatal, életerős jelentkező, hogy többet már nem vesznek fel, mert ruházatuk, fel­szerelésük sokba kerül. Es ime, mi a mieinknek még a legszükségesebbet: a vizet sem akarjuk megadni. Az is szép indokolás, hogy mert egy víztorony kevés, hát egyet se építsünk. Építkezni a Simor János-utcában is kellene, viz pedig ott nincs. Most pedig a drága szerek rozsdásodnak, pusztulnak. Az építkezés ott is kerülne 10,000 frtba legalább és a kérdés nem volna meg­oldva. Tehát csak 8000 forintról van szó, amely ő° év alatt törleszthető. Ezt a terhet elviselhetjük. A szavazás az első kérdésre: vájjon a telkeket megvegyék-e, névszerinti volt. A megvétel mellett nyolcvanegyen, ellene tizen szavaztak. A második kérdés az építkezés és az építkezési kölcsön elfo­gadásának kérdése volt. A felállással való szavazásból az ellenpróba után sem tudták az eredményt megállapítani, miért is — nagy izgatottság közt — itt is névszerint szavaztak. Az építke­zés és kölcsönfelvétel mellett (az elnök­kel együtt) 46-an, ellene 45-en voltak. A gimnázium ügye. A szavazás ez eredménye többeknek nem tetszvén, kifelé kezdettek tódulni, dacára, hogy a legfontosabb tárgy : a gimnázium felépítésének botrányosan húzódó és tovább — a tanügy és a jövendő nemzedék veszedelme nél­kül — már igazán nem halasztható kér­dése következett. Ugyanis a város öt­venezer forintos építkezési hozzájáru­lásáról volt szó. Valósággal be kellett csalogatni a folyosóról azokat, akik a cigarettázást elöbbrevalónak tartották az ügy dűlőre jutásánál. Végre mégis megszavazták nyolcvankilencen a hozzá­járulást, két gyászvitéz (nevüket szé­gyenljük kiirni) nemmel szavazott. A városi hídmérleg. A Páva és a Henczi házak megvéte­lének kimondásánál szintén abszolút többségnek kellett volna dönteni, de a terem egyszerre kiürült s a zöld asz­tal körül alig maradt 15—20 képviselő. Igy ez ügyben 30 nap múlva, a május 5-iki közgyűlés fog határozni. Weisz Mihály kályhás és Kovács Károly csizmadia fellebbezett, amiért a tanács másnak adta a városi szállítást. A közgyűlés a tanácsnak adott igazat. Az utolsó hosszabb vita a városi kid­mérleg bérbeadási ügyénél keletkezett. A tanács azt proponálta, hogy a jelen­legit az eddigi feltételek és díjtételek mellett pályázat utján adják jul. 22-től újabb hat évre bérbe. Nagyon helye­seljük, hogy a kifáradt képviselők nem siklottak át egyszerűen a tárgyon, ha­nem komoly tárgyalás alá vették, amint azt ugy a nagy közönség, mint a város érdeke megkívánta. Dóczy Ferenc volt az első felszólaló, aki utalt a mérleg megbízhatósága és jósága ellen évről-évre nagyobb szám­ban felmerülő panaszokra. Pedig e mérleg nélkülözhetlen, felette szükséges intéz­mény, fejtegette is, hogy miért. A mienk pedig ócska, kopott, már ócskán vett rossz, amely már sok kereskedőnek ér­zékeny kárt okozott. Indítványozza, hogy akárki lesz az uj mérleges, köte­lezzék uj mérleg beszerzésére. A hely­hez sem kell ragaszkodni; van annál alkalmasabb a Simor-utcában. Hasonlóképen vélekedik Brutsy János, j E mérleget tiz évvel ezelőtt ócskán; vették s tizenöt év óta folyton használ­ják, ezenkívül ki van téve az idő min­den viszontagságainak. Erre bérletet hirdetni ném szabad. Uj, modern mérleg szerezhető 1500 írtért, a régit pedig adják el. Hiszen ma ezzel egy-egy hízó állatnál a kereskedő 3—5 frttal meg­károsulhat. A helyhez ragaszkodni pe­dig egyáltalán nem szabad. Schzvarcz Adolf figyelmezteti a vá­rost, hogy a kereskedők stb. megkáro­sításáért a város felelős s ebből kelle­metlenségei lehetnek. Csak a napokban történt, hogy a rendőrkapitány is el­rendelte a mérleg felülvizsgálását, mert noha 50 métermázsára vau készitve, egy konkrét esetén már 23 métermázsánál sem mutatott érzékenységet. Dóczy Antal tudja, hogy a mázsadij­ból évenkint 7—800 forint folyik be. Ha ebből a város kap 2—300 forintot, a bérlőnek mégis közel 500 frt haszon marad. Igy bátran megkockáztathatná az 1500 frtos uj mérleg beszerzését. Azt hiszi, ha a város venné azt kezelé­sébe, ezer forint mázsadijat tudna pro­dukálni. Dr. Földváry István a kérdést szintén fontosnak tartja, már r csak azért is, mert a város a mérleg helyességeért tényleg felelős. Véleménye szerint a pályázati feltételekbe beveendő, hogy a mérleg felállítható a Buda-utcán a kaputól a Schönbeck Imre üzletéig, vagy a Simor János-utcán a kórháztól a kaszárnyáig, a bérlőnek csak előre be kell jelenteni, hol akarja elhelyezni azt. 0 az Simor-utcának ad előnyt, mert igy a teherforgalom oda teréltet­nék, ami köztisztasági szempontból na­gyon kívánatos. Az uj mérleget akár a bérlő, akár a város beszerezhetné. Dóczy Ferenc a mérleget a központba óhajtja. Dóczy Antal: Ez érdekkérdés. Dóczy Ferenc: A számvevő az, aki min­dent csak érdekből cselekszik. A számvevő rendkívül hevesen vála­szol, mire dr. Földváry csillapítani pró­bál. Igenis, érdekről van szó; minden háziúr igyekezni fog, hogy a mérleg a háza elé kerüljön. De a privát érdek­ből kell kipattanni a közérdeknek. A Dóczy-harc egyre kínosabbá válik s egyre jobban elfajul, mire végül az elnök — a főügyész felhívására — a maga és tisztviselői nevében Dóczy Fe­renc vádját helyteleníti és visszautasítja s Dóczy számvevő kifogástalan hiva­talnoki működését kiemeli. (Igazán saj­nálatos, hogy közéletünknek még szá­mottevő faktorai sem tudják a privát érzelmeket levetkezni, akkor sem, mikor a közérdek, egy előkelő testület mél­tósága van szóban.) Az incidens után a közgyűlés ki­mondja, hogy a pályázati feltételeket az elhangzott követelmények szerint való átdolgozás végett visszaadja a ta­nácsnak azzal, hogy azokat az átdolgo­zás után sürgősen terjessze újból köz­gyűlés elé. A napirend után Niedermann József rendőrkapitány hozta elő, hogy a mai helyi lapokban olvassa, hogy a herceg­prímás az ugy kulturális tekintetben, mint különösen a külvárosokra nézve anya­gilag is oly áldásos óvónőképzőt rész­ben megszüntetni szándékozik. Indítvá­nyozza, hogy a város vegye pártolásába az érdemes intézet buzgó igazgatójának e tekintetben készített memorandumát s ez irányban intézzen kérvényt a herceg­prímáshoz. Indítványának egyhangú helyeslése mellett a vármegyeházi városi ülés vé­get ért. Riporter. Egy év a Legényegyletben. Esztergom, april 2. Hogy a Legényegyletek az ország iparos ifjainak művelődésére, lelki neme­sítésére, különféle eltévelyedésektől való visszatartására általánosságban hatható­san működnek közre, évről-évre örven­detesebben bebizonyosodik. Azt is két­ségtelen örömmel konstatáljuk, hogy a hasonló egyesületek között a mienk egyike a legjobban vezetetteknek, leg­életrevalóbbaknak. amely egyre na­gyobb virulásnak indul már csak azért is, mert eredeti céljatói nem tér el s midőn benn szeretetet óhajt terjeszteni, kifelé nem tekint gyűlölséggel. Az egyesület rendes évi közgyűlését mult vasárnap tartotta s a titkári je­lentés/ melyet Hollósy Károly, az egye­sület e buzgó, hivatott fiatal tisztvise­lője igazán szépen és tartalmasán állí­tott össze, legközvetlenebbül elénk tárja az egyesület mult évi működésének szí­nes, változatos képét. íme a főbb ecset­vonások belőle : Az egyesület működésének főcélját a lefolyt évben is a vallásos, keresztény öntudatnak ébresztése, a keresztény mű­veltségnek fejlesztése képezte. Húsvét utáni harmadik vasárnap, sz. József ol­talmának ünnepén az egyesületi tagok mintegy 60-an közösen járultak a szent­ségekhez. A sátoros ünnepeken, újév napján, Szilveszter estéjén tartott isten­tiszteletekenj valamint az űrnapi kör­meneteken testületileg vett részt az egyesület. A vasárnapi rendes előadásokat és oktatásokat január hó 1-tŐl május 15-ig és november 1-től december végéig az egyesületi m, elnök : dr. Andor György tartotta. Az előadások a következő té­telek és kérdések körül forogtak: Napó­leon élete ; Napóleon hadjáratai; a mag­netismus, spiritismus és hypnotismus jelenségei és magyarázata (3 előadás), a ragadós betegségek okai, a szoczializ­musról (3 előadás), a gyónás szentségé­ről és kellékeiről, (3 előadás), neveze­tesebb megtérésekről; a keresztény felebaráti szeretetről ; az öngyilkosság­ról ; a római trappisták életéről és működéséről; a vasárnap megszentelé­séről. Az ifjúságnak önképzésre való törek­vését hűen jellemzi a könyvtárnak hasz­nálata, melynek forgalma a lefolyt év­ben következő volt: A könyvtárt hasz­nálták összesen 97-en, kivettek 272 kö­tetet ; jövedelme 9 frt. 16 kr. Az Önképzésre szolgáltak, még azon szavalatok és színpadi fellépések, melyek­ben az egyesületi tagok szép számmal vettek részt. Dr. Okányik Lajos főszé­kesegyházi karkáplán külön az egye­sület számára irt humoros és szellemes monológjait: v Az első visit. u n A művész fájdalmát 1 * általános tetszés között ad­ták elő az egyesületi tagok. E két mo­nológot saját költségén az egyesület ki is nyomatta és ezzel egy mulattató egyesületi könyvtár alapját óhajtotta megvetni, mely monológokat, tréfás előadásokat, színmüveket nyújtson a hazai kath. legényegyesületeknek. Február 7-én a „Fürdő" vendéglő nagytermében a ^Méltóságos csizmadia 1 * cz. bohózatot játszották a műkedvelő ta­gok. A nyár folyamán életre ébredt az egyesület dalárdája és fényesen sikerült dalestélyt rendezett szept. 5-én a „Fürdő" vendéglő kerti helyiségében. Fellépett ezenkívül a dalárda a decem­ber hóban tartott felolvasó estélyeken. A színielőadást és dalestélyt táncviga­lom követte: ezeken kivül az egyesü­még június hó 7-én rendezett nyári ki­rándulást a „Kovács-patak"-hoz. ,Az év lefolyása alatt tartott nyil­vános felolvasások és rendes vasárnapi előadások és oktatások a mellett, hogy kellemes szórakozást és hasznos ismé­teket iparkodtak nyújtani, mindig ke­resztény, vallásos gondolatkörben mo­zogtak. Különös megelégedéssel és Öröm­mel említhető, hogy nyilvános felolva­sásokot a város közönsége oly nagy számban kereste fel, mint annak előtte még soha. A nagy terein, mely pedig Esztergom legnagyobb helyiségei közé tartozik, nem egyszer bizonyult szűk­nek. Nyilvános felolvasást három izben tartottak : márcz. 28-án Wanitsek Rezső alelnök tartott rendkívül érdekes fel­olvasást : „Árnyképek az iparos világból" ez. alatt; dec. 5-én Poliakovics Ignácz szobi plébános ismertette szellemes mo­dorban a régi jó időket; dec. 26-án Zubriczky Aladár esztergom-vizivarosi s. lelkész keltett áhítatot „Szegénység és gazdagság" cz. emelkedett elmefutta­tásával. Ezeken kivül Matus Margit úr­hölgy, Borovicska Adolf és Zsakovetz Nándor urak művészies zenejátékukkal szintén emelték a nyilvános estélyek értékét és változatosságát. Január és február havában az elnök­ség engedélyével és szigorúan megha­tározott szabályok szerint az egyesület körében a tagok tánciskolát alakítottak maguk között; farsang hétfőjén az egyesületi helyiségben a főpróba tarta­tatott meg. Az egyesület módot nyújtott arra is, hogy tagjai szabad idejüket a helyiség­ben kellemes szórakozással töltsék el; e célra szolgáltak : a tekepálya, 2. bil­liárd, számtalan régi és újonnan beszer­zett mulattató játéktárgy. A tagok rendelkezésére állottak a következő la­pok : Budapesti Hírlap, Alkotmány, Ma­gyar-Néplap, Esztergom, Esztergom és Vidéke, Esztergomi Lapok, Iparügyek, Vasárnapi-Ujság, Herkó Páter. Az egyesület fölötte fontosnak tart­ván a takarékosság iránti érzéket, az önmegtagadás szellemét' ébreszteni és ápolni tagjai között, e célból a lefolyt év április hó 1-én megnyitotta a már előzőleg határozatilag megalakított ta­karékpénztárt, mely az év végéig a kö­vetkező eredményt tudta felmutatni: Az összes betét 1897., dec. 31-éig 280 frt 50 kr. volt, ezen összeget betette 52 tag. Időközben 20 tag kivett 104 frt 35 krt, kifizetett kamat a kivett össze­gek után 1 frt 14 kr. Betétnek maradt 1897. év végén 176 frt 15 kr. A szociáldemokraták veszedelmes mozgalmának némi ellensúlyozására nagyszabású vállalatba kezdett az egye­sület, midőn megindította „Keresztény röpiratok* cz. füzetek kiadását. A vál­lalat ugy anyagilag, mint erkölcsileg sikerültnek mondható. „Kinek higyjen a munkás ?" darusításából eddig 10 frtnyi tiszta jövedelme volt az egye­sületnek. A társegyesületekkel iparkodtak szo­ros és szívélyes Összeköttetésben ma­radni. Megjelent az egyesület 6 tagu képviselete a komáromi kath. legény­egyesület zászlószentelésén, mely alka­lommal a templomi ünnepi szt. beszédet a m. elnök: dr. Andor György tartotta. A kath. legényegyesületi elnökök országos értekezletén, mely augusztus hó 17—20-áig tartott, a helybeli egye­sület is tevékeny részt vett és a m. elnök, dr. Andor György s az alelnök Wanitsek Rezső által képviseltette ma­gát. Október havában a választmány elhatározta, hogy az ezen kongresszu­son megalakult szövetség tagjává lesz. A tagsági mozgalom igen kedvező volt: 1897. év végén 91 rendes és 169 pártoló tagot számlált. A tisztikar kebelében az év folyama alatt némi változás állott be, amennyiben Peltz­mann László, az egyesület tevékeny háznagya elfoglaltságára való tekin­tettel lemondott tisztségéről, a választ­mány felkérésére Rothnágel László tel­jesítette ez ideig a háznagyi teendőket. Szablár Ferenc és Markó Kálmán Esz­tergomból eltávozván, a- könyvtár keze­lésével ideglenesen Reményi Ferenc és Fábián István lett megbízva. Az egyesület 4.6 átutazót részesített segélyben. A Bpesten tartott kongresz­szus határozata értelmében a pénzbeli segélyt az egyesület is beszüntette, ha­nem e helyett élelmet és kényelmes szálast nyújtott a fáradt utasnak. Az egyesületi élet felvirágzását élén­ken feltünteti a pénztári állapot. Be­vétele volt az egyesületnek 3567 frt 17 kr., kiadása : 3410 frt 75 kr., tiszta maradvány tehát 156 frt 42 kr. Az egyesület jótevői között első Vaszary Kolos bibornok, hercegprímás, az egyesület védnöke, ki Ígérete alapján a kilátásba helyezett évi 200 frtot ez évben is megküldötte. Ezenkí­vül a karácsonyfa feldíszítésére 50 frtot adományozott. Pellet József apátkano­nok 504 frttal, gróf Csáky Károly szt. József szobrára 100 frt, Sujánszky An­tal nagyprépost szt. Antal szobrára 95 frt. Mally János apátkanonok 15 frt, a mélt. főkáptalan 50 frt, az Iparbank 10 frttal igyekeztek az egyesület ter-

Next

/
Oldalképek
Tartalom