Esztergom és Vidéke, 1898
1898-04-03 / 27.szám
sekkel és amelybe személyi motívumok is kezdenek belejátszani s hangosan, zajosan követeli a szavazást. Frey Ferenc beszél még, aki a párkányi tűzoltókat hallotta az előbb emlegetni. Éppen ezek egyik vezető emberétől hallotta a napokban, hogy ott annyi a fiatal, életerős jelentkező, hogy többet már nem vesznek fel, mert ruházatuk, felszerelésük sokba kerül. Es ime, mi a mieinknek még a legszükségesebbet: a vizet sem akarjuk megadni. Az is szép indokolás, hogy mert egy víztorony kevés, hát egyet se építsünk. Építkezni a Simor János-utcában is kellene, viz pedig ott nincs. Most pedig a drága szerek rozsdásodnak, pusztulnak. Az építkezés ott is kerülne 10,000 frtba legalább és a kérdés nem volna megoldva. Tehát csak 8000 forintról van szó, amely ő° év alatt törleszthető. Ezt a terhet elviselhetjük. A szavazás az első kérdésre: vájjon a telkeket megvegyék-e, névszerinti volt. A megvétel mellett nyolcvanegyen, ellene tizen szavaztak. A második kérdés az építkezés és az építkezési kölcsön elfogadásának kérdése volt. A felállással való szavazásból az ellenpróba után sem tudták az eredményt megállapítani, miért is — nagy izgatottság közt — itt is névszerint szavaztak. Az építkezés és kölcsönfelvétel mellett (az elnökkel együtt) 46-an, ellene 45-en voltak. A gimnázium ügye. A szavazás ez eredménye többeknek nem tetszvén, kifelé kezdettek tódulni, dacára, hogy a legfontosabb tárgy : a gimnázium felépítésének botrányosan húzódó és tovább — a tanügy és a jövendő nemzedék veszedelme nélkül — már igazán nem halasztható kérdése következett. Ugyanis a város ötvenezer forintos építkezési hozzájárulásáról volt szó. Valósággal be kellett csalogatni a folyosóról azokat, akik a cigarettázást elöbbrevalónak tartották az ügy dűlőre jutásánál. Végre mégis megszavazták nyolcvankilencen a hozzájárulást, két gyászvitéz (nevüket szégyenljük kiirni) nemmel szavazott. A városi hídmérleg. A Páva és a Henczi házak megvételének kimondásánál szintén abszolút többségnek kellett volna dönteni, de a terem egyszerre kiürült s a zöld asztal körül alig maradt 15—20 képviselő. Igy ez ügyben 30 nap múlva, a május 5-iki közgyűlés fog határozni. Weisz Mihály kályhás és Kovács Károly csizmadia fellebbezett, amiért a tanács másnak adta a városi szállítást. A közgyűlés a tanácsnak adott igazat. Az utolsó hosszabb vita a városi kidmérleg bérbeadási ügyénél keletkezett. A tanács azt proponálta, hogy a jelenlegit az eddigi feltételek és díjtételek mellett pályázat utján adják jul. 22-től újabb hat évre bérbe. Nagyon helyeseljük, hogy a kifáradt képviselők nem siklottak át egyszerűen a tárgyon, hanem komoly tárgyalás alá vették, amint azt ugy a nagy közönség, mint a város érdeke megkívánta. Dóczy Ferenc volt az első felszólaló, aki utalt a mérleg megbízhatósága és jósága ellen évről-évre nagyobb számban felmerülő panaszokra. Pedig e mérleg nélkülözhetlen, felette szükséges intézmény, fejtegette is, hogy miért. A mienk pedig ócska, kopott, már ócskán vett rossz, amely már sok kereskedőnek érzékeny kárt okozott. Indítványozza, hogy akárki lesz az uj mérleges, kötelezzék uj mérleg beszerzésére. A helyhez sem kell ragaszkodni; van annál alkalmasabb a Simor-utcában. Hasonlóképen vélekedik Brutsy János, j E mérleget tiz évvel ezelőtt ócskán; vették s tizenöt év óta folyton használják, ezenkívül ki van téve az idő minden viszontagságainak. Erre bérletet hirdetni ném szabad. Uj, modern mérleg szerezhető 1500 írtért, a régit pedig adják el. Hiszen ma ezzel egy-egy hízó állatnál a kereskedő 3—5 frttal megkárosulhat. A helyhez ragaszkodni pedig egyáltalán nem szabad. Schzvarcz Adolf figyelmezteti a várost, hogy a kereskedők stb. megkárosításáért a város felelős s ebből kellemetlenségei lehetnek. Csak a napokban történt, hogy a rendőrkapitány is elrendelte a mérleg felülvizsgálását, mert noha 50 métermázsára vau készitve, egy konkrét esetén már 23 métermázsánál sem mutatott érzékenységet. Dóczy Antal tudja, hogy a mázsadijból évenkint 7—800 forint folyik be. Ha ebből a város kap 2—300 forintot, a bérlőnek mégis közel 500 frt haszon marad. Igy bátran megkockáztathatná az 1500 frtos uj mérleg beszerzését. Azt hiszi, ha a város venné azt kezelésébe, ezer forint mázsadijat tudna produkálni. Dr. Földváry István a kérdést szintén fontosnak tartja, már r csak azért is, mert a város a mérleg helyességeért tényleg felelős. Véleménye szerint a pályázati feltételekbe beveendő, hogy a mérleg felállítható a Buda-utcán a kaputól a Schönbeck Imre üzletéig, vagy a Simor János-utcán a kórháztól a kaszárnyáig, a bérlőnek csak előre be kell jelenteni, hol akarja elhelyezni azt. 0 az Simor-utcának ad előnyt, mert igy a teherforgalom oda teréltetnék, ami köztisztasági szempontból nagyon kívánatos. Az uj mérleget akár a bérlő, akár a város beszerezhetné. Dóczy Ferenc a mérleget a központba óhajtja. Dóczy Antal: Ez érdekkérdés. Dóczy Ferenc: A számvevő az, aki mindent csak érdekből cselekszik. A számvevő rendkívül hevesen válaszol, mire dr. Földváry csillapítani próbál. Igenis, érdekről van szó; minden háziúr igyekezni fog, hogy a mérleg a háza elé kerüljön. De a privát érdekből kell kipattanni a közérdeknek. A Dóczy-harc egyre kínosabbá válik s egyre jobban elfajul, mire végül az elnök — a főügyész felhívására — a maga és tisztviselői nevében Dóczy Ferenc vádját helyteleníti és visszautasítja s Dóczy számvevő kifogástalan hivatalnoki működését kiemeli. (Igazán sajnálatos, hogy közéletünknek még számottevő faktorai sem tudják a privát érzelmeket levetkezni, akkor sem, mikor a közérdek, egy előkelő testület méltósága van szóban.) Az incidens után a közgyűlés kimondja, hogy a pályázati feltételeket az elhangzott követelmények szerint való átdolgozás végett visszaadja a tanácsnak azzal, hogy azokat az átdolgozás után sürgősen terjessze újból közgyűlés elé. A napirend után Niedermann József rendőrkapitány hozta elő, hogy a mai helyi lapokban olvassa, hogy a hercegprímás az ugy kulturális tekintetben, mint különösen a külvárosokra nézve anyagilag is oly áldásos óvónőképzőt részben megszüntetni szándékozik. Indítványozza, hogy a város vegye pártolásába az érdemes intézet buzgó igazgatójának e tekintetben készített memorandumát s ez irányban intézzen kérvényt a hercegprímáshoz. Indítványának egyhangú helyeslése mellett a vármegyeházi városi ülés véget ért. Riporter. Egy év a Legényegyletben. Esztergom, april 2. Hogy a Legényegyletek az ország iparos ifjainak művelődésére, lelki nemesítésére, különféle eltévelyedésektől való visszatartására általánosságban hathatósan működnek közre, évről-évre örvendetesebben bebizonyosodik. Azt is kétségtelen örömmel konstatáljuk, hogy a hasonló egyesületek között a mienk egyike a legjobban vezetetteknek, legéletrevalóbbaknak. amely egyre nagyobb virulásnak indul már csak azért is, mert eredeti céljatói nem tér el s midőn benn szeretetet óhajt terjeszteni, kifelé nem tekint gyűlölséggel. Az egyesület rendes évi közgyűlését mult vasárnap tartotta s a titkári jelentés/ melyet Hollósy Károly, az egyesület e buzgó, hivatott fiatal tisztviselője igazán szépen és tartalmasán állított össze, legközvetlenebbül elénk tárja az egyesület mult évi működésének színes, változatos képét. íme a főbb ecsetvonások belőle : Az egyesület működésének főcélját a lefolyt évben is a vallásos, keresztény öntudatnak ébresztése, a keresztény műveltségnek fejlesztése képezte. Húsvét utáni harmadik vasárnap, sz. József oltalmának ünnepén az egyesületi tagok mintegy 60-an közösen járultak a szentségekhez. A sátoros ünnepeken, újév napján, Szilveszter estéjén tartott istentiszteletekenj valamint az űrnapi körmeneteken testületileg vett részt az egyesület. A vasárnapi rendes előadásokat és oktatásokat január hó 1-tŐl május 15-ig és november 1-től december végéig az egyesületi m, elnök : dr. Andor György tartotta. Az előadások a következő tételek és kérdések körül forogtak: Napóleon élete ; Napóleon hadjáratai; a magnetismus, spiritismus és hypnotismus jelenségei és magyarázata (3 előadás), a ragadós betegségek okai, a szoczializmusról (3 előadás), a gyónás szentségéről és kellékeiről, (3 előadás), nevezetesebb megtérésekről; a keresztény felebaráti szeretetről ; az öngyilkosságról ; a római trappisták életéről és működéséről; a vasárnap megszenteléséről. Az ifjúságnak önképzésre való törekvését hűen jellemzi a könyvtárnak használata, melynek forgalma a lefolyt évben következő volt: A könyvtárt használták összesen 97-en, kivettek 272 kötetet ; jövedelme 9 frt. 16 kr. Az Önképzésre szolgáltak, még azon szavalatok és színpadi fellépések, melyekben az egyesületi tagok szép számmal vettek részt. Dr. Okányik Lajos főszékesegyházi karkáplán külön az egyesület számára irt humoros és szellemes monológjait: v Az első visit. u n A művész fájdalmát 1 * általános tetszés között adták elő az egyesületi tagok. E két monológot saját költségén az egyesület ki is nyomatta és ezzel egy mulattató egyesületi könyvtár alapját óhajtotta megvetni, mely monológokat, tréfás előadásokat, színmüveket nyújtson a hazai kath. legényegyesületeknek. Február 7-én a „Fürdő" vendéglő nagytermében a ^Méltóságos csizmadia 1 * cz. bohózatot játszották a műkedvelő tagok. A nyár folyamán életre ébredt az egyesület dalárdája és fényesen sikerült dalestélyt rendezett szept. 5-én a „Fürdő" vendéglő kerti helyiségében. Fellépett ezenkívül a dalárda a december hóban tartott felolvasó estélyeken. A színielőadást és dalestélyt táncvigalom követte: ezeken kivül az egyesümég június hó 7-én rendezett nyári kirándulást a „Kovács-patak"-hoz. ,Az év lefolyása alatt tartott nyilvános felolvasások és rendes vasárnapi előadások és oktatások a mellett, hogy kellemes szórakozást és hasznos isméteket iparkodtak nyújtani, mindig keresztény, vallásos gondolatkörben mozogtak. Különös megelégedéssel és Örömmel említhető, hogy nyilvános felolvasásokot a város közönsége oly nagy számban kereste fel, mint annak előtte még soha. A nagy terein, mely pedig Esztergom legnagyobb helyiségei közé tartozik, nem egyszer bizonyult szűknek. Nyilvános felolvasást három izben tartottak : márcz. 28-án Wanitsek Rezső alelnök tartott rendkívül érdekes felolvasást : „Árnyképek az iparos világból" ez. alatt; dec. 5-én Poliakovics Ignácz szobi plébános ismertette szellemes modorban a régi jó időket; dec. 26-án Zubriczky Aladár esztergom-vizivarosi s. lelkész keltett áhítatot „Szegénység és gazdagság" cz. emelkedett elmefuttatásával. Ezeken kivül Matus Margit úrhölgy, Borovicska Adolf és Zsakovetz Nándor urak művészies zenejátékukkal szintén emelték a nyilvános estélyek értékét és változatosságát. Január és február havában az elnökség engedélyével és szigorúan meghatározott szabályok szerint az egyesület körében a tagok tánciskolát alakítottak maguk között; farsang hétfőjén az egyesületi helyiségben a főpróba tartatatott meg. Az egyesület módot nyújtott arra is, hogy tagjai szabad idejüket a helyiségben kellemes szórakozással töltsék el; e célra szolgáltak : a tekepálya, 2. billiárd, számtalan régi és újonnan beszerzett mulattató játéktárgy. A tagok rendelkezésére állottak a következő lapok : Budapesti Hírlap, Alkotmány, Magyar-Néplap, Esztergom, Esztergom és Vidéke, Esztergomi Lapok, Iparügyek, Vasárnapi-Ujság, Herkó Páter. Az egyesület fölötte fontosnak tartván a takarékosság iránti érzéket, az önmegtagadás szellemét' ébreszteni és ápolni tagjai között, e célból a lefolyt év április hó 1-én megnyitotta a már előzőleg határozatilag megalakított takarékpénztárt, mely az év végéig a következő eredményt tudta felmutatni: Az összes betét 1897., dec. 31-éig 280 frt 50 kr. volt, ezen összeget betette 52 tag. Időközben 20 tag kivett 104 frt 35 krt, kifizetett kamat a kivett összegek után 1 frt 14 kr. Betétnek maradt 1897. év végén 176 frt 15 kr. A szociáldemokraták veszedelmes mozgalmának némi ellensúlyozására nagyszabású vállalatba kezdett az egyesület, midőn megindította „Keresztény röpiratok* cz. füzetek kiadását. A vállalat ugy anyagilag, mint erkölcsileg sikerültnek mondható. „Kinek higyjen a munkás ?" darusításából eddig 10 frtnyi tiszta jövedelme volt az egyesületnek. A társegyesületekkel iparkodtak szoros és szívélyes Összeköttetésben maradni. Megjelent az egyesület 6 tagu képviselete a komáromi kath. legényegyesület zászlószentelésén, mely alkalommal a templomi ünnepi szt. beszédet a m. elnök: dr. Andor György tartotta. A kath. legényegyesületi elnökök országos értekezletén, mely augusztus hó 17—20-áig tartott, a helybeli egyesület is tevékeny részt vett és a m. elnök, dr. Andor György s az alelnök Wanitsek Rezső által képviseltette magát. Október havában a választmány elhatározta, hogy az ezen kongresszuson megalakult szövetség tagjává lesz. A tagsági mozgalom igen kedvező volt: 1897. év végén 91 rendes és 169 pártoló tagot számlált. A tisztikar kebelében az év folyama alatt némi változás állott be, amennyiben Peltzmann László, az egyesület tevékeny háznagya elfoglaltságára való tekintettel lemondott tisztségéről, a választmány felkérésére Rothnágel László teljesítette ez ideig a háznagyi teendőket. Szablár Ferenc és Markó Kálmán Esztergomból eltávozván, a- könyvtár kezelésével ideglenesen Reményi Ferenc és Fábián István lett megbízva. Az egyesület 4.6 átutazót részesített segélyben. A Bpesten tartott kongreszszus határozata értelmében a pénzbeli segélyt az egyesület is beszüntette, hanem e helyett élelmet és kényelmes szálast nyújtott a fáradt utasnak. Az egyesületi élet felvirágzását élénken feltünteti a pénztári állapot. Bevétele volt az egyesületnek 3567 frt 17 kr., kiadása : 3410 frt 75 kr., tiszta maradvány tehát 156 frt 42 kr. Az egyesület jótevői között első Vaszary Kolos bibornok, hercegprímás, az egyesület védnöke, ki Ígérete alapján a kilátásba helyezett évi 200 frtot ez évben is megküldötte. Ezenkívül a karácsonyfa feldíszítésére 50 frtot adományozott. Pellet József apátkanonok 504 frttal, gróf Csáky Károly szt. József szobrára 100 frt, Sujánszky Antal nagyprépost szt. Antal szobrára 95 frt. Mally János apátkanonok 15 frt, a mélt. főkáptalan 50 frt, az Iparbank 10 frttal igyekeztek az egyesület ter-
