Esztergom és Vidéke, 1898

1898-04-17 / 31.szám

ESZTERGOM és VIDÉKE VÁROSI ÉS MEGYEI ÉRDEKEINK KÖZLÖNYE. MeíÜelemk Vasárnap és csütörtökön. jiLŐFIZETÉSI ÁRAK I Egész évre — — — — 6 frt — kr. Fél évre - - — — — 3 frt — kr. Negyed évre — — — I frt 50 kr. Egyes szám ára: 7 kr. Felelős a szerkesztésért; MUNKÁCSY KÁIrMÁNLaptulajdonos kiadókért: DR- PROKOPP Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések {küldendők Szécljeqyi-tér, 330. szán*. Kéziratot nem adunk viasza. Hp« A tanítókról. — Dr. Walter Gyula beszéde. — Esztergom, április 16. Evek sora óta ismételten, számos alkalmunk nyílott igaz örömmel és elismeréssel megemlékezni arról a nemes hévről, ritka buzgalomról |és nagy, Isten kegyelméből való tehetségről, amelylyel dr. Walther Gyula kanonok* jelenlegi primási irodaigazgató és egyházmegyei főtanfelügyelő — különféle állásokban — a tanügy, a közművelődés istápolásán, fellenditésén, felvirágoztatásán közreműködött. Kétségtelenül született tanféríiu ő, a közoktatásügy olyan oszlopa, akit büszkén nevezünk magunkénak s mint ilyen férfiúnak a tanítói pályáról való megnyilatkozását mindenesetre általánosan érdekkel fogadja mindenki. E megnyilatkozást az érdemes férfiú az érseki tanítóképző növendékei által tiszteletére rendezett csütörtöki ünnepségen tette. Aranyszav k voltak azok ; méltók arra, hogy minél tágabb körbe elhassanak s hogy senki figyelmét el ne kerüljék, azért közöljük e helyen. íme a remek dikció : Mélyen tisztelt Uraim, kedves Növendékek! Meg vagyok ugyan győződve arról, hogy az a kedves figyelem, mely ez ünnepély által nyilvánult, nem csekélységemet, de azt a hivatalt illeti, amelyet— érdemtelenül — viselni szerencsém van: mindazáltal tartozó kötelességemnek ismerem, forró köszönetet mondani e nagyrabecsült megemlékezésért, amelylyel a mélyen tisztelt Tanári testület, a mélyen tisztelt vendégek és Önök kedves növendékek megtisztelni szíveskedtek. Nemcsak köszönetre kötelez azonban e szives megemlékezés, hanem ösztönül is szolgál arra, hogy az ügy iránt, melyet ez intézet szerény külsővel ugyan, de szakavatott és buzgó vezetése folytán méltóan képvisel, az érdeklődés épp oly melegével, a lelkesedés épp oly kitartásával viseltessem, mint aminő bensők azok az érzelmek, amelyek ez ünnepély által kifejezésre jutotttak, mint aminő tüzesek e növendékek szemeiben ragyogó sugarai azon pálya szeretetének, amelynek munkásai nemzetünk szellemi haladásának és anyagi emelkedésének első rangú bajnokai. Diszes és megragadó lehet ugyan az épület, melynek falain művészkezek alkotásai pompáznak, de tartóssága és szilárdsága iránt reményt csak akkor táplálhatunk, ha nem hiányoztak azok a szerényebb munkások, kik gonddal rakták le erős alapjait, kik arcuk verítékében furödve, illesztgették össze a köveket, amelyek az építmény súlyát viselni, ellnállási képességét biztosítani hivat vák. Büszkélkedhetnek a népek és nemzetek is tudományuk palotáival, kincseik tárházaival, művészetük remekeivel : de maradandóságuk biztosítékait nélkülözik mindaddig, mig az elmék igazi fegyelmezettsége, a szivek valódi nemesítése és az akaraterő következetes aczélozása által nem emeltek védműveket azon ellenségek támadásai ellen, amelyeknek számításai nem a magasabb képzettség, hanem a közműveltség és az erkölcsi erő hiányára alapitvák. A népek és nemzetek boldogulásának alapja tehát a közműveltség azon általánosítása és az erkölcsi erő azon fejlesztése, szilárdítása, amelynek feladata éppen azon pálya osztályrésze, amelynek Önök, kedves ifjak, harcosaivá készülnek. Nem lehet titok Önök előtt, hogy a munka, mely Önökre várakozik — nagy; az anyagi jutalom — jutalom szerény lesz. Bő jutalmat fognak azonban találni a nemesebben érző keblek igazi nagyrabecsülésében, őszinte elismerésében és abban a jól eső tudatban, hogy azok a veritékcsöppek, melyeket a fáradalmak olykor arcukon sajtolni fognak, megannyi harmatgyöngyök, amelyek a nemzet gyönge csemetéit gazdagon gyümölcsöző fákká táplálják. E szilárd meggyőződésemben, mig a mélyen tisztelt tanári testületnek a nagyrabecsült figyelmeért és a mélyen tisztelt vendégeknek kitüntető megjelenésükért forró köszönetet mondok és e szerény intézetet jóindulatukba ajánlani bátorkodom, arra kérem Önöket, ne feledjék, hogy leginkább Önökhöz szólott a költő, midőn felkiáltott: — «Hass, alkoss, gyarapits s a haza fényre derül.* Vármegyénk népoktatásügye. — A tanfelügyelő március havi jelentése. — Vargyas Endre kir. tanácsos, vármegyénk új tanfelügyelője, akitől eddigi működése, szereplése után joggal reményelhetjük népoktatásügyünk mielőbbi teljes felvirágzását, az elmúlt hónapban lankadatlan buzgalommal folytatta iskolalátogatásait. Ezúttal megvizsgálta a bélai, libádi, a sárkány-gyivai, köbölkúti, a nyergesujfalüsi, a pusztamaróthi, a süttői, a bényi, a kőhidgyarmati r. k., a farnadi ev. ref., ág. hitű evang. és r. k., a kurali, a kétyi, a kémendi, a dömösi r. k., a dömösi és kétyi ev. ref. népiskolákat s a süttői iparostanonciskolát, ugy hogy már csak 6 népiskolai tanintézet van hátra, amelyben még meg nem fordult. Terjedelmes, nagy körültekintés- j sel és szakismerettel megszerkesztett havi jelentéséből hozzuk a következő kiemelkedő részleteket: A népiskolai épületek. A népiskolai közoktatásról szóló törvény 27.§-a követelményeirel. szemben, a fent elősorolt iskoláknál, a tanítás céljaira szolgáló tantermek, pedagógiai és hygieniai szempontból, következő elbírálás alá esnek: Általán megjegyzendő, hogy a 31 tanterem közül a tanfelügyelő csupán 17 tantermet talált, melyek 60 tanköteles létszámhoz mérten, a törvény kívánalmainak megfelelnek, de ezek nagy részénél is nagy baj az, hogy az ablakvilágitás, melynek négy ablakon át, egy oldalon, szabály szerül eg ugy kell alkalmazva lennie, hogy a gyermekek baloldalról nyerjék a világítást, — többnyire helytelenül van beosztva. Több helyen jobb- és baloldalról, vagy jobboldalról és hátulról, egyik-másik iskolánál pedig jobboldalról, és szemköztről nyerik a gyermekek a világosságot, ami szemegészségügyi szempontból felette hátrányos állapot. Azt is tapasztalta, hogy még a törvény életbelépése óta épült iskoláknál is, a hosszúsági és szélességi méretek habár megfelelők is, de már a magassági méretek a 3'80—4 méter magasságon jóval alul állanak; szellőztető készülékről pedig egyáltalán gondoskodva nincsen, ami jele annak, hogy az iskola- \ featartók annak idején a közigazgatási hatóság jóváhagyásának mellőzésével önkényüleg építették fel iskoláikat, holott a közegészségügy rendezéséről szóló 1876. évi XIV. t. cz. 57—35. §§-ai az' iskolai középületek tárgyában is határozott rendéIkezéáeseket szabnak elő. — j E tekintetben jövőre a vallás- és köz-; oktatásügyi m. kir. miniszter urnák' legújabban 72370/1897. sz. a. kiadott' szigorú rendelete, mely minden népis-j kolai épülettervet a megyei tiszti főorvos, továbbá az államépitészeti hivatal j főnöke s kir. tanfelügyelő által elő-' zetesen felülvizsgáltatni rendel, a egész- j ségügyi szempontból kedvezőbb helyzetet lesz hivatva teremteni, nemcsak, az újonnan építendő, hanem az átalaki-. tandó régibb iskoláknál is. A tantermek egészségügyi szempont- , ból jók a következő iskoláknál : a köbölkuti rk. iskola 2 tanterme, a bényi rk. iskola mindkét tanterme, a süttői rk. iskola 2 tanterme, a kőhidgyarmati rk. iskola 2 tanterme, a farnadi ev. ref. iskola, a kétyi ev, ref. iskola s a dömösi rk. iskola uj tanterme. Több rendbeli kifogás alá esik : a kurali rk. iskola, a köbölkúti rk. iskola utczai tanterme, a süttői rk. kis iskola, a farnadi ág. h. evang. iskola, a farnadi rk., a kétyi rk., a kémendi rk. iskola mindkét tanterme s a dömösi rk. iskola régi tanterme. Minden bírálaton alul állanak: a pusztamaróthi rk., a bélai rk., a sárkány i rk., a libádi rk. és a dömösi ev. reform, iskolák tantermei. 1. A puszta-maró ti rk. iskola, mely eredetileg béres szoba volt, földes alapú, két kis ablakkal ellátott 3 és fél lépés hosszú, 3 lépés széles, egészségtelen zugoly. Padok helyett egy szabadon álló s egy falhoz támasztott, kecskelábú korcsmaasztal van alkalmazva, mellettök keskeny lóczákkal. Egy számológépen s egy kopott számolótáblán s néhány fali olvasó táblán kivül semmi féle más tanszere nincsen. Minthogy a gyermekek között járványos betegség ütött ki, az iskolát, melynek kulcsát a Héregen lakó tanitó magával vitte, az uradalmi intéző ugy feszittette fel. Iskola rendtartási naplókat hiába kerestek. Ez az iskola egészségügyi szempontból mulhatlanul bezárandó s más alkalmasabb uradalmi épületben helyezendő el. 2. A bélai rk. iskola tanterme s a tanítói lakás is, egészségügyi szempontból botránya a közoktatásnak. Falai nedvesek s feketéllenek a nyirkos piszoktól. Magassága csak 2.40 cm., tehát oly alacsony, hogy a gerendákat kézzel is el lehet érni. Van $ szimpla ablakja, egyiknek azonban ablaktáblája sincsen, hanem papírral van beragasztva. A jelenlevő biró oda nyilatkozott, hogy üveges nem fordult meg a télen a faluban, tehát papírral segítettek a bajon. Ez az iskola, melyet a Bródy-uraságtól bír bérben, évi 30 forintért, a hitközség, valóságos fészke a ragályos gyermekbetegségeknek. Látogatásakor is 22 gyermek feküdt odahaza betegen. 3. A sárkány-gyivai rk. iskola szük, alacsony, rossz ablakvilágitással. Az ablakok közül 2 jobbról, 1 balról s 1 hátulról jövő világítással. Itt a tanitó konyhájából a füst beözönlik az iskolába, azért a tanitó kénytelen egyik szobáját alkalmazni konyha gyanánt. Itt az iskolai tanterem s a tanítói lakás átalakítást igényel. 4. A libádi rk. iskola tanterme elég hoszszú, de alacsony tanhelyiség, melynek bejárata közvetlenül az udvarról van s igy a gyermekek a sarat s télen a havat közvetlenül az iskolába hordják be csizmáikon. Padjai düledezettek s a tanitó már nem győzi szegezgetni őket. Néhány összedűlt pad az udvaron