Esztergom és Vidéke, 1897

1897-09-30 / 78.szám

mint egészségünkre. Ha ruháinkon a legparányibb szakadékot észlelünk, sietünk azt legott eltüntetni, nehogy na­gyobbodjék, de ha ez testi egészségünk­nél az eset, számba se vesszük. Egy kis köhögés, főfájás, emésztési zavarok stb., mit tesz az ? Ügyet se vetünk rá. Hát ez vétkes könnyelműség, mely később ke­servesen megboszulja magát rajtunk, mert valamint a kis szakadékból nagy lesz, épp ugy a kis bajból nagy baj keletke­zik, ha kellő intézkedés nincsen kéznél. A legtöbb betegség kutforása a gyomor rendetlen működése, amit — idejekorán használva — Egger kellemes izü Soda­pasztillája csakhamar beszüntet (i doboz ára 30 kr). A tüdő, torok és mellbajok köhögéssel, rekedtséggel s elnyálkáso­dással kezdődnek. Egger kitünőizü mell­pasztillája megóv bennünket a bajtól tel­jes biztossággal, (1 doboz 50 kr és I frt, próbadoboz 25 kr.) Minden gyógyszertár­ban kaphatók. Főraktár Nádorgyógyszer­tár (dr. Egger Leo és,Egger J.) Buda­pest, Váci-körut 17. = Suchard csokoládé és Cacaó. Elő­jött félreértések elkerülése végett felhi­vatik a n. é. közönség figyelme azon körülményre, hogy a Ph. Suchard-féle gyár az úgynevezett csokoládé törmeléket sem nem gyártja, sem pedig a kereske­delembe nem hozza. A Ph. Suchard-féle csokoládé jótállás mellett tisztán szállítta­tik s mint tudva vari, csak is staniol csomagolásban a gyárjegygyei és alá­írással ellátva. IRODALOM­f A »Pesti Napló* az állami tisztvi­selőkért. Magyarország egész nagy tiszt­viselői karát igen közelről érdeklő pá­lyázati felhivást tesz közzé a legrégibb magyar politikai napilap : a maholnap fél­százados múlttal biró »Pesti Napló*. 1000 korona pályadijat tüz ki egy cikk­sorozatra, mely a magyar tisztviselői kar helyzetét tárgyalja. Alkalmat kivan ezzel adni a magyar tisztviselőknek, l hogy igényeik és sérelmeik objektiv fel­tárásával maguk jelöljék meg azokat a teendőket és feladatokat, amelyek a magyar adminisztráció exact működése és az értelmiség legtekintélyesebb ré­I szét képező nagy társadalmi osztály méltó existenciája érdekében az. államra és a törvényhozásra várnak. A szem­pontok, amelyek a »Pesti Napló« szer­kesztőségét ebben az áldozatkész kezde­ményezésben vezérlik, ép oly hazafiasak, mint igazságosak. Ezért a magunk részé­ről is örömmel üdvözöljük a »Pesti Napló« kezdeményezését, melytől nem­csak magának a szóban levő kérdésnek sikeres megoldását reméljük, hanem je­lentékeny előmozditást a magyar hiva­talnoki karnak minden oldaláról érdeme szerint való megbecsülésében. Ez irány­ban mindeddig maga a publicistika is meglehetős szükkeblüséget tanúsított, a mikor jóformán összes érdeklődését a törvények és intézmények teoretikus megalkotásának szentelte s azok gyakorlati végrehajtásával — ami a tisztviselők helyzetével szorosan összefügg — na­gyon keveset törődött. E kozönyöség í megtörésének valóban itt az ideje most, amikor a közigazgatásnak az egész vo­nalon való állomositásával a magyar hivatalnoki kar a maga egészében az államhatalom közvetlen rendelkezése alá kerül s egységes alapon szervezett testületet lesz hivatva alkotni, amelynek érdekei minden lépten összetalálkoznak a nagy közönség érdekeivel. A legmele­gebben ajánljuk olvasóinknak s köztük első sorban a hivatalnoki kar tagjainak figyelmébe ezt a pályázati felhivást s óhajtjuk a magunk részéről is, hogy an­nak minél fényesebb eredménye legyen. A pályadíj, mint emiitettük 1000 korona, amelyért a »Pesti Napló« egy cikksoro­zatot kivan a magyar államhivatalnoki kar helyzetéről. A pályamunkáknak kü­lönösen az államtisztviselők javadalma­zásáról (1993. IV.), a nyugdíjról (1885. XI. és 1892. XXX.), továbbá a köztiszt­viselők minősítéséről. (1883. L) szóló tör­vényeket kell felölelniük, illetőleg azok mily irányban szükséges módosításának kérdésével foglalkozniuk s az alkotandó szolgálati pragmatika alapelveit kijelöl­niük. Hírlapi közlésre szánt fejtegetések­ről lévén szó, csak oly dolgozatok ve­tőleg figyelembe, a melyek a kérdést újságba való módon, velős rövidséggel és az alaposság mellett is vonzó modor-. ban tárgyalják. A cikksorozat ehhez ké­pest legfeljebb 10 közleményre terjedheti s minden egyes cikk a pályakérdésnek I egy-egy önálló részletével foglalkozva,! magában befejezett egészet kell, hogy j képezen. A tartalom egyenlő értéke mel­lett a rövidség előny. A pályaművek idegen kézzel, tisztán és olvashatóan (csak a papir egyik oldalának felére) irva, lapszámozva, a szerző valódi ne­vét rejtő jeligés levél kíséretében 1897. november i-jéig küldendők a >Pesti Napló* szerkesztőségébe Budapest, VI. Teréz-körut 21.; II.); megbirálásukat pub­licistákból és "hivatalnokokból álló bi­zottság fogjajvégezni. A szerkesztőség fenntartja ma££fíak a jogot, hogy a pá­lyadijat nem nyert dolgozatokat, a szo­kásos tiszteletdíj mellett, felhasználhassa. A szerző neve — kívánatra — szerkesz­tőségi titkot képez s a szerzőnek a jel­ligés levélben kifejezendő óhajtása sze­rint fog a cikksorozat névvel, vagy név nélkül megjelenni. Ismételten ajánljuk az épp oly érdekes, mint érdemes pálya­kérdést olvasóközönségünk figyelmébe. 3*T3Tllttér,*) KRONDORFI SAVANYÚVÍZ KELLEMES IZE MIATT UGY MINT ASZTALI VIZ DE LEGINKÁBB MINT TÜDŐ, GYOMOR ÉS VIZHÓLYAG BÁNTALMAKNÁL SIKERREL HASZNÁLTATIK. Esztergomban kapható: VÖRÖS JÓZSEF, LEITGEB JÁNOS, JEDLICSKA REZSŐ és SCHÖNBECK IMRE uraknál. *) Ezen rovatban közlöttekért nem vállal felelős­s éget a szerkesztőség" üjsáffirók lapja Ujsá^irők lapja BUBAPESTI NAPLÓ A magyar sajtóban páratlan az a siker, amelyet a BUDAPESTI NAPLÓ aratott és az egész világ sajtójában példa nélkül való, hogy egy szerkesztőség maga alapított vol na és adna ki politikai napilapot. A BUDAPESTI NAPLÓ a szerkesztőség tulajdona, nem adta magát semmiféle vállalkozás rendelkező hatalma alá. Független tehát és szókimondó felfelé is, lefelé is minden irányban. Az igazi szabadéivüségnek sok diadala fűződik, már a BUDAPESTI NAPLÓ pályájához és a reakcionárius törekvések kudarcai mindannyian a BUDAPESTI NAPLu egy-egy sikerét jelentik. A BUDAPESTI NAPLÓ a magyar intelligenczia lapja. Politikája a legtisztább szabadelvüségnek és a magyar nemzet igazainak utján halad. A BUDAPESTI NAPLÓ hasábjain egyesiti a magyar politikai, irodalmi és zsurnalisztikái élet legelőkelőbb neveit, és érdekesség, frisseség, dolgában verseny nélkül áll. A BUDAPESTI NAPLÓ minden egyes száma egy-egy zsurnalisztika siker. A Budapesti Napló főszerkesztője : T7" ZÉ Í3 !21 JÓZSEP. A Budapesti Napló felelős szerkesztője : Ábrányi Emil Clair Vilmos Cerri Gyula Erős Gyula Fái Béla 2^ Budapesti N a Pl° belső dolgozótársai: Gergely István Lyka Károly Holló Márton Márkus József Horváth Elemér Merkl Adolf Jankovics Pál Dr. Márton Miksa Dr. Kovács Jenő Molnár Ferencz Papp Dániel Pékár Gyula Dr. Soltész Adolf Sváb Tivadar Thury Zoltán A szerkesztőséghez csatlakozik a külső munkatársak, czikkirók és tárczairók díszes sora: Ágai Adolf, Balogh Pál, Beksies Gusztáv, Bessenyey Ferencz, Békefy Antal, Eötvös Károly, Feszi Géza, Géezy István, dr. Hagara Viktor, dr. Halász Ignácz, Kupa Árpád, Lengyel Laura, Malonyay Dezső, Munkácsy Kálmán, Szabóné-Nogáll Janka, Szana Tamás, Szántó Kálmán, Tömörkény István, Tutsek Anna. A Budapesti Napló rovatai gazdagok, értesülései kitűnőek. Az egész újság friss, eleven, temperamentumos és minden rovatában az ízlést, az előkelőséget és a megbízhatóságot ismeri legfőbb törvényének. Előfizetés: egész évre 14, félévre 7, negyedévre 3 frt 50 kr, 1 hóra 1 frt 20 kr. Mutatványszámokat 8 napig ingyen küld a kiadóhivatal. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Üllői-ut 15. sz. a Budapesti Naplót!

Next

/
Oldalképek
Tartalom