Esztergom és Vidéke, 1897

1897-02-11 / 12.szám

rendezése tárgyában készített szabályren delet ügyében és az arra vonatkozó tanácsi előterjesztés. 3. Dr. Földváry István tiszti főügyész javaslata Ibolya Istvánnak a »szegények szerzeménye alapnál* fönálló behajthatlan kamattartozásának törlése tárgyában, és arra vonatkozó tanácsi előterjesztés. 4. Ugyanannak javaslata Tóth Imre terhére a plébánia alapnál fönnálló és behajthatlan tartozás törlése tárgyában. 5. A nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter urnák a Lőrincutca kiszélesítéséhez szükséges házak és belterületek megvétele, a kaszárnyai többlet munkálatokra szükséges összeg ; a kaszárnya környékének csatornázása és rendezése, a Lőrinc-utcai hídfeljáró, a csatorna, a hévízi híd, és a Lőrinc-utcai kikövezésére szükszéges, összeg. — A vármegyei törvényhatóság által az állami dunai híd téljáró céljára kisajátított terület vételárából a várost terhelő 18,820 frt 25 kr. összegnek kölcsön utján fedezése, valamint a város által felvenni eélzott 200,000 frt kölcsön ügyében érkezett leirata. 6. Az 1897. évi január hó 21-ik napján tartott közgyűlésen 3 jkvi. szám alatt hozott határozata értelmében a város közönségét kiválóan érintő ügyek tárgyában tartott pénzügyi bizottsági ülésről szóló bizottsági jelentés és az arra vonatkozó tanácsi előterjesztés. 7. A vármegye alispánjának határozata a szentgyörgy mezei erdőbirtokosságnak a legtöbb adót fizető képviselők névjegyzékébe felvétele tárgyában. 8. A vármegye törvényhatósági bizottságánakhatározata a rangidősb orvosnak a város tanácsába behívása tárgyában. 9. Elnöki jelentés arra nézve, hogy tekintettel arra, hogy a szervezési szabályok értelmében megválasztandó szakbizottságok megválasztása hosszas időt vesz igénybe; javaslatba hozza, hogy a képviselő testület kebeléből szavazatszedő bizottság küldessék ki; — és a választás határnapja kitüzessék ; — tartozván a bizottság a szavazás eredményéről jelentését a legközelebbi közgyűlésnek beterjeszteni. O A közigazgatási bízottság tegnapi ülése nagyon rövid volt s nagyobb fontosságú ügyekkel nem foglalkozott. A közkórház igazgató-főorvosa véleménye alapján kimondották, hogy a betegek továbbtartási engedélyeért a főorvos ellenjegyzésével és felelősségére a kórházgondnok folyamodik. Felolvasták a tiszti főorvos börtönvizsgálati jegyzőkönyvét s mivel abból kiderült, hogy a járásbirósági fogház céljainak nem megfelelő, elhatározták, hogy kérelmet intéznek az igazságügyminiszterhez, miszerint az uj bírósági épület emelése alkalmával megfelelő fogházhelyiségről is gondoskodva legyen. O TanáC8ÜlÓ8 volt ma délután a városházán, amelyen a holnapi közgyűlés tárgyait készítették elő s egyszersmind megválasztották a gyakornokokat. — Illetőleg csak kettőt, mert a harmadik állást nem töltötték be arra való tekintettel, hogy a polgármester elnöki irodáia akként van berendezve ez időszerint, hogy ott gyakornok nem alkalmazható. Megválasztattak: Koksa Tivadar joghallgató és Kottra Kálmán okleveles gazdász. O Megyei könyvtár. B. Szabó Mihály, a megye buzgó és fáradhatlan főjegyzője egy új hasznos intézményt létesít, Egyelőre a főjegyzői hivatalban összegyűjti minden a megyéhez érkező s nem törvényszerű jelleggel biró munkát. Ha majd a könytár anynyira fejlődik, hogy a hivatalszobában el nem fér, külön könyvtári helyiségben fogják elhelyezni. O A muzslai gyógyszertár. A megyei egészségügyi bizottság szombati ülésében a muzslai gyógyszertárt nem véleményezte engedélyezendőnek, amenyiben a megye területén lévő gyógyszertárak a szükségletnek teljesen megfelelnek. O A bórkocsiállomás. Dr. Áldory Mór városi orvos oly javaslatot terjesztett a tanács elé, hogy a Széchenyi-téri bérkocsiállomás — közegészségügyi és köztisztasági szempontból — aszfaltoztassék ki. A tanács a javaslatot elvetette azzal az indokolással, hogy a bérkocsik végleges állomáshelye még nincs megállapítva. O Hírlapi támadás. A „Szabadság" legutóbbi számáben Bálint János építővállalkozó oly támadást intézett Tiefenthál Gyula városi mérnök ellen, amely minden jobb érzésű emberben undorodást keltett. Általánosan ismeretes, hogy a mérnök a város kevésszámú igazán lelkiismeretes és szorgalmas tisztviselői közé tartozik, aki hivatalbelépése óta sokkal többet produkált, mint elődei évtizedeken át. Ezt a derék tisztviselőt vádolta Bálint azzal, hogy azért kért műszaki dijnokot segítségül a közgyűléstől, hogy privát munkákat végezhessen. Az önérzetes mérnök, a cikk megjelenése után azonnal fegyelmi vizsgálatot kért maga ellen, amelynek megindítására természetesen a polgármester nem talált okot s igy a kérelmet elutasította. Az incidens alkalmából a tanács foglalkozni fog azzal a kérdéssel, hogy szüksége van-e még továbbra is a mérnöknek a műszaki clijnokra és minden valószínűség szerint ki fogja mondani, hogy nagyonis szüksége van. Az egész manőver különben azt a látszatot kelti, hogy a nyilatkozó Bálint nagyon fél attól, hogy Tiefenthal Gyulának a csendőrkaszárnya építésére beadott terve — legyűri az övét s hinc illae lacrimae. A társaságból. Kaszinóest. — Február 6. — Valamikor a nyolcvanas évek elején a Kaszinó meglanyhult életébe egy kis elevenséget akartak önteni s próbát tettek a műkedvelő- előadásokkal. A kísérlet bevált. A régi kis helyiség a farsang néhány estéjen megtelt érdeklődő közönséggel s a 25—30 pár táncos csak nagy nehezen mozgott a parketten. Az első renaissance- korszak rövid ideig tartott. Nem volt senki, aki a kis gárdát állandóan összetartani tudta volna, a műkedvelők kevesen voltak, hamar kifáradtak. S az alkalmatlan helyiségben a közönség sem érezte jól magát. A primitív színpad sutba került. Az egyesület megint csak a szoros belső életre szorítkozott, legfeljebb néhány társasvacsorát rendezett s a leányos mamák lenyaíkkal együtt nem tekintették egyébnek: mint clubnak, ahol vitatkoznak, olvasnak, kártyáznak a papák és a fiatal emberek. Három évvel ezelőtt kezdődött meg a második renaissance és pedig újból a műkedvelői előadások révén. S e három év alatt a Kaszinó nemcsak az előkelő férfivilág legelső egyesületévé, de a hölgy kozönség legszórakoztatóbb, legkedélyesebb mulatságainak is színhelyévé vált. Területében kétszeresen megnagyobodott, tagjai szinte megkétszereződtek, állandó szinpadot rendezhettek be s ma nincs egyesületünk, amely több szellemi szórakozást nyújtana tagjainak, mint éppen a Kaszinó. A második renaissance három év óta folyton hatványozódik, a tagok létszáma folyton emelkedik s a szombati estélyen olyan szép, nagy közönség gyűlt össze amilyennel a legsikerültebb elite-bálok sem dicsekedhetnek s a vidéki inteligencia is igy nagy számban volt képviselve. S mintha a mulatságok házias, vidám jellege visszahozta volna a fiatal embereket is, a fiatal emberek tánckedvét : á legutóbbi estén a fekete frakkok oly tömött, állandó sorban keringtek az egyesületi szalon parkettjén. Maga az előadás, amelyet alig tíz nap alatt készítettek elő, mindenképen méltóan csatlakozott a megelőzőkhez. Az > Utóirat* filigrán, finom lélektani megfigyelések alapján megirt kis kabinet- darab, amely gyönge, vagy közepes előadásban, kevésbbé fogékony közönség előtt okvetlenül hatástalan marad. Ugy műkedvelőink, mint közönségünk dicséretére válik, hogy e legdiskrétebb szatíra nagy hatást keltett. A műkedvelő társulat két kipróbált ereje játszott benne: Perényi Irma és B. Szabó Mihály, akik a hosszú dialóg egy mondatát, egy helyzetét sem ejtették el. Átgondolt, kidolgozott alakítást nyújtottak s bebizonyították, hogy műkedvelő gárdánk ma már annyira fejlődött, hogy a >Műkedvelők színháza* kőnyü hatású darabjain kivül komolyabb színpadi feladatok megoldására is bátran vállalkozhatik. A Margit álma rózsaszínű, verőfényes idill, amelyből tavaszi illat, a fiatalság, az első szerelem édes parfümje árad. Szereplői debütáltak benne, amit csak azért emiitünk meg, mert aki nem tudja, az előadásból semmiesetre sem gyaníthatta ezt. Hoffmann Böske, a szép szőke Margit előttünk gyógyult ki rögeszméjéből, hogy ax ideális póémák irói a házaséletben nagyon kellemetlen urak lehetnek s szívesen elhitte, hogy a váltóüzérnek sem kell okvetetlenül prózai hétköznapi lénynek lénynek lenni. Ha leküzdi most még természetes kis lámpalázát, csak gratulálhatunk a direktor urnák az uj akvizióhoz. Partnere, Rudolf Béla elegáns, megnyerő párisi uracs volt, aki éppen oly jól eltalálta a tréfás, játszi hangot mint az érzelmes komolyság tónusát s egészen otthonisan mozgott az először taposott deszkákon. A harmadik darab hazai termék volt: tA bálkirálynő*, Beczik Árpád egyik legyik legsikerültebb munkája, amely alatt az általános derültség egy pillanatra sem csappant meg. Az ensemble korrekt volt. Füleki Belizár, az egyszerű vidéki gentrypapa éppen oly jó személyesitőt kapott Rudolf Istvánban, mint Füleki Belizárné a leánya érdekében kissé nagyravágyó, de jólelkű mama Véghelyi Ödönnében. Sok természetességgle, igazi humorral játszottak mindaketten s sikeres megküzdöttek a nem közönséget nehézséggel: fiatal hévvel és szívvel aggokat játszani. Perényi Irma a szerelmes, szerelmében megsértett, bosszuáló s újra megbocsátó leánykát az ő művészi játékával mutatta be. Fodor Taszilónak, a hozomány vadas svihák gavallérnak fárasztó szerepében friss alakításával, ügyes mozdulataival, sikerült maszkjával Büttner Róbert hódított, mindenkit meggyőzvén arról, hogy egyik legsokoldalúbb műkedvelőnk. Pap Kovács Ferenc hadnagy a becsületes, jellemes szerelmes szerepében első fellépése óta is nagy haladást mutatott s kétségtelen, hogy egész szeretetreméltó egyénisége egyenesen a primo amoroso szerepére kvalifikálja. Nagyon kedves képet nyújtott a kitűnően illusztrált svihák-trio : a kalandvágyó Brenner József, a vacsorapárti Istvánjfy Elemér és »a blazirtság magaslatán álló« Véghelyi Ödön. A mosoly állandó volt, amikor a háromság a színpadon csipkelődött, mókázott, versengett egymással. Különösen Istvánffy produkált igazi kabinetalakitást. Etter Gyula ezúttal csak két kis epizódszerepre vállalkozott. A mulatságon jelen voltak : Asszonyok'. Balassa Antalné (Lábatlan), Berényi Józseíné (Köbölkút), Bleszl Ferencné, idősb Brenner Józsefné, Büttner Róbertné, Csányi Ivánné (Lábatlan), Clementisz Zsigmondné, Csupor Istvánné, Czinder Antalné, Etter Ödönné, özvegy Ferlichné Svóy Ilka, dr. Földváry Istvánné, Gartsik Nagy Sallay Istvánné, Geiger Ferencné, Gercnday Józsefné, özvegy Greifensteiner Jánosné, Hübschl Sándorné, Jancsó Kálmánné (Kiskeszi), özvegy Istvánffyné (Párkány), Ivanovics Béláné, Ivanits Istvánné, Katinszky Lipótné (Muzsla), Kerschbaummayer Károlyné, Kruplanicz Kálmánné, özvegy Legény Ivánné, Luczenbacher Istvánné (KisMuzsla), Meszéna Lajosné (Szentistván), Meszéna Kálmánné, Munkácsy Károlyné, Nagy Pálné, Niedermann Jánosné, Niedermann Józsefné, özvegy Niedermann Károlyné, Niedermann Pálné, Nozdroviczky Miklósné, Osváth Andorné, Perényi Kálmánné (Muzsla), Özvegy Perényi Henrikné, Renner Ödönné (Oroszka), Rudolf Mihályné, Szalay Béláné (PusztaMaróth), Szalkay Józsefné, özvegy Szvoboda Románné, Vajda Gézáné és Véghelyi Ödönné. Leányok: Brenner Margit, Clementisz Giza, Fuhrmann Emilia (Budapest), Geiger Ilonka és Mariska, Hübschl Erzsike, Hoffmann Böske és Irma (Kőpatak), Hufnagel Irén (Vác), Katinszky Katinka (Muzsla), Koksa Iza, Kubicza Berta, Legény Marianne, Meszéna Nelli, Munkácsy Sarolta, Nagy Erzsike és JVÍargit, Niedermann Nellike, Nozdroviczky Olga, Perényi Irma, Szabó Olga, Szalkay Mici és Margit és Szvoboda Kornél. A legközelebbi kaszinóestet február 27-re tervezik. Szinre kerül: Egy kis vihar Dreyfus-tól és a Katonásan Andreánszky Jenőtől. * A Kalikó-bál rendezősége buzgó elnökével: Büttner Róbert úrral az élén napról-napra összeül, dolgozik, tanácskozik, hogy igazán érdekesnek Ígérkező mulatsága sikerét biztosítsa. E siker szinte előre konstatálható az után az érdeklődés után ítélve, amely a bál iránt nemcsak a városban, de a vidéken is mutatkozik. A március i-i est mindenesetre érdekes, mozgalmas, festői Jesz. A bizottság a fehér alapú (kis, vagy nagy) piros pettyes szövetben állapodott meg, amely kizárólag Fleischmann Ignác üzletében már ma is megkapható. A holnap kiboesátandó meghívók szövege következőkképpen hangzik : Az «Esztergomi TornagyesüleU 1897. évi március hó i-én a tFürdő* szálló összes termeiben Kalikó Bál-t rendez, melyre a t. címet és becses családját tisztelettel meghívja : Földváry István dr., e. elnök. Rudolf Béla, e. titkár. Prokopp Gyula dr., e. háznagy. Brenner Ferenc, e. pénztáros. Büttner Róbert, e. alelnök rendezőbizottsági elnök. Rendező bizottság : Berán Károly, ifj. Brenner József. Burián János dr., Czinder Antal, Csupor István, Etter Gyula, Etter Ödön, Gerenday József, Gönczy Béla dr., ifj. Heischmann Ferenc, Horácsek Gyula dr., Horváth Gaál István, Horváth Kálmán, Istvánfy. Elemér, Ivanovics Béla, Kabina Sándor, Kaán Károly, Kobek Ernő, Koksa Tivadar, Kollár Károly, Mezey Bertalan, Mezey László dr., Marosi Ferenc, Munkácsy r Kálmán, Nedeczky Béla, Oberth Ágoston, Pfalcz József, Pirchala Imre, Pisuth Aladár, Pisuth Kálmán, Prann Gyula, Récsey Antal, ifj. Reviczky Gábor, Rudolf István, Stark Dezső, Stojanovics Sándor, B. Szabó Mihály, Szalay Béla, Szlávy Elemér, Szlávy István, Sztripszky Ágoston, Thuránszky Lajos, Vándor Ödön dr., VéghelyiÖdön, ifj.Vimmer Imre, Vimmer Károly. Kezdete 9 órakor. A meghívó belépti jegyül szolgál. A bizottság által kiválasztott ruhaszövet (fehér alap, vörös petty) egyedül Fleischman Ignác kereskedésében (Széchenyi-tér) kapható. * Farsangi lakoma volt tegnap délben Boltizár József primási helynöknél, amelyen a városi, a főkáptalani uradalmi tisztikar előkelőbbjei és a városi plébánosok káplánaikkal vettek részt. * A Katholikus Legényegylet rendes farsangi nagy mulatsága vasárnap folyt le a »Fürdő* vendéglő nagytermében s bár nem volt oly látogatott, mint az előző években, mégis jól sikerült s jó kedvben sem volt hiány. Tánc előtt A méltóságos csizmadia cimü bohózatot adták elő, amely hogy nagyobb hatást nem keltett, csak a darab gyengeségén, nem a szereplőkön mult, akik a régi, kipróbált erők közül valók voltak s mindent elkövettek, hogy hálátlan szerepeikből valamit teremtsenek. * Meghívó. Szombaton, február 13-án, a Polgári Sörcsarnokban (Porgesz-féle helyiség) tánccal egybekötött családias jellegű, kedélyes 1 és tréfás estély rendeztetik a helybeli gyalogezred zenekarának közreműködésével; melyre ez uton hívja meg a n. é. közönséget a rendezőség. * A pilismaróthi inteligencia f. hó 16-án az ottani nagy vendéglőben zártkörű mulatságot rendez, amelyre városunkból is sokan készülnek.