Esztergom és Vidéke, 1897

1897-01-24 / 7.szám

dŐin kivöl, miért nem gondolkozik, és dolgozik másokért, illetve min­denki helyett a városházán. Legnagyobb mértékben hibáztat­juk a polgármestert, aki egy már meghalt 30,000 forint ügyében Bu­dapestre utazott, ahol jelenlétére semmi eminens szükség nem volt, amíg itthon vitális kérdések lettek volna napirenden. Szinte azt kell hinnünk, hogy kereste az alkalmat a távolmaradásra. És igazán csodáljuk, hogy azok az urak akik csütörtökön keresve­keresték, kit üthetnének még, ilyes­miről egészen megfeledkeztek. A nagymosás lefolyásáról külön­ben következőkben számol be tu­dósítónk : A hiányos meghívók. Kollár Károly gazdasági tanácsos megnyitván az ülést, bejelenti, hogy a polgármester távolléte folytán, ő fogja vezetni az ülést. Napirend előtt dr. Prokopp Gyula szól­lalt fel. A községi törvény 56§, a 3 be­kezdésének felolvasásával kezdette fel­szóllalását, mely ezt mondja : »Az elnök ugy a rendes, mint a rendkívüli közgyű­lés határnapjáról s az azokon felveendő tárgyakról, a képviselő testület tagjait legalább 24 órával előbb értesíteni tar­tozik.* Felmutatta három képviselőnek meg­hívóját, mellyeken a közgyűlés tárgysoro­zatának 9 pontja helyett, csupán 3 pont van. Felemlítette, hogy míg a képvise­lők egy részének 9 pontból álló tárgy­sorozat ment, addig másoknak és sokak­nak, oly tárgysorozat ment mely 3 pont­ból áll, s amelyen ép a legfontosabb, az iskolatelek kérdése és a 200000 frtos kölcsön, feltüntetve nincsenek. Utal arra, hogy akkor, midőn a minisz­térium az ilyen nagyobb horderejű ügyek­ben, szigorúan követeli a törvény által előirt alakiságok betartását, nem lehet az ily közgyűlés határozatképes, és il­letve hozandó határozata törvényes és érvényes. Inkább halassza el a képviselő testület az ülést, s tűzzön ujjat ki, mi rövid idő alatt megtörténhetik, semhogy annak a eshetőségnek tegye ki a várost, hogy a hozandó határozatok, fellebbe­zés esetén, — mi kétségtelen — a mi­nisztérium által megsemmisitessenek, s a szőnyegen levő kérdések, hónapokra vetes­senek vissza. Egyben kikel a páratlan indolentiáért, mellyel a kiterjedt tiszti­kar és segédszemélyzett mellett, a város ügyei intéztetnek. Kollár Károly elnök ugy vélekedik, hogy egy-két meghívó hiányossága a közgyűlés megtartását nem alterálhatja. Különben az ügyész véleményét kéri. Jeanette : Én ? — Nagyon. Noémi: Még Angers-ban is ? Jeanette: Ott is. Te nem szereted a vidéket ? Noémi: Oh igen, nyáron. De természetesnek találtam volna, ha nem volnál boldog Angers-ban, Hisz elég b ij az élet még Parisban is. Jeanette: Az nem függ a helytől, nem attól hol lakik az ember. Noémi: Hát mitől ? Jeanette: A férjtől. . Noémi: Akkor neked igazi gyöngyöd van férjedben. Jeanette: Ne tréfázz! O a legjobb ember. Noémi: Szereted ? Jeanette : Imádom. Noémi: Az nagyon szép. (sóhajt) Jeanette: Mért sóhajtasz ? Milyen furcsa arcot csinálsz, Es te ? Noémi: Oh én . . . nekem nincs okom panaszra. Én férjhez mentem leánykori almaim hőséhez — de . . . Jeanette: Hat nem jó hozzád ? * Noémi: Se jó, se rossz. Soh' sincs otthon. Mindig a clubban, versenyenken. uton, biciclin f vagy lovon. O olyan em­ber, ki mindig utazik, vagy étkezik. — Én egy ily jövő-menő távollevőnek a férje vagyok. (Vége köv. Dr. Földváry István legnagyobb saj­nálatára, éppen ellenkező véleményen van az elnöklő tanácsossal, amennyiben a törvény határozottan előírja, hogy a tárgysorozat idejében közöltessék a kép­viselőtestület s tagjaival. Ha nagyobb számban mentek ki ily hiányos meg­hívók, akkor az egész Összehívás sem­misnek tekinthető. Ha csak 2—3, az is na gy figyelmetlenség {Mindenfelé muto­gatják a hiányos meghívókat.) s ő részé­ről csak abba menne bele, hogy a tárgy­sorozatnak az a két pontja tár­gyaltassék, amely valamennyi meghívón rajt van. Igazán végzetszerűnek látszik, hogy a legfontosabb kérdések megoldá­sát ily primitív kezelési mulasztások akasztják meg. De épp legutóbbi buda­pesti utja alatt győződött meg, hogy a minisztérium ragaszkodik a komplét for­malitáshoz. Ha a mai közgyűlés letár­gyalná a két fontos kérdést s határoza­tát megföllebbeznék, ami szinte bizo­nyos, a minisztérium a föllebbezésnek föltétlenül helyt adna. Inkább halasztód jék el a két kérdés egy, mint három hónappal. Brutsy János sajnálkozik, hogy ma a formalitás a fő és nem a lényeg. Ily csekély ok miatt perhorreskálja a ha­lasztást. Indítványozza, hogy a közgyű­lés tárgyalja le a tárgysorozatot. (Zajos ellen m o n dások.) Kollár Károly a két indítvány fölött akkor fogja a szavazást elrendelni, ha a tárgysorozat negyedik pontjához érnek. Dr. Weisz Sándor konstatálja, hogy nem állapitható meg, hányan kaptak hiányos meghívót, mert ezek nagyrésze — a 3 lényegtelen tárgyat látva — bizonyosan el nem jött. Dr. Fehér Gyula szerint a tárgyalás cl nem halasztható, mert a mai közgyűlés napja és tárgyai a december 18-iki közgyűlésben állapít­tattak meg. Dr. Wipplinger Ödön Fe- j hér Gyulával szemben azt vitatja, hogy aki hiányos meghívót kapott, könnyen j azt hihette, hogy a két fontos tárgy ez- •, úttal levétetett a napirendről. Dr. Prokopp Gyula zárószavaiban szintén \ Fehér Gyulával polemizál. A december 18-iki közgyűlésen, különösen akkor, mi- j kor a mai közgyűlés megtartása kimon- j datott, sok városi képviselő nem volt jelen. Már most, ha ezek közül valaki hiányos meghívót kapott, fogalma sem lehet a mai. gyűlés fontos tárgyairól. Kéri halasztási indítványa elfogadását. ! Végül Brutsy János indítványára elha-1 tározták, hogy a meghívók hiányossága miatt felelősségre vonható tisztviselő vagy díjnok ellen a fegyelmi eljárás vagy rendbírság alkalmaztassék. A budapesti ut. Következett dr. Földváry István refe­rádája a polgármesterrel tett budapesti útjáról. Elmondotta, hogy a belügymi­nisztériumnál Facho-Moys miniszteri ta-! nácsosnál jártak, a rendezett tanácsú városok ügyeivel foglalkozó osztály fő-1 nőkénél de végleges megoldást nem értek j el, amennyiben a tanácsos kijelentette, hogy határozottan ragaszkodnak á tör­1 vényben előirt formákhoz. Ily fontos va-! gyoni kérdésben kellő okadatolás, a szükséges határozatok bemutatása nélkül nem döntenek. Különben az ügyet meg fogja vizsgálni. — Jártak a pénzügymi- j nisztériumban is, hogy a kis bormérőkre nézve az italmérési illeték leszállítását kérelmezzék. ígéretet kaptak, hogy az egyes esetek meg leszne vizsgálva s a jogos kérések teljesítve. Tudomásukra adták azt is, hogy az italmérési illetékre nézve uj törvényjavaslat készül, ameny­nyiben a kormány is meggyőződött ar­ról, hogy a jelenlegi legalacsonyabb kulcs is magas a kis bormérőkre. — Voltak végül a kataszteri osztályban. A' lejtmérezés eszközléséhez ugyanis szük­séges a város pontos térképe. A lejt­mérezésre ajánlkozók e térkép elkészíté­séért külön 4—5000 frtot kérnek. Meg­kérdezték tehát Jankovics min. tanácsost, a kataszteri osztály vezetőjét, nem ké­szithetnék-e el az osztályban a térképet. Azt a választ nyerték, hogy ha nem is egészen a hajszálig, de mindenesetre eléggé pontos vászontérképet adhatná­nak 4—5°° írtért, amig az egészen pon­tos, üveglapokra rajzolt térkép 2—3000 frtba kerülne. A lejtmérezés eszközlésére nem vállalkozhatnak, de annak fölülvizs­gálatára igen. A tisztikar megtámadása. Marosi Jószef gúnyosan jegyzi meg, j hogy > igazán hálásak lehetünk Facho­Moys urnák.» Csak azt szeretné tudni, ki és mi az oka annak, hogy a városhá­zán nemcsak a kölcsönyügy, de minden ügy megakadt ? A mai viszonyok között semmi féle reménye sincs, hogy a nagy kérdések megoldását megérje, a fiatatabb képviselők talán. Éppen ezért bár negyedszázad óta tagja a képviselő­testületnek, inkább kilép abból, minthogy továbbá is a szégyenletes tétlenség és hanyagság szemlélője legyen. Kereskedő ember levén, nem ért az ily dolgokhoz s azért a jogász urakhoz fordul, nyilat­kozzanak, van-e egyáltalán képesség a jelenlegi városi tisztikarban az eredményes munkálkodásra ? Mert ha nincs, kérnünk kell valakit, aki végre mé­gis rendet csinál. Kollár Károly szerint a kölcsön ügyé az az egy hiba történt, hogy a képvi­selőteslület a törvényes formalitások be­tartása nélkül, sürgősen határozott. Dr. Földváry. A sovány jegyzőköny­veken mult ! Dóczy Ferenc nem akar rekriminálni, hanem azért hosszasan, élesen, erősen személyeskedve rekriminál. Nem accep­tálja Kollár védekezését, aki a közönsé­get akarja felelőssé tenni a mulasztáso­kért. A tanácsban van a hiba. Ott hibá­zik az egyetértés. Mindegyik tanácstag a másik ellensége s kontrakarirozza egy­mást. Ha a tisztviselők nem dolgoznak miért nem lép az ügyész előtérbe ? Dr. Földváry. Meguntam már másokért dolgozni. Dóczy Ferenc. Az ügyész a mi jogi képviselőnk. Ha ő nem elég, jöjjön kormánybiztos s mondassék ki a tiszti­karra az egyetemleges vagyoni felelősség. Dr. Helcz Antal szintén óhajtja, hogy a tűrhetetlen állapotoknak vége vettes­sék, de a kormánybiztos medicina volna pejor morbo. O a a város intelligenciá­jában megbízik, hogy kormánybiztos nélkül is meg fogja találni a kátyúból kivezető utat. Már a legutóbbi közgyű­lésen elfogadták azt a javaslatát, hogy a pénzügyi bizottság készítse el a függő nagy kérdések részletes programmját s az a legközelebbi közgyűlés elé terjesz­tessék. Természetesen ez meg nem tör­tént. Most csak záros határidő kikötésé­vel óhajtja megtoldani a minapi határo­zatot. Terjesztessék elé a p. ü. bizott­ság e javaslata pl. egy február n-iki köz­gyűlésen. (Zajos helyeslés.) A programm végrehajtásának kellő ellenőrizéséről ter­mészetesen gondoskodni kell. A kor­mánybiztos kérése teljes abdikáció, a minorenniség beismerése volna. Marosi József meghajlik dr. Helcz tisztult nézete előtt, de nem talál garan­ciát arra nézve, hogy valami malicia megint nem zavarja-e meg a végrehajtás munkáját. Ily adminisztráció mellett sem­mit sem várhatunk. Dr. Földváry István elfogadja Helcz javaslatát s csak Dóczynak és Marosi­nak akar néhány szóval válaszolni, ame­nyiben őt is támadták. Tagadja, hogy a tanács kebelében egyenetlenség uralkod­nék, intrigák és cselszövények fordulná­nak elő. A legutóbbi félévben pl. csak a vám- és helypénzszedés házi kezelése kérdésében volt a tanácstagok között kis differencia. A sok bajnak, viszamaradás­nak azok a sovány jegyzőkönyvek az okai, amelyek egy időben készültek, azok a felterjesztések, amelyek nem vol­tak rendesen felszerelve. S igazán végze­tes, hogy az elnöki székben ma az a férfi ül, aki főjegyzőkorában e mu­lasztásokat elkövette. Most már, ha a miniszter kimondotta a nem-et. nem oly könyü őt az »igen« kimondására bírni. 0 részéről megteszi a kötelességét, mások helyett rovására magánügyeinek, me­lyeket részben úgyis el kell ha­nyagolni, nem dolgozhatik. Nélkü­lözhetlenségét nem hirdeti harso­nával, de nem tűrheti, hogy mások vétkeiért őt akarják erkölcsileg megbé- j lyegezni. Rut dolog bűnbakká tenni va­lakit, azért mert dolgozik. Aki intrikák­ról beszél, álljon elő pozitív adatokkal. Marosi József azt állítja, hogy nem hivat­kozott Földváryra, ő csak »jogászok«-ról beszélt. O védi azt, aki megérdemli. Külöm­ben az egész tisztikarban nincs bizalma. Még egy kis időt enged most nekik, mert gyöngeszivü. Dóczy Ferencet bántja a hang, ame­lyen Földváry válaszolt neki. {Földváry : Kissé erősebb hangom van!) O igenis egyenesen az ügyészt aposztrófála, mert annak, mint jogvédőnek feladata korlát­lan. (Zajos derültség.) Azt állítja, hogy nem teszt eleget a kötelességének. (Zúgás, ellenmondás.) Neki fel kellene jelentenie a hanyag tisztviselőket s ha nem dolgoznak, elvégezni helyettük min­dent. Érvényesítse befolyását szakvéle­ményével, dirigálja a tisztviselőket . . . Dr. Földváry. Nem rendelkezem velük. Dóczy Ferenc. Kifejezem rosszalásomat... Dr. Földváry Ezt talán mégsem érde­meltem. Dóczy Ferenc a legnagyobb zajban, ellen­mondások között kénytelen leülni s felszólal erélyes hangon Bleszl Ferenc. Nem tűrheti, hogy a város egyik legkiválóbb tisztvi­selőjét alaptalanul sértegessék. Azt a férfiút, akinek a tanácsterem első helyét kellene elfoglalnia. Benne bizunk meg valamennyien. Szégyenletes valakit azért bántani, mert tud is, akar is dolgozni. (Zajos helyeslés.) Kollár Károly a vitát bezárja (dacára annak, hogy Pach Antal képviselő úgy vélekedik, hogy az addig be nem zár­ható, amig ő nem beszélt) s Helcz indít­ványát elfogadásra teszi fel. Egyhangú­lag elfogadják. A napirend. Kezdődik a napirend. Tudomásul ve­szik Eggenhoffer Albert, Vimmer Fe­renc, Hágen Ambrus és Hübschl Sándor virilis póttagoknak a képviselőtestületbe való behívását, úgyszintén néhány kép­viselő megbizottainak bejelentését. A tárgysorozat 3. pontja volt az isko­latelek kérdés. Mindenekelőtt konstatál­ták, hogy a törvényben megkívánt több­ség nincs jelen, mire az elnök föltette a kérdést, hogy a képviselőtestület — tekintettel a hiányos meghívókra — kí­vánja-e a tárgyalás folytatását. Senki sem kívánta. Végül dr. Helcz Antal kérte, hogy az ily fontos kérdéseket, milyen a nagy kölcsön és az iskolatelek kérdése, ne kumulative, hanem egyenkint tűzzék ki egy-egy közgyűlésre. Az ülés fél n-kor azzal végződött, hngy egy maliciózus hang Kollár Ká­rolyt éltette. m. §. Tisztázás. Frey Ferenc országgyű­lési képviselő a »Budapesti Napló* pén­teki számában nyilatkozatot tesz közzé, amely választóit mindenesetre érdekeli fogja. Története nyilatkozatnak, hogy a >Budapesti Napló* ban, e kiváló szabad­elvű napilapban Balogh Pál vezércikké­ben emlékezett meg Komlósy Ferenc legutóbbi országgyűlési szerepléséről s cikkében idézetet közölt Pór Antal ka­nonok hires választási leveléből, amely­ben természetesen Frey Ferenc is érintve van. A cikkre vonatkozó érdekes nyilat­kozat igy hangzik : Becses lapjuk szerdai számának ve» zércikke azon téves felfogásra adhat alkalmat, mintha én Esztergomban néppárti programmal léptem volna fel, vagy néppárti volnék. Ily téves felfo­gás elhárítása céljából felkérem, szí­veskedjék tudomásul venni és közölni hogy én nemzetipárti programmal léptem fel és a nemzeti pártnak tagja és híve vagyok. Esztergomban néppárti jelölt fel sem lépett, hanem csak nemzeti­párti és szabadelvű kormánypárti je­löltek közt ment végbe a választás, melynek eredménye a mándátumut né­kem juttatta. Tisztelettel Frey Ferenc, országgyűlési képviselő. Hegye és város. O A következetes polgármester. Né­hány héttel ezelőtt Maltna Lajos, mint iskolaszéki elnök egy határozatot adott ki, amely tudatta Midlerné Gosztayer Berta tanítónővel, hogy amennyiben be­tegségéről az iskolaszéknek jelentést nem tett, tanítását ne kezdje meg előbb, amig erre az iskolaszék fel nem szólítja. A tanítónő felgyógyult s első dolga volt a sérelmes rendelettel a polgármester elé állani. Maiina Lajos nem jött zavarba, hanem mosolyogva mondotta : — Oh, kérem, csak tessék megkez­deni a tanítást. Azt a rendeletet nem kell komolyan venni. De bizony a polgármester urat nem lehet komolyan venni!

Next

/
Oldalképek
Tartalom