Esztergom és Vidéke, 1897

1897-04-08 / 28.szám

tizennyolcan az újságírásnak és az uj­ságkiadásnak gondjait. Nos, ez a probléma, mint a Budepesti Napló-nak országszerte elterjedt komoly formájú tekintélyes, érdekes, ötletes, gazdag, eleven számaiból látjuk, fényes sikerrel oldódott meg. A tizennyolcan pompásan kezelik önmagukat és világos bizonysá­gát adják annak, hogy kevés emberből kitűnőjén leket megszervezni egy res­publicát. Ezt a szervezeti kitűnőséget aztán a Budapesti Napló-nak minden száma is csodálatos frisseséggel de­monstrálja. Az egész szervezetnek archi­tektúrája azt bizonyítja hogy kedvvel rakosgatja itt minden ember az újság porcikáit össze. Oly sok és sokoldalú talentum került ebbe a lelkes társaság­ban össze, hogy egy legelőkelőbb stílű ujságnak napról-napra való való megis­métlése csak természetes folyamat, ha ilyen elmés és kipróbált pennák fárad­nak ebben. A Budapesti Napló, amely­nek politikája független, szabadelvű és rendithetetten; a Budapesti Napló, a melynek tárcarésze, hirrovata és kriti­kája a magyar sajtóban kivánatos szín­vonal mértéke lehetni; az újság, mely­nek főszerkesztője Vészi József, felelős­szerkesztője Braun Sándor, melynek politikáját a szerkesztők mellett Beksics Gusztáv, Balogh Pál, a szabadelvű ma­gyar újságírásnak e fényes tollú, nagy tanulságu és erős logikájú triásza ve­zeti, amelynek tárcarovatát pedig Áb­rányi Emil (Robin), Gergely István, Lyka Károly, Márkus József, Papp Dá­niel (Monachus), Pékár Gyula, Thury Zoltán, Tömörkény István, Feszi Géza Szántó Kálmán, Munkácsy Kálmán stb. élénkítik; az újság, amelynek ország­gyűlési rovatát, hírrovatát, művészeti rovatát, különféléit, katonai cikkeit, riportjait stb. a legkipróbáltabb, legtanul­tabb és legizlésesebb magyar zsurna­liszták szerkesztik és irják, igen ter­mészetes, hogy rövid pár hónap alatt elterjedt és népszerűvé vált. Már csak egy uj probléma marad az önkezelés­nek e megoldott problémája után: mit adtak ezek a tizenyolcan a közönsé­günknek ? A ki gourmand a szellemi élvezetekben, az megtudhatja azt a tit­kot, ha előfizet a Budapesti Naplóra. Ez az újság épen annak való, aki már unja a szürkét, a sablont a banálist. f A Kert március 15-én megjelent fü­zetének változatos tartalmából kiemeljük a következőket: Konyhakertészet. Bokor József: A borsó-félék tenyésztése sza­badban. Kardos Árpád: A tojás gyü­mölcs, Solanum Melongena. Gyümölcsé­szet. Angyal Dezső: Chatenay-szépe. Petrikovits Pál: A fa ültetésről. Disz­kertészet. H, Hermin: Az orchideákról. Pohánka Ödön : Olcsó s célszerű virág­ház készítési módja. V*tályos : Egy szép Canna Csoport. Lugas. Id. Katona Zsig­mond : Szőlőültetés homokos talajba. Gép- és eszközleltár. Szecsányi Antal : Jelző henger. Közelről és távolról. Mauth­ner Ödön : Kertészeti kiállítás Hamburg­ban. Tárca. Gárdonyi Géza: A virágok világa. f Főrangú hölgyek mint színésznők. Az elmúlt hetekben háromszor telt meg a bu­dai várszínház, olyan előkelő közönség­gel, amilyent nem mindig látni falai kö­zött. A nagyközönség előtt ismert és mindenkor érdekes báró — és grófkis­asszonyok voltak ugyanis a szereplők, hogy közreműködésükkel az árvák sorsán enyhítsenek. Mily gyönyörű bokréta e sck szép bájos leányarcz? Külön-külön mindegyik egy-egy fakadó rózsabimbó, együttesen pedig egy elragadóan kedves rózsafüzér! Igy látjuk őket az >Ország­Világ < legutóbbi számában. Az »Ország­Világ c szerkesztősége arczképek köz­lésén kivül meginterjúvolta a grófkisasz­szonyokat, hogy hogyan érezték magu­kat akkor, amikor a színpadra léptek ? Ezeket a roppant érdekes vallomásokat is benn találjuk az »Ország-Vílág-ban, aláírásuknak hű reprodukálása mellett. Ugyanebben a számban látjuk a krétai háború egynéhány jelenetét gyönyörű képekben, továbbá sok elbeszélést, no­vellát, verset, kitűnő irók tollából. Két regényt is közöl az »Ország-Vi'ág« egy­szerre. Ezt az érdekes és jól szerkesz­tett újságot melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe. Mutatványszám kérése által (kiadóhivatal: Budapest, V. Hold-u. 7. sz.) mindenki meggyőződhetik arról hogy az > Ország-Világ* a legtartalmasabb leg­szebb és legjobban szerkesztett hetilap. Előfizetések (negyedévre 2 frt) a kiadó­hivatal czimére küldendők. Alulirott csődtömeggondnok közhírré teszi, hogy közadós Heksch Mór köböl­kuti lakos kereskedő csődtömegéhez tar­tozó vegyes kereskedelmi árucikkek, rő­fös és rövidáruk, anyag és fűszeráruk, üzleti felszerelvények, állványok és áru­tartók, továbbá szobabútorok, konyha- és házi felszerelvények, készpénzfizetés mel­lett, nyilvános bírói árverésen eladatni fognak. Az árverés Köbölkút községében, köz­adós Heksch Mór lakásán, 1897. évi április hó 12. napján délelőtt 9 órakor veszi kezdetét és a következő napokon folytattatni fog. Mely árveréshez a venni szándékozók ezennel meghivatnak. Az elárverezendő tárgyak részletes jegyzékét tartalmazó csődleltár alulirt csődtömeggondnok ügyvédi irodájában, Muzslán, az árverés napjáig megtekint­hető. Muzsla, 1897. április hó 4-én. Katinszky Lipót, ügyvéd, csődtömeggondnok. Mi a Schapirooraf ? A Schapirograf uj, felülmúlhatatlan sokszorosító készülék levelek, okmányok, rajzok és jegyzeteknek Önálló, költség­mentes, feketényomásu sokszorosítására. Ezt a készüléket még a laikus is könyen kezelheti, mert fölötte egyszerű s jótál­lok a biztos eredményért. A papírra tin­tával irott írásról, vagy rajzról sajtó-, vagy vegyi szerek alkalmazása nélkül rövid 15 perc alatt vagy 180 másolatot lehet készíteni. Egy ilyen négyzet vagy folio nagyságra alkalmas Schapirograf ára a teljes felszereléssel együtt 15 frt. Kívá­natra hajlandó vagyok a Schapirografot négynapi próbahasználatra az én ká­romra bérmentesen megküldeni ? Vissza­küldés esetén semminemű kárpótlást nem igénylek. Már több ezer különféle nagyságú ily készülék van használatban. POHL FRIGYES vezérképviselö, Wien I., Rudolfsplatz 13. — Prospektust ingyen küld. — Egy levágat, fekete szalon öltönyhöz 10 frt; felöltő szövet loden, peruvienne, doskings. állami- és vasúti hivatalnoki szövet, legfinomabb kamgarn és cheviot gyári áron szállíttatik, a szolidnak és megbízhatónak ismert posztó gyári rak­tár által HLienel-Aiiiliof Brünn. Minták ingyen és bérmentve. Mintahű szállítás. Figyelmeztetésül! Felhívjuk a m. t. közönség figyelmét azon körülményre, hogy a szövetek direkt hozatva sokkal olcsóbbak, mint ha azokat kereskedők közvetítése által rendeljük. — A cég KIESEL-AMHOF BRÜNN ben szállít min­denféle szövetet, a privát vevőt any­nyíra megkárosító szabó — rabatt fel­számítása nélkül a valódi gyári árakon. Pályázati hirdetmény. Az almás-füzitő-esztergomi és tokod­annavölgyi vasútvonalon levő vashidak f. évben észközlendő s circa 2310 m 2-nyi mázolási munkálatainak biztosítására ezennel pályázat hirdettetik. Pályázni kívánók a föltételekről alul­irott hivatalban (Gohér-utca 716. szám) értesülhetnek. Esztergom, 1897. április 6-án. A m. kir. államvasutak esztergomi osztálymérnöksége. Eladó szőlők. 3136 • öl Sztgyörgymezőn a döbön­kutnál. 1178 • öl Sztgyörgymezőn a sipoló hegyen, amerikai veszszővel telepítve. 1688 • öl Sztgyögymezőn a sza­márhegy dűlőben. 1654 • öl Sztgyörgymezőn a zsellér földekben, jótermő talaj, filoxera men­tes homok. 1054 • öl Sztgyörgymezőn a zsellér földekben, talaja filoxéra mentes homok. 1862 • öl Szttamás kusztusi hegyen, amerikai veszszővel telepítve. Mindannyi igen szép fekvésű, minden irányban gyönyörű kilátással. Bővebb felvilágosítást szívességből a kiadóhivatal ad. Ricljíer-íéie Horgony-Paiü-Expeller Liniment. Capsici comp. Ezen hírneves háziszer ellentállt az idó megpróbálásának, mert már több mint 27 év óta megbízható, fájdalomcsilla­pító bedörzsölésként alkalmaztatik kSszvénynél, csúznál, tag­szaggatásnál és meghűléseknél és az orvosok által bedörzsöle­sekre is mindig gyakrabban rendeltetik. A valódi Horgöny­Pain-Erpeller, gyakorta Horgony-Liniment elnevezés alatt, nem titkos szer, hanem Igazi népszerű háziszer, melynek egy háztartásban sem kellene hiányozni. 40 kr., 70 kr. és 1 frt üvegenként! árban majdnem minden gyógyszertárban kész­létben van; főraktár: Török József gyógy­szerésznél Budapesten. Bevásárlás alkalmával igen óvatosak legyünk, mert több kisebbértékü utánzat van forgalomban. Ki nem akar megkáro­sodni, az minden egyes üveget „Horgony" véd­jegy és Biohter ozégjegyzés nélkül mint nem va­lódit utagitsa vissza. Árverési hirdetmény. 4201/1897. tkvi szám. Hirdetmény. Nyerges-Újfalun községnek telekkönyvi betéte az 1886: XXIX. és az 1889: XXXVIII. és az 1391. XVI. t. czikkek értel­mében elkészíttetvén, és a nyilvánosságnak átadatván, ez azon fel­szólítással tétetik közzé, hogy 1. mindazok, akik az 1886: XXIX. t. czikk 15. és 17. §-ai alapján — ide értve e §-oknak az 1889 : XXXVIII. t. cz. 5. és 6. §-ban és az 1891. XVI. t. cz. 16. §. a) pontjában foglalt ki­egészítéseit is, — valamint az 1889 : XXXVIII. t. czikk 7. §-a és az 1891: XVI. t. cz. 16. §. b) pontjában eszközölt bejegyzések érvénytelenségét kimutathatják, e végből törlési keresetüket, azok pedig akik valamely tehertétel átvitelének az 1886: XXIX. t. cz. 22. §-a, illetve az 1889: XXXVIII. t. cz. 15. §-a alapján való mellőzését megtámadni kívánják, e végből keresetűket hat hónap alatt, vagyis az 1897. évi Október hó 10-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszab­bítható záros határidő eltelte után indított keresetük, annak a har­madik személynek, aki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat; 2. hogy mindazok, akik az 1886: XXIX.t. cz. 16. és 18. §-ai eseteiben — ide értve az utóbbi szakasznak az 1889: XXXVIII. t. cz. 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészítéseit is — a tényleges bir­tokos tulajdonjogának bejegyeztetése ellenében ellentmondással élni kivannak, írásbeli ellentmondásukat hat hónap allatt, vagyis 1897. évi Október hó 10-ik napjáig bezárólag a telekkönyvi ható­sághoz benyújtsák, mert ezen meg nem hosszabbítható záros ha­táridő letelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog ; 3. hogy mindazok, akik a fentebbi 1. és 2. pontban körülirt eseteken kivül a betétek tartalma által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármely irányban sértve vélik, ideértve azokat is, akik a tulajdonjog arányának az 1889: XXXVIII. t. cz. 16. §-a alapján történt bejegyzését sérelmesnek találják, az e tekintetbeni felszó­lalásukut tartalmazó kérvényöket a telekkönyvi hatósághoz leg­később hat hónap alatt, vagyis az 1897. évi Október hó 10-ik napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbít­ható záros határidő elmulta után a betétek tartalmát csak a tör­vény rendes utján, és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támad­hatják meg Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a betétek szer­kesztésére kiküldött bizottságnak eredeti okiratokat adtak át, — hogy amennyiben azokhoz egyszersmind egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak — az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik.* Esztergom, 1897. április i-én. A kir. járásbíróság mint tkvi hatóság. Magos Sándor, kir. itéio tábiaí biró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom