Esztergom és Vidéke, 1897

1897-03-18 / 22.szám

falpillér minden • cmméterére 5.42, 5.50 kgram esik, mig a megengedhető megterheltetés 7 kgram. Ugyanígy elfogadta a talaj megterheltetését, melynek minden FJ cmméterére 2,38 kgramm esik, — mig a megengedhető 3—5 kgram, — mely megterheltetés még a legvizenyősebb belyen sem idézhet elő sülyedést. A fedélszék uj részeinél faragott gerendákat hoz javaslatba, mig a régi hullámos cserép helyébe, mivel a tetőrészük hosszuk, s igy az esőviz az ereszhez közellevő sarkoknál behatolhat a fedélszerkezetre, inkább kettősfedésü lapos cserepet ajánl, mi 2100 írt különbözetet idézne elő. Az ablakfalak oldalfülkéit befelé rézsutaknak véleményezi, mi a világosság előnyére szolgál. Áttérve a költségvetésre, az ellen, nevezetesen az egységi árakra nézve eltekintve kisebb számadási hibáktól, nincs észrevétele, egyedül némely tétel szövegezését nem tartja a város érdekében elég körülírtnak, világosnak. Igy az alapozási munkálatoknál kitüntetni kéri az esetleg előálló viz kimerítését. A beton anyagának keverési arányát, 1 rész ro mán cement, 2 rész érdes iszap nélküli folyam homok és 4 rész zúzott és mosott kavicsban írja elő. Az utcai falaknak (szürkére való) bemeszelését mellőzi, s helyette a cement habarcs természetes színét véleményezi meghagyni, mert a meszelés, rövid időközben megújuló, s nagy kiadással járó terheket róna a városra. Az ablak szárnyak anyagát jó minőségű borovi fából irja elő, mig a külső homlokzati diszitményeket terrakottából ajánja. Megtakarítást, mintegy 2571 frt 21 krt. remél melyhez számítandó az alapoknál bizton elérendő 7—8000 frt, mi a méretkülönbözetből származik, s igy a számításba vett megtakarítás, mintegy 9600—10,600 írt, melyből levonva a többlet munka cimén felvett 800 frtot, marad 8800—9800 frt, melyhez viszont hozzáadandó az árlejtésnél elérendő árkedvezmény, s igy mindenesetre nagyobb összeggel fog megapadni a 95,684 frt 25 krt, tevő építési; és a 6680 forintot tevő bontási költség. —PA Takarékpénztár közgyűlése. Esztergom, március 17. Az Esztergomi Takarékpénztár f. hó 14-én délelőtt 10 órakor tartotta 53. évi rendes közgyűlését, amelyen megjelent 62 részvényes, akik összesen maguk és megbízások folytán 334 részvényt képviseltek. Dr. Feichtinger Sándor kir. tanácsos elnök konstatálja : 1. hogy a közgyűlés megtartásához elég részvényes van együtt, 2. hogy a közgyűlés ideje és rendje a lapok utján rendesen közzététetett, 3. a meghívók az alapszabályok 15. §. rendelkezéséhez képest pontosan kiküldettek, ennek folytán megnyitja az ülést. Ezután Bleszl Ferenc titkár fölolvasta az igazgatósági jelentést, melyben 5,122,215 frt 33 kr vagyonnal és az 1896. évi üzleteredménynyel 65873 frt 87 krral ugyancsak 5,122,215 frt 33 kr teherrel 1896. dec. 31-én lezárt mérleget elfogadásra ajánlja. Továbbá bejelenti Havasi Imre volt ügyész nyugdíjazását és Mattyasóvszky Kálmánnak helyébe való megválasztását, végül Berán Károly segédtiszt rendszeresítését. Maid a felügyelő bizottság jelentése következett, melynek alapján az 1896. évi nyereség 65873 frt 8y krt tesz ki. Ebből megy osztalékra 80 írtjával 48000 frt, a tartaléktőkéhez csatolt 10% 6587 fit 39 kr, jótékony célra 4736 frt 33 kr. Különleges tartalék alapra 1113 frt. 38 kr. tiszti nyugdíj alapra 980 frt. 72 kr. jutalékokra 4456 frt 5 kr. A jótékony célra szánt összeg a következőképpen oszlik el: I. Évközben kiadatott. 1. Iparostanoncok orsz. kiáll, költségeire 20 frt, 2. Óvóképző intézet szegény tanulói részére 15 frt, 3. Bajóthi templom 25 frt, 4. Iparosok és segédek orsz. kiáll, költségeire 50 frt, 5. Régészeti társulat 10 frt, 6. Egyébb jótékony adományokra 28 frt, 7. kegydijakra 1803 frt, 33 kr. Összesen: 1951 frt, 33 kr. II. A közgyűlés határozata folytán kiadandó : Alapítvány ként: 1. Az esztergomi reáliskolának 100 frt, 2. Az esztergom városi és megyei egyesült tűzoltó egyletnek 100 frt, 3. Az esztergomi köz kórházra 50 frt, 4. Az esztergomi aggok házára 50 frt, 5. Az esztergomi főgymnáziumi segélyegyletnek 30 frt, 6. A reáliskolai segélyegyletnek 30 frt, 7. A párkányi tűzoltó egyletnek 15 frt. Összesen : 375 frt. Folyó kiadásokra. 8. Az itteni gazdasági egylet szőlő iskolájára IOO frt, 9. Az esztergomi kisdedovódának 75 frt, 10. Az esztergomi elemi iskolát látogató szegényebb gyermekek segélyezésére 60 frt, 11. Esztergom és vidéke szépítésére alakult egyletnek 50 frt, 12. Esztergom sz. kir. város által segélyezett zene iskolára 25 frt, 13. A vízivárosi apáca zárdát látogató szegényebb gyermekek segélyezésére 25 frt, 14 A kir. városi apáca zárdát látogató szegényebb gyermekek segélyezésére 25 frt. 15. Az iparostanoncok munka kiálitására 20 frt, 16. A helybeli jótékony egyletnek 20 frt. 17. Az érseki tanitó képezde szegényebb tanulói segélyezésére 10 frt. Összesen: 785 frt. III. Az intézeti 30 éves jnbileum alapra 2000 frt. Főösszeg : 4,736 frt. 33 kr. A mérleg megállapítása után a felmentvény az igazgatóságnak és felügyelő bizottságnak megadatott és a közgyűlés minekutána Havasi Imre volt társasági ügyész urnák nyugdíjazása alkalmából a társulat bensőbb köréből történt kilépése felett az igazgatóság által mélyen érzett sajnálkozása és a nevezett ügyész urnák hosszas önzetlen és buzgó működése felett kifejezett elismerés hangjaihoz a legmelegebben csatlakozott és ezt jegyzőkönyvbe iktatta, Havassy Imre nyugdíjazását Matytyasóvszky Kálmán megválasztását, és Berán Károly véglegesítését, tudomásul vette. Rónay Béla elhunyt igazgatósági tag elhalálozása, a kegyelet jeléül jegyzőkönyvileg lett megörökítve. Végre a tiz kilépő régi igazgatósági tag helyébe megváíasztattak : Frey Ferenc, Mattyasóvszky Lajos, Szecskay Kornél, Szerencsés Mihály, Brutsy Gyula (uj,) Grósz Ferenc, Schönbeck Imre, Oltósy Ferenc, Etter Gyula, (uj) és Kollár Károly. Néhány szó Kimérésünkről. Esztergom, március 17. Tisztelt Szerkesztő ur ! Még az ókorban állapították meg bölcs férfiak, hogy a gyomor igen fontos alkatrész az emberi szervezetben s ha az rosz, kártékony befolyással van tulajdonosa minden működésére. A .régiek ez állítását teljesen acceptálják a fin du siécle legmodernebb ülozófjai is és éppen ezért, azt hiszem, nem cselekszem helytelenül, midőn becses lapjában, amely rendesen magasabb régiókból vett thémákat szokott tárgyalni, néhány oly sornak kérek helyet, amely szoros öszefdggésben van a — gyomorral s igy ha nem is ideális tárgy, de mindenesetre közérdekű. Mészárszékeinkről akarok beszélni amelyek ellen az utóbbi időben itt is, ott is sok panaszt hallok, még pedig nem annyira a kimért hus kvalitása mint az árak miatt. Az árak nem tulmagasak, ezt el kell ismernünk, csak hasonlítsuk Össze például a fővárosi vásárcsarnokok hivatalos árfolyamával, ámbár kétségtelen, hogy a kifogástalan hus mind a fővárosba vándorol, nekünk pedig a >ausschusz« marad hátra. Ami a panaszokra okot ad, az árak hullámozása, egyenlőtlensége. A legtöbb mészárosnál ugyanis nincsenek fix napi húsárak. Külörnbséget tesznek a rendes és a futó vevők, a félfontot és két kilót vásárlók, a csinos és csúnya szakácsnők stb. között s egy délelőtt, akárcsak a borzén, tizfezer is változik portékájuk árfolyama. Mivel pedig klasszifkadójuknak sokszor még a személyes rokonszenv, vagy ellenszenv is az alapja, az ugyancsak gyakran igazán igazságtalan. Sok visszaélés történik a csontokkal is, amennyiben hus gyanánt nyomtatékul árusítanak oly csontrészeket is amelyek a hústól elválaszthatók, s amelyek ilyetén haglnálálását rendezett húskimérési viszonyok között sehol meg nen¥ engedhetik. E bajokon segíteni vajmi könyü feladat volna. Egy hüiki mérési szabályrendelet, amelynek pontos betartása persze szigorúan ellenőrzendő lenne, egy csapásra megszüntetné a felsorolt bajokat. A főváros hasonló szabályrendeletet már 1889-ben életbeléptetett s azóta is bőséges alkalmuk nyílt annak üdvös voltáról meggyőződni. Hogy az illetékes köröknek némi utmutatással szolgáljunk,fmegszere^zj tük a főváros e szabályrendeletét s közöljük a minket érdeklő paragra^ tusokat. íme az árjegyzékről szóló: A mészárosok s általában mindazok, kik a főváros területén szarvasmarha-, borjú-, nemkülönben juhhús árusításával foglalkoznak, kötelesek székeikben s egyéb eladási helyeiken, szembeötlőleg, a főváros tanácsa által megállapított minta szerinti jegyzéket kifüggeszteni s ebben mindenki által könnyen megkülönböztethetőleg s olvashatólag kitüntetni, hogy mely nemből, minő húsrészeket, mily áron mérnek ki. Kötelesek nevezetesen a jegyzékben : a) külön-külön kitüntetni az ökör(tehén), a borjú- s a juhhúst; b) kitüntetni azt, hogy mindezen husnemekből mily húsrészeket árusítanak s ezen husrészek, minőségüket (értéküket) tekintve, mely osztályban tartoznak ; végre c) kitüntetni azt, hogy a husminőségek különböző osztályainak s az ezekbe sorozott különböző elnevezésű husrészeknek minden egyes husnemnél és pedig ugy az ökör- (tehén), valamint a borjú-, nemkülönben a juhusnál különkülön kilogrammonként minő árak felelnek meg. Ezen jegyzékbe a mészárszékben illetőleg eladás helyen nem kapható husnemeket és húsrészeket felvenni tilos. A csontrészekre nézve a következő paragrafus intézkedik : Hus gyanánt csak húsrészek s a húsban levő, attól elváfaszthattan csontok árusíthatók. A hústól elválasztható csontoknak, nevezetesen fej- és Iábcsontoknak, továbbá a belső s egyéb, kevésbé élvezhető állatrészeknek, mint: vese, máj, tüdő, lép, sziv, tőgy. a hussulyba számítása, vagyis ahhoz nyomtatékként adása tiltatik és csak külön minőségként árusításuk engedtetik meg. Nem kevésbé fontos a szabályrendelet ellen vétők megbüntetésére vonatkozó következő szakasz is : Ezen szabályrendelet áthágása kihágást képez, mely a a mennyiben az 1879: XL. t.-cz. 137. és 138. §-aiban említett kihágásról van szó, az illető törvényszakasz szerint, különben pedig 2 íorinttól 50 forintig terjedhető s a fővárosi szegényalap javára fordítandó pénzbüntetéssel, az ezt képező Összeg behajthatlansága esetén 5 napig terjedhető elzárással büntetendő. Az elzárás időtartama az 1878 : XL. t.-cz. 22. §-a értelmében határozandó meg. íme a fővárosi intézkedések, amelyek ami viszonyainkra is teljesen reáiüenek s bizonyára épp oly hasznos eredményeket prudukálnának, amilyeket Budapesten, üppen ezért s az egyre szaporodó panaszokra való tekintettel, mi, a, fogyasztó közönség, tisztelettel kérjük az illetékes köröket, hogy szívleljék meg az ügyet, bármily csekély fontosságúnak látszik is az s nem kételkedünk, hogy a megfontolás után igazat I fognak adni nekünk s a szabályrendeletet életbe léptetik. S ha már egyszer a mészárszékek megrendszabályozásába belekezdenek, még egy szerény indítványom volna. Városunkban általános szokás, hogy a mészárszékek kihajtott boltajtajára hatalmas husmasszákat, egész sertéseket, fél ökröket függesztenek ki. Véleményem szerint, ez a mucsai szokás is beszüntetendő volna. Először esztétikai szempontból, másodszor a közegészségügy érdekében. Sőt rendészeti szempontból is, mert akárhány mészárszék előtt a kifüggesztett véres kirakat annyi helyet foglal el hogy a járókelők kénytelenek a gyalogjáróról letérni, ha nem akarják ruhájukat tönkre tenni. A mészárszék nem olyan üzlet, amelynek ilyen kirakatra volílÉ szüksége. Bizonyos vagyok benne, hogy hanem is fog lógni odakünn az ürüfertály, azért senki se fog bemenni az üzletbe, — hogy esernyőt vagy csizmát kérjen. Hogy pedig ezzel az nem éppen ideális témával oly hosszasan foglalkoztam, szolgáljon mentségül,hogy a panaszkodó szegény ember. Megye és város. O A Gosztayer-ügy. A városi iskolaszék keddi ülésén tárgyalta a közigazgatási bizottságnak Gosztayer Berta tanítónő ügyében hozott ismert határozatát. A higgadt többség ellenezte a fellebbezést s igy egyszerűen napirendre tértek fölötte. Az összes szavazatokkal kettő ellen elvetették dr. Fehér Gyula plébánosnak azt az indítványát is ; hogy már most legalább fegyelmi vizsgálat indittassék Gosztayer Berta ellen. Diíficile est satiram nom siribere. O Utcakövezésünk. A Magyar Keramit-gyár Részvénytársaság még mult év november havában ajánlatot tett a városnak az utcák keramittal való burkolására. A villamos gyorsaság századába teljesen beillő tanács e hó 10-iki ülésén végre tárgyalás alá vette az ajánlatot és azt határozata, hogy kérdést intéz a társulathoz, vájjon hajiadó volna-e a város valamelyik legforgalmassabb helyén 50 — 100 fj méternyi területet próba-burkolattal ellátni ugy.