Esztergom és Vidéke, 1897
1897-12-25 / 102.szám
c sönös elhatározáson alapuló ígéretnek hogy t. i. minden idegen nevű fővárű tanitó magyar nyelvet vesz fel az ezrlév emlékére, — ma már nyilván vó foganatja látszanék. Sajnos, hogy a f<árosi derék törekvésű, mondhatni : -1jesen hazafias irányban fáradozó tatok ezen Ígéretük beváltásáról megfeleceztek, s adósai maradtak ugy a főváro.'ak, mint az országnak; — pedig a fő»ros a vidéki al — és járásbirók fizetővel honorálja tanitóinak működését, a lillénium évében még külön drágaság pótlékkai is kedveskedett nekik ép kkor, midőn névmagyarositási felbuzdásuk oly jó viszhangot keltett az ors^gban. A tanítóknak széleskörű Összíöttetéseik vannak a néppel, főleg gyrfnekeik utján a szülőkkel. Ezen kinálko' érintkezési alkalom bő anyagot <ol gáltat arra, hggy a névmagyarosítás '» terjedhessen De ha valaki maga-ma^a nézve nem ismeri el a névmagyaroíás kötelezőségét, miként lehessen v'ni, hogy az ilyen tanférfiu mást is 1-sonló tettekre serkentsen? Úgy volnavéle, mint a hajnövesztő szert áruló pat^us, a kinek feje búbján egy árva szál ha sem lévén, megkérdezték, hogy miért nm használja ő is a hajnövesztőszert? Prsze, őszinte felelet helyett fejebúbja M biborvörös a meglepetést okozó kérdstől, s hogy hasonló kérdéssel többé e ostromolják, igazabban : meg ne szégynitsék, a hajahozó pomádé árulásával ílhagyott. Esztergom város ide^n nevű lakossága, boldogult Szilágyi idolf polgártársunk állítása szerint cs£ úgy vallhatja magát joggal tisztán mgyarnak, ha érző magyaros kebelét mafar név takarja. Őt bántotta az is, hog" ha a falusi magyar nép általánosan lagyar nevet vi. sel, miért nem' lehet gy Esztergomban is, a hol kizárólag mgyarul értő és beszélő Hutschneider, tfitschneider, Ortner Szedmer, Pretner, Tiner, Majer, Osztermajer, Bierbrauer, .ovábbá Drevenka, Pecsenka, Dobrony, Pivoda, Szloboda, Hugyik, Kusnerik, íchafarik, Klobucsnik stbiek magyar neekkel való felcserélés után nemcsak szioen-lélekben, de névben is beillenék ft esztergomi magyar társadalomba. A mozgalmat Vargyas Endre itthon, a kormány pedfc a helységnevek által az országban mginditotta, — s hiszszük, hogy a kettős rányitás megteszi hatását és nálunk is toneges, illetve általános névmagyarositáí fogja annak nyomdokát követni. Alja Isten, úgy legyen! Egy tanférfiú. Városunk jel- és külgazdasága. Esztergom, december 24. Esztergom város bel- és külgazdasága a rendszertelm, lanyha, kapkodó veze-j tés alatt a lígutóbbi-években oly szomorú állapotba jutott, hogy a türelmes közvélemény végre erélyesen megszólalt és kíméletlenül követelte atarhatatlan állapotok sürgős megszüntetését. Az erős nyomásnak engedett a város tanácsa is s a f. évben végre felszólította Noziroviczky Miklós megyei és városi erdőmestert, akiről tudta, hogy kiváló szakember és mint tizennyolc éve városi tisztviselő, már nagyon sokszor emelt szót a városi gazdaság fellendítése, olskerü vezetése iránt, — s mindég eredménytelenül —egy általános javaslat beadására. A buzgó erdőmester most sem elégedett meg azzal, hogy — more strigoniense — odatoljon valami tákolmányt, hanem buzgó munkatársa: Osváth Andor városi allevéltárnok közreműködésével megirt egy nagyszabású javaslatot, amely nyomtatásban 36 kvart oldalt tesz ki. És nagyon helyesen cselekedett, amikor a költségekre nem tekintve, elaborátumát sajtó alá adta, mert az igy közkézen fog forogni s semmiféle városi fiókba eltemethető nem lesz. A javaslatot csak most vévén kezeinkj hez, ezúttal nem foglalkozhatunk bőven és érdem szerint vele, ezt azonban már legközelebb megeselekesszük. Hogy azonban olvasóink lássák, mily lelkiismeretességgel és körültekintéssel van az megszerkesztve, közöljük a bevezetés e sorait, amelyek egyúttal a javaslat tartalmát is megjelölik : »A városnak szoros értelemben vett mezőgazdálkodása, ennek számtalan hasznot hajtó ágai mig egyrészről helyes kezelés mellett jövedelmezőkké tehetők, másrészről pedig a modern reformterveket a gazdák indirecte uton tehetik magukévá. Ily reformtervek ma a következők : 1. a városi tulajdont képező szántóföldek jövedelmezőbbé tétele ; 2. a városi rétek intensivebb mivelése által "azoknak hasznosítása ; 3. a városi közlegelő rendezése, javítása és befásitása ; 4. a bányák jövedelmezővé tétele ; 5. az állattenyésztés meghonosítása tiszta fajta, törzskönyvezett tenyészállatok beszerzésével; 6. a lónevelés. 7. a városi major felépítése, tekintettel az állattenyésztés érdekeire ; 8. a gyümölcstenyésztés előmozdítása ; 9. a szőlőmüvelés visszaállítása ; 10. Szederfatenyésztés, tekintettel a selyemtermelésre ; 11. a pöcék ürülékeinek és az utcák söpredékeinek, vágóhídi anyagoknak mezőgazdasági célokra való felhasználása ; 12. a város mint jégtermelő ; 13. a háziipar meghonosítása. * Üdvözöljük a nagy, érdemes munkát végzett reformátorokat; terveikre visszatérünk. Agricola. legye es varos. O Az üdvözlő felirat ő Fölségéhez a városházáról tegnap ezpediáltatott. O begyei közgyűlés. A vármegye hétfői közgyűlésen a betegeskedő főispán helyett Andrássy János alispán elnökölt. Megnyitó szavaiban hangsúlyozta, hogy a rendkívüli közgyűlés öszszehivásának oka tulajdonképen a késedelmeskedő városi költségvetés letárgyalhatása volt, az azonban máig sem érkezett meg, ami » reményű, többé nem fog megtörténni.* A megyebeli községekben az idén sem történt meg ; azt hisszük : az ország városai közül is kevés helyen. — A miniszter nem engedte meg a két Szölgyén egyesítését s azt óhajtja, hogy azok külön-külön nagyközséggé alakuljanak. Mivel az egyik község újból az egyesülés mellett nyilatkozott, a törvényhatóság megteszi a további kísérletet. — Dunamocson a segédjegyzői állást rendszeresitik. — A • hercegprímás rendkívül meleg hangú válaszát a törvbizottság 50 éves szerzetesi jubileuma alkalmával hozzá intézett üdvözlésére lelkesen megéljenezték. — Következtek a választások : az állandó választmányba Veres Ede, az egészségügyi bizottságba Maiina Lajos, mig a mezőgazdaságiba szavazó lapokkal Szarvassy Sándor. A lóavató bizottság elnökei maradnak a régiek, u. m. az esztergomi járásban Gangéi József, a párkányiban VanCsó Gyula E bizottság becsüseit a főispán fogja kinevezni. — A magyar hadapród iskolában alapítandó hely alapítólevele kiemeli hogy a betöltési jog a vármegyét illeti, pályázhatnak megyebeli ifjak, első sorban megyei tisztviselők gyermekei. A káptalant, aki szintén tett egy ily alapítványt, megéljenezték. — A megyei községi és körjegyzők egyesülete alapszabályainak fontos módosítását kéri. Az ügyet nagy fontosságúnak tartván, kiküldöttek annak előkészítésére az alispánt, a főjegyzőt, a főügyészt és főszámvevőt, akik az egyesület elnökével és jegyzőjével fognak tárgyalni. — A magyar nyelvű istentiszteletek ügyében érkezett ujabb főegyházmegyei átiratra válaszolni fogják, hogy a törvényhatóságnak soha nem volt szándékában az egyház feladataiba avatkozni s mindig a legnagyobb tisztelettel viselkedett iránta. A magyar nyelv templomi terjesztését újból a hatóság figyelmébe ajánlják. A csévi kántortanító ügyében hozott főegyházmegyei intézkedésért a bizottság köszönetet szavazott. Ez levén a rideg valóság, nem tudjuk mi érdeke lehetett az >Alkotmányt helyi tudósítójának a keddi számában oly tendenciózusan ferdíteni, hogy a törvényhatóság a komfliktust hétfőn még jobban kiélesitette, mert ez intenció >megett rejlik valami, c A gyűlésen jelen volt dr. Csernoch kanonok nem igy referált volna, ha megkérdezik. — A főispán felhívására megalkották a szabályrendeletet az iskolai rend védelmére. — Szabolcs vármegye törvényhatóságának átiratára a király Budapesten felállítandó ércszobrára 50 frtot szavaztak meg, amig Zólyom vármegye levelét 1848 megünneplése tárgyában, tekintettel a kormányelnöknek az országos ünneplésre vonatkozólag tett nyilatkozatára, levéltárba tették. — A muzslai gyógyszertárnak engedélyezését nem vélelmezték, mivel a legutóbbi ily kérvény elutasítása óta a megkövetelt öt év még nem mult el. — Török Emil, az ismert villamos vasúti vállalkozó kérelmére kimondották, hogy tekintettel tervezett vállalata közérdekűségére, a törvényhatósági közutból kért területetet a szükséges felépítmények céljaira átengedik. A megyei kórházalapot, 7177 frtot, mivel az alapítók intenciójával nem ellenkezik, átengedik az építendő uj esztergomi közkórház javára, azzal a kikötéssel, hogy majd a megye rendelkezésére egy ágy bocsáttassék s a kórház építése 1899, évben megkezdendő. Denikve, minden tényező mindent elkövet a kórház létesítése érdekében, csak a legjobban érdekelt város marad tétlen. — A gyűlésen szép számban voltak jelen, O Tanácsülés volt szerdán délután a városházán, amelyen dr. Földváry főügyész bejelentette, hogy 15 nap leforgása alatt a vülamos vasútra és világításra vonatkozó szerződést lehetetlen lelkiismeretesen és alaposan áttanulmányozni, miért is kéri, hogy ez ügy a deczember 2-iki közgyűlés napirendjéről vétessék le s a január második felében tartandó közgyűlésen tárgyaltassék. Beleegyeztek. — A kiadó beterjesztette a III. 0. ker. adót fizető kereskedők és iparosok 1898. évi névjegyzékéi, amely ellen felszólalás nem történt. Az iparhatósági megbízottak választása január 6-án fog Hothnágel Ferenc főjegyző elnöklete alatt megtörténni. Választanak a központi főszolgabíró mellé 20, a tanács mellé ugyanannyi megbízottat. A számvevő bejelentette, hogy 1897. folyamán a mult évi sügéből 2598 frt jövedelem folyt be. — Ugyanő jelentette, hogy jótékonysági célokra 582 frt 90 kr áll a tanács rendelkezésére, a melylyel a buda-utcai, duna-utcai, szenttamási és szentgyörgymezei elemi iskolák szegény tanulóit fogják felruházni. O Az uj hid. Megnyílt tehát a vízivárosi vashíd is, még pedig szombaton, amint a helyi lapokban olvastuk. Mert ez elvégre még sem mindennapi eseményről csak ezekből vehettünk tudomást. Még lobogó is csupán a primási könyvtáron jelenté, hogy Esztergomnak tulaj donképen ünnepelni kellene. Pedig a polgármester több oldalról is fel lett e tekintetben intézkedésre híva. Csupán az érseki helynök volt, aki komolynak és nem közönségesnek tartotta az eseményt s a maga részéről annak fénye emelésére mindent elkövetett. A szép ceremóniának persze nem is volt más közönsége néhány szombati kofánál s az első áthaladó kocsi, amint halljuk, egy ökröktől vont szénás szekér volt. Sajnáljuk, hogy Mark Tvain Bécsből le nem rándult ez alkalomra. — Hát a „Kolos hid" elnevezés iránt eddig mely lépések történtek ? . . . O Uj vasúti összeköttetés. Az almásfüzitő-buda-e3ztergomi vasnttársaság szombati igazgatósági ülésén elhatározta, hogy a kormánynál lépéseket fog tenni vasúti összeköttetés létesítése iránt Esztergom és Párkány-Nána állomások között, mely célra a Mária Valéria hidat használnák tel. A terv létesítése különösen az esztergomi járás bányáinak és gyárainak fellendülésére nagy befolyással lenne. O Pénzügyi bizottság- A városi pénzügyi bizottság hétfőn délután ülést tartott, amelyen a községi pótadó jövedelmeknek egyes adónemekre való arányos részesítését beszélték meg. E szerint csupán a földadóra kivettetnék 14, a ház, személyi és keresetadóra 13 és valamenynyi adónemre 90%- Elfogadták a polgármester amaz indítványát, hogy a jövő évtől fogva pótadó írassék elé a városházi alkalmazottakra is. Újból tárgyalták a tűzoltótelep és a viztorony 17,000 forintos építési tervét és kimondották, hogy érdemlegesen csak akkor foglalkoznak vele, ha az építési bizottság már letárgyalta. — A várost a szükség laktanya felépítése mentesítette a katona beszállásolási pótadó egy részétől, a megye azonban azután is beszedette az egészet s igy a bizottság azt véli, hogy a törvényhatóságtól e cimen 57,000 forintot visszakövetelhet. Mielőtt a szükséges lépéseket megtennék, kikérik a jogügyi bizottság véleményét. — Szóba került a vizkérdés is, amelynél Vimmer Ferenc szólalt fel, figyelmébe ajánlván a bizottságnak Szenttamást, ahol minden kanál viz pénzébe, vagy idejébe kerül a lakosságnak s tűzvészedelem idején a legnagyobb katasztrófa következhetik be. Elhatározták, hogy véleményezni fogják, kéressék fel a hercegprímás arra, hogy engedje meg az érseki vízvezeték kiterjesztését Szenttamásra. A csőrakási költségeket természetesen a város viselné s engedélyezés esetén a kezelési költségekhez is arányosan hozzájárulna. Bizony, a terv megvalósítására égető szükség van! O Az adóhivatal elhelyezése. Bárczy* pénzügyigazgató tegnap kötötte a szerződést meg ahercegprimási jószágigazgatósággal a volt Kat. Kör helyiségeinek bérletére nézve. A szerződést a primacia részéről Lóskay Jeromos irta alá. O Vízvezeték a Városnak. Hiszen tervekben nálunk soha sincs hiány. Van már egy legújabb is, hogy a vízvezeték kérdése a villamos vasút és világítás kérdésével kapcsolatosan oldandó meg s ez irányban a vállalkozó társulatot már fel is szólították. Bizony nagy áldás volna, ha e nagyon égető szükség mielőbb kielégíttetnék, de ezért veszedelmesnek tartjuk, hogy egy vívmányt keveselünk s mindjárt tucatszámra akarjuk kierőltetni. Azért figyelmeztetjük az intézőket, hogy ha nem biztos a túzok, elégedjenek meg a verébbel s a bizonytalanért ne kockáztassák azt, amit biztosan és hamarosan elérhetünk. O Rövid hirek. Az uj városi kompot a városi hatóság szerdán vette át a Proppeller Társulattól s a tartósan épült terjedelmes alkotmányt teljesen rendben találta. Hogy lesz-e valamikor használva is, — a jövő sötét titka. — Az építészeti bizottság kedden d. u. végre letárgyalta az épitészeti szabályrendelet-tervezetet, amely most már az eszközölt változtatásokkal a tanács elé kerül. Remélik, hogy az a januári közgyűlésen már tárgyalható lesz s amennyiben acceptálják, a kihirdetés napján életbe lép. — Városi közgyűlés lesz f. hó 27-én egyetlen tárgygyal, amely a virilisták kiigazított jegyzékének bemutatása lesz. — A belügyminiszter Fekete Rezsőt helyettes esztergomi anyakönyvezetővé nevezte ki, amig Vaisz Adolfot ez állásától felmentette, — Olvasóinkhoz. Lapunk mai számához hat oldalas karácsonyi mellékletet csatolunk olvasóink számára, hogy szórakozásukhoz a szent ünnepek alatt mi is hozzáruljunk. E mellékleten hozunk két alkalmi poémát, felelős szerkesztőnk legújabb novelláját, amely e számra Íródott egy pompás cikkecskét, amely közvilági- * tásunkat szatirizálja, Osváth Andortól egy verset és egy kis novellát, amely e két formában ugyanegy falusi drámát dolgoz fel, Calamus jóízű humoreszkjét három házi emberünk tréfás mozaik-cikkjét, egy-egy szép verset végre egy kedves ismerősünktől: Z^«y-Sándortól, és egy uj embertől, akit eddig csak tanárai ismertek : Sárkány Józseftől. Midőn lapunkat olvasóink további szives jóindulatába ajánljuk s nagyon boldog ünnepeket kívánunk, még bejelentjük, hogy legközelebbi számunk a közbeeső ünnepekre való tekintettel, szombaton i8p8 január i-én jelenik meg. — A királyné születésnapja alkalmából ma délelőtt a főszékesegyházban hálaadó istentisztelet volt.