Esztergom és Vidéke, 1897

1897-12-08 / 98.szám

lön kormányi engedély lesz kinyerendő, egyelőre részletesen tárgyalásba nem bo­csátkozhatott, de kiadta a javaslatot a p. ü. tanácsnok, számvevő és főjegyző urakból álló bizottságnak, hogy a fo­gyasztási 7 bizottsággal egyetértően, kü­lön-külön positiv és indokolt javaslatot készitsen, a kezelés és ellenőrzés főbb módozatait is állapítsa meg. Második főtárgya volt az ülésnek a szenttamási vásár áll. helypénz szedési jog megvétele, melyért a főkáptalan 15000 frtot kér. A bizottság tagjai egyhangúlag tiltakoztak azon eljárás ellen, hogy a fő­káptalan a város hatósági, illetve a piac rendészeti jogait gyakorolja akkor, amidőn Szttamáron külön és önmaga kivan heti­vásárt berendezni s viszont helytelennek találták, hogy a helypénz már a vámso­rompóknál kötelezőleg szedessék, mert a helypénz jogi természeténél fogva csak a piacon, a téren való árulás után szedhető helyesen. Ezen kérdések tárgyalása után a bizottság ragaszkodik a közgyűlés aján­latához t. i, hogy 7500—8000 frtot ajánl afőkáptalannak,mínt hogy ezen tőke tiszta adómentes évi hozadéka 320 frt, amely­nél nagyobb bért ezen jogért sohasem kapott (kivéve a véletlen közös bérlet esetét) s a bizottság meggyőződése sze­rint a 4—5000 frt reális értékű jogért a város már a 8000 frttal is igen mél­tányos vételárat ajánlott meg. O A vármegye erdészeti bizottsága elutasította id. Meszes Ferencz és tár­sai azon fellebbezését, melyben kér­ték, hogy a városi közgyűlés határozata ellen engedtessék meg az erdei terü­leteken való legeltetés és a takarmány sarlózás. O A Győri Kereskedelmi ós Iparka­mara f. hó 13 ik napján rendes közgyűlést tart, melyben a többek között tárgya­lás alá kerül Német-Szölgyén község piaci helypénz-dijszabályzata és az esz­tergomi ipartestületi pénztár kérelme folytán az itteni átlagos napibérek meg­állapítása. O $SénvÍzsgálat. A vármegyebeli ma­gánmének vizsgálatát vasárnap délelőtt eszközölte az erre hivatott bizottság. Összesen 5 mént vezetett fel, amelyek közül hármat tenyésztési célokra teljesen alkalmatlannak találtak, kettőt közülök pedig már községi elöljáróságok vásá­roltak meg. E körülmény is igazolja, hogy e vizsgálatokon nálunk nagy szük­ség van s csak ezek szigora foganato­sítása esetén remélhetjük lótenyészté­sünk nagyobb fellendülését. Esztergom, december 7. — Miklós napja volt a tegnapi, kós­toló a kriszkindli örömeiből. Ki is vonul­tak az ajtók elé az éhes orrú rézpán­tos kisebb nagyobb cipellők. Egyik má­sik papa felöltözött ezüstszakálu Mikulás bácsinak, másik krampusznak, közöttük több elkeseredett adózó polgár, aki na­gyon megakarta ijeszteni rossz csemetéit Maiina bácsinak. Ma reggel azután mo­solygók voltak a kipirult gyermekarcok, és vidáman majzolták az apró szájacskák. — A nagyok is ünnepülték a városi erdőmester ur vendégszerető házabani ahol jó barátok és tisztviselők a neve­napját ülő háziúrnak kivántak nagyon sok boldogságot. — Személyi hir. Hlavács Kornél kir. iparfelügyelő az itteni ipartelepek meg­vizsgálása céljából városunkba érkezett. — Rózsaszínű rovat. Burány Ernő uradalmi alszámvevő, az esztergomi fia­talság kedves tagja holnap, november 8-án vált jegyet Váczy Margit kisasz­szonynyal Puszta-Haraszton. — Dogossy Lajos sárisápi körjegyző tegnap délelőtt vezette oltárhoz Palotay Gizella kis­asszonyt. — A főigazgató Esztergomban. Fran­csics Norbert kir. tankerületi főigazgató tiszteletére a seminariumi igazgatóság ebédet adott, melyen a főkáptalan és a bencés rend tagjai nagy számmal voltak képviselve. — Kinevezés. A hivatalos lap vasár­napi számából örömmel értesülünk arról, hogy dr. Rigler Gusztáv, városunk fia, a kolozsvári egyetemen a közegészség­ügyi tanszék rendes tanárává neveztetett ki. Őszintén gratulálunk. — Házi ezredünkből. Beszvoda főhad nagy négy heti szabadságideje tartamára városunkból eltávozott. — A „Kaszinó" táblája. A »Kaszinó« fekete ajánlati tábláján újra több név ! fehérlik. Még pedig Matyasóvszky^Vilmos í megyei tiszti főügyész, Hamar Árpád t. | megyei főjegyző Hauslohner István | rendőrirnok, Rogrün Ede párkányi j gyógyszerész és Marx Vilmos gyá­I ros neve. A tömeges jelentkezés j az egyesület népszerűségének örvenden­detes jele. — Felolvasó estély A «Katolikus Le­gényegylet* első adventi estélye szépen sikerült. A közönség különösen sok el­I ismeréssel honorálta az egyesületi da­lárda működését, amely évről-évre töké­letesebb. Természetesen legtöbbet tap­solt Klinda Rezső magyar stylű zene­| müvének. Szerepelt az egyesületi házi mo­j nológok irója : a mindig jókedvű Okányik \ Lajos a maga babéraiból inter­I pretatorainak is juttatva. Pollakovics Ig­i nác szobi plébános a régi jó időkről | beszélgetett érdekesen. A közönség oly I kitartó volt, mint amikor kivilágos-ki­! virradtig tartó csárdással fejezi be esté­j tyeit. ! — Kemónyfi contra Zwillinger. Teg­nap kellett volna megtartani azon álta­j lánosan ismert, s mindkét részről túl i érzékenyen vett peres ügyben a tárgya­! lást, a melyben Kemény ri Kálmán és Eitner Elemér hatóság előtti rágalma­I zással vannak vádolva. A bíróság a tár ! gyalást — tekintettel Keményfi beteg­ségére — e hó végéig elhalasztotta, ha­j bár Zwillinger képviselője dr. Weisz Sándor azt vitatta, hogy a két rágal­; mazás egymástól elválasztható, s igy i Eitner Elemér ellen a tárgyalás meg I tartható lett volna; de Magurányi Jó­| zsef védőügyvéd ellenérvei folytán a \ bíróság az elhalasztást mondotta ki. — Műsorváltozás, A »Kaszinó« mü­1 kedvelőinek sorában változás állott be, j amennyiben a megbetegedett Cakó Gábor i szerepét Osváth Andor vette át. | — Kereskedelmi iskola. Vargyas Endre | kir. tanielügyelő erélyes hangon irt át ! a városi tanácshoz, hogy a kereskedő ; tanulók iskoláztatása iránt haladék nél­| kül intézkedjék, s amennyiben a keres­jkedő tanoncok külön tanerő által okta­j tást nem nyerhetnének — ugy az iparos­| tanonc iskolába kell őket beosztani. ! — Papakosztáék Nánán. Azok a rész­| letek, amelyeket a nánai vakmerő kasz­1 szabetörőkaől ujabban hallottunk, szinte | bizonyossá teszik, hogy az illetők a | helyi viszonyokkal teljesen ismerősek I voltak. Mindenekelőtt tudták, hogy a I gazdasági segéd az irodával egy fedél j alatt levő épületrészben lakik s amattól I csak egy folyosószerü előszoba választja | el, Mindenekelőtt tehát a segédtől akar­ták biztosítani magukat. Ezért először az előszobába hatoltak be, ott elemelték a segéd vadászfegyverét, amelyet később {az udvaron megtaláltak, a ruhásládáhól ! azonban csak a téli ruhaneműt válogat­j ták ki. Azután kívülről bezárták a se­j gédre a szobája ajtaját, amely nyitva jvolt s igy ártalmatlanná tették őt, Majd [hozzáfogtak az irodafal kiásásához és nyugodtan dolgoztak, bár a segéd lár­mát csapott. Ugy látszik tudták, — amint [tényleg meg is történt — hogy a segéd | ajtaja kifeszitésével nem fog boldogulni. Vakmerőségük oly nagy volt, hogy mer­ték a Vertheim-szekrényt felforditani, bár sejtették, hogy az óriás zuhanást fog okozni. De bízhattak abban, hogy a major távol van, a kasznár lakását pe­dig hatalmas falak választják el tőlük. A kasszafurás nem sikerülvén, felfeszí­tették az irodában levő három íróasztalt s azokból 30—40 frt. készpénzt vittek el. Az érkező cselédek zajára azután megugrottak ; üldözésük a nagy setétben lehetetlen volt. Az utjokba kerülő köz­ségi őrre rálőttek és tovább mentek, ugy látszik, egyenesen a párkánynánai állo­másig, ahol a Renner-féle kocsma élés­tárát dézsmálták meg alaposan. Kinyo­mozásuk még eddig nem sikerült. — Csendélet Muzslán. Mint lapunkat értesitik a napokban ritka komikus jele­netnek voltak tanúi a muzslai benlakók. A csendőrőrsvezető két sertését tréfás emberek vidáman elhajtották és a káro­sult gazdát a sertésólon hátrahagyott le­vélben felszólították, hogy jövőben job­ban hizlalja ki sertéseit, mert különben kénytelenek lesznek — ott hagyni. = Szomorú,— de igaz, hogy öltözé­keinkre nagyobb gondot fordítunk, mint egészségünkre. Ha ruháinkon a legparányibb szakadékot észlelünk, sietünk azt legott eltüntetni, nehogy na­gyobbodjék, de ha ez testi egészségünk­nél az eset, számba se vesszük. Egy kis köhögés, főfájás, emésztési zavarok stb., mit tesz az ? Ügyet se vetünk rá. Hát ez vétkes könnyelműség, mely később ke­servesen megboszulja magát rajtunk, mert Valamint a kis szakadékból nagy lesz, épp s ugy a nagy bajból baj kikeletke­zik, ha kellő intézkedés nincsen kéznél. A legtöbb betegség kutforása a gyomor rendetlen működése, amit — idejekorán használva — Egger kellemes izü Soda­pasztillája csakhamar beszüntet (i doboz ára 30 kr). A tüdő, torok és mellbajok köhögéssel, rekedtséggel s elnyálkáso­dással kezdődnek. Egger kitünőizü mell­pasztillája megóv bennünket a bajtól tel­jes biztossággal, (1 doboz 50 kr és I frt, rópbadoboz 25 kr.) Minden gyógyszertár­ban kaphatók. Főraktár Nádorgyógyszer­tár (dr. Egger Leo és Egger J.) Buda­pest, Váci-körut 17. = A Kőszénház tulajdonosa, Schvarz Adolf tudomására hozza a m. t. közön ségnek, hogy nemcsak a legjobb minő­ségű doroghi kőszénből tart állandóan nagy mennyiséget raktáron hanem sza­lon-porosz kőszenet is, melynek ára mé­termázsánkánt házhoz szállítva 1 frt 50 kr. Egy kocsi rakományvételnél árenged­mény. = Hangverseny. A cs. és kir. 26. gyalogezred zenekara Porgesz Béla jó­hirnevü vendéglőjében holnap, szerdán este a következő érdekes és teljesen uj mű­sorral hangversenyt tart: 1. >Duna. Kincse« induló Sehartől. 2. »Nyitány* Powliktól. 3. »Szerelmi énekek« keringő Sabathiltől. 4. Részlet a »Cremonai he. gedüs* cimü operából irta Hubay. 5 >lsulina dala« Stiglettitől. 6. Zágrábi vig vasárnap* Kubischtatól. 7 Kronáorfi ital« Peheltől 8. »Dervisch tánc« Se­bőktől. 9. »Itt a lányok* keringő So­renztől. 10. »Fin du Siecle« egyveleg Roltantól. 11. »A francia négyes alakján* Faustól. 12. »Csak divatosan* gyors­polka Milöckertől. II szikviz megadóztatása. Esztergom, december 6. Tisztelt Szerkesztő ur ! Ha jól tudom, a város jövő évi költ­ségvetésének jövedelmi forrása közé fel van véve a szikviz megadóztatása is, amelyet elvben a képviselő testület már el is fogadott. De bár elfogadott, mint minden oldalról hallom, nagy agitáció foly ellene. Éppen azért talán nem lesz célszerűtlen, ha e megadóztatásra vonat­kozó észrevételeimet előadom, aki azelőtt magam is szikvizgyártással foglalkoztam. Én nem emelnék semmi kifogást ez uj adónem ellen. Mért mindenekelőtt nem áll az ellentétben híveinek azon argumen­tuma, hogy épp a szegény néposztály érezné meg az uj fogyasztási adónemet, a mint azt mindjárt ki fogom fejteni s a miből kifog tűnni az is: miért a legoko­sabb dolog éppen a szikviznek palac­konkint való megadóztatása ? A szikviz előállítása palackonkint, ha folyós szénsavat használunk, belekerül háromnegyed krajcárba, ha pegig a szén­savat különféle idegen savak alkalmazá­sával fejlesztjük s ezt használjuk föl, be­lekerül egytized krajcárba, a szikviz for­galmi ára pedig közönséges palackonkint három-négy krajczár, sőt kisebb quan­tumban még több is, tehát aránytalanul drága. És itt mindjárt nem habozom ki­jelenteni, hogy a százalékokban máris mu­tatkozó nagy haszon vajmi csekélységgel apad az üvegekben fekvő tőke, a gépek ko­pása s a szállítási költségek számításba vé­telével ; ez utóbbinak számbavételével annál kevésbbé, mert a házhoz szállított szódavizet mindig drágábban adják an­nál, a melyet a gyárból elvisznek, Ha már most figyelembe vesszük, hogy a szikvizgyárosok eddig csak harmad­osztályú kereseti adót fizettek, amely adónemről pedig nagyon jól tudjuk, hogy szinte kifürkészhetetlen marad mindaddig, mig az e kategóriába tartozók főköny­veibe az adókivető-bizottság bele nem tekinthet, ha továbbá összehasonítást teszünk a szikviznek előáilitási és for­galmi ára között: bé kell látnunk, hogy a szikvizgyárosok tényleges jövedelmük­höz képesst alig vannak megadóztatva a harmadosztályú kereseti adóval. Tehát a külön fogyasztási adó behozatala teljesen méltányos s a ' gyáros urak érdekeit ép­penséggel nem fogja sérteni, ha palac­konként i krajcár fogyasztási adóval rójják meg őket. Teljesen tarthatatlan az a másik ar­gumentum is, hogy a szikvizfogyasztók­kal akarnám én eme fogyasztási adót megfizetettni. Korántsem. A főelárusi­tóknak nevezhető vendéglősök semmi esetre sem követelhetnek többet a fo­gyasztó közönségtől, az eddigi áraknál, minthogy eddig is aránytalanul nagy hasz­not húztak ; 10—12 krajcárt is szedtek és szednek egy üveg szjkvizért, amely nekik 2—3 krba került, És itt nem sza­bad elfeledni a vendéglős urak által oly szívesen fölszolgált és különféle alakokban megjelenő »szódafröcscsöket«, amelybe mindig beszámítanak fél üveg szódavizet holott alig kell hozzá egy ötödrésznyi! A szatócs urak sem követelhetnek töb bet, níert 5—6 krajcárért adtak el ed­dig a 2—3 krajc aron beszerzett üveget; a gyárosoktól közvetlen vásárlók száma pedig elenyésző csekély. Különben tudtommal az még el sincs döntve, vájjon a fogyasztási adót a gyá­ros, vagy az ujraeladó fizesse-e meg ? Azt mindenesetre meg kell komolyan fontolni. Közegészségügyi szempontból javasol­nám, hogy a folyós szénsav alkalmazá­sával gyártott szikviz palaczkja után egy krajczárt, mig a vitriollal fejlesztett szén­sav fölhasználása mellett előállított után két krajczárt kellene fogyasztási adó cimen megállapítani, sőt leghelyesebb volna ez utóbbit végképp betiltani, mert különben bajos lesz a forgalomból kiszo­rítani, a mit különben senki sem cso­dálhat, mert a folyós szénsavval gyártott szikviz palackja 2 / 4 — 8 / 4 krajcárba, a má­SIKÉ V10—V12 krajczárba kerül. Nincs tehát semmi ok arra, hogy bárki is kétségbe essék a szegény szódaviz­gyárosok jövőjén. Az se okozzon aggo­dalmat senkinek, hogy miképp fogják ezt az uj fogyasztási adót kivetni és be­szedését ellenőrizni. Bizzák ezt a szak­férfiakra, a kik e kérdésekkel már bizo­nyára tisztában vannak. De ezeket vá­lasszák meg jobban, mint a jó eszter­gomi képviselő testület ezt rendesen tenni szokta, Én legalább azt vélem, hogy a szik­vizadó hasznot hozna a városnak, terhét pedig a fogyasztó közönség nem érezné meg. K. IRODALOM­f Történelmi indulók. Éppen most je­lent meg zongorára átírva a cs. és kir. hadsereg történelmi indulóinak és egyéb* szerzeményeinek gyűjteményéből három kötet a következő tartalommal: Band. I. Schlögel, Ludvig. Turovó-Marsch. Schei­belreither, Franz. >Ja wid Nassau.« (Com­ponist unbekannt.) Jellacic-Marsch. Pav­lis, H. sen. Trautenauer Marsch, Mahr, G. sen Windisch-Graets-Marsch. Tisch­ler A. Sommacampagne-Marsch. Tischler, A. Marlborough Marsch. Walch. Pariser Einzugs-Marsch. Lehár, Franz sen. Oliosi­Sturm-Marsch. Haydin, Michael. (Muth­masslich.) Pappenheim-Marsch. Persuis, von, Alexander-Marsch, (Componist un­bekannt.) Strauch-Marsch. Rosenkranz, A, Tegetthoff-Marsch. Band II. Asbóth, Wilh. Wallónen-Marsch. Componist un­bekannt.) Prinz Eugen-Marsch. Grimm, Franz. Monté Croce-Marsch. Leonhardt, A. Kronprinz Rudolf-Marsch. (Componist unbekannt.) Gyulai-Marsch. Leonhardt, A. Jung-Öesterreich-Marsch. Schlögel, L. Szlankamen-Marsch. Strauss, Johann sen. Radetzky-Marsch. Altér Zapfen­streich der k. u. k. Armee. Kas­chte, Th. Schwarzenberg Marsch. Band III. Leonhardt, A. Retraite und Zapíenstreich. Haydn, Michael. (Muth­masslich) Josias Coburg-Marsch. Trenk, Franz von der. (Angeblich). Trenk-Pan­duren-March. Leonhardt, A. Erzhezog Carl-Monument-Marsch. Preis. J. Traute­nauer Geefechts-Marsch. (Componist un mamán wsmm SB&aa aagpoaras,-. raps&sss] asasn MpM Jen 1 r^ifcd fcSüw

Next

/
Oldalképek
Tartalom