Esztergom és Vidéke, 1897

1897-12-08 / 98.szám

annak már is meg kell történnie. De fel kell végre az alkalmat használni arra, hogy attól a néhány lelkiismeretlen, vagy tehetetlen sáfártól számon kérjük hütelen sáfárkodásukat s találjuk meg a kíméletlenül sújtó ostort, amely elég erős a kufárok kiűzésére a megszentelt helyről, hova nem valók. Legyen ott mindenki e gyűlésen, aki a közjót csak kissé is szivén viseli, lépjenek fel oly módon, hogy az asztalfőn ülő rákok arcbőre ha még egyáltalán tud, megvörösödjék, ha van bennük még egyetlen molekulája az önérzetnek, kénytelenek legyenek levonni a konzekvenciákat. A polgármester mindég hangoztatja, hogy csak addig marad helyén, amig a közbizalom el nem fordul tőle. Értessék meg vele impozánsan, hogy ez az averzió már régen megtörtént; <eljátszotta kisded játékait, nagyon drágán játszotta el.» Azon ajtón, amelyen ő és legközelebbjeí távoznának, beáradhatna a tisztító, felfrissítő, termékenyítő levegő, amely kitakarítaná az odaben összegyülekezett szennyet és rothadást. Es e tisztító proeszus befejeződése után többi között reményelhetjük azt is, hogy a jövőben nem ily költségvetést s azt sem december havában fogjuk tárgyalhatni. Veridicus. II Gazdasági egyesület ülése. — December 5-én, — Vasárnap délelőtt felette látogatott ülést tartott a gazdasági egyesület igazgató választmánya. Kruplanicz Kálmán kir. tanácsos főispán ur elnöklete mellett jelen voltak : Meszéna János és Vimmer Ferenc alelnökök, Reusz József, tak beszélni. Komoran, némán jártak egymás mellett a leány arra gondolt, hogy milyen jó volna meghalni és a fiatal ember azon töprengett, hogy milyen szép volna nyugodtan szakitani . .. Majd megszólt komoly hangon : — Nem is tudom, miért vagyok oly rossz ! Higyje el, Ön nem is tudja mennyire téved, midőn engem jónak tart .... és nem vagyok más, csak önző, nagyon önző. Nem törődöm soha a más bajával, nekem az első személy mindég csak én magam vagyok ! Nem sajnálok bárkinek, bármilyen fájdalmat okozni, ha csak eltudom érni általa czélomat ! És midőn látta, hogy a leány minderre mit sem szól, kissé rekedt, hangon folytatta : — Egy hete már, hogy nem aludtam, végig járok minden mulatóhelyet! . , . . A leány arczán fájdalmas mosoly lebbent el, majd hirtelen szavába vágott. — Ugyan kérem ne legyen gyerek, ne rágalmazza annyira önmagát ! A fiatal ember zavartan hallgatott, majd hirtelen a lányra nézve nevetett. A leány érezte tekintetét, tudta, hogy rá néz és iparkodott lehetőleg nyugodtnak látszani! Majd egy kis mellékutczába értek, a leány megállt és habozva kérdezte : — Fel jön ? Mezey Dénes, Oltósi Ferenc, Büttner Róbert, Reviczky Gábor, Rudolf Mihály, Bleszl Ferenc, Brucsi János, Licsaer Sánoor stb. választmányi tagok. Az ülés elnökileg megnyittatván, felolvastatott a földmüvelésügyi Minisztériumnak ad 7870/97. eln. sz. leirata melyben értesít, hogy «A magyar korona országai mezőgazdasági statistikája> cimü nagyterjedelmű mű folytatólagosan megjelent második és harmadik kötetét a gazdasági egyesületnek megküldi. Köszönettel vétetett. Olvastatott az 1900 évi párisi nemzetközi kiállítás m. kir. kormánybiztosa, s ezzel kapcsolatosan a földmüvelésügyi minizteriumnak 762/6. K. sz. alatt kelt leirata az 1900. évi párisi nemzetközi kiállítás magyar osztályának rendezésére hivatott faktor támogatása és mű sikere érdekében a mezőgazdák megnyerése a kiállítás ügyének. Tudomásul vétetett és a felhívásnak széles körben köztudomásra hozatala elrendeltetett. Örvendetes tudomásul vétetett a pénzügyminisztériumnak 75,554/97sz. a. kelt körrendelete, melyben értesít, hogy a trágyasónak külföldről mezőgazdasági célokra való behozatalára nézve fennálló kedvezmények nemcsak a mezőgazdasággal foglalkozókra terjesztetnek ki, hanem megengedtetett, hogy a trágyasók külföldről a kertészetet üző, vagy szőlőműveléssel foglalkozó gazdák, saját gazdaságukra nézve ugyanazon módozatok mellett és feltételek alatt hozathassák be és vehessék át, mint amilyenek alatt azt eddig a mezőgazdasággal foglalkozók tehették. A földmüvelésügyi minisztérium 37,190/97. sz. a. a mesterséges borok készítésének és azok forgalomba hozatalának tilalmázásáról szóló 1893. évi XXIII. t. c. végrehajtása tárgyában 53,850/97. sz. alatt kibocsájtott rendelet 10 példányát megküldi. A gazdák közt szétosztatott. A kereskedelemügyi miniszter 5680/97. eln. sz. alatt tudomásvétel A fiatal ember kivette zsebéből az órát, megnézte és azután közönyös hangon szólalt meg: — Már kilencz óra; nem lehet most vizitelni és midőn látta, hogy a leány elsápad, türelmetlen mozdulattal nyújtotta neki az órát, hogy győződjön meg róla ő maga. Azután kezet nyújtottak és elváltak. A leány kissé tántorogva ment a kapu felé ; a fiatal ember még egyszer visszanézett és mintegy vigasztalásképen odaszólt a leánynak : — Ha lehet, ugy holnap feljövök ! A leány mosolyogva intett neki, hogy jól van ; azután eltűnt a kapuban. Az ifjú feltűrte kabátján a gallért és csendesen megindult a város felé. Elgondolkozva, szomorúan ment előre, majd hirtelen megállt. Kissé bánatosan, kissé boszankodva gondolta el, hogy majd csakugyan felmegy holnap. Félig hangosan mormogta maga elé : — Istenem ! mit tegyek, hogy feledjen ? Feunt a fehér függönyös kis szobában pedig a leány zokogva rogyott most a székre és felsóhajtott: — Soha sem fogom elérni, hogy Béla engem szeressen ! ! Herczog Szerén. végett megküldi a m. kir. központi statisztikai hivatalról szóló 1897. XXXV. t. cikket. Uj tagokul felvétettek Tóth Ferenc szálkai és Tölgyesi Ferenc. Beható megvitatás tárgyát képezte a földmüvelésügyi minisztériumnak 62,667/97. sz. a. kelt leirata, amelyet már közöltünk az Esztergomban létesítendő állami amerikai szőlővessző-szaporitó anyatelep és ójtványiskola céljaira szükséges terület megszerzése tárgyában. Ezen ügyben a választmány Wimmer Ferenc, Niedermann József, Büttner Róbert és Brucsi János urakat küldötte ki azzal, hogy a telep megszerzésére nézve Bernhardt Rezső kerületi szőlészeti és borászati felügyelő úrral érintkezésbe lépjenek. Hivatalvizsgálat a városházán. Esztergom, december 7Kruplanicz Kálmán főispán elnöklete alatt mult hó 18-án és 20-án tartatott meg meg a szokásos évi hivatalvizsgálat s az arra vonatkozó alispáni végzés a huszonötoldalas jegyzőkönyvvel együtt már október hó 30-án kiadatott a városi uraknak, akik azt bosszúságukra csak ugy félesztendő múlva várták. Az alispáni végzés csekély 42 pontban összegzi észrevételeit, amelyek közül a fontosabbakat egyelőre minden kommentálás nélkül közöljük. Eleget beszél maga a végzés. Ime a kivonat : Miután folyó évi október hó 18-án és folytatva október hó 20-án az Esztergom sz. kir. városi polgármesteri közigazgatási, tanácsi, anyakönyvvezetési, gazdasági és pénzügyi tanácsosi, rendőrkapitányi, főügyészi, árvaszéki, pénztári, íőszámvevői, főorvosi, levéltári, mérnöki és erdőmesteri hivataloknak eszközölt vizsgálata alkalmával következő észrevételek merültek fel, úgymint: 1. Az általános iktatónál az elintézés és kiadmányozás rovata kivezetve nem találtatatott. — 2. Elnöki nyilvántartás nem vezettetik. — 3. Iskola mulasztók megbüntetése folytán befolyt összegek elszámolámolásáról szóló napló nem találtatott. 4. A külömböző iparlajstromok A—C-ig a részlajtsromok Összegei, nem egyeztek — a vizsgálat alkalmával, — a nyilvántartással. — 5- A végeladás és árverések engedélyezéséről és az e cimen befolyt pénzekről a szükséges lajstrom nem vezettetik. 6. Altalánosságban meggyőződés szereztetett arról, miszerint az ideiglenes kölcsönök vételénél a polgármester ur által bemondottak szerint, — a melynél fogva a pénztári bejelentés után a tanács utasítja a városi számvevőt, a törlesztés, — illetve visszafizetés ellenőrzésére, nem gyakoroltatik kellő felügyelet, minek világos példája az 1895. évi házipénztári számadásban szerepeltetett és az aggok háza alapitványtól kölcsönvett 600 frt, amelyből dacára a városi számvevő állítólagos ellenőrzésének, a vizsgálat napján még mindég 3490 frtnyi tőke tartozás áll fenn. — Mi magyarázatát abban leli, hogy a felügyelet gyakorolni hivatott polgármester ur nem tartja szem előtt miszerint az ideiglenes kölcsönök vételénél a kölcsön összeg az év végéig mindég letörlesztessék. 7. Továbbá észrevétel merült fel arra nézve, hogy daczára, miszerint a városi uj szervezési szabályren delet szerint az ideiglenes dijnokoknak a szükséghez képesti felfogadása a tanács hatáskörébe tartozik; e tárgyban a polgármester a tanács meghallgatása nélkül járt el. 8. Az anyakönyvvezetői hivatal nem rendelkezik az »anyakönyvi közlemények« és »Belügyi Közlöny* czimü szaklapokkal. 9. A rendőrkapitánynál nyilvántartás nem találtatott. 14. Az ügyész pénztári könyvénél egy ujabb rovat nyitandó, a melyben a beterjesztett pénzösszegeket átvevő hivatal iktatói száma feljegyzendő, hogy esetleges vizsgálatoknál ezen pénztári napló a számvevőség által átvizsgálható legyen. 15. A gazdasági tanácsosnál sem az apa állatokról szóló nyilvántartás, sem : 16. A házilag kezelt, valamint a bevásárolt terményekről szóló"rendszeres nyilvántartás nem találtattak. 17. A pénzügyi osztály által az 1897. évi pótadó kivetési kulcsok, az adópénztár rendelkezésére bocsájtva mindez ideig nincsenek. 18, Az alapítványi pénztárnál a főkönyv hitelesítve nem találtatott. 19. A heti és havi zárlatok nem eszközöltettek. 20. A tisztviselőknél fizetési előlegek czimen 1297 frt '64. kr.-nyi összeg találtatott. 21. A számadási főkönyv nincs hitelesítve. 22. A nyűg- és kegydij nyugtáknál hiányzik az életben léteit tanúsító záradék. 23. Az 1896. évi közkórházi számadás során marasztalt Dóczi Antal számvevő 10 frt 50 krajezárnyi marasztalási összege előirva nem találtatott. 24. Az 1896. évi kórházi számadás 8010 frt gyógydijhátralékból még 3075 frt 82 kr.-nyi hátralék találtatott. 25. Az ideiglenes kölcsönöknél a kórházi alap a városi pénztárnak 1948 frt 88 krral; mig a város az aggok háza alapjának 8502 frt 69 kr tőkével hátralékban levőnek találtatott. 26. Az alapit ványi tőkék közül telekkönyvileg biztosítatlanul találtatott 25 darab és pedig 2104. frt 94 kr tőke és 1566 frt 29 kr kamat összeggel. 29. A számvevőségnél leltárak sem a kórházi, sem az aggok házabeli, sem pedig a házi vagyonról nem találtattak. 30. Az 1896. évi házi pénztári számadás és az 1898. évi költségvetés letárgyalva nem találtatott. 32. A főorvosi hivatalban nyilvántartás az orvostudorok, szülészek, állatorvosok, gyógyszerészek, szülésznők és halottkémekről nem találtatott. 37. Az árvaszéknél sürgetésl napló rendszeresen vezetve nem találtatott. 38. Előadói könyv nem vezettetik. 42. A gyámhatóság alatt álló kiskorúak nagykorúsága idejének nyilvántartása nem rendszeresen vezettettneh találtatolt. Minélfogva a megtartott hivatal vizsgálatról felvett jegyzőkönyvet 10 példányban azzal adom ki Maiina Lajos Esztergom sz. kir. városi polgármester urnák, miszerint azokat az érdekelt tisztviselő uraknak kiadja, továbbá az itt 42 pont alatt felsorolt észrevételek megszüntetése tárgyában a kellő intézkedéseket haladéktanul megtegye és annak megtörténtéről minden egyes pontot részletező hivatalos jelentését személyes felelősség terhe mellett hozzám 30 nap alatt beterjeszsze. Esztergom, 1897. évi október hó 30-án. Andrássy János s. k., alispán. Megye és város. O Pénzügyi bizottság. A nehéz viszonyok következtében a pénzügyi bizottság folyton tnácskozik, igy 5-én d. u. is ülést tartott, hogy a közel 100 °/o"

rá szökkent pótadóval szemben valamelyes jövedelmi források megnyitását megkísérelje. A számvevő még a nyáron, amidőn a költségvetés tervezetét a tanácsnak bemutata, a pótadó előre látható emelkedésével szemben indokolt javaslatot tett egyes pótlékok rendszeresítésére, mely javaslatot azonban a tanács nem ért rá csak most vita tárgyává tenni s most szeretné sebbel-lobbal keresztül hajtani. Ezen pótlékok lennének 1. a húsra: minden levágott marha után]*i frt, borjú 5o kr, birka 10 kr. 2. az italokra: hektoliterenként borra I frt, sörre 1 írt pálinkára 4 frt 50, — természetesen csak a korcsmai kimérés Jmenyisége után. 3 a vasúti szállítmányok kövezetvámja mm. 1 kr, — 4. a vám tarifák szabályzata és az általános, tehát a helybeliekre is kötelező helypénz, 5. a szikviz magadóztatása 1 kr. és fél kr. Ezekből a számvevő mintegy 20000 frt jövedelmet remél, ami természetesen a pótadót nagyon leszállítaná. A p. ü. bizottság bár nem örömest, de a helyzet nyomása alatt a 4. pont alatti kivételével elvben hozzájárult a pótlékok eszméjéhez, mivel azonban az egyes tételekre vonatkozó javaslatok csak eszmeként, minden részletesebb kidolgozás és kezelési szabály nélkül kerültek a bizottság elé s mivel ezekre egyenkint kü-