Esztergom és Vidéke, 1897

1897-12-05 / 97.szám

Esztergom, december 4. — Műkedvelőink. A >Kaszinóc műkedvelő gardája csütörtökön tartotta meg az oivasópróbát a karácsonyi darabból, Bérezik Árpád háromfelvonásos vígjátékából: a »Nézd meg az anyját«-ból. A darab szereposztása a következő : Viski Albert — Czinder Antal, Leontin, neje — Csupor Istvánné, Edit, leányuk —1 Pethes Mariska, Téssy Tamás — Büttner Róbert, Lajos unokaöcscse — Czakó Gábor, Szeredy Alfréd — Berán Károly Homokiné — Véghelyiné, Iza, leánya — Schöribeck Márta, Inas — Sztribszky Ágoston. Ez érdekes névsor, amelyben a régi tagok mellett új erők is szerepelnek, biztositéka annak, hogy december 27-ének estéjén a >Kaszinót helységei ismét oly népesek lesznek, mint a megelőző esztendőkben voltak s a hogy a közönségnek ép oly nem közönséges szellemi élvezetben lesz része, amilyeneknek az elmúlt három évből még mindig őrzi kedves emlékét. — A főigazgató látogatása. Francsis Norbert tankerületi főigazgató középisko Iáink látogatására városunkba érkezett s a bencések székházában szállott meg. — Rendkívüli ájtatosság. Szerdán, december 8-án, a boldogságos Szűz szeplőtelen fogantatásának ünnepén, a vízivárosi zárda templomában fogadalommegújítás lesz. Az ájtatosság d. u. fél 5 órakor veszi kezdetét, a szt. beszédet gróf Csáky Károly v. püspök tartja. Utánna következik a letenye, mely alatt az irgalmasnővérek fogadalmukat újítják meg. Az ájtatosságot a hivek buzgó figyelmébe ajánljuk. — Rózsaszínű rovat. Polcser Ferenc, háziezredünk általánosan kedvelt volt tagja, jelenleg a 9-ik huszárezred főhadnagya Sopronban jegyet váltott Czeke Elza kisasszonynyal, özvegy Czeke Miklósné leányával. —- Szentségimádás. Az »Oitárcgylet« tagjai gyónásukat f. hó Ii-én d. u. 5 órak végezhetik, a vízivárosi zárda templomában, a hol is ezen időben letenye és ájtatosság szokott tartatni. Másnap fél 7 órakor ünnepélyes szent mise, a legméltóságosabb Oltáriszentség kitételével, 10 órakor szintén szent mise. Egész nap szentségimádás, d. u. szt. beszéd s utána letenye. — Ferenc napja volt a tegnapi s mert tásadalmunk vezető egyéniségei közül többen viselik e nevet, mozgalmas is volt a nap. Nagyban sürögtek-forogtak a gratulánsok ügyvédi karunk doyenjénél, az örökifjú Meszéna Ferencnél, ép ugy mint Frey Ferenc országgyűlési képviselőnél, valamint Blümelhuber és Maszlaghy kanonokoknál. Tegnap volt Dóczy Ferenc tűzoltó főparancsnok nevenapja is, amelynek előestéjén az ünneplő tisztelői és barátai lakomát rendeztek tiszteletére. Az ünnepi lakomán nemcsak az iparososzteály, hanem társadalmunk minden rétege képviselve volt. Az üdvözlő beszédet Magyary László mondta Dóczy Ferencre, mint az ipartestület elnökére és a tűzoltóság főparancsnokára. Ez után a társaság vacsorához ült. A vacsoránál az első tósztot Rothnágel Ferenc főjegyző mondotta, amire Dőczy Ferenc meghatottan válaszolt. — Fájlalja, mondotta beszédében, hogy ő, aki az iparososztály érdekeiért mindig sikra szállt és minden kezdeményezése sikeres volt, az iparosok nyugdíjintézetének tervét nem válthatta valóra, mert a belügyminiszter az alapszabályokat nem hagyta jóvá. Reméli azonban, hogy ez irányban majd egy országos mozgalom valóra váltja az ő tervét már a közel jövőben. Ez után Maiina Lajos polgármester méltatta Dóczynak az érdemeit. Osváth Andor egyesületi titkár fel köszön tőjében felhozza, hogy ő mint idegen ember jött e városba, ahol a közbizalom részese lett. — Elitélt bíró. A kamárorni törvényszék ifjabb Lukács István bajóthi bírót becsületsértés miatt három havi fogházra ítélte. — Husz esztendő nagy idő, szép idő, amelynek lefolyására mindenki szívesen tekint vissza. Kivált ha a husz esztendő élete legkellemesebb, legboldogabb sza kát képezi. Igy volt pedig ez Ivanovics Béla vármegyei levéltárnok urnái, aki f. hó 2-án ünnepelte huszadik évfordu lóját annak, hogy nejével: Meszéna Lenke urhölgygyel házasságra lépett. A nagy dátumot ugyan titokban tartotta, de jó barátai, tisztelői mégis értesültek róla s találtak reá módot, hogy őszinte, igaz érzelmeiknek melegen kifejezést adjanak. — Önkénteseink Győrben. A győri egy évi önkéntesek iskolája, melytől hagyományos indolenciánk fosztotta meg városunkat s melyben vannak f

iudva levőleg házi ezredünk önkéntesei is, december elsején nyilt meg, Az elmúlt nyolez hét alatt az önkénteseket gyakorlatilag képezték ki, mig szerdán az elméleti tanulmányokat kezdették meg. Az iskola parancsnoka szintén háziezredünk tagja: Karnold százados, tanárai Diendorfcr főhadnagy, Rosenstein hadnagy és Pfohl számvevő hadnagy. — Vád határozat. A komáromi törvényszéktől 5139/1897 szám alatt tegnap érkezett meg a határozat, amely Keményfi Kálmánt és Eitner Elemért »hatóság előtti rágalmazás* címén az ismeretes Zvillinger-afférból kifolyólag vád alá helyezte. A tárgyalás a helybeli járásbíróság ,büntető osztályánál f. hó 6-án lesz. — A mi Jónás Palink, Ő ugyan mindég aktuális s a neve 1 mindég kellemes, hol piros, hol rózsaszínű emlékekkel van kapcsolatban. Egy-néhány generáció hallgatta már szilaj és édesbús nótáit, az ő hegedűje hangjai mellett járta el a jelentőséges második négyeseket s ő húzta a szerenátákat éjnek éjjelén egyik-másik zsalus és nem zsalus ablak alatt. Mellette vigadunk, ha nehéz volt, mellette búsultunk, ha édes örömmel telt meg a szivünk. Mert hisz ilyen a magyar természete. De különösen aktuálisak Paliék most, a hathetes farsang küszöbén és még aktuálisabbá teszi őket a »Cigányzenészek albuma« cimü munka, amely most jelent meg második kiadásban. Ebből azt is megtudhatjuk, hogy Pali sokkal nevezetesebb és világlátotabb prímás, mint magunk is gondoljuk, reá is Ülvén : »nemo propheta . . .« Itt olvassuk, hogy már 17 éves korában játszott Patikárus Ferkó híres zenekarában s vele 1867-ben az udvarnál is. Ugyanezévben szerződtették Parisba az akkori kiállítás egyik vendéglőjébe. Franciaországból visszatérve 1868-ban maga is zenekart alakított s azzal Prá|gába, majd Berlinbe ment s I. Vilmos előtt is többször játszott, Nagy Németországból visszatérve 1874-ben telepedett le városunkbán s azóta — ha néha pár hóra el is kalandozott —• egészen a mienk. Szidjuk sokszor, de nem nélkülözhetjük. Paliék életrajzát a prímás és bandájának sikerült képe disziti, Ok, akik annyi kellemes órát szereztek nekünk, megérdemlik, hogy egyszer mi is örommet szerezzünk nekik oly papirossal, amely nem az államnyomdából került ki. — A légionárius pechje. Mihályi Béla, Mihályi Imre bajóthi jegyző fivére, a franczia' Légion Etrangére volt tagja, vidáman dolgozott emlékiratain, amig egy kellemetlen intermezzo következtében ki nem esett a toll a kezéből. A világlátott férfi ugyanis míg a »francia zászló alatt« vitézkedett, a mi zászlónkról megfeledkezett és igy hadkötelezettségének idehaza nem tett eleget. Aminek a következménye az volt, hogy a napokban csendőrök kisérték városunkba, hogy folytassa kalandjait immár a »feketesárga« lobogó árnyékában. —• Baleset. Vojtek József szobi illetőségű lakost törött bokával szállították be a dömösi Holzpach-féle téglagyárból a helybeli Vörös Kereszt kórházba. Egy csille zúzta össze a lábát, még pedig, mint maga is beismerte, a saját vigyázatlansága folytán. — Megugrott. Sikkasztó pénztárosok módjára párolgott el városunkból Skula Ferencné, egy munkás felesége, adósságait azonban hátrahagyta. Most körözik. — A nánai PapaCOSZták-Vakmerő be törés történt az éjjel Nána községben* A merész tolvajok a káptalani kasznári épületet szemelték ki működésük színhelyéül, hogy az annak irodájában levő Wertheim-szekrényt megdézsmálják. Előzetesen behatoltak az irodával szomszédos Írnoki lakás előszobájába, onnan elvitték Récsei Antal gazdasági segéd vadászfegyverét és egy láda ruhaneműjét; majd midőn észrevették, hogy Récsei feléb| redt, kívülről reá zárták az előszoba ajtaját. Azután hozzáfogtak az irodafal kiásásához. Órákig dolgoztak, mert bár Récsei kiáltozott, a majorban senki fel nem ébredt, majd a kiásott nyíláson behatoltak az irodába, a Wertheimszekrényt felfordították és fúrni kezdették. Sőt át is fúrták, de nem oly helyen, ahol a készpénzrejtő trezorhoz férkőzhettek volna. Récsei kiabálására végre mégis jött két cseléd a majorból, minek hallatára a betörők megugrottak. Azt látták, hogy négyen voltak, de fel nem ismerték őket. A hatóság megindította a nyomozást. —: TÜZ. Megírtuk már, hogy kedden éjjel Keszt'ólc községben tűz pusztított. Mint levelezőnk irja, két ház — még pedig özvegy Minoér Simonnéé és Lastyik Györgyé — égett le. A kár háromszázötven forint. «A tűz keletkezésének oka — ismeretlen.» = Suchard csokoládé és Cacaó. Előjött félreértések elkerülése végett felhivatik a n. é. közönség figyelme ázom körülményre, hogy a Ph. Suchard-íéle gyár az úgynevezett csokoládé törmeléket sem nem gyártja, sem pedig a kereskedelembe nem hozza. A Ph. Suchard-féle csokoládé jótállás mellett tisztán szállíttatik s mint tudva van, csak is staniol osomagolásban a gyárjegygyei és aláírással ellátva. IRODALOMt Almanach 1898-ra. Mikszáth Kálmán közkedveltségü almanachja már megjelent. Az előszót, mint rendesen, maga Mikszáh% irta, a ki az irodalom és a politika kölcsönös idegenkedését szatirizálja. Szerinte a kibékülés azonnal perfekt volna, ha megint visszatérne a magyar lélek az irodalomba és idealizmus a politikába. Bársony István, »Lidércznyomás« czimii raj'z-ában egy mély jelentőségű históriát mond el a szerelmi kiábrándulásról, Thury Zoltán katonatörténetet mond el, a melyben erős a lélektan, Szomaházy István az ő könnyed stílusát ragyogtatja egy vig történetben, a melynek színhelye a bohém-világ, Tömörkény István feltárja előttünk az Alföld világát egy pompás népies rajzban, Pokár Gyula mint mindig hatalmas köveket hord össze egy lélektani analízis épületéhez, Rákosi Viktor Boszniában járt az idén és Isten tudja hogyan, de arra a fölfedezésre jutott, hogy onnan csak tragédiát lehet elhozni. Irt hát olyan megkapó drámai történetet* a mely az olvasó lelkéig fog elhatni. Gárdonyi Géza, Murai Károly, Benedek Elek, Békefi Antal és Sas Ede különkülön egy-egy vonj&sát mutatják be a magyar irodalomnak. Az asszonyi irók közül Gyarmathy Zzigáné, Beniczkiné Bajza Lenke mindegyik a maga irányát képviseli szépen eredeti módon egyegy elbeszéléssel. Végül pedig külön ki keli emelnünk Herczeg Ferenc elbeszélését, a mely egy kis bijou a maga nemében: könnyed, finom és mégis mély. Az almanach most jelen meg Singer és Wolfner kiadásában és pompás kiállításban ugy ott, mint minden könyvkereskedésben potom 1 írtért kapható. közönség köréből Kegyeletsértés. Tisztelt Szerkesztő ur, tulajdonkép a temetőőrt azért szokták tartani, hogy szeretteink utolsó nyughelyének rendbentartásáról, megőrizéséről gondoskodjék és megakadályozzon minden oly cselekedetet, amely a szomorú hely iránt érzett kegyelettel ellentétben van. Annál elitéíendőbb tehát, ha éppen ez az őr az, aki maga vétkezik a kegyelet ellen. Már pedig a kir. városi temető őre ilyen ember. Hogy szamara a sirvirágokat legeli, már többször megírtuk eredmény nélkül. De a,mit tegnap müveit, még sokkal megbotránkoztatóbb. Hízott sertését ott a. sírok között, éppen a kápolna alatt vágta le, mely cselekedetét van szerencsénk a temetőgondnok úr figyelmébe ajánlani. Tisztelettel többen. j

flfcffk-^ tti&&l&íl SUil.?'?±á ÖÍS^iSiiíáiiOó^ SGttSjí&KiffiXÍSí SifiS&íS •elteistíameaLaKÜSH VtmémmJas^amSsamm Mint idegen, menten a helyi benyomásokról — más szemüvegen nézte az itteni viszonyokat s ma azt tapasztalhatja és azt mondhatja, hogy oly szép egyetértést, amilyen az esztergomi iparosok között van. sehol sem látott és üdvözli Dóczyt, mint az összetartás megteremtőjét. Dr. Aldory Mór Dóczynak legnagyobb érdeméül számítja be az iparos betegségé lyző pénztár létrehozatalát. Majd ismét Rothnágel Ferenc szólalt feí„ aki üdvözli a vendégül itt időző marosvásárhelyi iparkamarai titkárt és örül, hogy van tanú, aki hírül viheti az ország másik szélére azt, hogy az esztergomi iparosok mily szép összetartást tanúsítanak, hogy az iparos náhink független polgár s hogy iparosaink ritka intelligenciával rendelkeznek. Tátus János üdvözli Dóczyt mint a polgári erények nemes bajnokát s ő mint tűzoltó közvitéz, örömmel fog az ő gazdatársaival együtt vész idején Dóczy oldala mellett küzdeni az elemekkel. Többen üdvözölték még Dóczy Ferencet s a rendkívül kedélyes lakoma a késő éji órákban ért véget. A vacsora alatt és után Géza cigány ügyeskedett. — Újjászületett Circiter. Inter arma silent musae. Háború volt a tavalyi képviselőválasztás is — hiszen melyik nem az ? — s a háború hallgattatta el a Circiter-asztaltársaságot is, amely nem ugyan Múzsákból, de oly emberekből álí, akik az egész napon át csak annak örvendenek, hogy este néhány negyed órát a habozó árpáié mellett egymással tölthetnek el. Elhallgatott s csak nagyon lassan szólalt meg újra. De végre mégis megszólalt, ami örvendetes jele annak, hogy a kapott, adott sebek begyógyultak, nem érzékenyek, nem fájnak többé. A kedélyes társaság ma nagyobb, összetartóbb, mint valaha, amiben minden esetre nagy része van Meizler János szállodás ügyességének és figyelmességének is. E társaság most meg akarja ünnepelni renaissance-át s ezért kedden halászléestélyt rendez, amely iránt általános érdeklődés mutatkozik. — Halálozások. A gazdatiszti karnak gyásza van. Egyik legérdemesebb, legkedveltebb veterán tagja fekszik ravatalon. Szilárd János, nyugalmazott baj esi prim. urad. felügyelő az, aki kiváló dísze, büszkesége volt a gazdatiszti karnak s úgy praxisban, mint theoriában — elismert szakíró lévén — a gazdálkodás apostolai közé tartozott, Bizalmas embere volt néhai Simor János herczegprimásnak, a ki minden fontos kérdésben kikérte tanácsát. A halál hosszas betegeskedés után, vejénél Vancsó Gyulánál Szölgyénben érte utol. A gyászoló család a következő gyászjelentést adta ki: Alulírottak úgy a család, mint az összes rokonság nevében, mély fájdalommal jelentik a szeretett férj, atya és nagyatya Szilárd János nyug. prim. urad. felügyelőnek f. évi december hó 2-án reggel 4 órakor életének 67.. boldog házasságának 42 ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A boldogult földi maradványai f. hó 4-én délelőtt 9 órakor lesznek a halottas ház ban beszentelve és onnan a nagy-olvedi sírkertben örök nyugalomra téve. Az engesztelő szent mise-áldozat ugyanaz nap d. e. 10 órakor lesz a nagy-ölvedi templomban a Mindenhatónak bemutatva. Szölgyén Hidegvölgy, 1897. évi deczember 2-án. Áldás és béke poraira! Özv. Szilárd Jánosné szül. Vimmer Antónia neje. Holényiné Szilárd Mária, Vantsóné Szilárd Anna, Szilárd Iván, Sz'lárd Imre, Szilárd Ferenc, Szilárd Gyula gyermekei. Holényi Ferenc, Vantsó Gyula vejei. Zacsovics Amália férj. Szilárd Ivánné, Lévay Ditta férj. Szilárd Imréné, Rédly Berta férj. Szilárd Ferencné, Bokross Margit férj. Szilárd Gyuláné menyei. Holényi János, Holényi Erzsébet férj. Csernyánszky Aladárné, Holényi László, Holényi Jolán, Vantsó Gyula, Vantsó Imre, Vantsó Anna, Szilárd Mariska, Szilárd Rózsika, Szilárd Imre, Szilárd Sárika, Szilárd Józsika, Szilárd Annika, Szilárd Janika unokái. — Ugyancsak gyászlap tudatja velünk, hogy Hirmann Ádám f. hó 2 án hosszas szenvedés után élete 86-ik évében elhunyt. Ma délután temették el. Halála legsúlyosabban sújtja özvegyét : szül. Müller Annát. — Kitüntetés. A millenáris kiállítás juryje a bátorkeszi Tauber és Mietzler-féle sörgyárat, amelynek a kiállításon látoga:ott kóstoló szobája is volt, bronzéremmel és díszoklevéllel tüntette ki. A város látható feje nem lát előre semmit, napról-napra több a baj és rendelkezni vagy nem bir, vagy nem mer s igy csak évről.évre nagyobb recsegés és ropogás lesz a tehetetlen és teljesen hivatatlan vezérkedésnek a vége. Egy város közügyeivel és vagyoni érdekeivel büntetlenül nem szabad játszani, már pedig ami most folyik, az csak az önérdek, vagy a hiúság, vagy éppen mindakettő játéka! O Lemondás. Porubszky Károly nánai körjegyző állásáról lemondott.