Esztergom és Vidéke, 1897

1897-11-11 / 90.szám

meg annak helyessége előtt és az eddigi rendszerrel szakítva, létesítsék az egyetértést, a közös elvek szerint való munkálkodást abban a fontos kérdésben, a szegények bajainak, keserű szükölködésüknek enyhítésé­ben. Hisszük, hogy azok is nyernek vele, akik segélyre szorulnak, mert igy okvetlenül kap belőle mindegyi­kük és pedig az igazság mértéke szerint; de nyer a város szegény­alapja is, mert okos gazdálkodás mellett az is jobban gyarapodhatnék ezen az uton. Veridicus. (Mi azt tartjuk, hogy e kérdést koránt­sem lehet olyan egyszerűen megoldani, mint t, munkatársunk gondolja és irja, mert akkor már régen meg volna oldva. A fennálló magánegyesületek létcélja és tevékenységi körük tartalma éppen az ugyanis, hogy a saját akaratuk, köz­benjöttük, válogatásuk és mérlegelésük szerint osszák szét a társadalmi források­ból általuk gyűjtött Összegeket. Ossz hangba kellene tehát hozni a főcél szol­gálásában a hatósági tényezőket s az egyleti elemeket, ugy hogy az előbbiek körvonalozó főmunkája mellett az utób­biak egyénisége és hatásköre végkép el ne olvadjon, mert azzal elolvadna az általuk kibányászott, összegyűjtött vagyon és segélyanyag is. — A szerk.) § A fekete SZin. A városházán tartott szombati értekezleten a felszólalók, akik maguk is dúskáltak a fekete színben, egyre-másra panaszosan emlegették, hogy a helyi sajtó nagyon fekete színben festi meg a városházi állapotok képét, amig — mint az elnök mondotta — másutt a helyi lapok a piros szint használják. Hát iszen mi is használjuk szívesen és bőven a piros szint, amikor pl. a vár­megye minta adminisztrációjáról és tiszt­viselőiről van szó, s alig hisszük, hogy pl. a Győri Hirlap himnuszokat zengene polgármesteréről, ha azt esetleg Maiina Lajosnak hívják. Külömben is a pana­szokat és rekriminációkat nem a helyi sajtó, hanem a közönség kezdte meg ugy maga között, mint a képviselőtestü­letben. Kegyetlenebbek, setétebbek sohse voltunk náluk, legfeljebb igazságosabbak. És méltán mondhatta az értekezleti elnök, hogy mindig «jóhiszemüek.» Es hogy a pa­naszok állandóak, annak is meg van a maga oka. Bizony nyolcszor-tizszer le kell sújtanunk a cséppel, amig egy ki­csinyke magot ki tudunk sajtolni. Köny­nyen bebizonyíthatjuk, hogyha valami megrekedt ügyben a városházán valami mégis történt, majdnem kivétel nélkül a X-ik hírlapi sürgetésre történt Kevés ez a mag, de kellemetlen és nehéz munkánkban még is az minden örömünk. S ezért folytatni fogjuk a cséplést mindaddig, amig ma­got találni reménylünk. Megye és város. O Közigazgatási bizottság. A köz­igazgatási bizottság tegnapi ülésén a bizottsági tagok igen kis számban je­lentek meg. Az ülés elején a győri Ke­reskedelmi és Iparkamarába 1898. szept. 30-ikától kijeleltettek rendes tagokká: Brenner József és Mayer János, pótta­gokká : Marosi Ferenc és Neumayer Ká­roly. — Az állami annyakönyvezeto a polgármester láttamozásával előterjesz­tést tett, hogy a jelenlegi h. anyakönyv­vezető : Veisz Adolf nem felel meg állá­sának, mért is helyét nov. 15 tői Feke:e Rezső ügyvédi írnokkal kéri betölteni; Előterjesztését elfogadták. Az anyakönyvi hivatal jelenlegi helyiségeinek a vá­rosházi kiküldöttekkel együttesen leendő megvizsgálásával B. Szabó Mihály fő­jegyző elnöklete alatt Mattyasóvszky Vilmos főügyész, Sándor Kálmán kir. főmérnök és Niedermann Pál bízattak meg, kik a vizsgálatot a helyszinén f. hó 23-án eszközölik. E vizsgálat tu­lajonképen csak pro forma lesz, ameny­nyiben a megyei bizottság a jelenlegi helyiséggel teljesen meg van elégedve.' Berán Antal hentes megfellebbezte azt a polgármesteri végzést, mely köztisz­tasági szempontból elrendelte, hogy lóistálóját kihelyezze házából s ott uj pöcegödröt és trágyagödröt építsen. Az alispán — a tiszti főorvos javaslata alapján — és ma a közig, bizottság a polgármester végzését helybenhagyta, kiigazítván annak egy lapsusát, megen­gedvén továbbra is a lóistálót, ha az uj trágyagödröt megépítik, mert ha nincs ló, a trágyagödör kissé felesleges. — A pénzügyigazgató bejelentette, hogy a mult hóban az egyenes adókból 49.016 frt 88 kr. folyt be. — 6438 frt 63 krral több, mint a mult év hasonló időszakában. Heya Tivadar bizottsági tag panaszt emelt, hogy az adóköny­vecskékbe egyes községekben (különösen Esztergomban és Muzslán) az adóhátra­lékokat nem részletesen, hanem egy ösz­szegben jegyzik be, ami anomália. A pénzügyigazgató megígérte, hogy e te­kintetben azonnal intézkedni fog. — Vargyas Endre tanfelügyelő felhozta, hogy a mult hóban hatvan népiskola egyálta­lán nem küldött be iskolamulasztási kimutatást. A bizottság szigorúan utasí­tani fogja az elöljáróságokat, hogy az iskolaszékektől két hetenkint követeljék be és terjesszék fel e kimutatásokat. — Referálta továbbá a tanfelügyelő, hogy a mult hóban városunkban 24 tantermet vizsgált meg, amelyekben a beirt 1458 tanuló közül 1275-et talált, ami igen ked­vező eredmény. A törvény által meg nem engedett számban csak 3 teremben talált tanulót, még pedig 81-et, 93-at és 113-at. Ez állapot megszüntetése iránt intézkedni fog. A tanítók és a tanítónők működéséről különben a legnagyobb elismeréssel szólott. Sajnálatát fejezte ki, hogy a leányiskola kivételével vala­mennyi elemi iskolából hiányzik az V. és VI. osztály, pedig erre különös szük­ség volna a külső városrészekben, ame­lyeklakosai gyermekeiket felsőbb iskolákba ritkán küldik. — Hartma'nn János enge­delmet kért, hogy Piszkén magániskolát nyisson. Kérvényét — véleményadás vé­gett — kiadták a tanfelügyelőnek.—Dö­mös község abbeli kérelmét pedig, hogy Ciszár János tanitó ottani állásától moz­ditassék el, felterjesztik a kultuszminisz­terhez. — Ma szerepelt először mint re­ferens az államépitészeti hivatal főnöke : Sándor Kálmán. Referált ügyeiből érde­kesebb, hogy a közlekedésügyi minisz­ter elvetette a város fellebbezését ama megyei közgyűlési határozat ellen, amely kimondotta, hogy a dorogh-nagykálnai törvényhatósági útnak a kispiac-Lőrinc­utca — Mária Valéria hídig vezető része és a buda esztergomi útnak a Lőrinc-utcá­tól az 1-14 kméterig terjedő része — jel­legének fentartása mellett — a város utvám jövedelmeiből tartandó fel. Egy­szersmind utasítja a várost, hogy útjai­ról ujabb és végre pontos helyszínraj­zot és műszaki leírást terjeszen fel. Ér­dekes volt rendeletének az a része, hogy a városnak, ha a terhére várt uta­kat fentartja, a vámjövedelmekből, nem mint felpanaszolták, 8000 frt deficitje, de több száz forint tiszta haszna lesz. — Végül a fegyelmi választmányba Bartal Rezső és Csaby Andor helyére Bárczy Gyula p. ü. igazgatót és Sándor Kálmán kir. főmérnököt választottak. O A káptalan a kórházra. A káptalan az uj kórház építésére kétezer forintot adományozott, amelyet az épités meg­kezdésekor fizet ki. A kórházi célra ál­tala kezelt régi s néhány száz forintról már tetemes összegre felszaporodott alapítványt szintén kiadja, ha ennek szük­sége fog mutatkcvzni. O Építkezések a Városházán. A városházi jegyzőszobát legközelebb fallal ketté választják s két ajtóval látják el, hogy ugy a fő-, mint a tanács jegyző­nek, akik mindegyike tárgyalásokat is tart s azokkal egymás munkásságát za­varja, külön szobája legyen. Ezt az in­tézkedést annál inkább helyeseljük, mert igy a könyvtár a jegyzői szobából külön helyre (a jelenlegi Waldfogel-féle rak­tárba) kerül s itt nemcsak méltóbban, de biztossabban is lesz elhelyezve. Hal­lottunk egy másik tervről is, mely szerint a tanácsjegyző, akinek természetszerűleg a tűzhely közelében a helye, a közgyámi helyiségbe, a közgyám pedig valami raktárba jutna, de e terv az előbbi mel­lett oly egészségtelen, hogy komolyan szóba sem jöhet. O Az uj segédkántor. Hollósy Ká­roly helyére ma választották meg az uj segédkántort. Pályáztak Svoboda Román, Scheicher János és Pritz József, akik kö­zül a mai próbaorgonálásra csak a két utóbbi jelentkezett. Pritz ugy orgona­mint hegedű játékával, valamint kotta­ismeretével messze kivált társa mellett s igy a mai tanácsülésén Klinda Rezső kijelölésére őt választották meg. O Építészeti szabályrendelet. Az építészeti bizottság tegnap ismét ülést tartott és a másfél év óta heverő épí­tészeti szabályrendeletet ismét nem tár­gyalta. Azt ellenben megkövetelik, hogy az építkezők engedélyért kérvényezze­nek — ami különösen az alsóbb néposz­tálynak mindégpénzébe kerül — és behajt­ják a kiszállásért járó egy forintokat. Arra azonban nem gondolnak, hogy te­hetetlenül állanak, ha egyszer a publi­kumnak eszébe jut : nem kérvényezni s egy forintokat nem fizetni. Ezt pedig bátran megcselekedheti, ameddig életbe léptetett építészeti szabályrendelet nincs. HSBH 3KRSU EMHB Hl !• mm. EBMHSSM MSM ESBKBI 1 1 1 i r v 1 ' rSii 1 Esztergom, november io. — Dr. Walther Gyula. Dr. Walther Gyula egyházmegyei főtanfelügyelőnek primási irodaigazgatóvá történt kinevez­tetése, amelyről mi értesítettük először a közönséget, meglepetést, de nagyon kellemes meglepetést okozott városszerte. Nagyon fontos, nagyon jelentős hatáskörű állás az, melyet elfoglalni fog, amely­nek ellátására csak a kiválasztottak al­kalmasak. S mert Walther Gyula ezek közül való, igaz örömmel üdvözöljük őr abban a pozícióban, amelyben nagy te­hetsége kivá'óképen érvényesülhet. — Változások az esztergomi klérus­ban. A fővárosi lapokban is, a városban is folyton szaporodnak a kombinációk az esztergomi klérusban bekövetkezendő változásokra nézve. E kombinációk közül legelterjedtebb, hogy egyházmegyei főtanfelügyelővé Wenczel Antal, buda­pesti szemináriumi igazgatóvá Rosszival István kanonokot, amig a helybeli pap­növelde igazgatójává Horváth Ferenc szemináriumi tanárt nevezik ki. A Paz­manaeum igazgatósága pedig dr. Aschen­brier Antal kanonoknak jutna. Emlege­tik külömben a bpesti szemenárium igaz­gatójaként Fraknói Vilmos nagyváradi kanonokot is. Mind e kombinációk azon­ban ez idő szerint még nagyon is bizony­talanok. — PÓC8 uj püspöke, Hettyey Sámuel ma este Esztergomból a katolikus auto­nómia gyűlés megnyitására Budapestre utazott. — Az esztergomi főegyházmegye fő­tanfelügyelői teendőit, amint lapunknak jól értesült oldalról írják, egyelőre a primási irodaigazgatová előléptetett dr. Walter Gyula kanonok látja el ad­dig, mig az üresedésben álló két stal­lum betöltésével a hercegprímás a fő­tanfelügyelő hivatalt az uj kanonokok egyikére át nem ruházza. — Szentségimádás. Az «Oltáregylet> tagjai gyónásukat f. hó 13-án d. u. 5 órakor végezhetik, a vízivárosi zárda templomában, ahol ez időben letenye és ájtatosság lesz tartva. Másnap fél 7 órakor ünnepélyes mise, a Iegméltóságo­sabb Oltáriszentség kitételével. Tiz órakor szintén mise. Egész nap szentségimádás, d. u. szt. beszéd és letenye. — Névnap. Tegnap ünnepelte név­napját Héya Tivadar kir. tanácsos, köz­életünk e kiváló veterán, de fiatal erejű és tevékenységű alakja. Már a közigazgatási bizottság ülésén is sok ovációban részesült, ülés után pedig a bizottság összes tagjai, élükön a főispán­nal, lakásán keresték fel az ünneplőt, hogy jó kivánataikkal elhalmozzák. — Köszönet ós kérelem. Gróf Csáky Károly v. püspök ur ő méltósága a f. évi december hó i-sőn megnyitandó nép­konyha javára 100 frtot kegyeskedett adományozni. Amidőn ezen nagybecsű adományért hálás köszönetemet nyilvá nitanám, egyúttal szabadjon e város kö­zönségéhez azon kérelemmel járulnom, — miszerint tekintettel az ez évi rossz termésre, az árviz által okozta károkra, amelyeknél fogva kétségtelen, hogy a lakosság közt a téli megélhetési viszo­nyok mind rosszabbá válnak és igy a ha­tóság gondoskodása válik szükségessé, méltóztassék a népkonyha javára jóté­kony adományban részesíteni. Nieder­mann József rendőrkapitány. — A halál Után. Boldogult Mészáros Károly hamvait a szentgyörgymezei sír­boltból legközelebb átszállítják a kir. városban épült uj családi sírboltba. — Halálozások. A köztiszteletben álló Szwoboda-családot rövid egymásutánban újra gyász érte. Özv. Szwoboda Ferencné, szül. Benkő Julianna urnő halt meg f. hó 7-én élete 86-ik évében. Menye: özv. Szwoboda Románné és nagy család gyászolja. Tegnap helyezték — nagy részvét mellett — örök nyugalomra. — F. hó 8-án hunyt el nagymegyei —magyarbéH Szabó Antal 56-ik évében. Neje szül. Donáth Mária és négy gyermeke gyá­szolja. Temetése szintén tegnap volt. — Gyapay Viktor komárommegyei földbir­tokos, aki csak egy héttel ezelőtt ünne­pelte leánya esküvőjét, hirtelen elhunyt. Az elhunytban Reviczky Győző főszolga­bíró és Reviczky Károly földbirtokos nagybátyjukat gyászolják. — A tanítók tisztelgése. Az eszter­gomi tanítótestület több tagja tisztel­gett ma az ujjonan kinevezett kir. tanfel­ügyelőnél. Vargyas Endre kir. tanfel­ügyelő kiváló udvariassággal és szívé­lyességgel fogadta a tanféríiakat. Vá­laszoló beszédében programmszerü nyi­latkozatokat tett, melyek leendő műkö­désének irányát és határvonalát jelezték. Tankönyvirói működése 03 a tanfelügye­lői pályán töltött 25 évi praxisa a ki­váló szakférfiút árulja el, a ki nemcsak a gyermekek gondolatvilágához tud al­kalmazkodni ott, ahol kell, hanem a ta­nitók egyéniségét és alkalmazhatósá­gának tulajdonságait is könnyen felis­merni tudja, — ami egy tanfelügyelő­nél számot tevő körülmény. Taglalta állásának fontosságát, mely a tanügyi adminisztráció terén csak ugy ér sze­rinte valamit, ha a reá rótt kötelességtel­jesitésben ernyedést nem ismer. Tiszta lélekkel igéri támogatni az egészséges tanítói törekvést és buzgalmat, melyet pl. az esztergomi iskoláknál történt látogatásnál tapasztalt, — de a mily mértékben becsüli a tanítók fáradozását és a fáradozók egyéniségét, ép oly kí­méletlen tud lenni azokkal szemben, a kik a tanítói önérzetről megfeledkeznek, s iskoláikat netalán elhanyagolják. Azért is örül az áthelyezésnek, mivel Esztergommegye 48 községének 79 is­koláját lehetőleg évenkint 3-szor láto­gathatja meg s ott ahol hiányokat ta­pasztal, azok kellő orvoslásáról gon­doskodhatik. Elismeri és méltányolja a tanfelügyelővel egyetértőleg működni hivatott közigazgatási tényezők állás­pontját és szívesen veszi közreható in­tézkedéseiket a tanügyi közigazgatás mezején, de mikor ezt örömmel támo­gatja, el is várja, hogy azok a törvény szellemével és betűjével egy csa­páson haladjanak. Igy például a községi jegyzőségeknek az iskolamulasz­tások tárgyában felmerülő halasztást nem tűrő intézkedésére számot tart, va­lamint a városi közhatóságokra is, hogy az iskolamulasztások a zérusra apadjanak, amint az Veszprémvárme­gyében történt. Nem kellett hozzá csak rövid 3 év s a rendes iskolázás ugyan­ott a kívánni valót elérte. Az általá­nos statisztika kimutatása szerint a tan­kötelesek száma a lakosság 20%-át ké­pezi, mely számára kiváló fokmérő ab­ban, hogy a tankötelesek összeírásánál a 20°/ 0-os hányadtól való eltérés ne le­gyen konstatálható, — ha pedig a há­nyad jelentékeny kisebbséget mutatna valahol, akkor uj összeírást követel. Eltérés ettől legföllebb a reformátusok által tömegesen lakott helyeken lehet, ahol az egy, legfólebb két gyermek­rendszer divik. Számbeli túllépést mu­tat a 20%-OTI felül az oly helyeken, ahol az izraelita lakosság túlnyomó számban lakik. Vargyas kir. tanfel­ügyelő az esztergomi egyes iskolák fel­szerelésénél hiányokat tapasztalt, me­lyeknek pótlására megteszi jelentését. Hiányos intézkedésnek tekinti azt is, hogy a népiskoláknak 5—6-ik osztályra való kiegészítése ez ideig meg nem tör­tént. Egyébként erre nézve majd az Összeírás adataira támaszkodik. Majd az ismétlő-iskolák hiányáról is megem­lékezett, melyek nem létezése vissza­hatást keltett benne. A tankötelesek mulasztásainak kimutatását illetőleg nem az egyhavi, hanem a törvényben előirt 2 hetes rendszert kívánja meg­honosítani. Egyebekben a nála tisztelgő tanítókat további munkára serkentve, megköszöni az iránta nyilvánult figyelj

Next

/
Oldalképek
Tartalom