Esztergom és Vidéke, 1897

1897-11-07 / 89.szám

hogy a vármegye nem csak Helcz ur, de nálánál politikailag több figyelmet érdemlő egyének megvásárlására sem helyezett súlyt soha. Pedig a politikai meggyőződések manapság nem drágák Eszterban. Hogy maga a kir. ügyész s a bizottság jogász tagjai előre mondták, hogy semmi ok nem forog fönn a fenyítő vizsgálatra! . . . Hát persze, hogy mondottták. Ugyanazon jogász urak azt is mondják, hogy a nyakleves becsületsérés és aki nyaklevest kap, forduljon a bírósághoz, ott majd kap elégtételt. Valljon beérik-e a tisztelt cikkiró urak az ilyen elégtétellel ? Mi nem. S ha efölött gondolkozni méltóztatnak, ugy talán megfogják találni a > szubtilis kényelmetlenség* magyarázatát. Áttérve már most a Helcz ur által letett biztosítékra, kérdezzük a cikkiró uraktól, hogy miért kellett a volt polgármesternek biztosítékot letenni ? Talán, hogy szeretett Esztergom városának érdekeit védelmezze, talán, hogy a japáni császárhoz intézendő felirat tokjának költségeit födözze, vagy hogy Esztergom iránt érzett igaz és önzetlen barátságát kimutassa ? Mi egyiket sem hisszük. Mi azon laikus nézetben vagyunk, hogy arra a biztosítékra Esztergom szab. kir. város pénztárának szüksége volt. S most »Az uj megyebizottsági tagról* szóló eszmecserénket, részünkről, befejeztük ! Felhívás a bortermelőkhöz. Esztergom, november 6. Csapás-csapás után sújtja a mezőgazdálkozással foglalkozókat; de legjobban érzi a végzetteljes kéz súlyát a földmives-osztály. Az istenadta nép, amely nem élhet, ha földje nem terem, amelynek minden reményét tönkre teszi egy elemi csapás. A idén gabonáinknak negyedrészét a rozsda pusztitotta el, ami mégis megmaradt a féreg után, azt elsöpörte az augusztusi vizár. E sorsra jutott a takarmánykészlet is. Csüggedésünket csak egy körülmény enyhítette némileg s ez szőlőtermés kedvező Ígérete volt. Eljött a szüret, hál'istennek borunk is csak termett, de azt eladni nem tudjuk ; vevő nem keresi, ára nincs. Ez évben ez a körülmény betetézte a csapások sokaságát. Tanácstalanul, vigasztalanul nézünk eléje egy beláthatlan, szigorú télnek. Sertéseink a vész által pusztultak el, jobb igy, mert enni úgysem tudnánk nekik adni, kevesebb a fájdalom, bár többi állataink éhínségbe jutnak. És mit tegyünk pénzzé a jelen időkben? Vetőmagunk nincs, sertésünk nincs, állatainkért a hus árat sem adják meg, házaink adósággal túlterhelve, magunk jóravaló téli gúnya nélkül nyakig adóhátralékban. Ami értékesíthető volna, az azon kis bortermés, amely ott fekszik pincéinkben. S mie mi borainkkal mire sem tudunk menni, addig az olasz- és mesterséges borok elárasztanak minden piacot. Ezekkel a kétes termékekkel nem versenyezhet a mi tiszta egészséges borunk, mert mi nem adhatjuk potom árért, könnyelmű hitelre boldog és boldogtalannak, nem szökhetünk meg becsületes szerzeményünktől tolvaj módra, dacára válságos helyzetünknek. A vázolt körülmények között az emberbaráti érzület utalja alulírottat — úgyis mint osztálytársat — arra, hogy az eliemi csapásoktól sújtott gazdatársaknak segédkezet nyújtson ahhoz, hogy bortermésünk értékesíthető legyen ! Hogy pedig ez miként érhető el, legyen szabad hivatkozni a 1888. évi XXXV. t. c-re. mely szerint : a kistermelők termémésüket a kir, pénzügyigazgatóságtól kinyerendő engedély alapján igen messzemenő kedvezmények mellett mérhetik ki az esetben, ha a kimérési időtartam rövid, tehát 2—3 hónapra terjed. — Ilyen kedvezmény már magában véve az is, hogy mig a rendes italmérők városunkban 75 °/

0-tólit fizetnek illeték fejében, addig a kistermelők csak 10 %"

a

^ lesznek megróva. Ha tehát a bortermeléssel rendelkező kisgazdák a fenti okokból különben alig értékesíthető boraikat haszonnal óhajtják elárusítani, legjobb, ha az engedélyt előre jelzett 2—3 hónapi időre és helyre kérelmezik. Hinni lehet, hogy a kimérés, mint vállalkozás eredményes leend, mert a fogyasztó közönség a hívogatón olcsó, mindamellett természetes — italt szivesen fogja vásárolni. Midőn gazdatársaim figyelmét e vállalkozás hasznosságára felhívnám, egyúttal önzetlen jóindulattól vezéreltetve hajlandó vagyok az engedélyt szerezni kívánóknak előzetesen felvilágosítással szolgálni, sőt ügyük előrevitele és megoldása érdekében lépéseket is tenni, tudva azt, hogy kivált az osztályombeliek szorult helyzetén enyhíthetek ezzel. Az érdeklődőknek felvilágosítással szolgál legkésőbb f. évi november hó 10-éig : Tátus János, városi képviselő. Színészet és szószék. Esztergom, december 3. B. Polgár Béla társulata négy heti rövid saison után móst tartja utolsó előadásait. A derék törekvő társulat, a mely itt tartózkodása alatt megkedveltette magát Esztergom műértő közönségével, kellemes benyomásokat hagy maga után hátra és városunk osztatlan rokonszenve kiséri őket téli állomásuk, Eperjes felé. Ez alkalommal őszinte örömünknek adunk kifejezést, hogy az őszi évad néhány hetét kellemessé tették részünkre s egyszersmind reméljük, hogy a jövőben is felkeresik majd városunkat. Távozásuk előtt egy általánosan elterjed, hirre is néhány megjegyzést akarunk tenni. Élénken beszélik a városban, hogy a vízivárosi zárdatemplomban a mult vasárnap egy kath. lelkész egyházi beszédet tartott, amelyben a hívőket, különösen a fiatalságot óva intette a színészektől, akik szerinte vallástalan erkölcstelen emberek és a keresztény társadalom romlására szolgálnak ugy a színpadon, mint a magán életben tanúsított magaviseletükkel. Nem akarunk a főtisztelendő úrral polémiába bocsátkozni, bizonyára vallásos meggyőződése adta szájába ezen elhibázott prédikációjának gondolatát, csak hivatkozni akarunk egyes tényekre, a melyek a főtisztelendő ur ferde nézeteit alaposan megdöntik. A magyar színészet, mindég hazafias és kulturális hivatást teljesített és teljesít ma is. A nemzet komédiásait, akik nagy megpróbáltatásokon mennek keresztül, nem méltányolják oly mérvben, mint azt megérdemelnék. Különösen vidéki színészek, akik folyton ide-oda vándorolnak, gyakran küzdenek a legszükségesebbekért is és miért ? hogy egyes elfogult emberek egyes esetekből következtetve az egész testületet elitéljék. Elismerjük, hogy a színészek foglalkozásuknál fogva is szabadabb életmódot folytatnak, de ez még nem kritériuma az eretnekségnek és demoralitásnak, mint azt a prédikátor ur állította. Az általános szempontoktól eltekintve a tények igazolják, 'hogy e társulat oly kifogástalan, sőt* példás életmódot folytatott, amelylyel mindenki becsülését kiérdemelték. Műsoruk . diskrét volt. Vallásos, kegyeletes érzületnek is ekklatáns kifejezését adtak, midőn halottak napján egyik régebben elhalt pályatársuk sirját megkoszorúzták, ott megható gyászdalokat énekeltek és megadták a kegyelete-: oly társuknak, a kit sohasem ismertek. Elitélendő, ízléstelen dolognak találjuk, ha aszószékről oly szellemben agitálnak, amely esetleg, egy törekvő, kifogástalan magaviseletű testület anyagi és erkölcsi kárára is válhatnék. Még valamire bátorkodunk a főtisztelendő ur figyelmét felhívni. Egy oly körülményről feledkezett meg, amely a saját állításait is megcáfolhatja. Emlékezzék csak vissza, hogy a katolikus felekezeti egyesületekben a katholikus egyház felekezet papjai rendeznek műkedvelői szinelőadásokat, fiatal lányokkal nadrág szerepeket játszatnak, a nép gyermekeit, szerintük, »komédiára« tanítják. Vagy ez tán nem kifogásolandó, mert pap felügyelete alatt történik ? Ellenkezőleg azt hisszük, hogy a szigorú morál szempontjából talán inkább az ellen lehetne felszólalni, hogy fiatal tanulóleányokkal szerelmi drámákat — játszatnak. No, de Esztergom műértő közönsége nem igen hallgatott a vallásos buzgalma hevétől elragadott szónok érthetetlen óvó intéseire és nem vonta meg a derék társulattól támogatását. —r. Megye és város. O Városi Egyesület. Frey Ferenc orsz. képviselő összehívására ma délutén népes értekezlet volt a városházán egy „városi egyesület" alakítása tárgyában. Az értekezletről legközelebb részletesen referálunk, most csak az összehívó levelet közöljük, mely rövid kivonata az összehívó bevezető beszédjének, íme a levél: Igen tisztelt városi képviselő Ur ! Évek előtt merült fel már eszméje oly városi kör, vagy egyesület alakításának, melynek kebelében alkalom nyílnék arra, hogy a város közügyeit s egyátalán a város közönségét érdeklő dolgokat, a városi képviselők és tisztviselők, esetleg más a közügyek iránt érdeklődéssel viseltető polgárok is, megbeszéljék, ezáltal az ügyek ismeretébe és a megoldandó feladatok mivoltába jobban és közelebbről beavattassanak és ekképen tájékozódott, megérlelt és tisztult felfogással vehessenek részt a közhatósági elintézés alá tartozó ügyek tárgyalásában, avagy a társadalmi téren kifejtendő munkásságban. Aligha találkozom ellenmondással midőn azon véleményemet nyilvánítom, hogy a jelei körülmények hangos szóval utalnak ily egyesület létrejöttének fokozott szükségére, sőt nélkülözhetlenségére. Ezen felfogástól vezéreltetve és több barátom és polgártársam hasonló nézetéből is buzdítást merítve, sőt erre egyenesen felhiva, elhatároztam magamat e végből a kezdeményező lépés megtételére, amire polgártársaim megtisztelő bizalmából bírt országos képviselői állásom talán némi jogot, sőt kötelességet is ruház reám. Ehhez képest van szerencsém igen tisztelt képviselő urat kiváló tisztelettel felkérni, hogy az ezen ügyben folyó november hó 6-án d. u. 4 órakor a városház közgyűlési termében megtartandó értekezletre megjelenni és minden egyéni, vagy pártérdek kizárásával egyedül szeretett városunk közjavát és előhaladását célzó becses közreműködésével résztvenni szíveskedjék. Esztergomban, 1897. évi november hó 4-én. Kitűnő tisztelettel Frey Ferenc, országgyűlési és városi képviselő. OVárosi költségvetés. Lassan készül ez a sokat sürgetett nagy mű is, s a. városi tanács folytatólag tárgyalta, pénteken elvégre befejezte. Nagyobb szabású dolgok nem fordultak elő, tisztán a háztartási kiadások és bevételek sommázata, mégis megdöbbentő emelkedést mutat a pótadó, amennyiben a f. évi 75 °/

0-ról egyszerre 10 %-kal emelkedik vagyis az általános kulcs az állami adót 85 °/

0-a lesz, a földadóé azonban 128 %"

r

°" a helyesebb arányosítás következtében csak 107 %-ra rúgna. Ez a kézzel fogható eredménye annak a tehetetlen vezérkedésnek és minden erő nélkül való kapkodó iránynak, mely a városházán lábra kapott. Hát még ha valamelyik nagy dolgunkba bele is fogunk, mi lesz akkor ? Tűnődve kérdjük ? O A közigazgatási bizottság f. havi ülését kedden, f. hó 19-én délelőtt tiz órakor tartja. O Elmulasztott elővigyázat. Cáfolás! mániában szenvedő laptársunk : az s>Esztergomi Lapok« legújabban oly dementit közöl,amely naivságánál és értelmetlenségénél fogva ép annyira bosszantó, mind szánalomra indító. Azt állítja, hogy az a binyos állategészségügyi kihágás meg nem történt, mert a ló kiirtásánál jelen volt az állategészségügyi felügyelő (?), állami és jár. állatorvos, a kiirtás a dögtéren történt s végül, hogy ama napon nem állat-, hanem kirakodó vásár volt. Nos, mi mindezekből semmit sem állitottunk. A kihágás szombaton d. u. 3 órakor történt, amikor vásár egyáltalán nem volt, de a másnapi párkányi vásárra tömött sorokban vonultak fel a szekerek. Ezek között sétáltatta át egy parasztember a beteg lovat, amely magánál a kövesd! vámbódénál 15—20 tót kocsi közé került. Igenis, mint irtuk, szinte a község területén irtották ki a lovat, néhány méternyire a szélső háztól s ha az a rendes dögtér, annál rosszabb. S csodáljuk, hogy az állami és jár. állatorvos urak, akik a lovat a kivégzés helyén, fiakkerben várták, nem tettek azonnal lépéseket a dögtér áthelyezése iránt, sőt azt is csodáljuk, hogy a fiakkerrel egészen a beteg állat mellé állottak. Mindezek elmondása után várjuk az E. L. további cáfolatait. HIHHLB JL HIMV mmmmi mXm^mEsztergom, november 6. — Felkérjük vidéki előfizetőinket hogy a hátralékos előfizetési dijakat POSTAFORDULTÁVAL beküldeni szíveskedjenek. A kiadóhivatal. — A hercegprímásról. Vaszary Kolos hercegprímás egy hét óta nem fogadott senkit, mert betegeskedett. De már anynyira jól érzi magát, hogy a mai püspöki konferencián elnökölhetett. — Az uj oldalkanonok. Mint lapunk zártakor biztos forrásból értesülünk, dr. Walther Gyula egyházmegyei főtanfelügyelő primási oldalkanonokká való kineveztetése a legközelebbi napokban megtör-* ténik. — Az uj pécsi püspök két napot Bécsben töltött, ahol Talliani pápai nunciusnál a püspöki esküt tette le, mely után a pápai követ ebédre hivta az uj püspököt. Püspökké való felszentelése valószínűleg a pécsi székesegyházban fog megtörténni. A pécsi káptalan kéc tagja, a püspöki ' titkár és a pécsi dioecezis minden megyéjéből egy lelkész legközelebb városunkba érkezik, hogy főpásztorát üdvözölje. — Kinevezés. Legény Iván okleveles gazdász báró Baich bánáti uradalmába gazdatisztté neveztetett ki. — Károly napja. Csütörtökön ünnepelte nevenapját gróf Csáky Károly c. püspök és Walther Károly, postahivatalunk kitűnő felügyelője, akit a posta és táviró tisztikar ez alkalomból őszinte szívből fakadt ovációban részesített. — Szent Imre napja. Fehér Ipoly főapát még a mult évben elrendelte, hogy a rend tanintézeteiben az ifjúság védőszentjeként ezentúl ne Gonzaga Alajost, de magyar Szent Imre herceget ünnepeljék. Tegnap volt Imre napja és főgimnáziumunk ifjúsága sietett a főapát