Esztergom és Vidéke, 1897
1897-10-14 / 82.szám
ESZTERGOM es roíKE VÁROSI ÉS MEGYEI ÉRDEKEINK KÖZLÖNYE. M e ÉÍ e lei)ik Vasárnap cs csütörtökön. ELŐFIZETÉSI ÁRAK '. Egész évre — — — — 6 frt — kr. Fél évre — — — — — 3 frt — kr. Negyed évre — — — 1 írt 50 kr. Egyes szám ára: 7 kr. Felelős a szerkesztésért: MUNKÁGSY KÁLMÁNLaptulajdonos kiadókért: DR. PROKOPP GYULA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendők SzcctjCQyi>-tcr, 330. szán}. ~$M Kéziratot nem adunk vissza. A városi vagyon elemi károk elleni biztosítása. Esztergom, október 12. Kétségtelen, hogy minden város rendelkezik nagyobb-kise b terjedelmű ingatlanokkal, melyek az elemi csapások ezer nemének vannak kitéve. Nem kevésbé jelentéktelen feladat lenne tehát egy oly módot, illetve rendszert megállapítani, amelylyel az elemi csapások okozta károk helyreállíthatok, illetve azok értékei a minimálisra redukálhatok lennének. A közügynek vélünk szolgálatot tehetni, midőn az alábbiakat az illetékes körök figyelmébe ajánljuk. A törvényhozás eddigelé nem ment bele a tüz-, viz- stb; kár elleni kötelező biztosítás elrendelésébe. Pedig bizonyos, hogy évente fordulnak elő esetek, midőn a községek ingatlanai a különféle elemi csapások folytán százakra menő károkat szenvedtek és szenvednek. A részvénytársaságokkal való összeköttetés alig-alig felel meg a célnak és sokkal kevésbé pótolhatja a hiányt, mint amely eredményt célirányos mód alkalmazásával elérni lehetne. Ha valamikor, ugy most volna alkalom, hogy az ország nagyobb városai egy oly intézménynek vessék meg alapját, mely a jövőre nézve messze kiható s eredményeiben innen még nem is mérlegelhető fontossággal birna. S ez volna a városoknak tömörülése az elemi károk elleni biztosítás céljából egy különös biztosító intézmény megalakítására. A városok mint egyedek nagyobb összeget hoznának össze, mely a biztosító szövetség pénzalapjául szolgálna. Eme összegből időnkint fedeznék az esetről esetre előforduló kártömegeket. A tőke biztosításáról, csak ugy mint az egyedek, illeték befizetéseket eszközölnének, még pedig a biztosított összeg s a biztosított ingatlanok mennyisége és minősége arányában. A biztosítási eljárás tökéletesen házilag kezeltetnék, mi által nem csak megmenekülnének a különös biztosítás körében álló városok azon kiadástól, amelyek a biztosító részvény társaságokat terhelik, de a biztosítás közgaranciát képezvén, elesnék a sokféle bélyegkiadás, váltó stb. is. Kétségtelen, hogy a városoknak egymás iránt teljes szolidaritást kellene vállalniok ugy a befektetendő tőke összeg, mint a kártérítések eszközlése iránt. Ez a biztosítási mód, illetve intézmény idővel oly szépen fejlődhetnék tovább, hogy nemcsak a kártérítések a pénzerőt ki nem meríthetnék, sőt célirányos kezelés által nagyobb mérvű megtakarításokra lehetne szert tenni s igy az a lucrum 30—40 év múlva a városok szövetségének egyik jövedelmi forrását képezné, amelyek az egyesek pénzáldozatai arányában felosztani lehetne. Arról szó sincs, hogy az eszme kivitele bármiféle akadályokba ütköznék, avagy létesülése esetén meg nem felelne a várakozásnak. Es íme most alkalom volt és a legközelebb is alkalom lesz az ügynek tárgyalására, megvitására. Már a polgármesterek és városi tisztviselőknek Mármaros-Szigeten tartott országos értekezletén felvethető lett volna eme kérdés s kétségtelen, hogy azonnal nagyszámú barátra lelt volna bármely indítványozó, akik készséggel szegődtek volna eszme- és érdektársakká. De nem multa idejét a dolog. Az értekezlet illetve gyűlés legközelebb folytatást nyer egy Budapesten tartandó kongreszuson, mely folytatni fogja a városok rendezéséről szóló Fasho-Moys-ié\& törvényjavaslat fölötti tárgyalásokat. Egyedüli lépés volna tehát emez értekezlet elé vinni konkrét javaslat alakjában a fentebb fölvetett eszmét. Nagyon természetes, hogy e lap szük keretében és egy-nehány cikkben kevéssé lehetne a tárgyat eléggé vázolni s nem is képezheti hivatásunkat, hogy az ügygyei ugy az eszme kidolgozásával lapunk keretében kimeritőleg foglalkozunk. Elég az eszmét közrebocsátanunk, hogy az illetékes körök megvitatás alá vegyék Mégis mi volna a legközelebbi teendő ? Határozza el Esztergom szab. kir. város képviselő testülete, hogy az országos értekezletre küldendő polgármester urat felhatalmazza, miszerint a kongreszuson a fenti ügyben javaslatot tehessen. Addig is vegye behatóbb tárgyalás és megvitatás alá a körülményeket, tisztázza a módozatokat, hogy kerek elaboratummal léphessen föl a város képviselője. Mi sem természetesebb, mint hogy felettébb hízelgő volna az adminisztráció slendriánsága és perfiód gazdálkodása által a jó hírnévben anyira csorbát szenvedett városunkra nézve, ha ez a komoly és megszívlelendő javaslat tőlünk kerülne ki. De tagadhatatlan sokat emelné szegény megkinzott polgármesterünk renomméját is, ha az országos kongreszuson Esztergom képviseletében figyelmet keltő inditványnyal lépne fel. Bátorkodunk tehát a mélyen tisztelt képviselőtestület azon tagjaihoz fordulni, akik a közjó, a szép és nemes iránt lelkesednek, méltassák b. figyelmükre szerény sorainkat. A dolog tárgyalására még egyszer visszatérünk, hogy a részleteket és mellékkörülményeket, meg a könnyen át nem látható hasznos eredményeket megvilágíthassuk, addig is kérjük az illetékes körök szíves érdeklődését. Calamus. Az esztergomi káptalani iskola és a gimnázium története. Irta: Vojnics Döme igazgató. Esztergomban, 1897. Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában. Kapható a szerzőnél. Ára három korona. Fenti cimen érdekes munka hagyta el a könyvpiacot. A munka ugyan nem megy egészen ujdonságszámba a közönség előtt, amennyiben nagyobb részletekben a legutóbbi évek gimnáziumi értesítői hozták a millénium alkalmából, mindazáltal csak most, mikor együtt kapjuk, tudjuk megitélni igazán a szerző nagy tudományosságát, a munka megalkotásában tanúsított nagy lelkiismeretességét és gondosságát s élvezzük kölönösen a Ill-ik részben az önálló, nyilt, találó kritikai megjegyzések savát — borsát. A nagybecsű kötet beható ismertetését későbbre tartván fenn, itt csak megemlítjük, hogy három főrészből áll. Az első tartalmazza a káptalani iskola és a gimnázium történetét, amig ez a jezsuiták kezelésében volt. A második a gimnázium történetét az állam és végül a harmadik a Bencésrend kezelése alatt. Minden részhez gazdag függelék csatlakozik, amely érdekes aktákat, felsőbb utasításokat, fegyelmi szabályzatokat stb. s nagy gonddal összeállított statisztikai táblázatokat tartalmaz. Egyelőre közüljük az vaskos kvart kötet ékesszóló előszavát : Sok nevezetes helye van hazánknak : egyik helyen honfoglaló őseink döntő csatát vívtak; a másik helyen az ország fentartására üdvös törvényeket hoztak, a harmadik helyen királyokat koronáztak ; a negyediken örök álomra tették fáradt tagjaikat, s igy tovább ; a hány hely van hazánkban, hosszú ezer éves multunkból talán mindenik tudna és tud is egy-egy nevezetes eseményt beleilleszteni a haza örvendetes, vagy szomorú napjaiból saját történetébe: de Esztergomnál nevezetesebb helye nincs hazánknak. Esztergom volt az ország fővárosa ; Esztergomban született és itt kereszteltetett meg Szent István, a magyar civilizáció alapvetője .• Esztergomban tették fenkölt fejére államiságunk symbolumát, a szent koronát; Esztergom a magyar kereszténységnek főhelye. Ami szerény városunk a magyar civilizáció kiinduló pontja. Itt e város falai közt fogamzott meg Géza fejedelemben azon szerencsés eszme, hogy népét a keresztény vallásra téríti; itt született ama áldott emlékű férfiú, ki a megfogamzott eszmét megvalósitá. O volt az, ki éles elméjével átlátta, hogy az egy századon át mai hazánkban űzött rablókalandok nem csak kifárasztották a nemzetet, de belátta azt is, hogy a csatákban megfogyott nemzet, melynek már harci nimbusa is foszladozni kezdett, reformok nélkül annyi idegen és ellenséges nép között meg nem álhat. Itt e város falai közt oktatták a szerzetesek, kik atyja udvarában megfordultak, az akkori világ szükséges ismereteiben ; itt járt iskolába, tanulta a grammatikát, tanulta az akkori müveit világ érintkezési nyelvét : a latint; itt tanulta az üdvözítő hit igéit, hogy népének »apostola* lehessen. Tanítói, majd később tanácsadói, kik nagyobbára egyházi férfiak voltak, irányozták rá figyelmét ama gazdag kincstárra, melyből Európa annyi nemzete merített5 ők állították élénk színekkel szemei elé a keresztény vallás ama regeneráló hatását, melyet egy évezred eredményekben gazdagon igazolt. A mag jó földbe esett. István oly hévvel karolta fel ezen eszmét, annyi gonddal igyekezett elvadult népét az uj vallásnak megnyerni, hogy nagy kortársa s kora legnagyobb tudósa, II. Szilveszter pápa az »apostol* címével tisztelte meg. >Az aratás bő volt, de kevés a munkás*, Európa minden nemzetének megtérítésére alkalmazható ; de különösen igy volt ez hazánkban. Mert mig a térítés nagy munkáját teljesítő Szent Benedek-rend Európa román és szláv népeivel csak megérteté magát, a mennyiben a rend
