Esztergom és Vidéke, 1897

1897-08-05 / 62.szám

A szőlőszeti szakismeretek elsajátítá­sára, a vincellér iskolán kivül állna azon­ban még egy másik hatalmas másik esz­köz is rendelkezésünkre és ez egy állami amerikai szőlővessző és ójtvány szapo­rító telep. Egy ily 20 holdas állami szőlőtelep­nek Esztergommegyében rövid idő alatt leendő létesítését kilátásba helyezte ugyan a földmivelésügyi m. kir. minisz­ur, kikötötte azonban a szőlő hegyköz­ségek alakitását és határozottan kimon­dotta, hogy csak oly községben lesz a telep felállítva, melyben a hegyközség már tényleg megalakult. Hogy tehát ezen nagy horderejű tele­pet magunknak biztosítsuk és hogy az ne a megye valamely hozzánk távoleső élelmes községében helyeztessék el, fel­tétlenül meg kell alakitanunk a hegy­községet ! Mindezeket jól átlátva a tekintetes Polgármester ur 2 izben hivta már össze a szőlőtulajdonosokat az esztergomi hegyközség megalakítására és pedig először az egész határra, másodszor a szenttamási és szentgyörgymezei szőlőkre nézve. Sajnos mindkétszer eredménytele­nül, mert egyik esetben sem jelentke­zett a szükséges szavazat J /io része sem. Nehogy azonban e miatt városunk is­mét egy közhasznú dolgot szalasszon el, alulírott kísérletté meg egy kisebb hegyközség alakitását. E hegyközség a szentgyörgymezei ha­tárban A bánomi, szt. János-kut alatti,­feletti, Bocskoros-kuti és aranyhegyi dű­lőkből alakulna, egy-két bőgőskereszti szőlőbirtokos csatlakozásával. A fenti 5 dülő összesen 232 kat. hold és egy összefüggő területet képez és azokban a hegyközségi törvény szerint 404 szavazat van összpontosítva. Ismer­ve földmiveiő polgártársaink leküzdhet­len ellenszenvét minden újítással és igy a hegyközség alakításával szemben is, főkép az intelligens osztály^ támogatását kértem ki működésemhez. Es itt nem is csalatkoztam, mert a felsorolt 5 dűlőből 66 szőlőbirtokos társam bízott meg en­gem szabályszerű, 2 tanú által előtteme­zett meghatalmazással arra, hogy az alakuló közgyűlésen meg nem jelenésük esetén őket képviseljem és nevükben a hegyközség megalakulására szavaz­hassak. Minthogy pedig a hegyközségi tör­, vény szerint az érdekelt összes szavaza­tok 1 / 3 része, vagyis ez esetben a 404 szavazatból 155 szavazat kötelezőleg ki­mondhatja a hegyközség megalakítását, kezemben pedig már is 151 szavazat van Összpontosítva, a hegyközség megalakí­tása minden kétséget kizárólag bizto­sítva van. Nem lévén azonban szándékomban sem azokat, kik engem bizalmukkal megtiszteltek, sem pedig azon szőlőtu­lajdonosokat, kik a nagy megterheltetés­től félve akaratuk ellenére a hegyköz­ségbe bevonatnak, indokolatlanul kiadá­sokba sodorni, megkértem a tekintetes Polgármester urat, hogy az alakuló köz­gyűlést csak az ügy pénzügyi oldalának tisztázása után hívja össze. Erre nézve előterjesztésem és kérel­mem a következő ; tekintettel arra, hogy a hegyközség önkormányzati alapon áll hegyközségi kiadásait birtok­arányban maga fedezi és igy a városi pótadó fizetése alól magát felment­heti, hogy a hegyközséggé alakítandó 5 dű­lőre a kat. nyilvántartó ur kiszámítása szerint ez évben is 938 frt 08 kr. köz­ségi adó esik, hogy e dűlőkre a város amúgy is ál­landóan egy szőlőpásztort tart, hogy e 232 holdas hegyközségnek a hegyközségi adó direkt kivetése — és beszedésével foglalkozni és ezzel a városi pénztár számadásait komplikálni alig érdemes, hogy végre a város többi lakossága sem kívánhatja, hogy ezen 5 dülő külön, súlyos megterheltetése révén jusson az állami amerikai szólőtelephez, mindezeknél fogva és főleg az ügy egyszerűsítése végett mi a szabályszerű összes községi pótadót továbbra is a város pénztárába óhajtjuk befizetni, de kérem a tekintetes közgyűlést, méltóz­tassék már előre megállapítani, hogy azon esetben, ha a hegyközség tényleg megalakult és a hegyközségi tagok az összes községi pótadót továbra is a vá­ros pénztárába fizetik be, ez esetben a város a pótadóból havi részletekben a hegyközség rendezésére bocsájt, illetve a hegyközségi pénztárnak megtérít: 1. 1 szőlőpásztor fizetése fejében évi 216 forintot, ruha pénzére 30 forintot. 2. az utak javítására, eszközökre és keze­lési költségekre évi 400 frtot, ezenfölül a város 3. az utak javításához ad a helyszí­nére szállítva annyi fasinát, karót és egyéb faanyagot, a mennyire szükség lesz ; 4. használatra átengedi a hegyközség­nek, de továbbra is saját költségén jó­karban tartja pásztor-lakás és ülés­szoba céljára a hegyközség területén álló régi szentgyörgymezei pásztorházat ; 5. díjtalanul rendelkezésünkre bocsájtja a város egy fizetett hegymesterét, végre 6. mivel a szt. János-kuti folyó egész fel a Vimmer Ferenc ur szőlőjéig évek mulasztása folytán a lehető legrosszabb karban van és mivel ezen egy ároknak helyreállítására a hegyközség egész évi 400 frtos járuléka sem volna elég, vál­lalja a város magára ezen ároknak leg­később f. évi végéig leendő teljes és alapos helyreigazítását, nehogy e miatt az 1898. január i-én életbelépő hegyköz­ség mindjárt pénzügyi zavarba kerüljön. Az előadott indokoknál fogva, de kü lönösen azért, mert ezen dűlőkre a vá­ros legalább annyit, mint a kért álta­lány, évenként úgyis kiad, végre mert minden szakember feltétlenül tudja, mily csodás, kedvező hatást gyakorol egy ál­lami szőlőtelep az egész vidékre, remé­lem, hogy a tekintetes Közgyűlés előter­jesztésemet elfogadja és kérem szíves­kedjek engem erről hivatalosan értesí­teni, hogy e határozat alapján az első esztergomi hegyközség haladéktalanul megalakittassék. Kérésem ismétlésével vagyok a tekin­tetes közgyűlés alázatos szolgája, Bleszl Ferenc, szőlőbirtokos. Esztergom, augusztus 4. — Értesítés. Lapunk szerkesztősége és kiadóhi­vatala augusztus hó 5-étől Széchenyi-tér 330. szám alá, a Mihaiik-féle házba helyez­tetett át. — Porciuncula napja. Augusztus 2-ika Porciuncula napja, a ferenciek rendé ala­pításának évfordulója. Ez alkalomból, régi szokásához híven, a helybeli rend­ház az idén is díszebédet adott, amelyre a városi magusztrátust s közéle­dünk több előkelőségét hivták meg, akik vidám hangulatban töltöttek együtt né­hány kedélyes órát. — Kinevezés. Tillmann Béla végzett theologus Nagyszombatba főgimnáziumi tanárrá neveztetett ki. — Uj biró. A hivatalos lap keddi száma közli, hogy dr. Fó'di Károly tör­vényszéki aljegyzőt az egri törvényszék­hez albiróvá nevezték ki. — Sinka Ferenc lemondása. A ta­nács szombati ülésén, mint előrelátható volt, Sinka Ferenc Pálnak kórházgond­noki állásáról való lemondását visszauta­sította. — Érdekes vendégszereplés. Megírtuk hogy Perényi Margit kisasszony, ének­tanárai buzdítására, az operettéhez tér át. A metamorfózis már legközelebb be­következik, amennyiben a kis művésznő még e hó folyamán vendégszerepelni fog a budai színkörben Krecsányi kitűnő társulatánál. Debutje a »Lili«, vagy a »Nebántsvirág« címszerepe lesz. A nagy nap, illetőleg este iránt az esztergomi közönség erősen érdeklődik. — Áz autonómiai választásokhoz. Megyeszerte elterjedt az a hir, hogy Reviczky GyőzŐ központi főszolgabiró az autonomikus képviselő választása alkal­mával jelöltként lépett fel. Mint biztos forrásból értesülünk, sőt fel vagyunk ha­talmazva ennek határozott kijetentésére, Reviczky Győző fel nem lépett, sem fel nem kérték a jelöltség elfogadására s ő sem kért senkit arra, hogy reá szavaz­zon, — Fekete rovat. Zúgott a gyászha­rang e hét három ' első napjaiban s e rövid idő alatt három halottja is akadt polgárságunknak. Általánosan tisztelt, szeretett emberek voltak az elköltözöt­tek s igy haláluk is általános részvétet keltett. A szomorú sort Palkovics Alajos, a Pálfy-uradalom nyugalmazott gazda­tisztje s a volt szentgyörgymezői jegyző kezdette meg, aki hosszas betegeskedés után, életének 8i-ik, boldog házasságá­nak 44-ik évében f. hó i-én reggeli hat órakor végelgyengülésben hunyt el. Csön­des elmúlása bizonyára nagyon sokaknak eszébe hozta azt a régi igazságot, hogy egyik napról a másikra igen nagy vál­tozások történhetnek az emberi életben. Az előtte való nap örömünnepe volt a családnak, a fiu: dr. Palkovics Jenő menyegzője s a nászt nyomban követte a gyász. A boldogult temetése kedden délután volt a gyászházból, amely egé­szen megtelt az elhunyt tisztelőivel és barátaival, akik igy is demonstrálni akarták hálájukat és elismerésüket az iránt a férfiú iránt, aki hosszú, munkás életét a közjónak szentelte. A résztvevők között ott láttuk városunk notabilitásait. Különösen megható volt, amint a gyász­menetben a sírkeresztet az elhunyt volt s teljesen megtört hajdúja vitte. Az el­hunytat neje : született Mészáros Fanny, fiai: Károly primási erdőmester és Jenő főkáptalaní és primási ügyész, leánya Lujza, férjezett Nedeczky Pálné s nagy­számú, előkelő rokonság gyászolja. — A második halottnak hétfőn délután húz­ták meg a lélekharangot. S amint az első esetben a körülmények véletlen ta­lálkozása, ugy ez esetben a katasztrófa nem sejtett bekövetkezése volt mély ha­tással a közönségre, amelynek csak igen kis része tudta, hogy érdemes városi ta­nítónk, Szölgyémi Gyula ifjú neje, szüle­tett Brutsy Anna három nap óta beteg. A végzetes baj: erős bélgyulladás gyor­san kimerítette a huszonhat éves fiatal asszony életerejét. Már hétfőn reggel haldoklott s kezelő orvosai csak hosszas éther-injekciókkal tudták életét meghosz­szabbitani néhány óráig, addig mig utolsó kívánsága, hogy édes anyját még egy­szer lássa, teljesülhetett. Temetése ma délután Öt órakor volt s a gyászszente­lés alatt a tanítótestület megható gyászda­lokkal búcsúzott el az elköltözőttől. — A harmadik halott ugyancsak hétfőn este hunyta le örökre fáradt szemét. Ez a halott mattyasóci ifjabb Mattyasóvszky Sándor, nyugalmazott főkáptalani ispán, aki csak néhány héttel ezelőtt költözött városunkba, hogy az élet fáradalmait kipihenje. Régi szívbaja azonban nagyon rövidre szabta tervezett pihenését. A negyvenkilenc éves férfiút agg szülei: Mattyasóvszky Sándor nyug. kir. törvény­széki biró és neje, született Trenker Mária, árván maradt leánykája: Klemen­tin és testvérei: Ida, Georgina, férjezett dr. Hüke Kálmánné, Gyula, Ödön, Kor­nél és Dezső gyászolják. Megemlítjük még, hogy a temetésen a helybeli káp­talani és primási tisztikar fiatalabbjai vitték a fáklyákat. Legyen az el­költözöttek nyugalma mindenha zavar­talan. — A kórház bizottság ülése, Kollár Károly gazdasági tanácsnok elnöklete, Niedermann József rkapitány, dr. Áldori Mór, dr. Gönczy Béla, kórházi igazgató főorvos, dr. Dóczy Antal számvevő és Sinka Fer nc közgyám mint bizottsági jegyző jelenlétében a kózházi bizottság mult hó 29-én ülést tartott, amelyen tárgyalta az 1898. évi költségelőirányzat tot. A tárgyalás rendes mederben folyt s ugy a födözet mint a szükségleti rész a következő összegekben állapitatott meg : I. Födözet: kamatjövedelem 260 frt. II. Szükséglet. I. tüzkárbiztositás 12 frt, 2. tiszti fizetések 1515 frt. 5. felügye­lők és ápolók fizetése 1314 írt 4. írósze­rek és nyomtatványokra 80 frt 5- élel­mezés 4200 frt 6. orvosi és gyógysze­rekre 1300 frt. 7, termesztményekre 950 frt. 8. anyagokra 400 frt. 9. szerek és bútorokra 300 frt, 10. épületek fenntartá­sára 260 ftt. 11. tisztítási kiadásokra 60 frt. 12. vegyesekre 550 frt, összesen 10881 frt. Levonva a bevételt 260 frtot, mint hiány marad 10,621 frt, melynek fedezésére körülbelül 84 kr napi ápolási dij kívántatik. — A Ludovica-akadémia negyedik évi tanfolyamának hallgatói, évzáró gyakorla­tok közben, tanáraik vezetése alatt teg­nap városunkat is érintették. — A szigeti Robinson. Vannak ugyan, akik az árvíz következtében nála na­gyobb kárt szenvedtek, de nincs senki, aki vesztesége feletti keservének ékes­szólóbban adott volna tanúbizonyságot. Ott tartózkodott szigeti kertjében reg­geltől estig, ott nézte méla szemmel, mint lepi el virágágyait a szenynyes ár, cirógatta fényes üveggolyóit és éretlen almáit s még akkor sem tágított, mikor már csak egyetlen dombocska maradt szárazon. Ott guggolt azon, mint Marius ur anno dazumahl Carthago romjain. Végre is tegnap este hivatalos assisten­ciával kellett őt elcávolitani. De azért ma reggel már újra odakünn babrált s bánatában apró sihedereket fogadott, akik leszedték almafái zöld termését s részben átszolgáltatták neki. Vala pedig ez az érzékeny lelkű férfiú a mí régi kedves ismerősünk, a hajdan lövöldöző, majd kucsirozó, most pedig búsuló Gábriel Román . . . — Az uj kedves. Újvári I. helybeli földműves vasárnap benyitott az Új­soron szerelme tárgyához s ott csókok helyett egy másik legény fogadta. Vi­szont ennek Újvári csókok helyett egy felkapott kaszával kedveskedett, amely­nek nyomán több deciliter piros vér fa­kadt. A vetélytársak ügyében a járás­bíróság fog ítélkezni. — Tüzveszedelem fenyegette hétfőn délután Szenttamáson a Káptalan-utca lakóit. Ugyanis az ottani Brukner-féle házban lángra lobbantak Kohn pálinka­mérőnek az udvarban tartott gyékényei. Az összeszaladt háznép azonban a lán­gokat hamarosan elfojtotta. A rendőr­ség megindította a nyomozást a tüz ke­letkezési okának kiderítése iránt. Mint­hogy az a gyanú, hogy a veszedelmet a bormérés azon vendégeinek vigyázatlan­sága okozta, akik a éjszakát, vágy lega­lább annak egy részét az udvarban szok­ták tölteni, a rendőrségi nyomozás meg­indult. — Szarvaskárok. Napről-napra több panasz érkezik a rendőrkapitánysághoz, hogy az elszaporodott szarvasok a ki­rályi városi határban, különösen aBarát­kut környékén igen sok kárt okoznak. — Bármennyire meg vagyunk is hatva, hogy a vadászati bérlet oly szép össze­get hajt a kongó városi kasszába, mé­gis sürgős intézkedést kell kérnünk a pusztító vadak barátságos megrendsza­bályozására. — Duhaj mészároslegények. Amúgy mészároslegény módra felöntvén a ga­ratra, Hegedűs László és Jakab Sándor helybeli mészároslegények, vasárnap este rengeteg bátorságot szíttak magukba s mindenáron megakarták akadályozni az laktanya szolgálatban levő őrségét kö­telessége teljesítésében s mikor az őrs­parancsnok rendreutasította őket, repro­dukálhatlan gyalázkodó szavakra fakadtak, ugy hogy az őrség végre is kénytelen volt őket a a rendőrséghez bekísérni. A megérdemlett büntetés egy időre alkalma­sint lehűtötte harci tüzüket. — Eltemetett ember. Seicher Gábor helybeli földmives tegnap reggel kiment a cigánykutnél levő pincéjébe, ahol is egy boltozatot akart kifejteni. Mivel késő estig nem jelentkezett, hozzátartozói ke­restették. Ott találták a reáhullott kőtö­meg alatt, kiterjesztett karokkal, össze­zúzva holtan. Bejelentették az esetet a rendőrségnél s Békásy Rezső rendőrbiz­tos egy rendőrrel és hat munkással azonnal a helyszínére ment, ahol reggel 3 óráig szakadatlanul dolgoztak, amig a szerencsétlen embert kiszabadíthatták a törme 1 ék alul. A rendőrbiztos nagy megbotránkozással tapasztalta, hogy ne­héz munkájuk egész tartama alatt egy szem hegyőr sem mutatkozott. — Az elemelt sörös hordó. Veszel Márk tatai lakos panaszt emelt a pisz­kei elöljáróságnál, hogy június havában két ismeretlen munkás segítette kocsijára rakni az üres hordókat, miközben egy hordót elloptak. A csendőrség kinyo­mozta, hogy e sörös hordót Fluger Márton és Végh Ferenc doroghi lako­sok helyezték biztosságba, még pedig azért mivel Veszel nem akarta megfi­zetni kialkudott bérüket. Veszel ezt a vádat beismeri, de azzal védekezik, hogy a nem fizetésnek lovai voltak az okai, amennyiben hirtelen megindultak s neki utánuk kellett iramodni. Mint levele­zőnk megnyugtat, alapos remény van a tata-doroghi háború békés megol­dására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom