Esztergom és Vidéke, 1897

1897-05-23 / 41.szám

Minő ellentét a bazilika és a prímás I közeli palotája között! Ez épületen valami brutális német izlés mesterkedett, restaurált és rontott. A város gyönyörű, festői fekvését szemlélve, igazán fáj a szivem, hogy igazi istenáldotta építőművésznek alig, jobban mondva éppenséggel nem juttatnak szerepet a váres megépítésében, pedig menyi, csábítóan szép probléma kínálkoznék itt. Régen volt, amikor az esztergomiak valóban tehetséges épltészszel terveztettek. Még akkor hajporos copfokat viseltek, amikor a gyönyörű bárok város- s megyeháza épült, azóta sokan közülök még hordanak talán copfot, ha ugyan lehet véle szimbolizálni a kicsinyes helybeli érdekeknek való kedvezést — a jól felfogott városi közérdek rovásara. Még mindég nem látszanak tudni vidáki városaink és hatóságaink, hogy székel Budapesten egy Magyar Mérnök és Építész-Egyletnek nevezett valóban szakértő testület, amely pályatervek lelkiismeretes elbírálását éppen hivatásánál fogva díjtalanul és meg nem támadható igazságossággal teljesiti. Miért nem fordulnak az egylethez ? Talán csak nem félnek tőle, hogy még utóbb csakugyan a legjobb tervet fogja első helyen ajánlani az egylet, nem pedig valami helyi nagyság rossz művét ? No de még azt találják hinni, hogy magam is mellőzött pályázó vagyok, alább hagyok tehet a keserű hanggal, amelyet az őszinte igazságérzet diktált és áttérek tulajdnnképeni célomra, a Lőrinc-utcai városi bérház tervpályázatának beérkezett tervek rövides ismertetésére. Pályázati viszonyaink közt, a valóban szakértő, pártatlan, minden befolyástól ment és személyi tekintetek fölötte álló bírálónak aránylag igen könnyű a szerepe. Mig Németországban a szóban forgóhoz hasoló természetű tervpályázatra legalább 50—60, de nem ritkán százötven terv is érkezik, be, amelyeknek jó része szokott komoly számba jönni, addig nálunk a tucatot általában nagyon, de nagyon ritkán haladja meg a beérkezni szokott tervek száma és — minősége. Ha aztán van a tervek közt egy két komoly munka, ezek annyira szemébe ötlenek az ugyancsak komoly bírálónak, hogy az funkciója teljesítésének könnyebb szerrel, mint kedvvel tehet eleget. Vidéki tervpályázataink iránt jelesebb építészeinknek kevés a bizalmuk, különben lengő szellő elzsongja egyik legszebb regéjét: azt midőn a fülemile eljegyezte magának a legszebb rózsaszálat. Az ókori zsidók ünnepi alkalommal rózsákkal koszorúzták meg nejeiket, leányaikat és magukat. Ez a szokás elterjedt Egyiptomban is, a honnét átszármazott a rómaiakhoz, kik oly szenvedélyes kedvelői lettek a legkedvesebb virágnak, hogy egész hajószámra szállították a rózsát Uj-Karthagóból és Alexandriából Rómába. A rózsa szirmaival töltötték meg apró vánkosaikat s azzal hintették be lakomák alkalmával lábnyi magasan a fapadolatot. A zsarnok, a kegyetlen Neró is nagyon szerette a virágok királynőjét. Mint Suctorius irja, egy lakoma alkalmával csupán rózsákra négy millió sastereint költött, melynek szirmai hópehely gyanánt szakadatlanul hullottak a meghívott vendégek fölé. Midőn több vendébe megfulladt a rószák terhe alatt, a zsarnok tapsolt és kacagva monda: — No, ezek is hallgatnak örökre s nem követnek el ellenem árulást. Állítólag innét származik a »sub rosa« kifejezés is, vagyis hogy hallgass, maradjon titokban a dolog. tömegesen vennének részt a kitüzetni szokott érdekesnél érdekesebb problémák megoldásain. A jelen pályázat programja is egyike a legcsábitóbbaknak, ha a pályadijak nem is voltak valami tetemesek. Esztergom városa ugyanis élénk forgalmú helyen heverő telkét akarta értékesíteni, amidőn a 150 méter hosszú, elől csak 8.00 m., hátul pedig 25.00 m; mély, három oldalról szabadon álló, tehát szokatlanul hosszú és keskeny telken földszintes, illetve egyemeletes bérház felépítését határozta el. A feladat első sorban praktikus jellegű, amennyiben az emelendő bérház mentül nagyobb jövedelmezőségét kell elérni. De természetszerűen nem hanyagolhatók el a művészi szempontok sem, amelyek már magában az alaprajzi elrendezésben is érvényesülhetnek, de amelyek különösen a külső kiképzés tetszetős voltát követelik meg. Mindössze tizenegy pályaterv érkezett be; viszonyaink közt elég szép szám. Ámbár teljesen elvetendő fércmunka alig van köztük, a díjazás tekintetében már első pillanattól fogva csak három terv jöhetett komolyan szóba : »Körben háromszög,* » Viktória* és >Szép csak a célszerű* jeligével ellátottak. Mind a három egyaránt jó terv, amelyek mellett a többi nem kerülhet szóba a díjazásnál. A »Szép csak a célszerű* terv meglep pompás igazán művészi kidolgozásával. Architektúrája, csoportosítása szép bárok stílust mutat, az épület egész megjelenése minden izében modern, mondhatnám fővárosias, ha ugyan volna a székesfővárosban sok — és bár volna minél több ily kvalitású bérház. A bravúros rajzokból kitetszik, hogy mennyire emelhetné az architektúra az e téren bizony kissé-nagyon is elmaradt érseki város képét. Mindössze az üzletek nyilasait tartom Esztergom igényeihez mértem túlságosan nagyoknak, de ezen könnyű változtatni. A »Viktória« jeligés terv ugyancsak kiválóan tetszetős. Német-reneszánsz stílusának megfelel a csinos sarokerkély. Lakásai mintegy középutat képviselnek a modern fővárosi és az elmaradt vidéki beosztások között. Ugy ennél, mint az előbbi tervnél könnyen elérhető a 10 százaléknyi jövedelmezőség. Az alternatív terv végig emeletes, aminővé a földszintesnek épített ház idővel a legcsekélyebb változtatás nélkül átépítethető. Üzleteinek rendkívül előnyös, a viszonyokkal számoló beA magyar népnek is legkedvesebb virágja a rózsa. Szereti a liliomot, a violát, a szelid ibolyát is, de népdalaiban leginkább csak a legszebb királynőnek hozza meg hódolatát. A májusi, pünkösdi rózsákról egész kötet költeményt lehetne összeszedni. Az első májusi rózsát is dalban üdvözli már a leány és legény: Hajh, rózsa, rózsr, Májusi rózsa Köszöntlek. Ahhoz a kis lányhoz, Az én rózsámhoz Postása leszel Szivemnek. A szerelmes legény, az ő szive választottját el sem tudja képzelni rózsa nélkül s azért rózsához hasonlítja, rózsának nevezi és a rózsától származtatja, midőn azt dalolja : Rózsabokorban jöttél a világra Nem nevelt az édes anyád hiába. A rózsákat az ő édes anyjuk, május hozza el ajándékul az emberiségnek. Köszönjük meg ezt az örömöt ennek az édes anyának. M. Gy. osztásuk, hogy a kisebb helyiségek mellé kicsiny lakásokat is tervezett a pályázó. A nyilvános klozet és a házfelügyelő elhelyezése rendkívül ügyes és célszerű. Ez a terv is kiválóan alkalmas Esztergom díszítésére. A >körben háromszög* terv a trifolium harmadik tagja, de nem a minőség sorrendjében ; komoly munka ez csakúgy, mint az előbbi kettő s alternatívái bő választékot nyújtottak az esztergomiaknak, akik épen ezért e terv kivitele felé hajlottak. Különösen a területet használja ki nagy mértékben e terv, amely tehát a jövedelmezőségnek kedvez első sorban. Az emeletnek kiemelt résznél a középen lakások vannak az előbbi tervek fényképészeti műtermével szemben. A Széchenyi-tér felőli sarkon garqon-lakások létesítése által ügyesen kerülte el a tervező a konyháknak utcára való helyezését. A modern barokk homlokzat tetszetős, mánzárdtetője, kupolás, hatszögletű sarokkerkélye, szóval egész megoldása jó hatást igér. E három terv mellett a többi kétséget kizáró.ag hátrányban áll, de azért itt-ott akad figyelemreméltó előnyökkel rendelkező terv is. A »Világos* terv jeligéjének megfelelően bőségesen világította meg helyiségeit, amivel azonban feáldozta a kedvezőbb beosztás előnyeit. Ügyes a »Győzzön a jobb* jeligés terv beosztása, a »Négylevelü lóhere* jeligével ellátott terv pedig formaérzékre vall. A »Municipium« terv túlságosan kedvez a kisvárosias jellegnek. Architektúrája rendkívül primitív, s ugyanilyen az alaprajzi elrendezése is, bár a másodsorban tekintetbe jövő nyolc terv közül egyike a jobbaknak. A »Kettős kör«, »Három ház* és »Lőrinc-utca« jeligés tervek tervek több buzgalommal készültek, semmint eredménynyel. Csupán a »Jó« terv mondható teljes határozottsággal rossz-nak. Az építő bizottság legutóbbi ülésén egyhangúlag a »körben háromszög* terv mellett nyilatkozott s igy csaknem bizonyos, hogy a 400 frtos első dijat ez a tényleg sikerült munka nyeri el. Aggodalmaim vannak azonban a második díj odaítélését illetőleg. Nem értem ugyanis, hogy a »Municipium< jeligéjével ékeskedő terven mit találnak honorálásra méltónak, amikor itt van a »Viktória* és »Szép csak a célszerű* jeligével ellátott kitűnő két terv és a mikor e terveket látva, mindkét terv megszerzését teljes meggyőződéssel ajánlaná velem együtt minden hozzáértő Esztergom városának, Esztergom fejlődése érdekében. Építész. Megye és város. O A pénzügyi bizottság csütörtökön tartott ülésének két tárgya lett volna, ha ismét nem forgácsolódik el a tagok eszmecseréje a kellően elő nem készített ügy aprólékos részletei körül. Hosszas vita tárgyát képezte az újra építendő gymnázium, melynek tervei most már kiigazítva másodszor is beérkeztek ifj. Eggenhoffer József műépítész- tervezőtől. A költség, dacára a régi anyag egy része behasználásának 98000 frt — lebontás stb. 7000 frt, úgy hogy egészben 105000 frtra lenne szükség. A bizottság kényszerülve van a nagy költséget javaslatba hozni, minthogy azonban ezt a város semmi szin alatt sem bírja meg, ajánlja, hogy haladéktalanul forduljon a kormányhoz, prímáshoz, főapáthoz és a főkáptalanhoz segélyért. Az építés dolga azonban ettől eltekintve, ismét messze eltolódik mert sajnosán konstatálták, hogy ősz előtt aligha lesznek a tervek építési engedéíylyel elláthatók, amennyiben előbb a városi közgyűlésnek kell majd tárgyalni és határozatot hozni — legjobb esetben most már csak júniusban juthat a vármegyéhez, ahol pedig a nyári szünet alatt nem tartanak közgyűlést. Cso* dálatos, hogy a közgyűlés még máig sem látja azt a tehetetlenséget és kapkodást mely ezen ügy körül is mutatkozik. A mult ősszel azzal biztatott a polgármester usr,. hogy jó lesz a hosszú tél,, az alatt mindent előkészíthetünk és tavasszal megkezdhető az épités, most pedig ismét ugy látszik, hogy a jövő tavaszig, legjobb esetben most őszig várni kell. Minden lépés közé egy-két hónap pihentetés esik s csak ezért bukkannak föl időről időre az ügyek, hogy valami történni látszassák. Ez az élősködés taktikája melynek a város vallja kárát, kiszámithatían és megbecsülhetlek kárát Vájjon kinek a feladata vigyázni,, hogy a kellő időből ki ne fogyjunk ? Most majd a vármegyét okolhatjuk ?' Tehát a bizottság a közgyűlés elé utalta az ügyet s a kérelmi felterjesztésekkel együtt fog az legközelebb tárgyaltatni.. A tűzőrségi elhelyezés kérdése is a bizottság elé került. Természetesen ez ügyben sem történt semmi s most is csak szóval és általánosságban foglalkoztak vele nyilván azért, hogy a 20 iki közgyűlés előtt valami történjék s a netán't interpellációra legyen mit felni. A polgármester ur az ideiglenes elhelyezésre egy oly abszurd javaslatot terjesztett elő, amely csak a sarokba szorult tehetetlenség kapkodása lehet. Jelesül, hogy a gőzfecskendőt tegyék az Obermayer-ház mellett lévő kis helyiségbe, a fecskendőket a városháza udvarán lévő reáliskolai torna-helyiségbe, a tüzőröknek az egyik börtön-helyiségből csináljanak őrszobát, végül a lovaknak a városházán, a börtön-épület mögött lévő szurdékban ideiglenes istállót. No, ettől a szörnyű tervtől a bizottság megrettent és Frey képviselő föl is szólalt, hogy ez nem pénzügyi bizottsági feladat s más fontos ügyekkel kellene ezt a legelsőbb bizottságot foglalkoztatni, Dóczy főparancsnok erélyesen visszautasította s mivel a tűzoltó-egylet igy semmiféle felelősséget nem viselhet, azt egészben a hatóságra hárítja. Ez a szörnyű ideiglenesség is mindenféle -átalakításokat követel, azok költségérői azonban semmiféle támpont vagy adat sem állott rendelkezésre, amely pedig a pénzügyi bizottságot első sorban érdekelte volna. Egyedül Dóczy számvevő mondott anynyit, hogy 50 frttal az egészet megcsinálják. Kollár gazdasági tanácsos, akinek ez a dolog reszortjához tartozik nem mondott semmit. Éles szóváltás folyt a főparancsnok és a számvevő között s a bizottság minden concrét határozat, nélkül illetve azzal oszlott szét, hogy a duna-utcai telekre adjanak részletes javaslatot. Az idekerülő tüzörlaktanya 4000 forint telekérték és 6000 frt. építési költséggel került szóba. O Városi közgyűlés. A pénteki városi közgyűlés épppen oly gyorsan elmúlt, mint az azt megjelező nyári zápor, nyomokat egyik sem hagyott. A napirend előtt felszólalt Táíus János képviselő s az iránt interpellálta meg a gazdasági tanácsost, hogy a legutóbbi gazdasági szakbizottsági ülésre miért kapták a bizottsági tagok csak néhány órával előbb a meghívókat, továbbá, hogy a temetőben termett füvet mért nem árverezik el. A gazdasági tanácsos kijelentette, hogy a meghívókat egy nappal előbb adatta ki. A temetői füvet pedig már tavaly is a temető kertésze kapta. Mert árverező nem jelentkezett s a megelőző években sem folyt be a fűért 10—12 forintnál több. A fübérlők pedig nem kímélték a sírokat és az emlékeket, a dudvát is ott hagyták, ugy hogy annak kitakarítása szintén belekerült 10—12 forintba. Most a fii átengedése fejében köteles a kertész az egész temetőt rendben tartani. Dr. Fehér Gyula és Dóezy Antal felszólalása után a választ tudomássul vették. — Következett a napirend. Alispáni végzésre Diamant Bernátot felvették a virilisek . lajstromába, minek következtében Hágen Ambrus a lajstromból kimaradt. — Huszonh't szavazattal hét ellenében kimondották a Kohn Ignác féle teleknek temetői célra való megvételét, ami külomben már 1892-ben megtörtént, de a vételt a minisztérium alaki hibákból megsemmisítette. — Bernolák Máténak abbeli kérvényét, hogy Szentgyörgymezőn uj gyógyszertárat nyisson, mivel a rangidős orvos és az egészségügyi bizottság ezt szük-