Esztergom és Vidéke, 1897

1897-05-20 / 40.szám

1897. május 20. ESZTERGOM és VIDÉKE (40. szám.) 3 Már ebből is gyaníthatjuk, hogy az a cement lesz a jobb, amely több homokot bir meg. A levegőn történt 24 órai keményedés után, ha már valamennyi golyót viz alá helyezünk, és ezeket naponként többször megvizsgáljuk, tapasztalni fogjuk miszerint a golyók egy része már 1—2 óra múlva összereped, másik része teljesen szétesik, mig lesznek olyanok is amelyek összefüggésüket megtartják és folyton keményednek. Az a cement amelyből a készitett golyók a legtöbb homokkal is megkeményedtek, a legjobb. Amint látszik igy eljárva, mintegy skálát alkotunk magunknak, amelyből a legjobbat könnyen kiválaszthatjuk. Nagyon természetes, miszerint a cement megbirálásának ez a módja a tudományos követelményeknek nem felel meg, gyakorlati szempontból tekintve azonban, különösen, miután a kivitelhez csaknem semmiféle eszközre sincsen szükségünk és bárki által, egy kis figyelemmel és nem nagy fáradsággal megtehető, a célnak teljesen megfelel. Hogy az igy kiválasztott cementből miképen készitsünk most már jó habarcsot, azt egy másik alkalommal fogjuk elmondani. B. Nyílt levél a rendőrkapitányhoz. Esztergom, május 19. A rendőrkapitány ur Íróasztaláról másoltuk az alább követkétő, cseresznyényi betűkkel megirt lev«t» let s habár talán indiskréciót követünk el, aktuális tárgyaitól fogra mégis közreadjuk a mélységes bánattól zokogó feliratot: Tedvesz főtapitán báci! Bolzasztó doldotról érteszül a főtapitán báci, ha eszt az edpál szol ilászomat elolvassza. Föl fog hábolodnl lajta, mint a hodan én felhábolodtam, mitor neszét vettem ezetnet. Nem élet az élet ilyentéppen. Fiatal tolom dacála, intább a pisztolyhoz, vad pedig a süitnin méledhez foldulnét, minthod illenetet csináljanak az embellel. Tedvesz főtapitán báci! Van-e tudomásza allól, hod a haza leménei föl vannak lázadva belváloszban isz, Szenttamáson isz, viziváloszban isz ? Van-e tudomásza allól, hod a hálom hónapos Laci öcsém, mái tét nap óta nem veci el a mamátót a didit ész ha odavici a dada ac ablathoz, ész ha ac utcán medlátja a Berényi dottor bácit, hát attól méldesz lesz, actán medtépázza a dada tócosz haját ? Van-e tudomásza allól, hod a mama folytonoszan szir. Cat ránt néz, actán lepotodnat a tönnek. Pedig miilen nad tönnet! Asztári zotod, asztán csat azt hajtja : — Szedin ticitéim, de szajnállat bennetetet. Oh, óh . . . Osztán mint isz szirunt, med aszt mondjut: — Szedin mamáctánt, óh, óh . . . A papa hazadün a hivatalból. Asz nem szir, mildesz lesz, pölül a mamával, mintet pedid med atal vélni. Az actalon elhűl a lebesz, nem eszit szentiszem ; méd e Tati cseléd sze eszit. A tanáiimadál a talictába nem lopodtatja a tendelmadot, a tisz válujában medmeledszit a viz. A viládot az abladban elhelvannat, a hónaposz-róza lehajtja a fejét, a szárdaviola isz, med az álvácta isz. Esszóval iden szomorúit vadunk qttűl-eddid. Mamáctánt aszt szóhajtja: ész medszotaszodott, ami szibüntnet a szomoruszáda . . . Van-e ellől tudomásza a főtapitán bácinat ? Esz tudja-e aszt, hod miért van mindez ? Hát cat azél, mel a lendőltiszt bácit, minden deletesz házba medhivót kültet, hod mennünt el a váloszházára, asztán majd a dottor ulat ott beoltanat bennüntet. Mindenti aszt mondhatja, ami neti tetszit, mel hiszen szabad állam szabad poldálai vadunt. Hát mi isz aszt mondjut: — Nem medünt el az oltászra, cat az eloszatnat endedünt. A haza letninei nevében szólót a főtapitán bácsihoz ész alla tilem a jó civét, beszilje le a lendőltiszt bácitat attól a melénletről, amit mi ellenünt telveznet. Mell mint sziiunt, a mama isz szil, ha pedid szótan szilnat, az nem jó. Melhez haszomó jótat tivánot, tézcoltoló tisztelője elvlálszai medbizásából a tisz Tarcsika delet. Megye és város. O Hegyközség Esztorgomban. Ugy látszik, egy hegyközség mégis megalakul Esztergomban, ami mindenesetre egyik legkiválóbb szö, eszünk, Bleszl Ferenc nagy odaadó munkásságának és fáradhatatlan buzgalmának lesz köszönhető. E hegyközség a bánom, Szent János-kut feletti és alatti, aranyhegyi és bőgőskuti dűlőben majdnem kizárólag intelligens szőlőbirtokosok telkein alakíttatnék. A szükséges számú holdból már csak kevés hiányzik, Tiefenthal Gyula városi mérnök már elkészítette a leendő hegyközség mappáját is. A mozgalom vezetői mintahegyközséget óhajtanak létesíteni, hogy a félrevezetett szegényebb néposztály majd a saját szemével győződhessék meg az áldásos intézmény előnyeiről. — A mozgalom vezetőitől különben a következő meghívót vettük: „A hegyközségekről általában, de különösen a szentgyörgymezei határban, a Szent János kut körül fekvő dűlőkből alakítandó kisebb hegyközség tárgyában a szentgyörgymezei olvasó kör helyiségében e hó 23-án, jövő vasárnap délután 5 órakor tartandó értekezletre van szerencsénk Címedet meghívni és szives megjelenésre tisztelettel felkérni. A hegyközség-alakitó bizottság nevében Maiina Lajos polgármester, Bleszl Ferencz. O Szabadságon. Andrássy János alispán f. hó 15-én kezdette meg hat hétre terjedő szabadságát, amely idő alf*tt hivatalában B. Szabó Mihály fő* jegyző helyettesíti. — Véghelyi Ödön megyei főszámvevő, szabadságideje leteltével, állását f. hó 16-án újból elfoglalta. — Hoffmanu Ferenc városi pénzügyi tanácsos orvosi gyógykezelésre a budai Császár fürdő be utazott. O Ülések a Városházán. A városi tanács ma ülésezett, amig a pénzügyi bizottság tagjai holnap délutánra vannak összehiva. Pénteken pedig — a temetőtelek megvétele felett való szavazás céljából — képviselőtestületi közgyűlés lesz, amelynek tárgysorozata még e két pontot tartalmazza: 2. Hajnali Gyula ellenőr hat heti szabadság engedélyezése iránti kérvénye és 3. Bernolák Máté budapesti gyógyszerész kérelmét tárgyaló egészségügyi bizottsági javaslat. — Szombaton végül : v

az építendő uj kórház tárgyában bizottsági ülés." ( ! ! !) Esztergom, május 19. — A pozsonyi ünnepségen jelenvoltak a legszebb tapasztalat emlékeivel hétfőn tértek vissza városunkba. A vármegye deputációján kivül ott voltak: Frey Ferenc, dr. Hulényi Győző és Kobek István országgyűlési képviselőink. — Kinevezés. A belügyminiszter dr. Rosszival József orvostudort, a pozsonyi kórház gyakornokát, dr. Rosszival István kanonok öcscsét, ugyanoda másod orvossá nevezte ki. — Áthelyezés. Dr. Sárváry Ferenc, kir. aljárásbiró, a telekkönyvi birák létszámába helyeztetvén, a nagyszalofitai telekkönyvi bírósághoz tétetett át s egyelőre Geszten fog működni. — Házi ezredünkből. Jwesco cs. és kir. őrnagy háziezredünkhöz helyeztetett át s működését itt már meg is kezdette. Háziezredünk tisztikara ma mutatkozott be a főtisztnél. — Névnap. Kaán János érdemes veterán polgárunk vasárnap ünnepelte névünnepét s ebből az alkalomból a vezetése alatt álló pénzintézet tisztikara s a reáliskolai tanulók, valamint nagyszámú tisztelői elhalmozták jó kivánataikkal. — Sinka Ferenc ügye, mint lapunk zártakor értesülünk, szóba került a mai tanácsülésen. Hogy mily módon, megírjuk jövő számunkban. — A Gazdasági Egyesületből. Mihalik Bálint városunkból végleg távozván, lemondott a Gazdasági Egyesületnél viselt pénztárnoki állásáról, amelyre utódjául Koksa Kálmán földbirtokost választották meg, aki az egyesületi pénztárt már át is vette. — Orvosaink Budapesten. F. hó 27-én tartják meg Budapesten, az uj városháza dísztermében, az Országos Orvos-Szövetség alakuló közgyűlését, amelyen a helybeli Orvos-Gyógyszerész-Egyesület hivatalosan képviseltetni fogja magát. — Meghívó. A következő meghívót vettük : Az »Esztergomjárási Kath. Tanítóegyesület* 1897. év május hó 22 én az esztergomi belső elemi iskola IV. oszt termében tavaszi közgyűlését tartja, melyre a tanügy barátait tisztelettel meghívja az elnökség. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Jegyzőkönyvek felolvasása és hitelesítése. 3. A pénztárvizsgálók és a pénztáros jelentése. 4. A játék szerepe az iskolában, Ft. Okányik Lajos dr. ur felolvasása. 5. Emlékbeszéd mélt. és ft. Majer István felett. Nagys. és ft. Walter Gyula elnök úrtól. 6. Számtanból, gyakorlati előadás, tartja: Gyarmati József igazgató-tanító. 8. A névsor megállapítása. Tagok felvétele. 9, Befejezés. — Bébék szomorúsága. A mi édes gyermekvilágunk sok ici-pici tagja sirt keserű könyeket a hét első napjaiban, mint azt Karcsika baba lapunk más helyén reprodukált irka-firkája is bizonyítja. Ugyanis vasárnap kezdődtek meg a kötelező himlőoltások s a kerületi orvosok kezében nagyban szerepelt a lancéta. Nyolc-tiz napig még haraguszni fognak a kis emberkék a kegyetlen doktorbácsikra, akkor azátán jó részük megbocsát nekik —•> a legközelebbi gyomorrontásig, vagy fejfájásig. — Halálozások. Schwarez Samu helybeli üvegkereskedő f. hó 16-án 43 éves korában Budapesten elhunyt. Holtestét hazaszállították és tegnap temették el az izraelita sírkertben. Elmebaj ölte meg, amely már a mult évben is jelentkezett nála, de nyári fürdőzése után állapota javult. A tavasz kezdetén azonban baja újra oly erősen megújult, hogy egy fővárosi elmegyógyitó intézetbe kellett szállítani, amelyet többé nem hagyott el élve, Özvegye szül, Haas Berta és két kiskorú gyermeke gyászolja. —• Ugyancsak tegnap temették Martinecz László városi dijnok alig félesztendős feleségét: Tillicsek Irént, akit az ifjúság réme : a tuberculózis ölt meg. Temetésén a városi tisztikar több tagja is megjelent. — A munkásgyülés vasárnap a Három Szerecsen vendéglőben igen nagy közönség részvétele mellett a legpéldásabb rendben folyt le úgy hogy a hatóság képviselőjének : Burián Lajos alkapitánynak a csöndes szemlélődésen kivül semmi egyéb dolga nem akadt. A gyűlésen Udvardi Albert szijgyártómester elnökölt, mint előadó Tamáska József kályhássegéd szerepelt, aki szigoruon ragaszkodva a felsőbb helyen bejelentett programmhoz csupán az Országos Munkás Rokkant- és Nyugdíjintézetnek alapszabályait ismertette. A megjelent iparosok közül mindjárt szép számban jelentkeztek tagok, mikor azonban az alakulási költségekre való gyűjtés következett, a körülbelül ötszáz főbül álló földműves hallgatóság egyszerre elszéledt, anélkül, hogy egy is közülök az alakítandó egyesület tagjául jelentkezett volna. A még visszamaradtak szétoszlása szintén teljes rendben történt meg s igy a gyűlés lefolyása az alispának és nem a polgármesternek adott igazat. — Elhalasztott mulatság. Nyergesujfaluról értesitik lapunkat, hogy az ottani Kaszinóban tervezett hangversenyt szombatról vasárnap estére halasztották. — Hirtelen haláleset. Ma délután távirati értesítés jött a központi főszolgabirósághoz, hogy Omaszta J. nyugalmazott fővárosi számtisztet bajóthi pincéjében halva találták. Reviczky Győző főszolgabíró azonnal a helyszínére utazott. Az elhunyt vagyonos, rendezett anyagi viszonyok között élő ember volt, akit azonban rut szenvedélye: a nagymérvű iszákosság teljes elzüllésbe vitt. Valószínűleg hirtelen halálát is e nyavalyája okozta. — Talált arany ékszerek. A komárommegyei Puszta-Path községben, mint a komáromi lapokban olvasuk, Rehák Mártonné ottani lakos, szegény cselédasszony kukoricakapálás közben — három darab teljesen ép állapotban lévő s egy fél tömör őskori karéket talált, amelynek összsúllyá 510 grammot tesz ki. Szabs Géza izsai főkáptalani ispán, városunk fia, megóvandó az értékes tárgyakat az esetlepes elkaálódástól, de meg nehogy azok valami pénzsóvár ember kezei közé jussanak — magához vette, s a napokban városunkba leutazván, az ékszereket szakértővel megvizsgáltatta, mely alkalommal kiderült, hogy azok a legjobb és legtisztább aranyból készitvék. Ugyancsak egy régészünk oda nyilatkozott, hogy a karékek — teKintve kidolgozásuk rendkívüli primitív voltát — hét-nyolcszáz évesek lehetnek, s ily tárgyak — tudomása szerint — a magyar nemzeti múzeumban sem találhatók fel. A leletről ugy a nemzeti múzeum igazgatósága, valamint a hatóság is nyomban értesíttetett. — Trachoma. Hivatalos orvosi vizsgálat konstatálta, hogy Schliesz István helybeli napszámos felesége egyptomi szembetegségben szenved. Nem kételkedünk, hogy a veszedelmes baj tovaterjedésének megakadályozására minden szükséges intézkedés megtörtént. — Megszökött őrült. Skula József elmebeteg kcsztölci lakos, bár gondos felügyelet alatt tartották, egy őrizetlen pillanatban a helybeli közkórházból megszökött. Visszakisértetésére a hatósági intézkedéseket megtették. = Felhívjuk a nagy közönség becses figyelmét «Kiesel Amhof» brünni nagy posztószövet raktár mai hirdetésére. A közönség köréből. A bérkocsisokról. Tek. Szerkesztő ur ! Lakodalmaknál, temetéseknél s egyéb nyilványos alkalmakkor széles körben megbotránkozást kelt, hogy a helybeli bérkocsik bakján szokszor olyan ágrólszakadt, sőt piszkos öltözetű kocsisok, jnem rikán gyerekek ülnek, hogy szinte szégyenletes. A bérkocsik a közforgalmat szolgálják, azokkal gyakran magányos utakon, éjjel stb. jár a közönség, tehát kívánatos, hogy bizalmat keltő, tisztán öltözött kocsisok hajtsanak. Felkérjük a rendőrkapitány urat, hogy vonja meg a hajtási engedélyt azon kocsisoktól, akik nincsenek rendesen tisztán öltözve és nézessen arra, hogy csak józan kifogástalan előéletű felnőtt egyének alkalmaztassanak. x. y. Szerkesztői üzenetek. R. J. Pilis-Maróth. A megtáncoltatással váló ádáz fenyegetés nem közönséges pánikot idézett elő szerkesztőségünkben. E pánik dacára azonban még mindég bátrak vagyunk kételkedni, hogy a haragos felfedező úr a párisi akadémia negyven hallhatatlanainak egyike lenne s neki sikerült volna, ami például a nem egészen tehetségtelen Zola Emilnek nem akar sikerülni. Csak ugy mellesleg jegyezzük meg, hogy »Académie d' Industrie« Parisban aféle iparegycsület, amelyhez az iparosságon kivül a tagdijak rendes fizetése kvalifikál. A megváltozott vignettákról és ónkupakról, az el nem ért droguistaságről, a padláson telelt stragikus végű birkákról stb. stb. mi is eleget hallottunk, de hát minek csinálnánk »tant de bruits pour une omelette. Aanál is inkább, mert a közigazgatási Jiatőság fog ez ügyben vizsgálatot tartani. —A'oszlo/. A versek helyett tévedésből küldöttük az azokat kisérő levelet. A tévedést helyrehozzuk.