Esztergom és Vidéke, 1897

1897-05-16 / 39.szám

bályrendeleteink céljuknak többé meg nem felelők. Éppen ezért köteleségünknek tartjuk újra a város képviselőtestületéhez fordulni azzal, hogy gyűjtesse össze az összes városi szabályrendeleteket, módosíttassa a megváltozott viszonyokhoz mérten azokat s bizza meg az egyes szaktisztviselőket a szükséges uj szabályrendeletek tervezetének kidolgozására. Mert amig ez meg nem történik, rendezett viszonyok között sohasem leszünk. Ipartestület Szölgyénben. Esztergom, május 15. Lapunk legutóbbi számában röviden emiitettük már,hogy a párkányi járás több községe Szölgyén székhelyivel önálló ipartestületté óhajt alakulni. Mozgalmukról s annak eddigi részleteiról most a következő értesítést vettük: A párkányi járásnak néhány községe, melyek ez idő szerint a párkányjárási I. ipartestület kötelékébe tartoznak, nevezetesen Magyar- és Német-Szölgyén, Bart, Kéty, Farnád és Nagy-Ölved képesítéshez kötött iparosai, Perényi Kálmán járási főszolgabíróhoz kérvényt adtak be, melyben utalva azon nehézségekre, melyek az ipartestület székhelyének távoli fekvése folytán fenforognak, a párkányjárási I. ipartestület kötelékéből való kilépési szándékukat bejelentik, s Szölgyén székhelylyel a felsorolt községek képesítéshez kötött iparosaira kiterjedőleg egy külön ipartestület megalakításának engedélyezését kérik. Ezt a kérvényt az egyes községek iparosainak hozzájáruló nyilatkozataival együtt a főszolgabíró véleményadás végett áttette a győri Kereskedelmi és Iparkamarához. Miután néhány nappal később a párkányjárási I. ipartestülettől oly tartalmú jelentés érkezett a kamarához, mely szerint a párkányi járás főszolgabirája odanyilatkozott, hogy a kérvényt aláirók közül többen jelentkeztek nála a kérvény visszavétele végett s ezt a főszolgabíró az elnökségnek ez érdemben tett kérdése folytán meg is erősitette, az elnökség az ügy tisztába hozatala s a felmerült ellentétek kiegyenlítése céljából a kamara másodtitkárát: Sxendroi Mórt Párkányba küldötte ki s értesítette a párkányjárási I. ipartestületet, hogy az ügy tárgyalása végett előljárósági ülést hivjon egybe. Ez ülés, melyen a kamara kiküldöttjén kívül a párkányi járás főszolgabirája, az elöljáróság tagjai s az uj ipartestületet megalakítani szándékozó érdekelt iparosok résztvettek, f. évi március 22-én Párkányban megtartatottt s a másodtitkár jelentése szerint a békés kiegyenlítés reményével oszlott szét, amennyiben megegyezés jött létre oly értelemben, hogy az ipartestület harminc napon belül előljárósági ülést tartani, ez alkajommal a távolabbi községekben lakó előljárósági tagok a tagdijak beszedési, — továbbá a tanoncok szerződtetési és felszabaditási ügyeiben bizonyos autonóm hatáskört fognak nyerni s a felmerült ellentétek és nehézségek kölcsönös engedékenység utján kiegyenlítést fognak nyerni. Sajnos azonban, hogy a megegyezéshez fűzött remény nem teljesült. Az ipartestület szerint azért nem, mert a kérdéses községek előljárósági tagjai nem jelentek meg az ülésen, — az uj ipartestület megalakítását kérvényezők szerint pedig azért nem, mert ők ülésre szóló meghívót nem kaptak. Ily körülmények között — tekintettel arra, hogy a párkányi járás főszolgabirája az ügy elintézését sürgette — a Kereskedelmi és Iparkamara legutóbbi közgyűlésén Szávay Gyula kamarai titkár, mint előadó a következő javaslatot terjesztette elő : »A kérelemhez csatolt nyilatkozatokból kétségtelenül kitűnik, Hogy az uj ipartestület megalakítani szándékozó Magyar- és Német-Szölgyén, Barth, Kéty Farnád és Nagy-Ölved községek képesítéshez kötött iparosainak száma meghaladja azon minimumot, melyet a törvény egy uj ipartestület megalakításának előfeltételéül megkíván. Igazoltnak jelentkezik továbbá azon tény is, hogy a nevezett községek képesített iparosainak több mint kétharmada óhajtja az ipartestület megalakítását s igy az ipartörvény 122. §-ában megkívánt feltétel is beállott. Tekintettel azonban arra, hogy a nevezett községek képesített iparosai tulajdonképen nem uj ipartestület alakítását célozzák, hanem a párkányjárási I. ipartestületből, melynek jelenleg kötelezett tagjai, kilépni és egy második ipartestületet alakítani óhajtanak : a kamara az ügy elbírálásánál a törvényes követelményeken felül főleg két szempontot tart megfontolandónak. Az egyik az, hogy a jelenleg működő párkányjárási ipartestület nem volna-e létfeltételeiben megtámadva, ha a nevezett községek 126 tagot számláló képesített iparosai annak kötelékéből kilépnének ? A másik pedig az, hogy atnenynyiben a nevezett községek képesített iparosai a párkányjárási ipartestület fenállásának veszélyeztetése nélkül ennek kötelékéből kiléphetnének is, vájjon az általuk megalakítandó uj ipartestülettől várható előnyök arányban állanak-e ama jelentékeny teherrel, mely a csekély számú iparosokra nehezednék? E szempontok szigorú mérlegelésével a kamara a tervezett uj ipartestület megalakulását nem kisérheti rokonszenvével, mert eltekintve attól, hogy a tagjainak számában lényegesen megcsökkenő párkányjárási I. ipartestület létfeltételeiben volna megtámadva, az ügy tisztába hozatala céljából a helyszínére kiküldött kamarai másodtitkár jelentéséből arról győződött meg, hogy a tervezett ipartestület megalakítása az érdekelt községek iparosaira aránytalan s el nem viselhető terhet hárítana. Mindamellett nem zárkózik el a törvényes alakiságok szigorú megtartásától s mielőtt érdemileg határozna, felhívja a párkányjárási főszolgabíró ur figyelmét az ipartörvény végrehajtása tárgyában 1884. évi augusztus hó 26-án 39266. sz. a kibocsátott ministeri rendelet 44. §-ában előirt eljárásra, melynek értelmében az érdekelt községek képesítéshez kötött iparosai egy gyűlésre hivandók egybe, ott az ipartestület célja, feladata, előnyei és terhei megmagyarázandók s az alakítás kérdése szavazás alá bocsátandó. Egyidejűleg felhívja a kamara az eljáró hatóság figyelmét arra is, hogy amennyiben az érdekelt községek iparosai azért akarnának a párkányi ipartestületből kilépni, mivel a székhelytőli távolság okoz bizonyos administrativ nehézségeket, ezek a szölgyé?ii előljárósági tagokra ruházandó szélesebi hatáskör biztosítása által könnyen el volnának háríthatók.* Az iparosztály, mely ez ügyet tárgyalta, csatlakozott az előadó javaslatához s annak határozattá emelését véleményezte, minek következtében a kamara közgyűlése a javaslatot elfogadta s ily értékben irt át Perényi Kálmán íőszolgabiróhoz. Ez az ügy jelenlegi stádiuma, Az alakuló közgyűlést, mint halljuk, legközelebb összehívják. Nagyon óhajtandó, hogy a jelenlevők vegyék komolyan fontolóra mindazt, ami a kamara határozatában foglaltatik. — er. — Vármegyénk küldöttsége, amely Andrássy János alispán, Reviczky Győző és dr. Perényi Kálmán főszolgabírókból áll, a ma délutáni bécsi gyorsvonattal utazott el a pozsonyi koronázási emlékszobor leleplezési üunepére, — Névnap. Holnap ünnepli Andrássy János, megyénk közszeretetben álló érdemes alispánja névünnepét. De mivel e napot Pozsonyban tölti, a gratulánsok már ma felkeresték, első sorban ragaszkodó tisztikara, amelynek őszinte érzelmeit Hamar Árpád t. főjegyző tolmácsolta. Testületileg tisztelgett a városi tisztikar Maiina Lajossal és a központi főszolgabiróság Reviczky Győzővel az élén. Igy az egész délelőtt folyamán egymást érték az általános szeretetet és rokonszenvet tanúsító ovációk. — Esküvő. Fényes, nagyszabású esküvő volt ma délután városunkban. Az előkelő fiatalság társadalmának két általánosan kedvelt tagja esküdött egymásnak örök hűséget és igy igen természetes, hogy e feledhetlen, szép aktus iránt az érdeklődés is általános volt. Az ifjú pár dr. Horácsek Gyula és Niedermann Kornélia. A polgári esküvőt délután s

/

4 négy órakor végezte Haan Rezső anyakönyvezető, aki előtt a jegyespár teljes díszben jelent meg. — A polgári esketés után a násznép a belvárosi plébánia-templomba vonult s ez alkalommal a fiatal asszonyt már férje vezette az oltárhoz. Nászaszonyok voltak Niedermann Pálné és Honig Lászlóné, a vőlegény nővére. Násznagyok Niedermann Pál királyi tanácsos és Honig László kataszteri felügyelő, Koszoruleányok : Nagy Margit, Niedermann Irma és Nagy Erzsike. Vőfélyek: dr. Vándor Ödön, Niedermann Ferenc és Niedermann Gotthárd. Az esketést a vőlegény sógora : HSnig Vilmos garamujíalusi esperes végezte, aki a fiatal párhoz szép beszédet intézett. A násznép között volt dr. Niedermann Gyula is, a lipótmezei elmegyógyitó intézet tudós igazgatója. Az egész templomot betöltő közönség valóságos csöndes ovációban részesítette a fiatal párt s valóban kevés esküvőt láttunk még, amelyen a jelenvoltak ily nagy szimpátiája nyilatkozott volna meg. A mai nap volt különben a mennyaszony szüleinek: Niedermann János úrnak és nejének ezüst menyezője is s a menyaszony édes atyja névünnepének előestéje. Az esküvő után hazatért násznép ezt a három titulust azután fel is használta arra, hogy jókivánatait ékesszólóan kifejezze. A jubiláris és az uj házaspárnak mi is hosszú, sok boldogságot kívánunk. — A kórházgondnok, Sinka Ferenc Pál, aki egyutal városi közgyám, előbbi állásáról lemondott. Alig hisszük, hogy a tanács lemondását elfogadná, a két állás a szervezési szabályrendelet értelmében egymástól elválasztható nem lévén, de különben is a közgyámi állás nem ad elég munkát egy tisztviselőnek, amióta a kataszteri nyilvántartást más kezeli. A lemondás ügyében külömben érdemlegesen az alispán határoz. Itt jegyezzük meg, hogy a kórházgondnok úgy lemondásában, mint legutóbb a tanácshoz intézett több jelentésében a tanács és a kórházi referens ellen oly kifejezéseket használt, amelyek következménye egészen más lehet, mint lemondásának el-, vagy el nem fogadása. — Bokrétaünnep- A >Kereskedelmi és Iparbank« által épített csendőrkaszárnya épület bokréta ünnepét ma délután öt órakor tartották meg. Ez alkalomra az épületet övező állásokat drapériákkal, zöld lombokkal, koszorúkkal szép transparenttal díszítették fel. — A zászlók, amelyek a falakon és állásokon alkalmazva voltak a nemzeti, városi, hereegprimási és főkáptalani színeket viselték. Az ünnepély egy, az épületnél dolgozó kőműves: Horváth József beszédjével kezdődött, amelyben mindenekelőtt, hálát adott az Istennek, hogy ennyire megsegítette őket s megengedte azt, hogy az épületet a fal egyen magasságáig minden szerencsétlenség nélkül felrakhatták. — Majd éltette a királyt és a királyi családot, — a kormány tagjait, a hercegprímást, a főkáptalant, a megye fő- és alispánját, a város polgármesterét, tanácsát, elöljáróit. — Végül a Kereskedelmi és Iparbank vezérférfiait, nevezetesen elnökeit: Feichtinger Sándor kir. tanácsost, Kaán János vezérigazgatót Marosy József igazgatót, Továbbá az Esztergom, május 15. Palkovics Károly emléke. Az Esztergomi Takarékpénztárhoz ujabban Palkovics Károly emlékére a következő adományok érkeztek: Bokros Károly (Budapest) 24 frt 30 kr. Dr. Burián János . . . . 5 frt— kr. Mattyasóvszky Kálmán . . 5 frt — kr. Mihalik Bálint 3 frt — kr. — Személy hirek. B. Szabó Mihály vármegyei főjegyző rövid tartózkodásra Bécsbe utazott. — Vaszary Mihály nyergesujfalusi lakos gazdasági tanulmányok gyűjtése céljából, legközelebb hosszabb franciaországi útra indul. — A kultuszminiszter Klinda Kálmán kaposvári siketnéma intézeti tanítót rendes tanárrá nevezte ki. — Jótékony adomány. Pellet József apát-kanonok legközelebb megtartandó aranymiséje emlékére az esztergomi és budapesti kath. legényegyesületnek ezerezer koronát adományozott. építési bizottságot az igazgatóságot és a részvényeseket. Minden felköszöntés után egy-egy, s igy összesen tizenegy poharat dobott le a magasból. Köszönetet mondott az épitő banknak, hogy oly sok munkás kéznek adott foglalkozást. Eltette még az épület tervezőjét és építőjét: Pfalcz József urat és családját, sok szerencsét kívánva nekik. — Továbbá éltette, az épités vezetőit, és az építésnél foglalkozó munkásokat. Végül kérte az egek Urát, hog óvja meg minden veszélytől az épületet. — Az utolsó éljen elhangzása után megszóllalt a zene és megkezdődött a munkások ünnepe, mely alatt táncra perdült a közel száz főből álló alkalmazott sereg. — Érettségi vizsgálat. Az írásbeli érettségi vizsgálatok a helybeli főgimnáziumban ma kezdődtek meg. Három tézis között választhatott a negyven jelentkező u. m. 1. Vörösmarthy, Czuczor, és Arany eposainak méltatása. 2. Pázmány Péter és az ellenreformáció. 3. Indulatok és szenvedélyek. — Komlóssy választói között. Dr. Komlóssy Ferenc országgyűlési képviselő választói meghívására f. hó 12-én Stomfára érkezett, ahol választói, Gond Ignác plébános vezetése alatt, nagy ovációval fogadták. 13-án résztvett a népgyűlésen, amelyen különösen a kvóta-kérdést, majd a kerület érdekébsn teendőket fejtegette. Este nagy bankettet rendeztek a népszerű képviselő tiszteletére. — Bírói ítélet. A helybeli járásbíróság ma hirdette ki ítéletét abban a régen folyó perben, amelyet Nagy Pál vállalkozó inditott egy kavicsszállitási üzletből kifolyólag a vármegye ellen. Az elsőbirósági ítélet a vármegyét marasztalta el s 500 forint tőke, ennek 1896 szept. i-től esedékessé vált 5°/o"

os kamatai s 74 forint perköltség megfizetésére itélte, amig a vármegye ügyészének költségei fejében 36 forintot itélt meg. Az ítélet indokolása négy irott ivre terjed. Az indokolás bizonyítja, hogy a vármegye veszteségét Csaby Andor kir. főmérnöknek ez ügyben annak idején elkövetett mulasztásai okozták. — A nizzai kitüntetés. A városházán az esős tavaszi napok dacára verőfény áradt szét a polgármesteri szobában. A középasztalon bársonytokok feküdtek, amelyekből arany-érdemkeresztek szórták csillámaikat szerte. Akik bementek s meglátták a rendjeleket, nem tudták elképzelni, hogy mire valók lesznek azok.í Voltak, akik a Lőrinc-utca lerombolóinak mellére szánták ; sokan a városi világítás intézőinek. Csak a polgármester arca volt derűs ... És nem sokára megjelent egy pár igénytelen derék iparos, a munka emberei, hogy átvegyék a nekik szánt kitüntetéseiket. Es megjelent a > Pesti Hirlapc is. Mig a városházán a »Pesti Hírlapot t olvasták, elmúlt a verőfény s a csillogó rendjelek nem kandikáltak többé elő tokjaikból. Ugy esett a dolog, hogy a nizzai nemzetközi kiállításon több esztergomi iparos kitüntetést nyert. Ennek azonban nem igen örülhettek, mera >Pesti Hirlap* a rendjelek küldését szédelgésnek tüntette fel egyik cikkében. A városházán is elmaradt hát az ünnepélyes aktus, ép úgy mint Debrecenben. A kitüntetettek gazdagabbak egy tapasztalattal. — És aligha fognak többé külföldi, bizonytalan jellegű kiállításokat felkeresni. — Színészet. Arany'ossy színtársulata csütörtökön telt ház előtt adta Beöthy László jóízű bohózatát a »Három Kázmér* -t Aranyossyné jutalomjátékául. Aranyossyné adta Margit szerepét, sok tapsott aratott és énekszámait is nagy tetszéssel fogadta a közönség. Jól választotta meg jutalomjátékára szerepét, amely tökéletesen megfelelt természetének. Mint menyasszony, mintaképe volt a naivságkan, mint asszony a második felvonásban a mézeshetek közepén nagyon kedvesen adta a megbántott durcás feleséget. Ujváry Teréz Ellen szerepében szintén sok tapsot kapott, iskolázott hangját látható kedvteléssel halgatták. Igen jó volt Aranyossy Smüle Gelb hálás szerepében. Szilágyi meglehetősen utánozta Master Schook flegmatikus természetét. Szombaton Ujváry Teréz jutalom játékául Felhő Klári ment. — A derék színtársulat különben hozzánk is el akar látogatni. Négy előadást szándékozik tartani — csupa uj darabbal — a » Fürdő* vendéglő nagytermében. Az, első előadást csütörtökön estére tervezik. t