Esztergom és Vidéke, 1897

1897-04-29 / 34.szám

» csakis a vízálló habarcsokkal fogunk foglalkozni, eltekintünk azon nyers anya­koktól, melyekből a levegőn keményedő habarcsok készülnek és áttérünk azok tárgyalására, melyekből a vízálló habar­csokat készítik. Ezek : a márgák, némely dolomitok, az agyagok egy neme és a silicátok. Miután azonban célunk csakis az egyszerű égetés által előállított viz­állóhabarcscsal, azaz román cementtel foglalkozni, bővebben csakis a márgák­ról és dolomitokról kell megemlékez­nünk. A márgák, Szénszavas mésznek és agyagnak benső keverékét márgának nevezünk. A márgák üllepedési kőzetek, amelyek a vizekből mint mész és agyagiszapkerék rakodtak le. A mész-és agyagrészek elmállott mész- és silicát kőzetek származékai, amelyek az érőből kiválva idővel ismét megkeményedtek, kővé váltak, egyrészt pedig ezen már megkeményedett márgák a légköri és egyéb hatások következtében ismét el­mállottak. Azért találunk kőnemü és földnemü márgákat. Mennél mészdusabb valamely márga, annál nehezebben mál­lik el; ezért az idősebb és naptól el­fordított rétegek keményebbek és tar­tósabbak, mit a mély és napfekvéstíek és ezeknek anyagtartalma is nagyobb amazokénál. Hogy valamely márga cementgyár­tásra használható-e, vagy sem, az vegyi Összetételén kivöl még a következőktől is függ: a.) a márgát képező alkatrészek, (a mész és agyag) a lehető legfinomabbak legyenek. Durva szerkezet, földes törés, melyben ezen alkatrészek egymástól már szabadszemmel is megkülönböztet­hetők, még a kémiailag legelőnyösebb hozzátétel mellett is, gyanúra ad okot, mert az ilyen márgákból égetett cement többnyire rossz tulajdonságokkal bir, Ellenben sima kagylós törés, mely a finom szerkezet ismérve, megfelelő ve­gyi tartalom mellett, igen jó anyagra en­ged következtetni. 6) az agyag és mészrészek ezen legfi­nomabb keveréke legyen egynemű és benső : azaz, a márgában ne forduljanak eió egyes mész- vagy agyagrétegek és beágyazások, sem pedig homok erek. Szalagos, réteges külső, már a szabad szemnek is elárulja, hogy a keverék nem egynemű, Ezen egyébiránt mesterséges úton lehetne segíteni, — mert ha ilyen, külömben megfelelő vegyi alkatú márgá­kat nyersen összeőrölnék a lehető leg­finomabb porra, s ezt jól összekeverve belőle téglákat formálnak, amelyeket ki­száradásuk után kiégetnek, esetleg ki­tűnő cementet nyerhetnénk beiőlök, (Portlaud Cement). c) a márga ne tartalmazzon károsha­tásu fertőzményeket, a melyek a márgát vagy már a priori használhatlanná te­szik, vagy pedig az égetés után képez­nek benne haszontalan tölteléket. Hlyé­nek a legtöbb márgában előforduló csil­lámpala, amely, ha még kis mennyiség­ben és egyenletesen van benne eloszolva, nem képez feltétlenül káros fertőzményt, nagyobb menyiségben azonban, különö­sen ha mint nagyobb összefüggő betele­pedés lép föl, a márgát cementégetésre határozottan hasznavehetetlenné teszi. A csillámpalát, szürke, ezüstös szine, gyöngyház fénye azonnal elárulja; az illyen márgát azután nagy gonddal kell égetni, mert csillám tartalmuk miatt köny­nyen olvadnak. Fertőzmény még a ho­mok is, ha 3°/ 0-kal nagyobb mennyiség­ben van jelen, Nemkülönben a mészpat, amely leginkább vékony erekben ágazó­dik szét a márgákban, és amely az égetés után a vizet legkésőbben véve föl, csak akkor oldódik, a midőn a kötés már be­állott, minek következtében az ilyen márgából készült cementhabarcs öszere pedezik, sőt gyakran egészen szétporlik. A márga a cementgyártás legfontosabb nyersanyagja, mert belőle a kellő szak­ismerettel és lelkiismeretességgel a leg­jobb anyagot állithatjuk elő. — Befejező közlemény következik. — Megye és város. O Tanácsülés volt hétfőn, amelyen a gazdasági tanácsos bejelentette, hogy a Sehüszler-ut rengeteg huzavona után végre elkészült s a közforgalomnak át­adatott. Ugyanez ülésen többeknek adtak szikviz-gyártásra engedélyt. A szikviz­gyárosok az utóbbi időben rohamosan szaporodnak városunkban. Igy nagygyá válván a konkurencia, a hatóságnak figyelmébe ajánljuk legszigorúbb ellen­őrzésüket. O A nagy kölcsön. A százhatvanezer forintos ideglenes takarékpénztári köl­csön kötvényét 1897. év april hó 26-ik napján elvégre aláirtak a városházán. A „Te Deum laudamus"-t megtar­tottuk. O A Ipartestületi nyugdíjintézet. Meg­írtuk annak idején, hogy a helybeli Ipartestület az iránt folyamodott a bel­ügyminiszterhez, hogy kebelében az elaggott és munkaképtelenné vált iparo­sok érdekében nyugdíjintézetet létesít­hessen s hogy alap vagyonának és jöve­delmeinek egy részét e célra fordít­hassa. Most érkezett meg a miniszter válasza, mely szerint a tervezett nyug­díj egyesület csak 'ónálló egyesület alak­jában valósitkató meg külön alapszabá­lyokkal, mert az 1884. évi ipartestü­leti törvény nem ad módot ily intéz­ménynek a testület kebelében való fel­állítására. A testület csak kezdeményez­het az önálló nyugdij egyesület felállí­tása iránt. Ezért a mintszter felhivan­dónak tartja a testületet, hogy az egy­let alakítása, alapszabályok szerkesz­tése és elfogadása iránt a kezdemé­nyező lépéseket tegye meg, szemmel tartva, hogy „nyugdíjpénztár törvényes alap hiányában csak az önkéntes társulás elvén alakitható meg. u Igy természete­sen az abba való belépésre senki sem kötelezhető s a hátralékos tagdijak köz­igazgatási uton behajthatók nem lesz­nek. Amennyiben a testület vagyoná­nak egy részét a létesítendő nyugdij­egyesületnek átengedni hajlandó volna, az erre vonatkozólag hozott közgyűlési határozat annak,idején a belügyminisz­ter elé lesz terjesztendő. O Slnka Ferenc ügye. A tanács nem­régen megintette Sinka Ferenc Pál kór­házi gondnokot, mint az aggok házának kezelőjét, hogy hatáskörének túllépésé­től tartózkodjék. A gondnok a tanácsi intelmet megfellebbezte az alispánhoz. Az alispán természetesen elutasította a fellebbezőt azzal, hogy a tanács telje­sen szabályszerűen járt él, lévén a vá­rosi hivatalnokok ellenőrzője. Ezt az alispáni végzést a hétfői tanácsülés megfelelő kommentár mellett kézbesíteni rendelte a fellebbezőnek. O Kedvezményes vasúti jegyek. Nagy örömet okozott a vármegyeházán a köz­lekedésügyi miniszter egy uj rendelete, amely tudatta, hogy a tisztikar tagjain kivül a kedvezményes vasúti jegy váltá­sára szóló arcképes igazolványokat a jövőben a könyvezető, az irattárnok az iktató, a várnagy, az árvaszéki könyv­vezető, iktató, kiadó, nyilvántartó és irat­tárnok, továbbá az összes rendes Írnokok és a járási utibiztos is megkaphatják. O A tavaszi közgyűlés pőttárgysoro­zata tiz pontot, leginkább ujabban érke­zett miniszteri intézvényeket tartalmaz. Iyen a köböíkuti körorvos fizetésére, a »Rendelkezési alap«-ról alkotott szabály­rendelet jóváhagyására, a csolnoki és szölgyémi közjegyző fizetésemelésére, a muzslai megyeliáz javítási munkálataira az utadóalap részére kért segélyre vonatkozó miniszteri intézvény. A hol­napi közgyűlés iránt különben élénk ér­deklődés mutatkozik. O A SCOntrális szék a vármegyehá­zán ma délután ülést tartott, amelyen az 1896 szept. i-től 1897 március 31 ig a külömböző hivatokba beérkezett és azokban elintézét ügydarabok kimutatá­sait vizsgálta át. E kimutatások szerint a jelzett idő alatt az alispáni hivatalba érkezett 8587 darab, elintéztetett vala­menyi. Az árvaszéknél hátralék volt 177, beérkezett 4140, összesen 4317. Ebből elintéztetett 4262. Hátralék 55 darab. Az árvaszéki irodában hátralék volt 2, érkezett 4262 összesen 4264. Elintéz­tetett 4238, hátralék 26. Az esztergomi járási főszolgabírói hivatalba érkezett 8339 darab,elintéztetett mind. A párkány­járásiba érkezett 8005 darab, elintézte­tett mind. A polgármesteri hivatalban hátralék volt 76, érkezet 5842 elnöki és 341 illetéki. Elintéztetett 5728 elnöki és 340 illetéki. Hátralék 190 elnöki. A vá­rosi közgyűlés és tanács által elbirá­tandó közig, és önkormányzati ügyda­rabokból hátralék volt 40, uj 4902, összesen 4942. Ebből elintézett a köz­gyűlés 89-et, a tanács 613-at, tanácson kivül 4194-et, összesen 4986. Hátralék 46. A városi árvaszék a beérkezett 839 ügy darabot elintézte. A rendőr kapitányi hivatalba érkezett 5696, elintéztetett 5481, hátralékban maradt 215 ügydarab. A tiszti főorvos 437, az esztergom-já­rási orvos 171, a párkányjárási 322 ügy darabot kapót és intézett el. A megyei számvevőségnél a hátralék volt 13, uj ügy 1268, összesen 1281. Ebből elintézte­tett 1251. Hátralék 30. Az államépitészeti hivatal 1350 ügydarabjait elintézte. O A bérkocsik elhelyezése. Nieder­mann József rendőrkapitány igen egész­séges intézkedést tett a bérkocsik elhe­lyezésére nézve. Elrendelte ugyanis, hogy azok rendes napokon a Lőrinc­utca baloldalán, hetivásárok alatt pedig a Városháza előtt állomásozzanak. ZEH3Z HZ ZErw ZEüZ! nHZZ. Esztergom, április 28. — Szent Adalbert napja. A Bazilika nagy harangjának zúgása vasárnap reg­gel ünnepet jelentett. A főkáptalan ugyan­is ekkor tartotta meg ünnepi istentiszte­letét védnökének: szent Adalbertnek napja alkalmából. Az istentiszteleten a káptalannak összes, nem helyben tartóz kodó tagjai is résztvettek. — Májusi előléptetések. Az idei má­jusi aven9ement háziezredünkben csak ke­vés változást okozott. Igy első osztályú századossá lett: Spitzer Henrik kapitáy, főhadnagyokká: Karninszky Miksa, Vers­pyek Frigyes és Georgis hadnagyok és számvevő hadnagygyá: Rudolf Ferenc számvevő őrmester. A hadsereg rende­leti lapja ezeken kivül több minket is ér­deklő előléptetést közölt. Ilyen Görcz Arthur brigadirosé vezérőrnagygyá. Ilyen Altorjai Imre csendőrszázadosé csendőr­őrnagygyá, A legjobb emlékben s köz­szeretetben álló férfiú e kitüntetése álta­lános örömet keltett városunkban s a távíró vasárnap ugyancsak sok üdvözlő táviratot kopogott le Székesfehérvár felé. A helybeli csendőrszárnyparancsnekság hadnagya: Lass J. szintén főhadnagygyá avanzsirozott. A vezérkarba való beosz­tással századosokká lettek városunk de­rék fiai: Palkovics t Miklós és Pál hu*­szárfőhadnagyok. Ornagygyá lett Sztáray Lajos honvédszázados, akit rokoni össze­köttetései révén szintén jól ismerünk s aki a honvédségi ellenőrzési szemlére minden hóban ellátogat közénk. Végül felemlít­jük, hogy Dezseő Leo, a honvédelmi minisztériumba beosztott alhadbiztos má­jus i-től megkapta a hadbiztosi illet­ményeket. — Tisztelgés az uj főtanfelügyelőnél. Az esztergomvárosi férfi tanítótestület folyó hó 29-én tisztelgett dr. Walter Gyula kanonoknál egyházmegyei főtan­felügyelővé történt főpásztori kinevezte­tése alkalmából. A tanítótestület vezető szónoka Major János volt, aki szép sza­vakban tolmácsolta a tanítótestület ér­zalmeit, Beszéde a Walter Gyula iránti kegyeletes ragaszkodás-, odaadó biza­lom- és szeretetnek őszinte megnyilatko­zása volt. Walter Gyula látható megin­dulással hallgatta a szónokot s válaszá­ban hivatkozott arra a kapcsolatra, amely régebbi idő óta az esztergomi tanítótes­tülethez fűzte őt. Szerinte a népnevelési ügy szolgálatában az esztergomi tanító­testülettel egy csapáson haladni reá nézve csak szerencsés körülmény, mert oly kiváló munkatársak mellett kegyel­mes főpásztorának, a hercegprímásnak a kíneveztetésben megnyilatkozó magas bizalmát valódi sikerekkel viszonozhatja ; — ezért midőn hálás szeretettel megkö­szöni a személye iránt tanúsított figyel­met, egyben kéri a tanítótestületet, hogy eddigi bizalmas magatartását vele szem­ben továbbra is föntartsa és ápolja, ami ha meglesz, ugy a főtanfelügyelőség és a tanítóság által kölcsönösen képviselt népnevelésügy haladását— ő eminentiája megelédedésére — biztosítani lehet. Ezután a fiatal főpap a legbarátságosabb fogadtatásban részesítette a nála meg­jelenteket, — a kik jól eső örömmel érezték, hogy dr. Walter Gyula a tani­nitók igaz barátja. — Rózsaszínű rovat. Gyöngyvirág­termő tavasz gyönyörűséges idejében e rovatnak is újra fel kellett virulnia, ami a húsvéti ünnepeken meg is történt. Legértékesebb s legszebb piros tojással az idén mindenesetre azok kedvesked­tek egymásnak, akik öntöző hétfőn húzták egymás ujjára a boldogság szimbólumát: az arany karikagyűrűt. E boldog pár dr. Palkovics Jenő káptalani és primási ügyész, ügyvédi karunk egyik legkiválóbb tagja s Nagy Etelka kisasszony, Nagy Pál vállalkozó kedves,szép leánya. Őszinte szív­ből kívánjuk, hogy mindég tavaszi derű kövesse lépteiket. — Vasárnap is kéz­fogó volt. Dr. Áldori Mór köztisztelet­ben álló városi rangidős orvosunk szép leányával: Vilma kisasszonynyal váltott jegyet Walfisch Ármin előkelő keres­kedő. — Itt említjük meg, hogy Cathry Szaléz budapesti vállalkozó leányát: Vilmát, aki nálunk is többször megfor­dult, eljegyezte dr. Knezovics Adolf bu­dapesti ügyvéd. — Kinevezések. A kereskedelmi mi­niszter Halassy Lajos helybeli postatisz­tet segédellenőrré nevezte ki s ugyan­csak postahivatalunkhoz osztotta be mint postafőtisztet Kelényi Sándort. Keresztesy Sándor postatiszt pedig a rangfokozat­ban lépett elő. — Esküvő. Tegnap esküdött örök hű­séget dr. Konród Rezső pilismaróthi kör­orvos, városunk fia Kermely Erzsébet kisasszonynak. Sok boldogságot kívánunk. — Miniszteri kitüntetés. A kultusz­miniszter városunk jeles fiának, Walter Károly fővárosi igazgató-tanítónak a ta­valyi millenáris kiállításon bemutatott grafikai táblázatait, mint legjobban össze­állítottakat a brüsszeli kiállításra is el­küldette. — Helyettesités. A főkáptalani jószág­igazgatóság Pirhala Imre központi írno­kot ideiglenesen Bozókra helyezte át, ahol Mattyasóvszky Sándor ispán beteg­sége és Mezey Arthur erdőgondnok sza­badsága miatt kisegítő alkalmazása vált szükségessé. — Ünnep a zárdában. A vízivárosi zárda belső növendékei holnap, csütör­tökön este hat és fél órakor házi ünnep­séget rendeznek dr. Walter Gyula kano­nok tiszteletére abból az alkalomból, hogy főtanfelügyelővé neveztetett ki. — Érdekes géppróba volt hétfőn dél­előtt a főkáptalan nánai birtokán. A Clayton és Schuttlevort-cég képviselője mutatta be a gyár uj szerkezetű répa­kapáló gépét, amelynek Fly firt a neve. A próbán ott voltak : Munkácsy Károly főkáptalani igazgató-főszámvevő, Geigé^ Ferenc nánai rendelkező kasznár, Kuz­mich Miksa kistatai ispán és Dreyschok oroszkai gyárigazgató. Az eredmény na­gyon meglepte a szakembereket, ameny­nyiben a géppel egy munkás egy nap alatt két holdat képes bekapálni. A je­lenlevők a próba után nagyobb megren­deléseket tettek. — Halászlé vacsora. A »Tarkaságc, amelynek egyesületi élete az utóbbi hó­napokban örvendetesen föllendült, május hó i-én választmányi ülést tart, amelyet kedélyes halászlé vacsora fog követni. — Uj esztergomi lakos. Hubert Dániel volt soniogymegyei uradalmi intéző vá­rosunkban telepszik meg s e célból a Mihalik-házban az utcai lakást kibérelte. — Gábriel Román ügye. Mivel a vá­rosi hatóság megfeledkezett róla, az al­ispáni hivatal javaslattételre hivta fel az elmebajos Gábriel Román kórházban való elhelyezésére vonatkozólag. — Izgatás a hatóság ellen. E a si*­lyos vád terheli ifjabb Hegedűs József városi képviselőt, a szentgyörgymezei erdőbirtokosság elnökét. A hatóság ugya­nis elrendelte az 1884/5. évekről hátralék­ban maradt útadó behajtását, ami seho­gyan sem tetszett Hegedűsnek. Össze­gyűjtött maga köré valami harminc elv­társat s ezek előtt szörnyen kikelt a ha­tósági intézkedés ellen. Azt törvényte­lenségnek mondotta s e mellett az alis­pánt, a közigazgatást, Bedő volt szent­györgymezei jegyzőt, Hübler hegymestert nem reprodukálható kifejezésekkel illette. A rendőrkapitányi hivatal most kérdést tett az alispánnál, vájjon szintén ohajtja-e hogy ez ügy a járásbírósághoz áttétessék-.

Next

/
Oldalképek
Tartalom