Esztergom és Vidéke, 1897

1897-04-15 / 30.szám

'lügy a kórházépítés ügyének stádiumá­ról kellő felvilágosítással szolgáljon an­nál is inkább, mert a vétke-! huza-vona következtében a város eleshetik a kór­házépítésre felajánlott nagy összegektől. Ugy látszik, a polgármester sehogyan sem tudta írásba foglalni azt a buzgó működést, amelyet a kórház ügyében hivatalos szereplése óta kifejtett s ame­lyet szóval időnkint igen hangsúlyo­zott, mert ötszöri sürgetés dacára — makacsul hallgatott s csak akkor szó­lalt meg, amikor a legújabb sürgetés barátságos fegyelmi vizsgálatot helye­zett kilátásba. S ezúttal is csak csekély „hat hónapra terjedő ujabb halasztást" kért jelentése megtételére. A bizottság természetesen nőm teljesítette ezt a cinikusan merész kívánságát, hanem harminc nap alatti záros határidő kikötése mellett, fegyelmi eljárás terhe alatt kötelezte mulasztása helyrepótlá­sára s mi csak sajnáljuk, hogy eddig is oly türelmesek voltak ily hallatlanul vét­kes mulasztással szemben. — Kedden tárgyalták Stuka Ferenc Pál kórházi gondnoknak dr. G'ónczy Béla kórházi föorvos ellen beadott abbeli feljelenté­sét is, mely szerint főnöke a kórházi ápolásra jogosult Péter Ferencet eltá­volította a kórházból. A főorvos igazoló jelentésében, amelyet egyhangúlag tudo­másul vettek, bebizonyította, hogy tel­jesen szabályszerűen cselekedett s kü­lömben is e tekintetben az intézkedés joga teljesen őt illeti meg. Mivel azon­ban a jelentés a gondnokra vonatkozó­lag különféle terhelő adatokat tartal­mazott, megbízták a polgármestert, hogy Sinka ellen — egyelőre nem fe­gyelmi jellegű — vizsgálatot indítson s annak eredményéről 30 nap alatt jelen­tést tegyen. — A bizottság végül elis­merő köszönetet szavazott Petrás Jó­zsef dömösi lelkésznek, aki buzgó után­járásával kieszközölte, hogy az ottani katolikus kitközség saját költségén a II. elemi osztály számára uj iskolaépü­letet emeljen, amelyben az ingyenes tanítást is magára vállalta. O Tanácsülés volt hétfőn a Város­házán, amelyen kimondották, hogy az építési ügyek előadója a jövőben a vá­rosi mérnök leszs az építési engedélyekről a rendőrkapitány is értesítendő. A volt vízivárosi község kezelése alatt állott tüzbiztositó és italmérési alapokat a jövőben „Artézi kut alap" cimen fog­ják kezelni. (Ah ! haladunk.) O Tavaszi közgyűlés. Az állandó vá­lasztmány, a szakosztályok véleményei alapján, hétfőn foglalkozott a tavaszi közgyűlés tárgyainak előkészítésével. A tárgysorozat legnagyobb részét a mult t'vi felülbírált számadások foglalják el. Nagyobb vitát provokáló tárgyak nin­csenek a napirenden. Bejelentésre kerül, hogy a miniszter nem engedélyezte a jegy­zőknek a millenáris évnek nyugdíj tekinte­tében háromszoros beszámítását. A választ­mány a közigazgatás érdekében kimon­dandónak véli Magyar- és Német- Szöl­gyén község „Szölgyén" név alatt való egyesítését. A Petheő-Bornasztini alapít­ványi helyre 3 jelentkező van, akik közül kettőnek: Spátai József és Steys­kál Károlyné leánj^ának irományai van­nak rendben. — A Mária Valéria-hid felépítése alkalmával kisajátított két szigeti kertrészt Burány Jánosnénak és a „Singer és Leindörfer" cégnek ela­datni véleményezik. — A választmány javasolja, hogy a törvényhatóság 100 írttal á Történelmi Társulat alapító tagjai közé lépjen, a budapesti Vörös­marty-szoborra tiz s a „Versee és Vi­déke" magyar nyelvterjesztő társaság­nak öt forint adományt adjon. A ta­vaszi közgyűlés választja meg a po­zsonyi koronázási ünnepre küldendő de­putáció tagjait is. A közgyűlésen három bizottság kiegészítendő lesz. A kijelölő választmányba egy tag Mészáros Károly helyére szavazatlapokkal választandó, míg egy másikat Palkovics Károly he­lyére az elnök nevez ki. Ugyancsak egy tag választandó a tiszti nyugdíj igazgató választmányába Palkovics Ká­roly helyett. Végül a megyei pénztá­rak vizsgálatára hivatott küldöttség egy taggal a bizottsági taggá lenni megszűnt Wimmer Ferenc helyett, kiegészítendő. O Közszemlén. A vármegyei jegyzői hivatalban ma tették közszemlére az 1896 évi zárszámadást az állandó vá­lasztmány vonatkozó véleményével együtt, valamint a tavaszi közgyűlés eddig hetvenegy pontból álló tárgyso­rozatát. (sepi saspssssem HSKSB*?;?. ssspsssa^sssaiEspan •nöUvaumuás* VIIIJIÍIIBIIUIcntaaS&n•» Esztergom, április 14. — Személyi hirek. Dr. Fraenkel Sán­dor, a hírneves budapesti ügyvéd, jogász­világunk egyik legkiválóbb kapacitása, rokona: Faragó József, a zseniális kar­rikaturista társaságában vasárnap váro­sunkban időzött. — Ritka születésnap. Mesxéna János, közéletünk e nagy érdemű, általános tiszteletben álló Nesztora, f. hó 10 én ünnepelte nyolcvannyolcadik születésnap­ját. Az ismerősök, jó barátok, tisztelgők nagy csoportjából senki el nem mulasz­totta, hogy személyesen ne gratuláljon az ünneplőnek, aki a legjobb egészség­ben, friss jó kedvvel mondott köszönetet valamennyinek. — EskÜVÖ- Komhaber Adolf honvéd­őrnagy, háziezredünk volt tagja f. hó n-én tartotta Csernovitzban esküvőjét Rosenzweig Netti kisasszonynyal. — Gyula napja volt hétfőn s ezt az alkalmat dr. Walter Gyula kanonok tisz­telői arra használták fel, hogy az ün­neplő iránt érzett szeretetüknek, tisztele­tüknek és ragaszkodásuknak kifejezést adjanak. A Bibliotheca épülete egész nap tele volt látogatókkal. Testületileg tisztelgett a >Katholikus Kört Mattya­sovszky Lajos elnöklete alatt, alelnöké­nek és a »Betegsegélyző Pénztár« elnö­kének minden jót kívánva. Gratulációik­hoz mi is őszinte szívből csatlakozunk. — Miniszteri kÖSZÖnet. A kultuszmi­niszter köszönetét nyilvánította Meiszer­mann Ignác bátorkeszi plébánosnak, amiért iskolai célokra 1034 forintot adott. — Rekviem volt ma délelőtt a muzs­lai plébánia templomban. Lucxenbacher István földbirtokos mondatta boldogult édes anyja emlékére. — A „Régészeti Társulat" ma délután választmányi ülést tartott, amelyről leg­közelebbi számunkban referálunk. — VivÓtanfolyam. A Torna Egyesület által rendezendő tavaszi vivó tanfolyam már megalakult, Ha valaki még óhajt résztvenni benne, jelentkezzék mielőbb Rudolf Béla egyesületi titkárnál. — A Párkányi Takarékpénztár szom­baton tartotta 25-ik évi rendes közgyű­lését, helyszűke miatt azonban csak leg­közelebbi számunkban referálhatunk róla. Itt csak azt emiitjük meg, hogy az ál­lásáról lemondott Heya Tivadar intézeti ügyész helyére dr. Hulényi Győző or­szággy. képviselő választatott meg. — Lelki gyakorlatok. Az előkelő nő­közönség részére a vízivárosi zárdában tartott s a lelki gyakorlatok jellegével biró elmélkedések ma délután fejeződtek be. Az elmélkedéseket, amelyeknek sok ájtatos hallgatója volt, ez évben is dr. Prohászka Ottokár papnöveldéi spiritu­ális tartotta. — A papság lelki gyakor­latainak vezetője Rosty Kálmán Jézus­társasági atya, kalocsai főgimnáziumi tanár, a kiváló egyházi poéta volt. — Az ingyen gyógyszerek. A >Közön­ség körébőit cimü rovatunkban nemré­gen kérelem jelent meg a főkáptalanhoz az iránt, hogy az ingyenes gyógyszerek beszüntetett adományozását a sok érde­mes szegényre való tekintettel a jövő ben se tagadja meg. Mint értesülünk, a kérelem máris meghallgatásra talált. A főkáptalan ugyanis úgy intézkedett, hogy a gyógyszertárak a szegények gyógykezelésére kötelezett orvosoknak s dr. Rapcsák Imre primási orvosnak ingyenes rendelvények ezután is accep­t alják. Őrömmel közüljük e hírt, amely bizonyságot tesz a mellett, hogy a főkáp­talan szegényeink javát szivén hordozza. — Névmagyarosítások. Az országos névmagyarositási statisztika legújabb ki­mutatása szerint vármegyénk és váro­sunk területén mult év Il.-ik felében hét névmagyarosítás történt. Bizony nem nagy e szám, ha arra gondolunk, hogy mily tömérdek nem magyar nevü lakosa van csupán városunknak, akik elfeledkez­tek arról, hogy a millenáris év emlékére nevükben is magyarokká váljanak. — Hitelezők értekezlete. Néhai Mül­ler Gyula hitelezői és jogi megbízottaik vasárnap délután újabb értekezletet tar­tottak, amelyen a gondnok újabb három havi moratóriumot kért, hogy ez idő alatt a Széchenyi-téri házat is értékesít­hesse s igy teljesen tiszta képpel szol­gálhason az aktívák állásáról. Az érte­kezlet a kérdés fölött tizenégy nap múlva megtartandó ülésén fog Ítélni. A va­sárnapi ülésen egy hitelező ujabb 8000 forintos követelést jelentett be, amelyet azonban nem acceptáltak, amiben a be­jelentő is megnyugodott. — Izgatás a papok ellen. A Keményfi­Eitner-Zwillinger ügyben, mint ismeretes, a két egyházi férfi jogi képviselője Zivil­linger Ferenc ellen »papok ellen való izgatást cimen is vádat emelt. A komá­romi törvényszék itt közölt végzésében a vádat elejtette : 1438 szám. B. 1897. O felsége a király nevében. A komá­romi kir. törvényszék, mint büntetőbíró­ság alulirt napon és helyen tartott zárt ülésében Keményji Dántel és Eitner Ele­mér Ákos feljelentésére izgatás és be­csületsértés miatt gyanúsított Zwillinger Ferenc és ez utóbbi feljelentésére becsület­sértés vétsége és közcsend elleni kihá­gás miatt gyanúsított Eitner Elemér Ákos és Keményfí. Dániel esztergomi la­kosok elleni bűnügyben a kir. ügyészség 140697. sz. indítványának elfogadásával következőleg Végzett: Az izgatás vége miatt a további eljá­rást megszünteti, a fenforogni látszó be­csületsértés! vétségek és közcsend elleni kihágás elbírálása végett az iratokat, ezen végzés jogerőre emelkedése után, az illetékes esztergomi kir. járásbírósághoz teszi át. Indokok : Keményfi Dániel és Eitner Elemér azt panaszolják, hogy Esztergomban 1896 okt. 28-án a képviselőválasztás alkalmá­val több száz főnyi csoport előtt Zwil­linger Ferenc a papok ellen izgatott, a népet azon szavakkal: »Le a papokkal! Üssétek a papokat !t a papok ellen iz­gatta. A vizsgálaton Zwillinger Ferenc a vádat tagadja s annyit ismer be, hogy a választási helyiség erkélyén megjelenő papokra azt kiáltotta: »Ábcug a pa­pokkait A panaszosok által hivatkozott tanuk is csak ezen szavakat hallották. Minthogy ezen kifejezés: iabcug« a vá­lasztások idején közönségesen használ­tatni szokott és még sértő jellege sincs és minthogy a képviselőválasztások al­kalmával a kedélyek legizgatottabbak, ez a nyilatkozat nem a hitfelekezeti osztályt a papok ellen gyűlöletre való buzdítást tartalmazza, a btk. 171,172 §. ban körülirt izgatási vétségnek tényálladékát meg nem állapítja, miért is e részben a további eljárás megszüntetése indokolt. A többi cselekmények az 1880 : 37 t. c. 40 §. értelmében a jbiróság hatásköré­hez tartoznak. Kelt stb. Pulay Géza, s. k. elnök. — A megtagadott előleg. F. hó 10-éu éjjel nagy dáridót csapott Lestár János bányamunkás és el is mulatta szerencsé­sen minden pénzét. Másnap kora reggel beállított Fehér Adolf bányápénztároshoz két forint előlegért. Fehér nem adott neki, mert látta, hogy részeg. Szitko­zódva távozott Horavecz Zoltán szám­vevőhez, akitől szintén pénzt kért. Ott sem kapott, mire elkeseredésében fejszé­vel neki rontott a számvevő kertkeritése elpusztításának. Már szépecskén műkö­dött, amikor végre elkergették. A csend­őrség jelentést tett viselt dolgairól a központi főszolgabírónak. — Elitélt tolvaj. Megirtuk annak ide­jén, hogy Pontotya Mihály napszámos, aki abban az időben a szentgyörgyme­zei kőbányában dolgozott, feltört egy pincét s azt kirabolta. Mint értesülünk, ezért a komáromi törvényszék a napok­ban hat hónapi börtönre Ítélte. — Ujabb zsebtolvajlás történt hétfőn reggel a piacon. A kárvallott ezúttal Tóth Mária szentgyörgymezői lakosnő, akinek zsebéből 8 frt 60 krt tartalmazó fekete szattyánbőr pénztárcáját lopták ki. A tettesnek épp ugy nyoma veszett, mint szombaton a ragadós ujjú kövesdi cigányasszonynak. — Lopás. Molnár Ferenc szentgyörgy­mezői lakosnál ma két ismeretlen egyén nagyobb lopást követett el, amennyiben igen sok ágy- és fehérneműt vitt el ma­gával. Személyleírásuk teljesen egyező két, a nyitrai törvényszék által körözött tolvajéval. A rendőrség nyomozza őket. — A pozsonyi honvédkaszárnya felépí­tésével nyilvános versenytárgyalás alap­ján a honvédelmi ministerium Singer és Leindörfer helybeli jónevü vállalkozó céget bizta meg, amely a nagy munkához már hozzá is fogott. — Olcsó ezüstlánczhoz jutott va­laki, aki azt legifjabb Gere Jánostól két forinton vásárolta meg, bár az hozzáér­tők állítása szerint jóval nagyobb érté­ket képviselt. Az eladó ugyanis az ék­szert a pótolói földeken, ahol földforga­tással foglalkozott, egy csomó emberi csont között találta. A vásárnak nagyon nem örülhet, mert meg fog gyűlni a baja, amiért a talált tárgyat a hatóság­nak be nem szolgáltatta. — A szarvasok elszaporodása. A rend­kívüli mértékben elszaporodott szarva­sok a királyi városi határban igen sok kárt okoznak ugy, hogy alig van nap, amelyen a rendőrkapitányi hivatalban ketten-hárman ne panaszkodnának pusz­tításuk miatt. Nem kételkedünk benne, hogy a panaszosok szavát meghallgat­ják s előbbrevalónak fogják találni a földművelők érdekét; mint a vadász urak passzióját. — Egy katona balesete. A kisdunai uszoda felállításánál rendesen a házi ezred néhány ügyes katonája szokott segíteni a tulajdonosnak. Igy volt ez az idén is. Hétfőn kezdették meg a mun­kát, amelynek majdnem emberélet lett az áldozata. Az egyik közvitéz ugyanis kissé vigyázatlanul balanszírozott a tu­tajokon, ugy hogy a vizbe pottyant. Mire kifogták, már jócskán ivott a hű­vös Dunavizből. Szerencsére azonban bal­esetének komolyabb következményei nem voltak. — Az ebecskék, mint előre megjósol­tuk, néhány heti szünet után, kis ha­rapási játékaikat vidáman folytatják. Szombaton két ily pajkos állatról em­lékeztünk meg, ma is szolgálhatunk egy gyei : a Patkó Ferencével, amely Sárgái Józsefné kis leányát ismertette meg fogainak élességével. Ajánljuk az „Esztergom" Reb Menachemjenek, hogy áldásai sorába vegye fel azt a jó kí­vánságot is : „Szeressenek téged az esz­tergomi kutyák !" — Az ismeretlen cimbora. Féja Imre cipészsegéd vasárnap éjjel többedmagá­val különböző kocsmákban mulatott s széles jó kedvében szívesen szolgált egy-két decivel az asztala mellé letele­pedő barátságos idegeneknek is. Ezek közül egy annyira barátságos volt, hogy még haza is kisérte. Hosszas ölelgetés­sel búcsúzott el tőle s további jóindu­latáról biztosította. Az uj ismeretség­nek Féja igen örvendett, amig lakásán észre nem vette, hogy órája hiányzik. Azt hiszi, hogy a hosszas búcsuölelge­tés alatt vándorolt az át a barátságos idegenhez. Miért is az óra és az idegen kerestetik. = Hazai termék. A Kathreiner-féle malátakávé jogosan nevezhető hazai ter­méknek, mert kizárólagosan a legjobb magyar árpából készül. Némelyek ugyan még most is azt hiszik, hogy ezen, a malátakávé nevet jogosan viselő gyárt­mány csak egyszerű pirított árpa, mint ennek legtöbb utánzata, ami azonban tévedés, mert a Kathreiner-féle maláta­kávéhoz a magyar árpa csak a nyers anyagot szolgáltatja, amelyből először egy sajátságos mód szerint maláta ké­szül, azután pedig Kathreiner-nek min­denütt kitűnőnek elismert eljárása szerint a kávénövényből nyert kivonat által a babkávénak zamatát és izét kapja. A Kathreiner-féle malátakávé ezen sajátsága által lényegesen különbözik a többi ily­nemű gyártmánytól, rövid idő alatt egész világon elterjedt és minden családban meghonosodott. Ennélfogva a folyton nagyobbodó elterjedése első sorban a magyar mezőgazdaságnak használ, de sajnos, hogy éppen mi nálunk még azon a nézeten vannak, hogy a Kathreiner­féle malátakávé csakis gyermekek és be­tegeknek ajánlható ital, ami azonban éppen nem áll, mert a Kathreiner-féle malátakávé főkép a füge- és cikória­kávét helyettesíti és pedig mint egye­düli egészséges pótlék a babkávéhoz, amelynek ize ezáltal enyhébb és kelle­mesebb lesz. Kezdetben ajánlható két harmad babkávéhoz egy harmad Ka­threiner-kávé, később azonban mind­egyikből felét vehetjük. Ezáltal egy­szersmind egy olcsó kávéitalt nyerünk, amely rövid megszokás után mindig job­ban és jobban izlik. Ezért biztosan el­várható, hogy a Kathreiner-féle maláta­kávénak, mint hazai terméknek jó tulaj­donsága nálunk is minél előbb elisme­résben részesül és mindig nagyobb el­terjedést nyer. A bevásárlásnál azonban elővigyázat szükséges és hogy a valódi jó árut kapjuk, figyeljünk a fehér eredeti csomagra a Kathreiner névvel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom