Esztergom és Vidéke, 1897

1897-04-11 / 29.szám

majorban és egyebütt tartott igás fogatok közül kettő szeméthordásra nem elég, egy a tüzoltókészenlét­nél szükséges, egy mindig a ha­tárban jár a gazdával, esetleg a felügyelő közeggel, egy készen áll a majorban, mint hintós s csak há­rom fogat áll rendelkezésre. Ezek hordják a kövezéshez szükséges anyagot, a határban végzik az ut­csinálához szükségelt egyéb mun­kákat. Ha már most a városnak több részében egyszere folyik valamely munka, vagy a határban több he­lyen dolgoznak az utak, töltések stb. mellett, látjuk, hogy mig az egyik helyen a fogat eleget tesz, addig a másik helyen a munkások tétlen­ségre kárhoztatvák. E tekintetben ép olyan módot lehetne követni, mint amilyet Buda­pest főváros követ: bérbeadni a fu­varozást. Ez esetben értékesíteni lehetne a termelt takarmányt, vi­szont meg lehetne takaritani a ma­gas cselédbért s végre nélkülözhet­nők azt a tűzfészket, amelyben a városnak állatokban tetemes vagyona a major istállójában örökös veszede­lemben van. Rendszeres gazdasági üzemterv hiányban a városi gazdálkodás soha sem fizetheti ki magát, viszont az örökös előre nem látás következtében csak tetemes anyagi kár származha­tik úgyis a létért küzdő városunkra. Hisszük, hogy a jövő helyrehozza a mult tévedéseit, de ehhez vasa­karat, szakbeli tudás, fáradhatlan igyekezet és szorgalom szükséges ! Meg vannak-e ezek nálunk ? ? Censor. Dulac: Mitől ? Heléne: Hogy milyen állást foglaltak el az előtt egymással szemben a sétá­lók, — vagy a fontosságtól, amelyet ők, vagy a többiek tulajdonithatnak ezen bizalom, vagy közönyösség jelének. Dulac: Akkor hát maga azt hiszi, hogy sem én, sem más nem tulajdonit­hat valami nagy fontosságot ezen — nevezzük bizalom jelének, amelyben en­gem most részesít ? Heléne: (őszintén) Azt hiszem . . . Dulac: (magában) Erősebb, mint hit­tem volna! (hangosan) Es miért gon­dolja ezt ? Heléne: Mert tudom — és tudjuk, hogy maga nem gondol arra, hogy en­gem feleségül vegyen, miután én nem vagyok magának való asszony. Dulac : Igazán ? Kíváncsi volnék meg­tudni, ki az a nekem való asszony ? Heléne: Én nem tudom. De ugy véle­kedem, hogy maga vegyen el egy iga­zán chic-es, szép leányt . . . Dulac: Ne játsza az ibolyát! Heléne: Nem játszom. Jól tudom, hogy nem vagyok csúnya, de nem is tarto­zom azok közé, akikről azt mondanák : »a szép Dulacné U A főpap arról a nagy hivatásról be­szélt, amely a társadalmi és gazdasági élet nagy ellentéteinek kiengeszte­lése tekintetében az egyházra vár s beszélt annyi tudománynyal, ékes­szólással, bölcseséggel és igazság­gal, hogy lelhetetlennek tartjuk, ame­nyire mi is tehetjük, nem foglal­kozni vele. Nem szabad lenni egy katolikusnak, egy magyarnak sem, aki a beszédet nem ismeri. A fő­pap megrajzolta a szociális forrada­lom veszedelmeit és azt bizonyít­gatta, hogy sem a tudomány, sem a pénz hatalma nem háríthatja el ezeket a veszedelmeket. Ámha csakugyan az egyházra és csakis az egyházra néz a munkáskérdés meg­oldásának nagyszerű feladata, ha csakugyan a vallás az, amelynek hivatása uj kapcsokat létesíteni a nemzet polgárai s a társadalomnak ellentétes érdekű rétegei között, akkor kell, hogy az egyház lelki kormányzatának a szervei bizonyos erkölcsi kvalifikációra tegyenek szert az egész vonalon. Ez a kvalifikáció abban áll, hogy aki a papi hivatalt választotta élete pályájául, az legyen hü, becsületes és lelkiismeretes végrehajtója a vallás isteni eredetű törvényeinek mert csakis ugy teremthet uj kap­csokat, a irgalom s a szeretet kap­csait az egymás ellen felvonuló ér­dektáborok között s csakis ugy csavarhatja ki a fegyvert az öl­döklő harcra készülök kezéből. Ám hogyan élhet a hivatásának az, aki maga is ellentéteket alkot, gyűlöletet hirdet, sőt harci eszközö­ket kovácsol a szeretet egyházának kegyszereiből} Hogyan békítsen az, aki a politikai üldözés kárhozatos müvét folytatja ? Hogyan létesítsen új kapcsokat az, aki a régieket is megsemmisíti ? Samassa nemes idealizmusa való­isággal úgy hangzott, mint vádbe­széd a néppárt eltévelyedése ellen. Aki az egyház engesztelő erejére akarja rábízni annak a munkának létesítését, amelyre a tudomány minden leleményessége és a pénz­nek minden, hatalma eddig sikerte­lonül vállalkozott, az megvédvén az egyház kulturális fontosságát a mo­dern kor szkepticizmusa ellen, egy­úttal a vallásos érzület ítélőszéke elé idézi mindazokat, akik az egy­ház tekintélyét és erkölcsi potenciá­ját a politikai érdekeknek nem mindég tiszta harcába hurcolják be s akik a tombolás és üldözés esz­közeivé devalválják azt a megmér­hetetlen erkölcsi hatalmat, amely­nek békitő és alkotó szeretet a küldetése. Ezzel az ítélettel sújtja a nemes egyházfejedelem beszéde a néppárt felforgató törekvéseit és mi nem kételkedünk benne, hogy Zichy Nándorékon kivül minden jó kat­holikus és jó magyar ember szíve­sen aláírja a kemény ítéletet. (v.) Dulac És azt hiszi, hogy az én bol­dogságomhoz okvetlenjszükséges, hogy feleségemről azt mondják: »a szép Du­lacné« ? Heléne : Ugy van ! Dulac: És miért hiszi azt ? Heléne: Nem haragszik, ha megmon­dom ? Dulac: Soha! Heléne: Tehát maga nagyon hiu és elbizakodott, — és épen nem találná visszatetszőnek . , . (nézi Dulac-t) Lássa hogy mégis haragos, biztos voltam benne. Didac: (boszankodva) Legkevésbé sem haragszom ! (kis idő múlva) Hát akkor csakis azért, mert nem tartja magát elég szépnek ? Heléne: Sem elég chic-nek — sem . . . és még más minden . . . Dulac: Halljuk a más mindent ? Heléne: A leány, kit maga elvesz, kell hogy szeresse a társaságot — a sportot. Dulac: Hisz maga ezeket nagyon is kedveli, Heléne : En ?! Gyűlölöm a társaságot és a sportot, és csakis ildomosságból alkalmazkodom hozzájuk. Megye és város. O Figyelmeztetjük az adófizető J polgárokat, hogy mult évi hátralékos adójukat április hó 15-ig az adó­pénztárba befizessék, mert ellenkező esetben ez évre képviselőválasztói jogukat elveszítik. O Szabadságok. Audrásy János alispán május i-én hat heti szabadságra megy, amelyet családjaival együtt a Császár­fürdő-ben tölt. April i-én kezdette meg hat heti szabadságidejét Véghelyi Ödön megyei főszámvevő s ez idő alatt is komoly tanulmányokkal foglalkozik. O A drága Telefon. Mattyasóvszky Kálmán ügyvéd és társai azt kérelmez­ték a közlekedésügyi miniszternél, hogy tekintettel az előfizetők nagy számára, a telefon havi diját szállítsa le. A mi­niszter kérésüket nem teljesítette. O Árny a fényben. Rózsaszínű öröm­mel emlékeztünk meg legutóbi számunk­ban arról, hogy a város végre rendbe­hozatja a kis-Duna rettenetesen elhanya­golt mellékét. Félülnk azonban, hogy a reá fordított költség kidobott pénz lesz. Azt látjuk ugyanis, hogy a munkások minden szakszerű felügyelet nélkül, a maguk gusztusa szerint dolgoznak. »Ponunt lutum supra lutum et hoc nominant — planiorozás.« Hol vagy — gazdasági tanácsos űr ? O A vármegyei nyugdíjalap igazgató választmánya tegnap ülést tartott, ame­lyen jóváhagyták a mult évi számadást és Pisuth Kálmán közig, gyakornokot felvitték a tiszti nyugdíjintézet lét­számába. O A gyógykovácsok ellen. Székely Hen­rik városi és h. járási állatorvos erélyes mozgalmat indított, hogy állatállomány­ban sok kárt okozó gyógykovácsok ku­ruzslásainak véget vessen. A városban már megkezdette akcióját s most a já­rásban folytatja. Igy legutóbb Lóhner István és Antal nyergesujfalusi lakoso­kat jelentette fel kuruzslás miatt. O A vármegye állatállománya. A ta­vaszi állatvízsgálat befejeztetvén, a hi­Dulac: (megütközve) Maga gyűlöli a társaságot ? Heléne: Gyűlölöm! Dulac : És nem szereti a sportot ? Heléne : Nem minden fajtáját. Szere­tek lovagolni, úszni, korcsolyázni, — de irtózom a bycicli- és vadászattól. A ten­nis meg lélekölő. Didac: A tennis ? hisz naponta tenni­sezik. Heléne: És naponta járok bálba, estélyekre, hol ugy unatkozom, hogy kiáltani tudnék kínomban. Es ez így lesz addig, mig férjhez nem megyek ahhoz, kinek az az izlése lesz, ami az enyém, — vagy maradok vén leány, aki telje­sen független. Dulac: (gúnyosan) Akkor ez az élet, amit most folytat, épen nem lehet tet­szésére ? Heléne : Legkevésbbé sem. Dulac: És melyik — ha kérdésem nem lenne indiskrét — az az élet, amely ízlésének megfelelne ? Heléne: A csendes élet — néhány válogatott baráttal. Fordította: Inconnue. (Vége köv.) vatalos kimutatás a következő tételeket tartalmazza : Esztergomban találtatott 3, tenyészmén, 246 kanca, 278 herélt és 24 csikó, 18 bika, 705 tehén, 360 ökör és 204 borjú. 11 kecske és 477 sertés. Az esztergomi járásban : 16 tenyészmén, 1714 kanca, 1377 herélt, 366 csikó. 51 bika, 3036 tehén, 1636 ökör, 1969 borjú, 6483 juh, 729 kecske és 6240 sertés. E sta­tisztika az állatállomány növekedéséről tanúskodik. O A sárisápi biróválasztás Takács József t. főbiró elnöklete alatt csütörtö­kön immár egész rendben végbement s bíróvá Üveges Gáspár választatott meg. Reviczky Győző főbiró szigorú viszgála­tot tartott a múltkori választáson lázon­gók között, s közülök a főkolomposokat szigorúan megbüntette, igy Tuteray Al­bertet 125, öreg Tuteray Tamást 55 és Üveges Tamást 25 írtra. Az elitéltek meg­nyugodtak. sassá Ess!® Bssp5& topassife ;capsBSB[ napa mgsm HM Sehsa MM BBÍBS \tf BEUBBESDI MIMÜ i£3etma m Esztergom, április 10. — Nagy hét. Holnap kezdődik meg a katolikus világ legszentebb ideje : a nagy hét, a vallásos, magasztos ünnepek hosz­szu láncolata. Zugnak-bugnak folytono­san az imára hivó harangok, hogy azu­tán két napig pihenjenek s újult erővel szóljanak meg az »Alleluja«-ra. Váro­sunk természetes szintén nagyban ünnepel e napokban. A Bazilikában az ünnepségek eddigi sorrendje nem válto­zik. A belvárosi plébániatemplomban holnap reggel 9 órakor lesz a pálma­szentelelés és a mise. Szerdán d. u. hat órakor lamtenció. Csütörtökön reggel 8 órakor nagy mise, d. u. 6 órakor la­mentáció. Nagy pénteken reggel 8 óra­kor a szokásos szent-sir ájtatosság, utána beszéd, d. u. 6 órakor lamentáció. Nagyszombaton reggel 6 órakor tűz- és keresztkutszentelés, mise. Este 7 órakor feltámadás. Vasárnap reggel 9 órakor nagy mise, d. u. fél 4'órakor vecsernye és beszéd. A szombati körmeneten a menyezetet és a fáklyákat városi tiszt­viselők és a képviselőtestület tagjai viszik. A polgármester intézkedése sze­rint nagyszombati fáklyavivők lesznek : Viola Kálmán, Sinka Ferenc Pál, Huray Ferenc, Fray Vince, Kottra Kálmán, Czakó Gábor, Osváth Andor, Hausloh­ner János és Beszédes Imre. Menyezet­vivők pedig: Dudás János, Fekete Géza, Gabanitz Ferenc, Brutsy Márton, Meszes Ferenc és Szálkai Tóth Ferenc városi képviselők. — Millenáris epilóg. A millenáris ez­redéves kiállítás győri kerületi bizottsá­gának közvetítésével a kereskedelmi mi­niszter következő értesítését vettük : 43850/1897. T. Munkácsy Kálmán urnák Esztergom. O császári és apostoli királyi Felsége Bécsben mult évi december hó 19-én kelt legfelsőbb elhatározásával a kiállí­tási helyi bizottságoknak az 1896-iki ez­redéves országos kiállítás közül kifejtett kiváló működésükért legfelsőbb elisme­rését kifejezni méltóztatott. Erról Uraságodat, mint az esztergomi helyi bizottság tagját örvendetes tudomá­sul értesítem, Budapest, 1897. február hó 2-án. B. Dániel. — Uj orvos Párkányban. Dr. Wüheim József okleveles tiszti orvos, aki két évig a budapesti szent Rókus-kórházban, azután mint gyakorló orvos három évig Bátorkesz'm sikeresen működött, Pár­kányba, a Szekér Gyula-féle házba köl­tözött át, ahol praxisát folytatni fogja. — Magyary Gizella kisasszony, a városi elemi leányiskola kitűnő tanítónője, a mult hét folyamán tette le fényes ered­ménynyel a budapesti Zirzen —, illetve most már Kasztner-féle állami polgári iskolai tanítónőképző intézetben a pol­gári iskolai tanítónőképző vizsgálatot két fontos és nehéz : a matematikai és a pedagógiai szaktantárgyból a dr. Frolich J. nyil. egyetemi tanár és dr. Verédy Károly székesfővárosi kir. tanfelü­gyelő közös elnöksége alatt összeállított országos bizottság előtt. Utána ugyana­zon bizottság előtt tartotta meg kiváló sikerrel szakelőadását. §. Az egyház hivatása. Samassa József egri érsek csütörtökön a fő­rendiház ülésén nagyszabású beszé­det mondott, amelylyel immár nem­csak az egész belföldi, de a kül­földi sajtó is foglalkozik, sőt az »Al­kotmány* is három sorban, miután gróf Zichy Nándor kifakadásai dicsőí­tésének hasábokat szentelt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom