Esztergom és Vidéke, 1896
1896-03-08 / 20.szám
L 896. március 8. ESZTERGOM és VIDÉKE szára:) Megyei közgyűlés. Esztergom, március 7. Nyolcvanhárom pontból állott a mai rendkívüli megyei közgyűlés tárgysorozata, de hogy a legtöbb tárgy kissebb jelentőségű volt, legékesszólóbban bizonyítja az a körülmény, hogy a közgyűlés tagjai két rövid óra alatt végeztek velük. Egy városi közgyűlés — a legutóbbi közgyűlés után ítélve — valószínűleg két hétig rágódott volna rajtok. S a közgyűlés menete komoly, higgadt tárgyalás, a felszólalások a tanácsterem jelentőségégéhez illőek voltak, amint az egy előkelő testületnél másképpen nem is lehet. A hosszú huszonhárom miniszteri rendeletet egyszerűen tudomásul vették, mire az állandó választmány és az egészségügyi bizottság tagjainak megválasztása következett. Szavazás nem volt, amennyiben a közgyűlés egyhangúlag elfogadta az elnöklő főispán által ajánlott liszt át. Az állandó választmány tagjai lettek: Komíőssy Ferenc, Braun Sándor, Fehér Ferenc, Frey Ferenc, Geiger Ferenc, Havasi Imre, Héjjá Tivadar, Ivanits István, Kobek István. Luczenbacher István, Lipthay János, Mattyasovszky Kálmán, Lajos, Vilmos, Mészáros Károly, Hanny Béla. Niedermann Pál, Gotthárd Ede, dr. Hűié nyi Győző, dr. Prokopp Gyula, Szabó Iván, T'sztanek Antal, Palkovics Károly, Reviczky Károly, Réusz József, Koksa Kálmán. Vancsó Gyula, Véghelyi Ödön, Oltósy Pál és Meiszermann Ignác. Az egészségügyi bizottság tagjai lettek : Havasi Imre, Mattyasovszky Kálmán, Niedermann József, B. Szabó Mihály, Reviczky Győző. Mészáros Károly, Wimmer Ferencz. dr. Prokopp Gyula, Etter Gyula, és dr. Perényi Kálmán. A jelenlések között is csak kettő provokált vitát. Első sorban a vármegye alkalmazottjai javadalmazására vonatkozó s Mészáros Károly által beadott indítvány, amely oda terjed, hogy az államosítás bekövel kezeséig a megyei tisztviselők, hivatalnokok és szolgák megközelítő javadalmazásban részesüljenek ahhoz, amelyet az 1892. IV. t.-c. állapított meg a hasonló rangosztályon álló állami hivatalnokok részére. Ez a fizetésemelés 12.484 forint költségtöbbletet okozna, amely az indítványozó szerint 3'/ 2 °/o-os s a városra és az egész megyére kiterjesztett s az összes egyenes adó után számított pótadóval volna fedezhető. A reterens a közgyűlés elvi hozzájárulását kérte az indítványhoz, hogy az a belügyi- és a pénzügyminiszterhez azonnal felterjeszthető és igy már az őszi közgyűlésen tárgyalható legyen. Palkovics Károly örömmel üdvözölte a meggyőző érvekkel megokolt indítványt, csak a főügyész és a megyei főorvos fizetésének felemelését keveselte, de az indítványozó abbeli felvilágosítása után, hogy e két fizetés is arányosan emeltetett, megnyugodott. Reviczky Károly orszgy. képviselő elvben hozzájárult az indítványhoz, de azt kívánta, hogy részletesen ismertessék, kinek mennyivel emelik a fizetését s nagy ellenmondást provokált azzal a kijelentésével, hogy azt se tudják a közgyűlés tagjai, egyik-másik tisztviselőnek mi a rnunkaköre ? Miután az indítványozó újra hangsúlyozta, hogy itt csak elvi határozatról van szó, a részletek az őszi közgyűlésen lesznek megvitathatok, a közgyűlés egyhangúlag elfogadta az indítványt. Hosszabb vitára adott alkalmat a miileniumi bandérium ügyében benyújtott számvevői jelentés, amely oda konkludál, hogy a megyei millenáris bandérium költségeire tervezett ötezer forintos kölcsön az árvaházi tartalék—és a katonaelszállásolási pótadóalapból volna felveendő. Ebbőf az összegből lehetne fedezni a millenáris díszközgyűlésre szükséges vármegyeházi és tanácstermi diszitést. A főjegyző referens egyszersmind a bandériumi előkészületek megtételére egy bizottság megválasztását javasolta. Az első felszólaló ismét Reviczky Károly volt, aki a bandérium-ügyét néhány ho.Lályos szóval érintve a millenáris közgyűlés programmját kezdte bírálgatni, amely véleménye szerint kapcsolatos a diszbandériúm ügyével. Első sorban kifogásolta, hogy a programmból a nyilvános istentisztelet hiányzik, másodsorban, hogy nemes k a herczegpriinást, hanem a főispánt is küldöttség hivja meg a díszközgyűlésre, ami igy az egyiknek kicsiny, a másiknak nagy megtiszteltetés. Ugy vélekedett, hogy a főispánnak kell megnyitni a díszközgyűlést, s nem az alispánnak. Majd azt óhajtotta, hogy a közgyűlés folyamán előbb emlékezzenek meg a hercegprímásról, mint a királyról. Kifogásolta az alkotmányos kormányról való megemlékezést s a miniszterelnöknek szánt üdvözlő táviratot, amíg a királynak hódoló távirat helyetl hódoló feliratot indítványozott. Megakadt azon, hogy nemcsak a hercegprímás, hanem a főispán is kap fáklyászenét. Az utóbbi helyett a fáklyáknak a Bazilika-hegyén máglyába való rakását indítványozta. A főispán erre kijelentette, hogy tirlomása szerint a díszközgyűlés programmját előkészítő bizottság az ünnepi istentiszteletet azért nem vette tervbe, mert május 10-én ugyís lesznek az egész országban hálaadó ístentisztelek, amelyeken minden hatóság részt vesz. Majd erélyesen kikelt az ellen,hogy valaki utasítást adjon ellene.Ándrássy János alispán felemlítette, hogy a hercegprímásért diszbandériúm, amig a főispánért csak küldöttség fog menni. Csernoch János kanonok csak az alkotmányos kormány méltatása és a minisztereinőkhöz intézendő távirat ellen tiltakozott s bár megbízik ' — úgymond — .az erre a célra kijelölt szónok: dr. Földváry István tapintatában. kéri, hogy nem utasítás, de bizonyos irányzat adassék neki beszédje tartalmára nézve, nehogy a nemzeti ünnepet disszonancia zavarja, (Ellenmondás.) A hódoló feliratot költségesnek tartja, amikor a közönség loyális adózó -készsége úgyis : ismeretes s a hódoló táviratot ajánlja. Dr. Földváry István lendületes beszé dében tiltakozott az ellen, hogy neki utasítást adjanak, mert ha reá bizzák, ismerni fogja a tapintatos és alkalmas módot, hogyan beszéljen, de bármily megtisztelő is reá nézve a megbízatás, amelyet nem kért és nem is keresett, szívesen cedálja másra (»Nem lehet, nem fogadjuk el«.) Reményű, hogy a politikai kisebbség is tapintatosan fog viselkedni a szép ünnepen. (Éljenzés.) Különösen azt véli, hogy programmot itt hosszasan vitatni lehetetlen, utasítsák azt az ünnep előkészítésére delegált bizottsághoz azzal, hogy az vegye figyelembe a közgyűlésen hangoztatott szempontokat. Reviczky Károly külön-külön bizottságot óhajt a bandérium és a diszgyül"-; előkészítésére, amire B. Szabó Mihály talpraeselten jegyezte meg, hogy különös, miszerint Reviczky most külön akarja választani a két ügyet, bár a tárgyalás elején ő hangoztatta annak öss^etartozóságát. Reviczky Győzi) hatásos és ügyes felszólalása után a közgyűlés Földváry indítványát fogadta, el. A banderiális bizottság tagjai lettek a főispán ajánlatára : B. Szabó Mihály (elnök), Kobek István, Reviczky Károly, Frey Ferencz, Csernoch János Komlós y Ferencz. Reviczky Győző, Maiina Lajos, Luczenbacher István, Niedermann József, Etter Gyula, Andrássy Mihály, Berzeviczy József, Földváry István, Hulényi Győző Reviczky Győző, Reusz József. A közgyűlés ezután gyorsan siklott át a kérvényeken és a levelezéseken. Jelentősebb dolog, hogy a sertésvágóhíd ellen beadóit fellebbezést elutasították. A historikum kedvéért felemlítjük, hogy Brutsy János ezúttal csak négyszer kiáltott közbe. sűrű levegőjű budoár [homályosságában, puha aszonvkarok között szorította össze először a szivét valami ismeretlen, szorongó, vágyakozó érzés. Az aranylábu etazséren egyszerű, hatosos húsvéti tojást pillantott meg. Olyant vett ő is egyszer Esztinek. Lefejtette magáról a tapadó karokat, még azon este összepakolt és másnap menekült ide . . . Az ég csodaszépen halaványodott, nyugat felé bágyadt zöldesre festődött. A hosszú hegygyürü fekete zománccal vonódott be. Lassan mindent elöntött a szürkület folyó ezüstje. A báró hirtelen kiegyenesedett és halkan felnevetett. Osváthot megijesztette a hangja, mint valami kísérleté. •— Erzsi a verendán fog várni, mondta Bettiéri büszke gyönyörűséggel. Csakugyan ott várta. A verendán homályos volt, csak az asszony szőke haja haja csillogott, mint az újonnan vert arany. Halavány battisztba volt burkolódzva, a kehely alakú ujjakból kifehérlett gömbölyű karja. Elébük jött és elpirult. Szűzies, leányos pirulással, mint hajdan minden férfiarc előtt. Egyebet nem jelentett nála ez a pirulás. Megcsókolta férjét elfogulatlanul, meleg hangon mondotta: •— Isten hozta Osváth ! A báró kimeresztette jóságos szemét. -— Nini, hát ti ismeritek egymást? Az asszonyka biccentett szép fejével. — Régóta. Osváth ur lakónk volt Pesten. Beszélgettek egyről-másról Lőrinc csak nézte sóvár pillantással az egykori hattyún leányt. Valami kellemes ritka érzés lopódzott a szivébe, mint mikor hűvös őszi estén valahonnan elkésett, meleg levegőáram csap az ember arcába. Bettiéri később bement szivarokért és ők magukra maradtak. Egy-két percig hallgattak. Lőrinc a veranda oszlopai között a kertbe nézett ki. Az üvegfal kis, kékvizü tóra nyílott. A vizre sötét füzek hajoltak, a csöndes tükrön lassan, nyújtott nyakkal úsztak a hattyúk. Az asszonyka kíváncsian kérdezte — Hova gondol, Osváth ? Lőrinc lassan fordult vissza feléje. — Magára gondoltam. Arra gondoltam hogy még sem felejtett el egészen. Eszter ölébe tette a két kezét és a szemét behunyta. — Sohasem felejtettem el, mióta ismerem. Sokat gondoltam önre és figyelemmel kisértem minden lépését. Csöndes, nyugoot hangon beszélt, nyilt, derűs arccal. A férfi hangja reszketett. — És haragudott-e reám? Eszter megingatta a fejét. — Sohasem haragudtam. Eleinte fájt a távolléte és sznvedtem bele. Azután Miklóssal találkoztam. Akkor hamarosan beláttam, hogy mindennek így kellett történnie. Hiszen az élet olyan jó és olyan igazságos. Egyikünk sem vétkezett és most, boldogok vagyunk mind a ketten . . . A mélyen fekvő parkból felhallatszott az est csodálatos álmosító moraja. Az asszony minden szavából á meggyőződés érződött ki, semmi gúny, vagy diadal. Lőrinc valami őrült beszédre nyitotta ajkát, mikor Eszter hirtelen felugrott. Apró, kövér emberke gurult felfelé a veranda lépcsőin. Fiu, egészséges piros arcú fiú, milyen a szerelem első gyermeke rendesen. Az anya mindenről elfeledkezve kapta föl az ölébe és büszke örömmel hozta Osváthoz: — Nézze! . . . Az én mindenségem. Csupa apja ugyebár? Bettiéri visszajött az ezüstruhás szivarokkal. Lőrinc gépiesen választott egyet és mig a szomszédos asztalnál rágyújtottak, a báró halkan kérdezte a vendégétől: — Nos hát mit szólasz az én messaliance-omhoz ? — Majd hirtelen elkomolyodva kéédezte : — Te okos ember ember vagy Lenci. Felelj őszintén, mi volt érdemesebb? Raboskodni egy udvarképes, hetven ősü princeszsz mellett, vagy boldognak lenni ezzel a tiszta, édes tündérrel egész életre ? Én azt hiszem, hogy a jobbik részt választottam. Osváth nem szólt semmit, a szivarjával babrált és úgy érezte, hogy nem mozdul a szive. Csak homályosan látta, hogy a fekete fiúcska az anyja leányos fehér nyakába kapaszkodik, a szőke hajhoz szorítja piros bébé-arcát és hízelkedve gyügyögi: — Csókot a babának, kis mama! MUNKÁCSY KÁLMÁN A társaságból * Perényi Margit hangversenye. Perényi Margit kisasszony operaházi tagnak nagy érdeklődéssel várt hangversenye márczíus 16-án este nyolc órakor kezdődik a Fürdő vendéglő nagytermében. A hangversenyen közreműködnek Horváth Elek ismert nevü zongoraművész, Szabados Béla, Perényi kisasszony tanára, a Rika és a Három Kázmér zenei részének zseniális szerzője és Borovicska Adolf akit a mi közönségünk eléggé ismer és kedvel. A hangverseny műsora a következő: 1. Beethoven D-moll sonatájának első tétele,* előadja Horváth Elek. 2. Leonóra nagy áriája Verdi »Troubadour« operájából, énekli Perényi Margit. 3. Chopin As-dur balladája, előadja Horváth Elek. 4 Wieneanski Legéndá-ja, hegedűn előadja > Borovicska Adolf. 5. a) Szabados Cigánydal-a, b) Delikes: Les fittes de Gadix T énekli Perényi Margit. 6. Liszt 8-ik magyar rapsódíája, előadja Horváth Eiek. 7. Magyar népdalok, énekli Perényi Margit, Az énekszámokat Szabados Béla tanár kiséri zongorán. Helyárak : Körszék : 1 frt 50 kr. Ülőhely : 1 frt 20 kr. Állóhely : 1 frt, Jegyek kaphatók Brutsy Gyula ur kereskedésében és este a pénztárnál. Azt hisszük felesleges, hogy városunk zeneértő közönségének régi kedvencét s társadalmi életünknek egyik legrokonszenvesebb tagját a közönség pártolásába ajánljuk. A fürdő nagy terme bizonyosan kis teremnek fog bizonyulni március 16-án, * Színészet Esztergomban. Néhány év óta az első tavaszi napsugarakkal pontosan megérkeznek, hozzánk, nem az első fecskék, hanem a színészek, akik böjt idején csöndes városunkban rendesen elég; publikumra találnak. Az idén Kunhegyi Miklós színtársulata vonul be és pedig, márczius 17-én a Fürdő vendéglő nagytermében. Társulata tizenegy férfi- és tizenkét nőtagból áll. Az ujabb darabok közül bemutatják a Honthy házá-t> a Holtomiglan-t, a Három Kázmér-t és a Goldstein Számi-t- A társulat leginkább az operettet kultiválja. * Hangverseny. Érdekes hangverseny lesz vasárnap este a Magyar Király szálloda kis termében. A vidék legkedveltebb hang versenyző triója: Fülöp Riza opera-énékesnő, Ligeti Jenő színész és Fülöp
