Esztergom és Vidéke, 1896

1896-02-23 / 16.szám

ESZTERGOM és VIDÉKÍMjíü. szám.) 1ES0. február 23. A társaságból * Böjt. Vidám hejelmja helyett immár Stabat Mater hangzik azokban a váro­sokban, ahol még ájta'tosak az emberek. Elnémulnak a léha keringők, a vidám polkák s böjti prédikációra járnak a far­sangi fáradalmaktól kimerült hívek. Esz­tergomban a hamvazó szerda mindig ha­tárköve a farsangnak; az volt az idén is. Az utolsó farsangi napok azokhoz képest amelyekről apáink beszélnek, nagyon csöndesek voltak; hiába magyaros mu­latságra az olasz bor nem hangol. Mulat­tak itt is, ott is, de csak csöndesen. A böjti saisont meg fogja érezni ez a ro­vatunk is, amely legaktívabb mindeneset­re farsang idején. A hadvezérek, diplo­maták akkor kezdik írni memoirjukat, mikor visszavonulva az aktivitástul pen­zióba vonulnak: rovatvezetőnk sem cse­lekedhetik egyebet, minthogy ehelyütt legközelebb megkezdi farsangi lemi­nisceneiáinak elmondását. * Perényi Margit hangversenye. Jelez­tük már a mult számunkban, hogy Pe­rényi Margit kisasszony a jövő hó első felében városunk közönségének egy nyil­vános hangversenyen fog bemutatkozni. Hogy az az este élvezetes és szép lesz, sejteti velünk a Veszprémi Lapok kri­tikája is, amelyben a művésznőről, aki ott február 8-án hangversenyezett, a kö­vetkezőképen emlékezik meg : A művésznő legelőször a „ Trobadour" operából : Leonóra nagy áriáját énekelte előkelő művészi Ízléssel, Mátray László discrét zongorakisérete mellett. E kedves megjelenésű művésznő fenomenális mezzo szopránjával egyszerre meghódította a közönséget, ugy hogy a sok kihívásnak engedve, ráadásul a „Traviata"-ból is énekelt egy igen szép részletet nagy ha­tással. Többi énekszámait, jelesen a Sto­janovics-féle „Madárdal 1-X, továbbá a magyar népdalokat is meg kellett ismé­telme. Perényi Margit úrhölgy hangja nagyon hasonlít Botter Gizella hangjá­hoz, azon különbséggel, hogy az övé ér­cesebb és üdébb, mint Rotteré. Az ízlés finomsága, a drámai erő és tisztaság, mely hangját különösen a felsőbb regiszterek­ben jellemzi, elsőrendű drámai énekes­nővé predesztinálja Őt, annyival inkább, mert a szöveget értelmesen ejti ki s még a felső C-t is kristály tisztasággal énekli. * A katonai zenekar hangversenye. Csütörtökön este volt a helybeli gyalog­ezred zenekarának jótékonycélu hang­versenye, amelyen óriás közönség jelent meg. Este nyolc órától éjjeli kettőig bi­zony alig volt volna lehetséges akár a kis, akár a nagy teremben azt a bizo­nyos közmondásos gombostűt leejteni. Eljöttek mindazok, akik a terem Gsnász­diszitését még nem látták, s csak híré­ből ismerték, de eljöttek azok is mind, akik már látták s most mégegyszer akar­ták megtekinteni. S az utóbbiaknak is volt meglepetésben részük, amennyiben a rögtönzött kis képtárban uj festménye­ket találtak, amelyek régiségben alig ve­tekedhetnek például Piombo képével. Különösen tetszett a friss képek közül az, amely a mi Schleiffer Lajosunkat életnagyságban és frappáns élethűséggel ábrázolja, amint a női toilett-szoba ajta­ján pezsgős csöbörrel a kezében lép a terembe. Sok derűs mosolyt csalt elő egy másik kép is, (»pinxit Simke«) amely egy telivér gigerli-párt ábrázolt. A zenekar műsora tiz számból állott, közöttük négy olyanból, amelyben ezúttal először gyö­nyörködött közönségünk. Természetesen derék zenészeink Perina karmester ve­zetése alatt az ismert precizitással adták elő valamennyit. Az est vége egy kis fosztogatás volt-A tiszt urak megtizedel­lek a páratlan gsnász-diszitést s egy-egy .ísnász-tam burával, gsnász-madárkávaí megajándékozták az ismerőseiket. Az est jövedelme az alacsony belépődíj dacára, körülbelül háromszáz forint volt. A figyel­mes rendezőség táblákon kérte fel a kö­zönséget, hogy éjfélig ne szivarozzék, a közönség azonban azzal a viccel, hogy a »nicht rauchen«-t »nicht raufen«-nek ol­vasta, már nyolc órakor szivarra, ciga­rettre gyújtott, aminek következménye természetesen kellemetlenül sürü füst­felhő volt s ez a felhő volt az egyetlen árnyék a szép est fényességében. Az est sikere mindenesetre annak volt a bizonyítéka, hogy Esztergom közönsége rokonszenvezeit a hangverseny céljával és hogy készséggel adózott a kegyeletes célra: a szomorú emlékezetű háborúban eleset­tek emlékoszlopainak fentartására. Házi­ezredünk derék tisztikara felkért arra, ' hogy a hangverseny vendégeinek a ke­gyeletes cél e meleg pártolásáért nevük­ben a legőszintébb köszönetet fejezzük ki. A felülfizetők között első helyen állanak a főkáptalan tagjai, akik a nemes célra nyolcvan forintot adakoztak élükön Bol­dizsár József püspökkel, aki huszonöt forinttal váltotta meg a jegyét. Felülfizet­tek továbbá : dr. Áldori Mór 1 frt 50 kr, Andrássy János 3 frt 50 kr, Baumbolzer Gyuláné 5 frt, Eckstein Mór 50 kr, Fe­hér Gyula 4 frt 50 kr, Felsenburg Gyula 1 frt, dr. Földváry István 2 frt, Görtz Arthur ezredes 4 frt, Grusz Rajmund 1 frt, j Ivanits István 50 kr, Kruplanicz Kálmán 1 frt, Laczkó Pálné 3 frt, L. J. 2 frt, özvegy Leipolder Károlyné 1 frt, Marosi József 2 frt, Marosi Ferenc 1 frt, Mattya­sóvszky Lajos 5 frt, Mészáros Károlyné 4 frt, özvegy Niedermann Károlyné 1 frt, Ranczinger Henrik 4 frt, dr. Rapcsák Imre 2 frt, Reisz József 4 frt 50 kr, Ru­dolf Mihály 2 frt, Schönbeck Imre 1 frt 50 kr, Simor Teréz 1 frt, Szenttamási Béla 1 frt, dr. Walter Gyula 2 frt és öz­vegy Zubcsek Mibályné 1 frt 50 kr. Végül mégegyszer a legnagyobb elisme­réssel óhajtunk megemlékezni a két szép este fáradhatalan rendezőiről : Schmiedt őrnagyról, akié volt az eszme, Neumann Frigyes hadnagyról, az ezermesterről és ' buzgó gárdájáról: Spitzer kapitányról, (aki a tengerfenékre vezetett bennünket) j Schimke, Mráz és Rakits főhadnagyok­ról, Sorgo és Worko hadnagyokról és Kneist kadétről. A termet behálózó rózsa­láncok pedig poétikus leánykezeknek, Pongrácz Klarissza, Fáy Vilma és Saághy j Melanie kisasszonyoknak voltak finom ^ és gondos munkái. I désze, eljegyezte Geleta József kürthi föld­birtokos leányát: Terikét. — Rajzkiállit^s. Nagy közönség U kin­tette meg ma délután a rcál'skola rajz­termében azokat a két hatalmas barna­kék bőrkötetbe gyűjtött szabadkézi és mértani rajzokat, amelyekkel reáliskolánk f anulói a milleniumi kiállításon minden­esetre kiváló elismerést fognak aratni. A szabadkézi rajzok kötetében ott találjuk a legprimitívebb vonal és szögrajzokat, épen ugy, mint a szinte művészi kézre valló stilizált leveleket, gót, egyptomi, ma­gyar stb. molivumokat s néhány pompás krétarajzot. Még nagyobb előbaladást mu­tat a mértani rajzok kötete, a hol a kom­plikált egyenes és görbe vonalak között valóságos kis mérnökök mutatkoznak be nekünk. A szép gyűjteményről, amely min­denesetre nagy diadala Kaán János rajz­tanár úrnak, legközelebb bővebben meg­emlékezünk. — Beomlott karzárnya. Csak két esz­tendővel ezelőtt építették a hatalmas új kaszárnya épületet és közel kéfszázerer I forintjába került a városnak. Már az épités tartama alatt szakértők hangoztat­ták, hogy az épitő anyag silány, a vállal­kozó lelkiismeretlen, de minden felszóla­lásuk süket fülekre talált. Most azután megtörtént a katasztrófa. Tegnapelőtt éjjel megroppant az épület, a katonaságnak ruhái és minden felszerelése elhagyásá­val kellett menekülnie belőlek. Össze­is omlott az éj folyamán. Igy irják a gráczi lapok az ottani uj kaszárnyáról. Azt hiss?­szük eléggé érdemes ez a hir arra, hogy minden megjegyzés nélkül mi is repro­dukáljuk. H T II E K. — Szent István napja az idén a ren­desnél is fényesebb ünnepnek Ígérkezik. Amint ugyanis a fővárosi lapokban ol­vasuk, a hercegprímás tárgyalásba bocsát­kozott a kormánynyal, hogy országunk védőszentjének napját kiváló pompával tegyük mindenkorra emlékezetessé. Töb­bek között tervbe van véve, hogy a mil­lenáris körmeneten az összes megyés püspökök részt vesznek. — Villányi Szaniszló búvárkodásai. Villl&nyi Szaniszló bakonybéli apát a pannonhalmi bencés rend monográfiája számára már hónapok óta adatokat gyűjt a vatikáni levéltárban. Kutatásának máris igen érdekes eredménye van. Ugyanis a régi okiratokból konstatálta, hogy a hír­hedt Borgia Cézár, a nem kevésbbé hí­res Lukrécia testvére Bakáts Tamás után Pannonhalma utolsó apátja volt. Ezután a pannonhalmi apát Tolna y Máté személyében az, összes hazai bencés apát­ságok főapátjává neveztetett ki. Borgir volt az egyetlen kardinális a pannonhalmi apátok sorában, bár akkor már letette a bíbort és mint világi kormányzó szedte az apátság dus jövedelmeit. r— Egy plébános csődben. A hivatalos lap csütörtöki száma közli, hogy Zorányi József imelyi plébános csődbe jutott. — Kézfogó. Jungmann Károly, herceg Pálfí'v Miklós köbölkúti uradalmának er­valamennyien minden hivatalos felszólítás nélkül kivilágították az ablakaikat. — Pongrácz Kázmér megyei ellenőr ked­den jött haza Vácról, ahol az államfog­házban párbaj vétség miatt reá rótt három heti büntetését ülte le. — A fény árnyai. Ez a cím illeti meg a Benedek Elek Nemzeti Iskolájáénak ujabb vállalkozását. Ez a derék tanügyi lap most nem elégszik meg azzal, ha a beteg magyar kuliurát szóval és szabad hanggal védi, képekkel is illusztrálni óhajtja a szomorúan leirt igazságot. Azaz : az ez­redév szégyenére bemutatja Magyaror­szág düledező romladozó iskolaépületeit, életveszélyes tanítói lakásait. Az eszme nem uj, csak a kivitele szokatlan. De hát ez ugy látszik a munka megosztás elvén nyugszik. A Néptanítók La j i ugyan­is bemutatja a monumentális nagy alko­tásokat s el is zengi hozzájuk a himnuszt mindazokról, akik ezek felépülésén köz­remunkáltak, s a nagy közönség a mig elragadtatással szemléli a szép épületek­et, talán merőben megfeledkezne egy-egy düledező viskóról, melyet iskolának gú­nyolnak a jámbor lelkek, de a szegény szülők nem tudják, mikor vesznek a kor­hadt gerendák alatt el gyermekeik s a ta­nító családja sem sejti, mikor üti agyon ez a kenyérkereső édes apát. A Nemze­ti Iskola tehát ezeket mutatja be olva­sóinak s ezek a rozoga pajták tűnnek fel majd a fényes paloták mellett, mint a nagy fénynek sötét árnyai. — Köhögés, rekedtség és elnyálkáso­dásnál a torok és légzési szervek minden zavarainál, melegen ajánljuk tisztelt olva­sóink figyelmébe Egger kitűnő hatású mely pasztilláit. Kaphatók 25 és 50 krajcáros eredeti dobozokban minden gyógyszer­tárban és nevesebb gyógyfüsz:?rüzletben. Fő- és szétküldési raktár Egger A. fia. N T ádor-gyógyszertára Budapesten, Váci­körut 17. ^RANY PORZÓ. Az asszonyoknál sohasem lehet megmon­dani, hol végződik az angyal, és hol kezdődik az ördög. . . * Aki először szeret, ha szerencsétlenül is. isten. Aki másodszor szeret.szerencsétlenül: bolond. * A zene a nászünnepél veken mindég a hábo­rúba menő katonák zenéjére emlékeztek en­gemet. * Csúnya asszony nincsen! Az asszonyoknak sokat meg kell bocsáta­nunk, Mert ők sokszor és s o k a t szeretnek. Borzasztó, ha az asszonyok sokat kérdezős­ködnek. Hiszen a szájuk csókolodzásra való és nem kérdezősködésre ! * Ha az asszonyok irnak, csak az egyik sze­mük van a papiroson, a másik mindég egy fér­fira van függesztve. Es ez áll minden asszoy­iróról. HEINE. PÉLE-MÉLE. Az asszonyok és s hegy. — Miféle különös az a hegy, a mely­ről ön beszél ? * — Ha olyan szerencsés voltam, asszo­nyom és feltudtam kelteni kíváncsiságát, szívesen elmondom, amit e hegyről tu­dok ! ... Az asszonyok csak látszólag járnak-kelnek a földön, valójában egy hegy­nek a tetején élnek. Ne nevesen ki, asszo­nyo n. Egész komolyan ismétlem : minden as-zony, aki a világon van, ha királyi pa­11 — Beszakadt part. A basaharci tégla­\ gyárban február 20-án vétkes gondatlan­11 ság következtében a part beszakadt s ~ maga alá temete Rácz András pilismaróiba e lakost. Sebesülése olyan súlyos volt hogy még aznap meghalt a Vörös Kereszt . kórházban, ahová beszeálitol ták. Reviczky Győző főszolgabíró a helyszínén tegnap \ megtartotta a vizsgálatot és az ügyet át­1 tette a járásbírósághoz. •— Közgyűlés. Holnap, vasárnap délután három órakor kezdődik a Ka'holikus Legényegyesület közgyűlése az egyesületi | helyiségben. Tárgysorozat: 1. Elnöki meg­nyitó. 2. Titkári jelentés. 3. Pénztárnoki ' jelentés. 4. Tisztikar választása. 5. A har­minc tagú választmány megválasztása. 6. ' A jegyzőkönyvet hitelesi'ó tagok válasz­tása. 7. Esetleges indítványok. — Megvételre kerestik egy jó karban levő, több fiókos nagy íróasztal. — Félrevert harangok. Az «Esztergo­mi Lapok» csütörtöki számukban reflek­tálnak arra, amit e címen a kesztölci állítólagos zendülésről írtak lapunknak. Fentartják közleményük valódiságát s kikérnek minden cáfolást, ami a legegy­szerűbb módja a cáfolás elütésének. Mi most csak annyit akarunk megjegyezni, hogv iz a zendülés talán mégsem volt oly rettenetes zendülés, ahol a lázongó községi lakosok közül egyetlenegy ember volt letar­tóztatható. Külömben nálunk is az volt megírva, hogy egyes elégedetlenkedők a községben mindég akadnak de ezekkel a hatóság könnyen végezhet. Kár ezért megyénk közbiztonsági viszonyait a nyil­ványosság előtt kompromitálni! — Öngyilkos katona. A helybeli gya­logezred 14-ik századának egyik közle­génye az éjjel szerelmi bánatból szolgá­lati fegyverével agyonlőtte magát. Azon­nal meghalt. — Baleset. Szántó József molnár a napokban Szobona határban járkált, ahol egy megvadult ökör megtámadta, letiporta a mellére állt és addig döfdöste, a míg a közelben lévők el nem űzték, a kórházba, hozták. Az arcán és mellén jelentékenyen megsérült. — Kivilágítás. Megírtuk mult számunk- ] ban, hogy a szombati helyszini szemle s után a Lőrinc-utcát a forgalomnak újra < megnyitották. Nagyon örülhettek ennek az j utca lakosai, akik hónapokig valóságos kon- i tumáciában voltak, mert amikor kigyúltak i az ntcán elhelyezett új benzin-lámpásak, :

Next

/
Oldalképek
Tartalom