Esztergom és Vidéke, 1896

1896-02-27 / 17.szám

1896. február 27. ESZTERGOM és VIDÉKE (17. szám) az egyesület iskoláinak igazgatósága esz­közli (zöldfa-utca 3.) Eddig az országban csak Nagy-Szeben­ben volt hasonló intézet: az úgynevezett: menyasszony-zárda, de hát az oly messze esett hozzánk, hogy aligha akadt eszter­gomi leány, aki ott sózta volna el az első levest. A főváros azonban annyira szom­szédos velünk, hogy bizonyosan nem egy szép leányunk fog a jövő hónapban ott megpróbálkozni azzal a bizonyos első rostélyossal, amelyet ő sütött. Remény éljük ezt, mert a gonosz nyel­vek nagyon csúnya hírt kolportálnak. Azt tudniillik, hogy az esztergomi leányok szé­pek, fessek, müveitek, művésznők a kézi­munkában, de kissé gyönge gazdasszonyok s legfeljebb pogácsával, gyümölcs-tortelet­tekkel bíbelődnek. Ezentúl módjukban lesz ezt á rágalmat a budapesti diplomá­val megcáfolni. Az első júniusi ebédre teljes tisztelettel meghívásért esedezik: AUCUN. Megye és város. § Műszaki átadás. A kisdunai vashid­nak és a hídfeljáróknak műszaki átvétele hétfőn délelőtt történt meg. A hivatalos aktuson ugyanazok vettek részt, akik a múltkori helyszíni szemlén. § Áthelyezés. A földmüvelésügyi mi­niszter MUánovics Antal m. kir. állat­orvost, akit az ellene emelt vádak alól felmentett, saját kérelmére Kőbányára helyezte át. § Az Esztergomi Ipartestület kebelé­ben fennálló békéltető bizottság harminc­hat segédtagjának s a betegsegélző pénz­tár rendes évi közgyűlésére nyolcvanöt kiküldöttnek megválasztására dr. Föld­váry István városi főügyész, mint iparha­tósági bizfos március 1-ének délelőtti tiz órájára a városháza tanácstermébe gyű­lést hivott össze. § Megfellebbezett határozatok. A leg­utóbbi városi közgyűlésen a gimnázium épi­féséreés a tanítónők fizetésjavitására vonat­kozólag hozott határozatokat néhány vá­rosi képviselő, hir szerént, megfellebbezni szándékozik. H T lí É K. — Vidéki előfizetőinkhez. Tisztelettel kérjük vidéki előfizetőinket az előfizetési összeg mielőbb való beküldésére, nehogy a lap küldése e miatt akadályozva legyen. A kiadóhivatal. — A hercegprímás díszfogata. Mint ér­tesülünk, Vaszary Kolos hercegprímás a millenáris diszbevonulásra pompás disz­hintót és hat lóra gazdag, aranyveretü szer­számot rendelt Budapesten. — Névnap. Ma ünnepelte Reviczky Győző központi főszolgabíró nevenapját s ebből az alkalomból barátai és tisztelői elhalmozták jó kivánataikkal. — Miniszteri köszönet. A kultuszmi­niszter köszönetét nyilványította B e 1 o­v i t s Ferenc reáliskolai tanárnak,aki ezer­kétszáz kötetből álló értékes könyvtárát a városi fiúiskolának ajándákozta. — Eskihö. Báró Jeszenák János, a 12-ik gyalogezred főhadnagya, báró Jesze­nák Gábor párkányi plébános öcscse feb­ruár 17-én Érsekujvárott oltárhoz vezette hlinici Szentmáriay Gizella kisasszonyt. Az esketést a vőlegény bátyja végezte. — Haraszti Hermin asszony, a kiváló művésznő a mult héten beteg édes anyja látogatására néhány napig városunkban időzött. — A Kereskedelmi Társulat-nak hétfőn választmányi ülése volt, amelyen folyó ügyeket tárgyaltak­— Arcképleleplezés. A Fürdő vendéglő egyik törzsasztala tegnap este vidám la­komára gyűlt össze a kisteremben, ahol ünnepiesen leleplezték Schleifer Lajosnak a gsznász-hangversenyen bemutatott arc­képét, ami természetesen nem járt tömér­dek móka és bohóság nélkül. — Uj kávéház Esztergomban. Mint hal­juk, egy előkelő budapesti kávéház tu­tajdonosa a napokban megvette az eme­letes Lindtnei-féle házat a Kis-piacon s abban már legközelebb fényes kávéházi helyiséget rendez be külön női teremmel. A ház volt tulajdonosa pedig megvásá­rolta a Stojanovics-féle házat, amelyet egészen újból fog felépíttetni. — Egyházi hirek A király Boltizár József esztergomi fölszentelt püspök, ál­talános érseki helynök, és őrkanonoknak az éneklő-kanonokságra ; dr. Blümelhuber Ferenc Szt.-GyörgyrŐl nevezett esztergom­megyei prépostnak és székesegyházi főes­peresnek az őr-kanonokságra; Szilányi Ferenc, érseki helynök, Szt.-Istvánról ne­vezett esztergomvári prépost és nyitrai főesperesnek a Szt.-Györgyről nevezett prépostságra és ezzel egyesitett kanonok­ságra, valamint a főszékesegyházi főespe­rességre; Csáky Károly gróf, választott püspök, címzetes apát s legidősebb mes­terkanonoknak a nyitrai főesperességre való fokozatos előléptetését jóváhagyta s az ennek folytán ^megüresedő mester­kanonokságot Sezsó Mihály szölgyéni plébánosnak adományozta. — A Katolikus Legényegyesület köz­gyűlése. A Katolikus Legény-Egyesü­let vasárnap tartolta rendes évi közgyű­lését, amelyet dr, Csernoch János kano­nok, mint elnök szép beszéddel nyitott meg. Ifjabb Neymayer Károly gondosan szerkesztett titkári jelentéséből kitűnt, hogy az egyesülétnek 87 tagja van s va­gyona 3414 forint 39 krajcár. Az egyesü­let az év folyamán több műkedvelői előa­dást és felolvasást rendezett. A számvizs­gáló bizottság jelentésének felolvasása után, amelynek követkéz tétében a pénz­tárosnak megadták a felment vényt, újra választották a tiszti kart és pedig a kö­vetkezőképpen : Elnök lett: dr. Csernoch János, másodelnök: dr. Anháupel György alelnök: Vanicsek Rezső, titkár: ifjabb Neumayer Károly, altitkár: Hollósy Ká­roly, pénztáros : Finke József, ellenőr: Sze­keres Gábor, első dékán : Velebnyi János, második dékán : Milakovszky István, könyv­tárosok Rangl Antal és Varga Bertalan. A háznagy mielőbb való megválasztására a választmányt hívták fel, amely a tiszt­ség elválalására Rothnagel Lászlót fogja felkérni. A választmány megalakítása után tiszteletbeli tagokká választották : Masz­laghy Ferencet, Vencel Antalt, Blümelhu­ber Ferencet, dr. Fehér Gyulát, Frey Fe­rencet,Mattyasovszky Lajost,Mattyasóvszky Kálmánt, dr. Próhászka Ottokárt, dr. Eit­ner Ákost és Dóczy Ferencet. Végül elhatá­rozta, hogy egyesületi takarékpénztárt léte­sítenek és a tagsági dijat tizenöt krajcárral felemelik. — A nyerges-ujfalusi bíró halála. Szo­morú baleset áldozata lett Mehler János, Nyerges-Újfalu községnek közbecsülésben álló bírója. Tegnap délután fával megra­kott szekérén hazafelé ment az erdőből a falujába. Útközben kocsija egy kőbe ütközött s dűlni kezdett. A lökés az víz­mocsárba dobta ót s a kocsi terhével együtt rázuhant. Szilágyi János munkás aki a kocsi mellett gyalogolt egy erdöőr segítségével nagy nehezen kiszabadította a fahasábok alul, de akkor már haldoklott Halántéka beszakadt, bordái össze törtek. Néhány perc múlva meg is halt. Végzetes balesete általános részvétet keltett. — A szökés kerékpárosán. Pagautcsh Nándor karinthiai származású kereskedő­segéd szombaton ellopta Schalkász spe­diteur egyik alkalmazottjának háromszáz­ötven forint értékű biciklijét s azon egye­nesen Budapestre karikázott, hogy itt ér­tékesíthesse. De rendőrkapitányunk távi­rati értesítése nyomán Ó-Buda határán egy nem várt deputáció fogadta a bicik­liző tolvajt, tudniillik néhány rendőr, akik letartoztatták s gyalogszerrel kisérték a főkapitánysághoz. — Szölöojtási tanfolyam. Gazdasági Egyesületünk által február 6-tól február 22-ig rendezett szőlőojtási tanfo­lyam a február 23-án tartott vizsgálatok­kal befejeződött. A vizsgákban körülbe­lül ötven-hatvan tanuló, nagyrészt felnőtt szőlőműves vett részt, s jó sikerrel meg­felelt a vizsgálóbizottság kérdéseire. Bizo­nyítványokat kaptak: Dobronya János György István, Koller János, Cserődi Mihály, Pifkó János, Beneczky Mátyás, Kis András, Újvári János, Meszes József, Szabó János, Szakmári Mihály, és Erős István esztergomi lakosok. A bizonyítvá­nyok két eszterdeig érvényesek s akkor megújíthatók. — A kesztölci zendülés. A kesztölci állítólagos lázadásról azt írják az Eszter­gom-imk, hogy a főizgatónak elkeresztelt Vitek-et a járásbíróság le sem tartóztatta. A lakosok elkeseredése nem is a községi elöljáróság, hanem a kőszénkutatási és ki­aknázási jogot megvásárlóit konzorcium ellen irányul, amenyiben a lakosok azt hiszik, hogy a konzorziummal kötött szer­ződésben jogaik nincsenek kellőképen biztosítva. Nem igaz tehát, hogy a kesz­tölcieken komoly lázadási vágy vett volná erőt, nem igaz, hogy bizonyos anarchisti­kus célok miatt gyűléseznének, nem igaz, hogy az elöljáróságot insultálnák és nem igaz, hogy a kesztölcieket bárki is izgatná. Egyszóval semmi sem igaz. — íme, igy néz ki a szenzáció elpukkant hólyaga! — A lábatlan! Emmele-féle cement­gyárban Balogh János molnár tegnap éjjel saját vigyázatlansága folytán életét veszítette. A központi főszolgabíró a vizs­gálat megejtése végett ma délután a hely színére utazott. — Tragédia a bányában. A legutóbbi napok végzetes balesetek napjai voltak. Emberhalállal végződő baleset színhelye volt hé'főn délután a piszkei Kelndorfer­féle kőbánya is. Az áldozat Bremecz Simon lakoveci illetőségű aknamester, aki több társával együtt a kőbe fúrt lyukakat hétfőn megtöltötte puskaporral s a töltés kanócának meggyújtása után a bányából visszahúzódott. A robbanás csakhamar bekövetkezett, csak Bremecz töltése nem sült el. Húsz perc eltelte után Bremecz társainak minden intése és kérése dacára visszatért a bányába, hogy a fel nem robbant töltést megvizsgálja. Reáfujt az égő kanócra, amire a tizennégy kilogramm puskapor nyomban felrobbant és a vigyá­zatlan embert huszonöt méter magasra dobta a levegőbe. Mire társai hazavitték, halva volt. Félarca elégett, bordái s jobb lábszára összetörtek. A központi szolgabíró által megejtett vizsgálat kiderítette, hogy a szerencsétlen ember maga volt az oka tragikus halálának. — Megvételre kerestik egy jó karban levő, több fiókos nagyobb fajta íróasztal. — Köhögés, rekedtség és elnyálkáso­dásnál a torok és légzési szervek minden zavarainál, melegen ajánljuk tisztelt olva­sóink figyelmébe Egger kitűnő hatású mely pasztilláit. Kaphatók 25 és 50 krajcáros eredeti dobozokban minden gyógyszer­tárban és nevesebb gyógyfüszerüzletben. Fő- és szétküldési raktár Egger A. fia, Nádor-gyógyszertára Budapesten, Váci­körut 17. ; Péle-Méle. A mi pályázatunk. —- Első sorozat. — Február 16-iki számunkban pályázatot hirdettünk arra a kérdésre,: »kit és mely okból óhajt az olvasó Esztergom polgár­mesterének?* A beérkezett válaszok köz­lését a mai számunkban kezdjük meg. E válaszok legnagyobb része — a pályázati feltételekkel ellentétben — a jelölt meg­nevezése nélkül s álnévvel küldetett be szerkesztesz/tőségünkbe, Ezt a körülményt az utóbbi időben éppen e kérdésben tá­madt ideges és izgatott hangulatnak tud­juk be s nehogy azt esetleg mi is növel­jük, elhatároztuk, hogy a válaszoknak csak általánosságban mozgó részét s azt is a beküldő neve nélkül közöjük. Jövő számunkban pedig az e pályázatra kitű­zött pályadijak mellett uj, személyekre nem vonatkozó pályakérdést tüzünk ki. íme a beérkezett válaszok első sorozata: I. Hogy kit óhajtanék Esztergom pol­gármesterének és mely okból P Hát senkit mást, mint azt az embert, aki en­nek az állásnak betöltésére a legalkal­masabb. Ilyen emberrel pedig — nem egy­gyel — nagyjában többször is találkozhat tunk Esztergomban. De ha ezt az alkalmas embert nem találnám föl a városban, keresném a vár­megyében, keresném az országban, Euró­pában, — vagy ha kell az egész világban. És ha megtalálnám, hazahoznám őt gyaloghintóban, csiberózsán, vagy akár a — hátamon, hogy ezer esztendő elmultával Esztergomnak egyszer már arra való ember legyen a polgármestere ! Eszményi János. II. Nemo propheta in patria sua . . . Akárkit választanának mag a most szóban forgó jelöl­tek közül, mindég akadnának elégedetlenek. Uraim,h ózzunk hát idegent. Annak egye­lőre nem volnának barátai, de ellenségei sem. 0, Gy. III. Az a baj, hogy városunk t. képvi­selő' testülete nem látja meg az alkal­mas egyéneket; — mert vagy nem tartozik azon alkalmas egyén a most uralkodó politikai párt felekené­zetébe, vagy fiatal]jak, ~ vagy árneny­nyiben kemény markú, egyenes derekú, szókimondó legény, — félnék tőle, ne­hogy nagyobbat találjon húzni az avítt gyeplükön. Zápolya urammal tartanak tehát, aki tudvalevőleg olyan királyt akart Magyarországon, akinek az üstökét a. markába tarthassa. Erélyes* IV. Egyik helyi lapunk azért kifogásolja az egyik szóbanforgő jelöltet, mert az illetőt exponált pártembernek tartja. És én iga­zat adok neki, bár még nem tudhatom, vájjon új állásában befolyásolnák-e a pártszempöntok őt. De igazat adok azért, mert volt már néhányszor dolgunk exponált pártemberrel. S jól mondja az a lap:»A város­házát nem szabad kortestanyává tenni.« De a régi rómaiak törvényét se feledjük, amelynek paragrafusai szerint halállal büntettek minden polgárt, aki kétes idők­ben egy politikai párthoz sem csatlakozott. —7 —~r. V. Tisztelt szerkesztőség ! Hogyan válogassak a p olgármeste r­jelöltek között ? , . . Hiszen tudtommal csak egy jelölt van : a helyettes pol­gármester, akinek működésével min­denki megvan elégedve. Hát ha min­denki megvan vele elégedve, szavaz­zon rá mindenlá. Hazafias üddözlettel P. Lstván. VI. Tisztelt szerkesztő úr! Önök mindég azt szedetik hajtogatni, hogy az asszony kössön, főazön, stoppoljon, ds po­litikába ne avatkozzék. Hát bizony nem eléggé következetesek (bocsássanak meg őszintesé­gemért, de már én ilyen vagyok) hogy mosta nőket is felszólítják politizálásra. De mivel a következetlenség ezúttal (!!) az Önök lelkén szárad, •— Isten neki — én is beleavatkozom a hivatalos ügyekbe. Legyen az uj polgármester szőke, magas, fiatal és nőtlen. Tudjon zongorázni is, énekel­nie nem muszáj. És ha megválasztották, háza­sodjék meg minnél hamarább. Isten Önökkel N. B. U. i. A nevemet ne írják ki, a mamának nem mutattam meg ezt az irka-firkát. VIL Ki legyen a polgármester és mely ok­ból ? Hát én megvallom, hogy ebben a kérdésben bizony a jó német sógorral tartok: »Seltenkommt was besseres nach«. Pessirnista. VIII. Én a törvényes qualiíikácion kívül al­masnak tartanám a város élére, — tekin­tet nélkül az ő számazására és illetősé­gére, — minden jó kinézésű úriembert. De követelem tőle, hogy akarjon és tud­jon dolgozni, administrálni, legyen erős karja annak a vasseprőnek a kezelésében, amely nélkül az Augias istálóját sem le­hetne tisztán tartani. Legyen szívélyes és barátságos ott, ahol annak helye és ideje van, de ne pajtáskodó s ha mindezek mellett nagyszerűen tud reprezentálni, annak vé­letlenül örülnék, ha kitűnő szónok volna, azt nagyon szívesen venném. L>e, — mi tagadás benne — ennek a szegény város­nak a jól felfogott érdekében: egy tucat jól beszélő tisztviselőért, nem adnék csak egyetlen egy —• jól dolgozó tisztviselőt sem! Honny soít . . . A beérkezett feleletek közlését legköze-r zelebbi számunkban fotytatjuk. Felelős a szerkesztésért: MUNKÁCSY KÁLMÁN. Laptulajdonos-kiadókért: Dr. PR0K0PP GYULA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom