Esztergom és Vidéke, 1896

1896-04-02 / 27.szám

ESZTERGOM és VIDÉKE. (27. szám.) 1896. április 2. lós a hévviz forrás vizét vélné zsi­lippel elzárni, mi által elég nagy vízmennyiség állana rendelkezésre. E tárgynál, de nem annyira a tárgy­hoz szólták még, Tátus, Kiffer és Gere képviselők. A képvi$elő testület az egy víz­torony mellett döntött és Dbczy An­tal indítványára visszavezérelte az ügyet a tanács és pénzügyi bizottság­hoz, a hely kérdésnek eldöntése végett. Megvagyunk győződve, hogy a tapasztalat indokolni fogja a tanács javaslatát, mert városunk kiterjedé­sénél fogva fennforog szüksége a két kútnak, nemcsak közegésségügyi, vagyis az utczák öntözése okából, de nézetünk szerint főleg a vagyon­biztonság, a tűzveszély szempontjá­ból, mert sajnosán kellett a legtöbb tűzvésznél tapasztalnunk, hogy a tüz gyors terjedésének oka nem tűzol­tóinkban, hanem abban keresendő, hogy a veszély első pillanataiban, a legtöbb esetben nem rendelkezünk a kellő vízmennyiséggel. Hogy a víz­torony a csendőrlaktanya elé épites­sék, ezt határozottan rossz tervnek kell deklarálnunk. A kistói és szentjánosi szántó­földek haszonbárbeadása tárgyában hozott tanácsi javaslatot a közgyűlés tudomásul vette. Tudomásul vétetett továbbá a tanácsnak a vöröskereszt egylet meg­keresése háború esetére 50 ágy el­helyezése tárgyában hozott javaslata, majd ugyanannak jelentése a f. év február i-én és 27-én tartott pénz­tári vizsgálat eredményéről. Felolvastatott a vall. és közök, miniszternek leirata, melyben helyes­lésének ad kifejezést azon határozat felett, hogy a gymnasium teljesen újból építtetik. Ebből következtetve, ugy látszik nem fog a kormány el­zárkózni a város abbeli kérése elől, hogy az építkezéshez anyagilag- hoz­zájáruljon. Felolvastatott az alispán értesítése, mely szerint a főkáptalan gróf Csáky Károly és Stern Márkus Burián Lajos által óhajtja képviselői jogát gyako­rolni. Magurányi József kifogásolta azt, hogy Burián Lajos alkapitány a je­len esetben Stern Márkust képviselje, mert köztudomású, — úgymond — miszerint Stern bérli a várostól a kövezetvám és helypénzszedési jo­got, s viszont köztudomású, hogy a kövezetvám és helypénzszedés terén elkövetett visszaélések ügyében a rendőrkapitány bíráskodik. Felemlíti, hogy egy ily visszaélés épp most van tárgyalás alatt Buriánnál, s igy a képviselőséget ezzel sehogy sem tartja összeférhetőnek. Dr. Földváry István azon nézetben van, hogy a közgyűlésnek nincs joga a megbízás fölött személyi tekintetekben hatá­rozni, de különben is ezen elv ha elfogadtatnék, ngy az veszélyes prae­cedenssé nőhetne ki magát, Nieder­mann József és dr. Fehér Gyula hozzászólása után akép határozott a közgyűlés, hogy elvárja a képviselő­testület, miszerint a megbízatást Burián el nem fogadja. Részünkről mindkét nézet jogo­sultságát elismerjük. Az alkapitány­nak, mint Stern megbízottjának kép­viselői minőségét összeférhetetlennek tartjuk azzal, hogy a megbízó elleni panasz ügyben az alkapitány, egy­szersmint mint tárgyaló hatóság eljárhasson, s igy a kérdés eldön­tését a fegyelmi hatóság hatáskörébe utalandónak tartjuk, mert egy annyira igénybe vett állású tisztviselő hiva­tásával, kérdés, össze fér-e az, hogy képviselői megbízást vállaljon el. Ezt követte a tanács és pénzügyi bizottság- javaslata, a városi iskolák céljaira megvásárolni célzott Duna­menti telkek tárgyában. Bleszl Ferencz a telekvétel el­len szólalt fel, először, mert az ár­téren fekszik, másodszor, mert te­kintettel a nyári kis vízállásokra — egészségtelen helyen fekszik, s mert végül oly helyen van a telek, mely í az erős és hideg: északi szeleknek felette ki van téve. Némethy Lajos, dr. Fehér Gyula és Schiller képviselők a javaslat mel­lett foglaltak állást főkép azon szem­pontból, mivel a templomhoz kö­zel van, de meg azért is, mivel jobb hely nincs, mig Kaán János ellene. Dr. Fehér Gyula plébános a telekmegvételt feltétlenül ajánlja, mert azt a város igen jól értékesít­heti, egyházi! lakásra, stb. A megejtett névszerinti szavazás eredménye az lett, hogy a telek vé­tel mellett 53, mig ellene 36 szava­zat adatott be, s igy amennyiben a törvény által kivánt általános szava­zattöbbsége a képviselőknek létre nem jött, harminc napra kitűzendő ujabbi közgyűlésben fog a felett a közgyűlés dönteni. Majd végül a felsőbbi jóváhagyás­sal ellátott szervezési szabályokra vo­natkozó tanácsi és pénzügyi javaslat fogadtatott el. Az ápril 16-án meg­ejtendő általános tisztújításon betöl­tendő állásokra pályázatok tűzet­nek ki. Szenttamási Béla felszólalása foly­tán kimondotta a közgyűlés, hogy a tényleg szolgálatban levő tisztvi­selőknek, a szervezési szabályok ér­telmében és január i-től ápril 15-ig járó fizetését a megejtett általános tisztújítás után fogja megszavazni. fiz Iparbank közgyűlése. Esztergom, április 1. Az Esztergomi Kereskedelmi és Ipar­bank, mint mult számunkban már rövi­den jeleztük', folyó 28-án tartotta ren­des évi közgyűlését a részvényesek ki­váló érdeklődése mellett. Ez az érdek­lődés teljesen méltányolt volt, ameny­nyiben a derék intézet a mult eszten­dőben a, folytonos kamatláb-leszállitás s a decemberi, egész Európára kiterjedt börze-derut dacára olyan fényes üzleti eredményt mutatott fel, amely az ösz­szes megelőző évek üzleti eredményeit messze felülmúlja s az intézet életreva­lóságának, előkelő összeköttetéseinek s a közönség folytonosan növekvő bizal­mának fényes tanúbizonysága. A Kaán János által kiváló gonddal szerkesztett s terjedelmes igazgatói je­lentés is ez örvendetes tény konstatálá­sával kezdődött, amennyiben elmondotta, hogy 1895-ben a kötvényszámlánál a kiadás többlete 102,063 forint 52 kraj­cár, a váltószámlánál 66,348 forint 38 krajcár s a zálogszámlánál 18,708 forint 50 krajcár, vagyis 'összesen I8J,I2O fo­rint 40 krajcár volt. A betéteknél az emelkedés 75,792 forint 45 krajczárra rúgott, amíg az értékpapír-állomány 178,781 forint 90 krajcárban lett a mér­legbe felvéve, vagyis körülbelül 25,000 forinttal alacsonyabban, mint azt a de­cemberi tőzsdei kurzus szerint felvenni lehetett volna. A mérleg feltűnően kedvező voltára nagy befolyással volt az a körülmény, hogy az intézet ebedi birtokát, daczára, hogy abból negyvenegy holdat vissza­tartott, 22,554 forint nyereséggel adta el. Hogy ez megtörténhetett, első sor­ban az intézet buzgó hivatalnokainak s különösen Szalkay József főkönyvelő­nek (akinek külön könyvet, gazdasági naplót kellett a birtok miatt vezetni) és Kaán Károly könyvelőnek (aki a birtok porczellázását keresztülvitte s amikor az árverés az árverezők össze­beszélése miatt nem sikerült, a csép­lésnél, aratásnál maga ellenőrködött s a termés és a leltár eladását eszkö­zölte) érdeme. Teljesen méltányos, hogy az intézet ezért külön jutalomban részesítette a hivatalnokait. Megszavaztak Pongrác Zsigmond intézeti ügyvédnek 200', Szal­kay József főkönyvelőnek 200, Mattya­sovszky Ödön pénztárosnak 100, Riedl Tivadar könyvelőnek 100 és Kaán Ká­roly könyvelőnek. 1000 forintot. A két igazgató egyenként negyven,, az öt igazgatósági tag egyenkint tiz aranyat kapott. A forgalomszaporodás a mult eszten­dőben összesen 900,064. forint io> kraj­cár volt. Természetes, hogy e nagy for­galomnövekvés a személyzet szaporítá­sát is szükségessé tette s ezért egy napidijast alkalmaztak. Mivel azonban a munkanövekvés immár állandónak mutatkozik, a közgyűlés egy uj, tiszt­viselői állás kreálását határozta el s a szervezett segédkönyvvezetői állásra 600 forint fizetéssel, 150 forint lakáspénzzel és nyugdijigénynyel Brunner Ferencet választotta meg. Azt is elhatározták, hogy a biráló bizottság tagjai az eddigi négy korona helyett egy-egy ülésen való megjelenésért őt korona tiszteletdijat kapnak. A tiszta jövedelem az elmúlt évben 46.641 frt 71 krajcár volt. Éhből tiz százalék : 4664 frt 17 krajcár az alap­tőkéhez csatoltatott, osztalékokra megy (részvényenkint 9 forint) 18.000 forint, Jótékonycélra 396 forint 40 krajcár, a mely a következőképpen oszlik meg: a Bottyán-utczai óvodának jut 30, a Jóté­kony Nőegyletnek 25,. a „Szent Vince" jótékony Egyesületnek 30, a reáliskolai segélyző egyesületnek alapító tagságul 25, a gimnáziumi szegény tanulók, az érseki képezde, az iparos tanonc-iskola, a Duna-utcai elemi iskola, a zene iskola szegény tanulóinak, a vizivárosi zárda árvaleányainak 20—20 forint, a Buda­utcai elemi iskola, a leány-óvó képezde, a kerektemplomi iskola, a szenttamási, szentgyörgymezei és a zsidó-iskola sze­gény tanulóinak 10—10 forint, az Esz­tergomi Tűzoltó-egyesül étnek 35, a pár­kányi tűzoltó-egyesületnek 10, az eszter­gomi Szépítő Egyesületnek 10, a'Gaz­dasági Egyesület amerikai szőlővessző telepének fentartási költségeire 20 és végül az ojtási előadások két legszor­galmasabb látogatójának és leggyakor­lottabb ojtójának á 5 forint 10 forint. Évközben károsultaknak kiosztatott 31 frt 40 kr. A jövő évi számlára maradványkép­pen 1700 forint vitetik át. A mérleg végeredménye szerint mindkét tartalék­tőke 82.922 forint 50 krajczárral, a tiszti nyugdijalap Í5. 533 forint 33 kraj­cárral szaporodott, A közgyűlés folyamán a két igazga­tót éljenzéssel egyhangúlag újra meg­választották, az elhalálozott Szvoboda Román igazgatósági tag utóda Iványi Géza lett. S most midőn referádánkat a közgyű­lésről befejezzük, az intézet felvirágzá­sához a vezetőségnek és a részvényesek­nek őszinte szívből gratulálunk. Riporter. Megye és a város. O Az uj kórházi főorvos. Az alispán sürgetésére már hétfőn, a pályázat lejá­rásának napján megtartotta a város egész­ségügyi bizottsága kijelölő ülését a kór­házi főorvos ügyében. Az ülésen jelen voltak Maiina Lajos elnök, Bellovits Fe­renc Niedermann József, Schönbeck Mi­hály, Leitgeb János, dr. Haugh Lambert, Tiefenthal Gyula, Kerschbautnmayer Ká­roly, Zsiga Zsigmond, dr. Berényi Gyula és dr. Áldory Mór. Külön szavaztak az első,, külön a második és külön a harma­dik helyon kijelölendő pályázóra. A tit­kos szavazás eredménye volt, hogy első helyen jelöltetett dr. Fodi Emil négy sza­vazattal, (dr. Horacsek Gyula két, dr. Vándor Ödön két és dr. Gönczy Béla egy szavazatot kapott.) második helyen dr. Horacsek Gyula öt szavazattal és har­madik helyen dr. Vá?idor Ödön hat sza­vazattal. Kerschbaummayer Károly és Zsiga Zsigmond nem szavaztak. A város a kijelölés eredményét az összes pályá­zati kérvényekkel már beterjesztette az alispánhoz, aki az ügyet dr. Lipthay Já­nos megyei főorvosnak adta ki jelentés­tétel végett. Az alispáni kinevezést az egész város kíváncsian várja. O Figyelmeztetés. Hogy az uj képvi­selőválasztás ideje közeledik, figyelmez­tetjük olvasóinkat, hogy esetleges adó­hátralékaikat április 15-ig mindenesetre befizessék, mert különben az 1897-ik évi országgyűlési választók jegyzékéből a törvény értelmében kihagyatnak. O Kisajátítási tárgyalás. A kereske­delmi miniszter elrendelte az Esztergom vasúti állomáson létesítendő tizedik sín­pár kiépítéséhez szükséges földterületek, kisajátítását. A főispán a kisajátítási tár­gyalás határnapjául április 15-ikét tűzte ki s az eljáráshoz B. Szabó Mihály fő­jegyző elnöklete alatt Mattyasovszky Vilmos tiszti főügyész, Csaby Andor kir. főmérnök és Hamar Árpád t. főjegyző urakból álló bizottságot küldött ki. A társaságból. * Perényi Margit kisasszony, a mi bü, vös-bájos hangú csalogányunk néhány napig idehaza tartózkodott s ma újra visszautazott a fővárosba, hogy résztve­hessen gróf Zichy Géza uj operájának, az Alár-nak próbáin. E darabban, amely­nek első előadása április 16-ára van ki­tűzve, nagyobb szerepe lesz. * Esküvő- Dr. Hollósy Ede budapesti orvos április 14-én esküszik Rogrün Gi­zella kisasszonynyal, Rogrün Ede pár­kányi gyógyszerész szép leányával. * Palraárum. Elmúlt az Oculi, Laetare, sőt a Palmarum-vasárnap is ; a szalonka­vadászok utolsó lesnapja. Városunk szen­vedélyes vadászai a rövid saison minden napját félhasználták, de kevés ered­ménynyel. Igen kevésnek diszitette ka­lapját az a bizonyos néhány szalonka­toll, amelyre a sportsmanek büszkébbek, mint talán az „arany gyapjú" rendjére volnának. * Színészet. Hétfőn távozott Kunhegyi Miklós színtársulata városunkból, s mint jószemü, okos ember bizonyára azzal a meggyőződéssel, hogy közönségünk közönyösségének nem a színművészet iránt való érzéketlenség, hanem csakis társulata gyenge kvalitása volt az oka. Hiszen minden színésze jó középszerű volt, de jó középszerűnél egyik sem több. Határozott tehetség mutatkozott ugyan Lipcsey Józsika kisasszonyban, de ő még annyira kezdő, hogy egyelőre legfeljebb azokat a bizonyos oroszlán­körmöcskéket láthattuk. Kölönben virág­vasárnaptól a kisasszony megszűnt a

Next

/
Oldalképek
Tartalom