Esztergom és Vidéke, 1896

1896-02-06 / 11.szám

1 896. február 6. ESZTERGOM ós VIDÉKE (Id. szám.} A jelénlevő polgármesterre dr. F ő d i Emil mondotta a következő felköszöntőt : Igen tisztelt*uraim! Az Esztergomi Orvos-Gyógyszerész Egy­let mai ünnepe nevezetes napot képez Esztergom vármegye és Esztergom szabad királyi város közegészségügyeinek eme­léseiben. Mert Lipthay főorvos ur negyven évi hatósági orvosi szolgálata nemcsak azt jelenti, hogy ami ünnepeltünk négy évti­zeden keresztül önzetlenül, lelkesen és odaadóan szolgálta a közegészségügyet, hanem hir azzal a jelentőséggel is, hogy ezen terhes szolgálatban közegészségügyünk őrei, ami közegészségügyi hatóságaink is részt vettek. Szóval a közegészségügyi szolgálat az orvosnak és hatóságnak szol­gálata egyaránt, az orvcs a szakközeg, a hatóság a végrehajtó hatalmi. Előttem szóló kedves barátom mind­nyájunk lelkesedésével kisért szavai, melyekben ami másod fokú közegészség­ügyi hatóságiinknak, az alispán ur (J nagyságának érdemeiről emlékezett meg, csak az imént hangzottak el. Az én sze­rencsém, az első fokú közegészségügyi hatóságot, a tekintetes polgármester urat, a mi körünkben üdvözölhetni. Csak rövid ideje, hogy a polgármesteri Öisxes tisztséget viseli, s mégis, mintha mái­évek hosszú során át éreznénk magunka! hozzá fűzve, annyira Jebdinesel bennün­ket az ő példátlan előzékenységével és kiváló szakavatottságával. A polgárin steri tisztség, uraim, a XIII. század intézménye. Az akkori fejeJelmek é.s vogtok rémuralmát esik a polgá mester erélye és bölcsesége tudta megtörni. S tényleg csak ez időtájtól kezdve indullak virágzásnak a városok. Atyja lett a vá­rosnak a polgármester, aki mindéiben és mindenütt csak a fia boldogságát tartotta szem előtt. Nem ok nélkül emlitem uraim, ezt a a történelmi lényt, mert ami polgár mes­terünk, (ha nem is XIII. századjeli) de valósággal a legpéldásabb polgármester. Atyja Ö a mi városunknak. Nincs az az ügy, melyet ő magáévá nem tenne és erélylyel, bölcseséggel el nem intézne, nincs az az ember, akit ő, megkerestetvén meg nem nyugtatna. Polgárines'er ö a szó legszorosabb értelmében, mert »mes­tere* a polgároknak, s lehetetlen hogy szeretet városunk az ő kormányzása mel­let ne virágoznék! Adja az ég, hogy erélyét s bölcseségét városunknak sokáig, nagyon sokáig szen­telhesse ! Poharamat ürítem a tekintetes polgármester ur egészségére! A hely; ttes polgármester válaszában a jubileumot rendező egyesületet éltette. Majd dr. György Ernőd szólalt fel, aki beszé­dében dr. F ei c h t i n g e r Sándornak, az egyesület tiszteletbeli elnökének érdemeit méltatta. Volt még több tószt is, igy például dr. Mátray Ferenc Hulényi Pétert éltette, dr. György Ernőd a vidékről bejött kollégákat, dr. Horácsek Gyula a hölgyeket, dr. Sin­ger József pedig dr. Áldori Mórt, aki azonnal viszonozta kollégája jó kívánságait. A kis társaság a hangulatos lakomán egészen a késő esteli órákig együtt maradt. Az emlékirat. Az i mlékirat, melyet dr. F ő d i Emil ur a tárgyhoz méltó magvas és szines stílusban szerkesztett meg, nagy folíó alakú aranyszélű karton-lapokra van irva. Kötése drapp-szinü diszbőrből való, gazdag bronz- és emaill díszítéssel. A tábla kö­zepén oxydált bronzból készült medaillon lapra van vésve a mai nap dátuma. A belső lapokat makkocskákba végződő ezüst zsinór tartja össze. Az első lapnak, ame­lyet pompás kis akvarel diszit, felírása a következő : AZ EESZTERGOMI ORVOS GYÓGYSZERÉSZ EGYESÜLET SZERETETT,ELNÖKÉNEK DR. KISFALUM LIPTHAY^ JÁNOS ÚRNAK ESZTERGOMMEGYE TISZTI FŐORVOSÁNAK NEGYVEN ÉVES ORVOSI JUBILEUMÁNAK 189G. FEBRUÁR ő. Masá az emlékirat a következőképpen hangzik : Mélyen tisztelt Elnök, Főorvos ur, Nagyrabecsült Kartársunk! Az Esztergomi Orvos-Gyógyszerész Egye­sület mára összehívott díszközgyűlés napi­rendjének egyetlen pontja úgy hangzik : »Dr. Lipthay János ur, Esztergommegye tiszti főorvosa negyven éves orvosi mű­ködésének ünneplese.« Igen; mi ma ünneplünk. Mert ha te­kintetbe vesszük azt, hogy mennyi küz­delmet, mennyi csalódást és fáradalmat kell az orvosnak rögös pályáján elszen­vedni, ha szem előtt tartjuk, hogy külö­nösen a közegészségügy képezi az orvosi működés azon terét, amelyen úgy a fizikai mint a szellemi munka az orvost nemcsak igénybe veszi, sőt gyakorta majdnem lehe­tetlent kivan, hogy az ernyedetlen szorga­lom és kitartás dacára is tövisekkel tele utat kell áttörnie, úgy valóban nekünk, mint testületnek jogunk van jubileumot ünnepelni, midőn egyik tagtársunk négy évtizeden keresztül végzett ily óriási munkát. Mi azonban nem keresünk jogcímet a jubileumra, mert egy és ugyanazon munka­körben működő férfiaknak tiszta szívből s egyforma lelkesedéssel előtörő érzelme ^kötelességgé* egyesül akkor, midőn arról van sző, hogy egy orvosnak, aki negyven esztendeig becsületben és munkában szol­gálja a közegészségügyet, elismeréssel adózzunk. A Te negyven esztendős becsületes és munkás működésedet megünnepelni »köte­lességünk* tehát és ezért gyűltünk mi össze, a Te baj'ársald a mii dlszgyülésen, hogy nekel, mélyen tisztelt Elnök, Főor­vos ur, mint testület, elismerésünket tol­mácsoljuk, hogy Tégel ünnepeljünk. Valamint a fölkelő nap ragyogó suga­raival bearanyozza a láthatárt és fényes utján emelkedve eléri a delet, a maga fe.-meszelés fenségében tündökölve mind­nyájunkat eláraszt és áthat az ő jótékony melegével, úgy érezzük mi magunkat Veled szemben. Midőn negyven eszten­dővel ezelőtt mint fiatal orvos a bécsi császári és királyi egyetemen nyert orvos­okleveleddel Esztergom vármegye köz­egészségügyi szolgálatába léptél, a Te egyé­niséged is egy uj nap felkeltét jelenté a lakosságnak aranyos sug iraival, a Te tudományoddal és szivjóságoddal, bera­gyogva a láthatárt. Te is emelkedjél folyvást előirt utadon, emelkedtél munkában és a becsületben szerzett számtalan érdemedben s most midőn Te is elérled a delet, az emberi kor delét, Te is tündökölve, mint a nap árasztva mindnyájunkra lényed melegét. S ma midőn negyven esztendeje, hogy a közegészségügy szolgálatában fáradha­tatlanul müködöl, mintüa még fényesebben tündökölnél, mintha az a sok, sok tudo­mányodban és szivjőságodban részesült ember szivéből fakadó hála és köszönet fényárrá egyesülve még növelné ragyo­gásodat. Az Esztergomi Orvos-Gyógyszerész Egye­sület méltó ünnepe tehát a mai nap. Ünnepelünk Téged szívből és igazi lelke­sedéssel azon a napon, a melyen negyven éve, hogy áldásos működésedet gyakorlód. Engedd meg mélyen tisztelt Elnök Fő­orvos ur, hogy ezen ünnepnapunk emlé­kére Neked ezen aláírásainkkal ellátott emlékiratot átnyújthassuk s kérjük az Egek Urát, hogy Téged szeretett hazánk díszére, a közegészségügynek és vármegyénk büszkeségére s családod és mindnyájunk örömére erőben és egészségben sokáig, nagyon sokáig éltessen! Esztergomban 1896. február 5. Esztergomi Orvos-Gyógyszerész Egyesület dr. Mátray Ferenc dr. Feichtinger Sándor alelnök. tiszt, elnök. dr. Fődi Emil Zsiga Zsigmond titkár, pénztáros. dr. Áldori Mór dr. Rapcsák Imre Rogrün Ede dr. Berényi Gyula igazgatósági tagok. Következnek a többi aláírások. A jubiláns életrajza. A jubiláns élete nem bővelkedik válto­zatos nagy eseményekben, mint a kitartó, becsületes munka emberié rendesen. 1830 szeptember 6-án született Bécsben. Apja : kisfaludi L i p t h a i Mihály gróf B e r c h­t o 1 d Lajos jószágigazgatója volt. Az osztrák fővárosban töltötte gyermek­éveit, majd tanulókorát s az ottani orvosi egyetem fakultásán - nyerte el negyven esztendővel ezelőtt 1856. február 5-én diplomáját. Egyelőre még azután is Bécs­ben maradt s kórházi gyakorlatokat foly­tatott 1858-ig. Ekkor került a megyénkbe, még pedig Muzslára, ahol egy esztendei megszakítás­sal (1870-ben Doroghon működött, mint bányafőorvos) huszonegy esztendeig tehát 1879-ig működött mint járási orvos. Ek­kor választották Esztergom vármegye fő­orvosává s ezt a díszes állást még ma is a leglelkiis neretesebb buzgósággal s fiatalos agilitással tölti be. 1861-ben keli össze a nejével s az idén január 28-án üunepelte házasságának har­mincötödik évfordulóját. Frigyükből két fiu származott: János aki négy éves ko­rában meghalt és Károly, aki jelenleg műegyetemi hallgató s aki a mai feledhetet­lenül szép ünnep szemtanúja volt. A jubilánsnak általánosan ismert tudo­mányosságán kivül fő jellemvonása, hogy mindenkor a legelegánsabb, legjobb kol­léga volt; őszinte kartársai irányában minden féltékenykedés nélkül úgy, hogy a szeretetreméltó egyéniségeért mindenki szerette. A nép meg valósággal rajong érette. Erre nézve jellemző, hogy amikor Muzsláról télnek idején Esztergomba köl­tözött, ötven egyszerű földműves felaján­lotta szánkáját hurcolkodásához. Nevét viseli dr. S c h w a r c z 1 Sándor müegye'emi tanár is, akit nemesi előne­vének átruházásával együtt néhány évvel ezelőtt adoptált. Bízzunk benne, hogy a maihoz hasonló egé zségben,!es!is lelkiffrisseségben éri meg orvosi működésének ötvenedik évfordulóját is, amikor majd a bécsi egyetem jubiláris diplomáját is átveheti. Horváth Mariska, Laezkő Ida, Legény Marianna, Mattyasovszky Margit é.-; Mariann Mezey Ilonka, Nóvák Irén, Petényi Irina, Szlávy Aranka, Sághy Melanié, Pongrácz Klarissza, Sztaniek Klotild és Usztanek Margit. * Farsangi ebédek. Február 2-án R o­s z i v a 1 István kanonok, az érseki sze­minárium igazgatója, február 4-én pedig B o 11 iz sár József püspök, érseki helynök adott nagyszabású ebédet, amelyre varj­sunk számos notabilitá;a volt hivatalos. * Társasvacsora. Amint előre m ygjősol­tuk, a farsangi naptár megüresedett szom­bati dátuma nem marad betöltetle ml. Ezen a napon rendezi ugyanis a Torna Egyesület társasvacsoráját, a melyet a katonai zenekar által előadott kis hangverseny fog megelőzni. Megye es város. § Építési szabályrendelet. A városi épí­tési szakbizottság tagjai között a napok­ban osztották ki az uj építési szabály­rendelet tervezetét, amelyet T i e f e n t h al Gyula városi mérnök szerkesztett. Legközer lebbi számunkban érdemlegesen foglalko­zunk vele. § A pénziig/i bizottsága legutóbbi na­pokban tárgyalta és kevés változtatással elfogadta az eléje terjesztett városi költ­ségvetést. § Újoncozás. Esztergommegyében az ujqncozást március 9-ikére kezdik meg A párkányi járásban az újoncozás már­cius 9, 10, 11. és 12-én, az esztergomiban 14, 15, 16 és 17-én Esztergom városában pedig 18 és 19- fog lefolyni. § A dorogh-ebszö yi vasút mütanren­dőri be/irása hétfőn volt. A kiküldött bi­zottságban B. Szabó Mihály főjegyző elnökölt. Ugyanazon a napon adta át egy Andrássy János alispán elnöklete alatt álló bizottság a kéménd-gyarmati hidat a nyilvános forgalomnak. § Fellebezás. Megemlítettük már, hogy a hentes iparosok megfelebbezték a vá­rosnak a vágohid ügyébea hozott végzé­sének őket érdeklő részét. Fellebbezésük most nyomtatásban is megjelent a leg­közelebb bővebben méltatni fogjuk. A társaságból. * A Katholikus Kör mulatsága. A Kat­holikus Kör tegnap este sikerült mulat­ságot rendezett. Az estély kezdetén a helybeli ezred zenekara játszott három hatásos darabot, azután megkezdődött a tánc és tartott kivilágos-kivirradtig. A mulatságon különösen a papi körökből városunk sok notabilitását láttuk. Jelen voltak a mulatságon : Asszonyok: Bargel Józsefné, Bütt­ner Róbertné, Csupor Istvánné Frey Fe­rencné, Geiger Ferencné, Hajas Sitnonné, Horváth Ignácné, Laczkó Pálné, Legény Ivánné, Litsauer Sándorné, Kaán Károlyné, Magurányi Józsefné, Munkácsy Károlyné, Mattyasovszky Lajosné, Mattyasovszky Kálmánné, Marosi Ferencné, Mattyasovszky Vilmosné, Mezey Dénesné, Nagy Pálné, Nóvák Károlyné, Niedermann Károlyné, P erényi Árpádné, Pongrác Sándorné, dr. Perényi Kálmánné, Pfalcz Józsefné, Ran­zinger Henrikné, Reviczky Gáborné, Szlávy Istvánné, Sohmidt Henrikné, és Waldfogel Sándorné. L e á n y o k: Brutsy Nelli, Frey Berta, Geiger Ilonka, Fáy Vilma, Hajas Gabriella, H T K E K. — Személyi hír. V a s z a r y László úr családjával együtt Esz­tergomba érkezett, ahol állandóan megtelepedni szándékozik. — Uj kanonok A Pesti H i r­lap értesülése szerint J e z s ő Mi­hály szölgyéni esperes-plébánost leg­közelebb esztergomi kanonokká ne­vezik ki. — A püspöki tanterv. Emiitet­tük már, hogy a hercegprímás egy bizottságot nevezett kra már nyom­tatásban is megjelent püspöki tan­terv revideálására. E bizottság a mely K o m 1 ó s s y Ferenc elnök­lete alatt Petrovácz János, Mócsy Antal, dr. Steinberger, Erdőd', Pal­kovits Viktor és Zelliger Vilmos urakból áll, február 3-án ült össze a budapesti katholikus Körben s hosszabb eszmecsere után a tan­tervet néhány lényegtelen válto­zással elfogadta. —-Kézfogó. II olló sí Mór me­gyei árvaszéki jegyző a napokban eljegyezte B érez y Pál jónevü párkányi vaskereskedő és városi pénztárnok bájos leányát Irénkét. — Tanterv revízió. Dr. K o m­lóssy Ferenc kanonok s főtan­felügyelő néhány napig Budapesten tartózkodik, ahol tanterv-revideáló bizottság ülésén vett részt. — Tolvajnö. Nagyon ügyes tol­vajnak bizonyult Feigl Ignácnál cse­léd minőségben alkalmazott Miskai Márta, a ki gazdájától egy 50 frtos bankjegyet lopott el, s habár a mo­tozást a károsult rögtön megejtette és kétségtelen volt, hogy a lopást más végre nem hajthatta mint a nevezett cseléd mindazonáltal az ellopott összeget a tolvajnál sehogy sem tudták megtalálni. A tolvajnál azonban ügyesebb volt Békási Rezső rendőrbiztos, a ki az 50 frtos bank­jegyet ? a tolvaj hajában találta meg — Allamfogházban. Két megyei tisztviselő Thuránszky Lajos aljegyző és Pongrácz Kázmér pénztáros kezdette meg tegnap Vá­con a párbaj vétség miatt reája kirótt három napos államfogság leülését. — Uj ezredes érkezett e héten városunba. V a j no vich Ernő, akit a törzskartól helyeztek próba­szolgálatra az esztergomi garni­zónba. — Halálozás. M u r á 11 y József tegnap délután nyolcvanegy éves korában hosszas szenvedés után meghalt. Temetése holnap délután három órakór lesz. — Miniszteri rendelet. A hon­védelmi ministerium 490/96. sz. alatt értesít, hogy a cs. és kir. közös hadsereg és a m. kir. honvédrég

Next

/
Oldalképek
Tartalom