Esztergom és Vidéke, 1896

1896-07-09 / 55.szám

nyájan kell, hogy áldozzanak és ez a haza dicső és magasztos oltára. Ide jöttek ők is áldozni. A háladatosság az, amely őket legszorosabban fűzi a magyarok bátor és nemes nemzetéhez. Mert Árpád szép országa mindég a szabadság, a szeretet és a testvériség biztos menedékhelye volt, ahol még a sötét századokban is az üldözött zsidóban az embert lelték fel. Ezért minden vércsöppük, életük utolsó lehelletéig a hazáé, ezért szivből-lélekből vesznek részt a mai nap örömében. Éljen, viruljon, boldoguljon e hon mindőrökké : Amen . . . A zárószavakat Kovács Géza református lelkész nagy tetszés mellett mondotta el. Községünkben — úgymond — három templomban három hitfelekezet imádja Istenét. Midőn ez emlékoszlopra feltekint, ugy tűnik fel előtte, mintha az egy felekezetiségen felül álló oltárkép volna, melyet a hazafias lelkesedés a hazaszeretet templomában mindnyájunk számára állitott fel, hogy minket arra serkentsen, ha különbözünk is egymástól némely hitnézetekben, legyünk egyek a hazaszeretetben, a törvénytiszteletben s hazánk megvédelmezésében és felvirágoztatásában. A munka és a szorgalom nagygyá teheti a népeket, de fennmaradásukat csak a hazafiak Összetartása és egyetértése biztosithatja. Ezt az igazságot a világtörténet ezer példával igazolja. Ilyen eszméket tart fenn és hirdet nekünk ez az emlékoszlop. Ne találkozzék tehát közöttünk senki, aki a hazafias kegyelet e felszentelt tárgyát rosszakaratú kezekkel rongálni merészelné. Ez ünnepélyes pillanatban kéri Istenét, hogy szálljon általa mintegy szent örökség nemzedékről nemzedékre, hirdetvén, hogy az a nemzedék, amely hazánk ezredik évében élt, hű volt történelmi tradícióihoz s méltó akart és tudott lenni elődeihez. Az emlékoszlopot minden jók kegyeletes védelmébe ajánlja. Az ünnep a Szózat hangjaival ért véget. A főispán köszönetet mondott Hertelendy Gyula községi jegyzőnek, akinek oroszlánrésze volt az emlék megteremtésében, — azután kiséröivel együtt behatóan megszemlélte az obeliszket. S nyomban megkezdődött aprogramm utolsó, de természetesen leghosszabb száma : a népünnep. Az emlék közelében kisebb zöld lombsátrak voltak felállitva, alattok rögtönzött asztalok és padok. Ez utóbbiakat pár perc alatt megostromolták s valóságos küzdelem folyt egy-egy pohár sörért, amelyet a bátorkeszi Tauber-féle sörgyár hat krajcárért árusitott s amely pompásan izlett mindenkinek, még • a megyei notabilitásoknak is, akik szintén mcgizlelték. A népünnep olyan volt, mint a népünnepek rendesen. Vidám, mókás, itt-ott kissé zajos, ahogy az már a mieink vérében van. Volt szamárverseny, zsákfutás, póznamászás, csárdás — quantum satis — s végül bycikli-verseny is, amelyet budapesti sportsmannok mutattak be. Az esteli órákban újra parázs-zápor keletkezett, de ez csak a levegőt hűtötte le, a mulatózok jó kedvét nem, akik mindnyájan hálásak voltak a népünnep rendezőjének : Klinda Aladár segédjegyző leleményessége iránt. A megyei urak, az országgyűlési képviselő vendégei hat óra tájban távoztak a megye minden tája felé szeretetreméltó házigazdájuktól, egy szép nap rózsaszinü emlékeivel lelkükben, s százszorszép szegfüvei a kabátjukon, amelyektől a legbájosabb, legfigyelmesebb házikisasszony fosztotta meg az ő gazdag virágos kertjét. Egyszóval szépen, zavartalanul folyt le az egész nap, a néhány gyermekes ízetlen csinynyel, senki sem törődött, Azzal például, hogy délben egy individuum kiállott a főispán kocsija elé és a néppártot éltette, vagy hogy az ünnepi szónok beszédjébe bele-bele morgott valami borizü hazafiatlan hang azzal, hogy »Éljen a vak Kelemen.* Reggelig bizonyosan mindkettő kialudta mámorát és szégyenlette magát. És ma már ott áll az emlékkő a község díszterén, teljes fényességükben ragyognak az aranybetük vörös márványlapján. Nem csupán az ezredév határköve az, de hirdetni jogja a dédunokáknak és a szépunokáknak mindenkor, hogy dédapáik, szépapáik milyen hű és áldozatkész hazafiak voltak s megtudták becsülni azt a nagy szerencsét, hogy magyaroknak születtek. Kövessék az utódok mindenha az ő szép példájukat! . . . Megye és a város. Viszik a telekkönyvet! Esztergom, július 8. Tapasztalati tény, hogy az uj sommás eljárás életbeléptetése óta, bíróságaink területi beosztása, sem a jogkereső közönség érdekével, sem pedig az igazságszolgáltatás ügymenetének gyorsításával öszhangban nem áll, minek természetszerű következménye a bíróságok, főleg pedig a törvényszékek, mint fellebbviteli bíróságoknak, uj területi beosztása lesz, minek biztos előhírnökeként látjuk a kir. táblák deeentralisátiójáról szóló törvényt. Hogy e változások nem-e fogják maguk után vonni a járásbíróságok reorganizálását, az a jövő titka, de kizárva nincs, sőt hallunk már járásbíróságok egyesítéséről, áthelyezéséről, ujjak keletkezéséről, telekkönyvi hatósággal való felruházásról, telekkönyvek elkülönítéséről tervezgetéseket. Egyik ily terv, mely bennünket közelről érdekel az, hogy a muzslai kir. járásbíróságot telekkönyvi hatósággal szándékoznak felruházni, mely esetben a megye túlsó járásának összes telekkönyvei az esztergomi járásbíróság telekkönyvi hatóságától elválasztatnának, s Muzslára vitetnének, minek egyik főoka, a hivatalos helyiségekben volna keresendő. Hogy ez nemcsak kósza hir, igazolják az alábbi sorok, melyek elég érthetően szóllanak. Pulay törvényszéki elnök impulzusára ugyanis, Magos Sándor kir. táblai biró, járásbiránk f. hó 5-én 359/896 elm. szám alatt az alábbi beadványt intézte képviselőtestületünkhez, mely szó szerint igy hangzik: A komáromi kir. törvényszéki elnök ur ö nagysága a legközelebb mult hetekben a vezetésen alatt álló esztergomi kir. járásbíróságnál a rendes évi felügyeleti vizsgálatot teljesítvén: a kir. járásbíróság és telekkönyvi hatóság jelenlegi széttagolt elhelyezését egyrészről a kellő felügyelet és ellenőrzés gyakorolhatásának nehézségei miatt, másrészről pedig a helyiségek egy részének bírósági czélokra alkalmatlan volta s a jogkereső nagyközönség érdekei tekintetéből is továbbra tarthatatlannak s meg nem engedhetőnek találta és e tarthatatlan helyzet mielőbbi megszüntetése czéljából megbízott engem, hogz a tekintetes képviselő testülethez hivatalos megkeresést intézzek az iránt, vájjon tekintettel arra, hogy a kir járásbíróság célszerű elhelyezése, valamint az egész megyére kiterjedő telekkönyvi hatóságnak Esztergomban állandóan leendő megtartása első sorban a tekintetes képviselő testület „ által képviselt 16000 lakossál biró Esztergom szab. kir. város érdekét képezi, nem volna-e hajlandó Esztergom szab. kir. váres egy, a jelzett célra alkalmas és elfogadható s a nagy közönség által mindenkor könnyen megközelíthető, a tekintetes képviselő testület által kijelölendő telket a m. kir. államkincstár részére ingyen tulajdoni joggal átengedni, hogy azon a kir. kincstár a kir. járásbíróság végleges elhelyezésére az építkezést mielőbb megkezdethesse. Feikérem ennélfogva a tekintetes képviselőtestületet, hogy a fentebb részletezett kérdéseket a lehető legrövidebb idő alatt tanácskozása tárgyává tenni s hozandó határozatát velem mielőbb közölni, megkeresésem kedvező elintézése esetére pedig azt is tudatni méltóztassék, hogy a kijelölendő telket mikor, mely idő pontban adná át tényleg és telekkönyviieg a kir. kincstárnak. Mi a szállongó hirnek a legkomolyabb jelleget adjuk, mert félünk tőle, hogy a kétely és tétlenség átka úgy fog nyakunkba szakadni, mint a törvényszék elvitelénél, miben csak akkor hittünk, midőn már késő volt. Felhívjuk az illetékes tényezők és a város képviselőtestülete minden egyes tagjának figyelmét, legyenek résen, mert a tétlenségnek már többször megittuk a ievét. —p.—a. O A képviselő-választók névjegyzéke e hónap 5-től 15-ig van nyilvánosan kitéve a városházánál. A felszólamlásokat ezen az időn belül kell megtenni, ha valaki tévedésből kimaradt volna a névsorból, vagy neve nem volna helyesen folvéve. A július 15-én tul érkező reklamációkat nem fogják figyelembe venni. Különösen felhívjuk e jegyzékre a választók figyelmét, mert eddigelé a községek házánál külön-külön is ki volt téve, most azonban valószínűleg csak egy helyen, a központban, az irodában (I. emelet) lesz megszemlélhető. A felvilágosítás díjtalan, a reklamatio bélyegmentes. Győződjék meg mindenki saját szemeivel kellő időben, mert kapu előtt a választás és a késői rekriminatio nem segit. O Tanácsülés volt ma a városházán, mely letárgyalta a nagy port felvert s ugyancsak törpévé összezsugorodott HuttNoszdrovicky affért s indokolt javaslatát a legközelebbi közgyűlés elé terjeszti. Ez ülésén foglalkozott az uj igazságügyi palota telkének kérdésével is, melyről fennebb emlékeztünk meg 8 ugy vélekedvén, hogy a járásbíróság végleges elhelyezéséről tényleg mielőbb kell gondoskodni, elhatározták, hogy a járásbíróság vezetőjének beadványát a pénzügyi bizottság, mint a legnagyobb bizottsághoz vezényli. O Elhalasztott adófellebbezési tárgyalások. A polgármestert Budapestről ma délután táviratban értesítették, hogy közbejött akedályok miatt az esztergomi adófellebbezések tárgyalása július i6-ára halasztatott. O Adomány a közkórházra. Pór Antal kanonok a városi közkórházra felajánlott 500 koronát a városi pénztárba beszolgáltatta. Vajha mennél több emberbarát és mielőbb követné nemes példáját! O A trachoma vármegyénkben. Dr. Feuer Náthán királyi közegészségügyi felügyelő, - a fővárosi István-kórház trachoma-osztályának főnöke holnap városunkba érkezik s a központi főszolgabíróval, a megyei és járási orvosokkal holnap vizsgálja meg az inficiált telepeket. O A vármegyei tisztviselők fizetésemelése. Megírtuk annak idején, hogy vármegyénk közgyűlése a vármegyei tisztviselők fizetésemelésére vonatkozó közgyűlési határozatot, amelytől a belügyminiszter jóváhagyását megtagadta, újból felterjesztette, appellálván a roszszul informált minisztertől a jól informálthoz. Az alapos információ azonban, ugy látszik, most sem sikerült, mert a miniszter most sem hagyta helyben a méltányos és szükséges határozatot. O Házeladás. Dr. Feichtinger Sándor ur a napokban közölte a várossal azokat a feltételek, amelyeket mellett házát eladni hajlandó. O Az artézi kút ügye. Ujabban már Szentes városa is közölte városunkkal az ottani artézi-kutra vonatkozó adatokat. Igy már lehetne újra a kérdéssel érdemlegesen foglalkozni, ha ugyan az érdemleges foglalkozás nem volna ismeretlen dolog a városházán, O A sertésvósz köyetkeztében, amely városunkban fellépett, Reviczky Győző főszolgabíró tudatta járása községeivel, hogy Esztergomba a sertésbevitel s innnen a sertéskivitel betiltatott. Csakis oly egészséges sertések hozhatók be a vidékről, amelyek egyenesen a vágóhidra vitetnek. Millenium. * * Milléniumi emléklap. A milléniumi esztendő alkalmából Mihályi Imre, Bajóth község buzgó jegyzője milléniumi emléklapot adott ki, amelyben röviden, de világos, szabatos érdekás előadásban elmondja a magyarok történetét s ugyancsak ő adta ki Bajóth község rövid történetét és mindenesetre szolgálatot tett vele községének, amelynek lakossága ily módon könnyen megismerkedhetik az ország és a szálóhelye múltjával s óhajtandó volna, bár minél több kollégája köszöni a példáját. Bajóth történetének közlését különben mai számunkban kezdjük meg. HÍREK. OLVASÓINKHOZ. A vasárnapi szám volt az utolsó, a melyet mutatványszámképpen szétküldöttűnk. Mint előre jeleztük, azt, aki még mai számunkat is elfogadja, előfizetőnknek tekintjük s azok névjegyzékébe beiktatjuk. Tisztelettel A KIADÓHIVATAL. — Uj oltárkép. Vaszary János festőművész elkészült már azzal az oltárképpel, melyet a hercegprímás nála a belvárosi plébániatemplom számára rendelt. Akik látták a képet, nagy lelkesedéssel nyilatkoznak róla. Mi is meglátjuk nemsokára, amennyiben már legközelebb hazaszállítják. — Előléptetés. Az igazságügyminiszter dr. Adolf Sebestyén kassai járásbirót, vármegyénk szülöttjét, Budapestre törvényszéki bíróvá nevezte ki, ami korához mérten — igen szép kitüntetés. Őszinte szívből gratulálunk. — A katonatiszti majális amely a mult hétről a kedvezőtlen időjárás miatt elmaradt, ma zajlott le a Kovács-pataknál. Eleven, vidám, mozgalmas mulatság volt, mint a tiszt urak által rendezett mulatságok rendesen s bizonyára még népesebb lett volna, ha nem határozták volna oiy rogtönösen mára a terminusát. A rendezőség, amely a farsangi mulatságok kipróbált harcosával: Shmiedt őrnagygyal az élén ezúttal Brauzevetter kapitány, Kostály főhadnagy és Möllner hadnagy urakból állott, mindenesetre mindent elkövetett, hogy a hölgyek jól érezzék magukat s ez a törekvésük teljes mértékben sikerült is nekik. A könyü ruhás leánysereg a szines lampionok és a századlámpások fényében olyan volt, mintha a „Nyáréji álom" tündérkéit hozta volna a szeszélyes Puck újra közénk. Az első négyest harminc pár táncolta. Amint rögtönözve smindenesetre hiányosan följegyezhettük, ott voltak : Lányok: Atzinger Krisztina (Bécs), Bartal Olga, Brenner Irma, Juliska és Erzsike, Domoszlay Zseni, Görcz Juliska, Heszterényi Mariska, Hartmann Neszti, Hajas Gabriella, Hübschl Erzsike, Horváth Mariska, Laczkó Vilma, Magurányi Olga, Nóvák Irén, Niedermann Nellike, Nozdroviczky Olga, Saághy Agatha, Melánie, Margit és Malvin, SchÖnbeck Juszta és Márta, Szlávy Aranka, Uriel Emma,Usztanek nővérek, Vértessy Ilonka, Zsiga nővérek és Zuna Henriette. Asszonyok: Bartal Rezsőné, Brenner Józsefné, dr. Berényi Gyuláné, Görtz Arturné, Grimm Györgyné, Haughné, Horváth Ignácné, Hartmann őrnagyné, Hajas Simonné, dr. Hulényi Győzőné, Heszterényi Jánosné, Hübschl Sándorné, Kornstein Lajosné, Laczkó Antalnó, Marossy Józsefné, Magurányi Józsefné, özv. Niedermann Károlyné, Niedermann Józsefné, Nozdroviczky Miklósné, Pfalcz Józsefné, Perényi Arpádné, dr. Perényi Kálmánné. dr. ítapcsák Imréné, Rantzinger Henrikné (Dorogh), Schönbeck Mihályné, Schmidt Brunóné, Szlávy Istvánná, Spányi Jenőné, Vojnovits ezredesné, Walther Károlyné és Zuna Ferencné, Niedermann Jánosné. Itt emiitjük meg, hogy holnap a katonazenekar a Fürdő vendéglő kertjében játszik, holnapután délután a Primáskertben térzenét ad, este pedig takarodót rendez. — A tanügyi kongresszus tegnapi ülésén a családnevelési szakosztály tanácskozásait Thuránszhy Irén kisasszony, városunk jeles leánya vezette.