Esztergom és Vidéke, 1896
1896-03-15 / 22.szám
csziergom, XV111. évfolyam. 22. szám. Vasárnap, 1896. március 15 ESZTERGOM es Megjelenik hetenkint kétszer : ^ csütörtökön és vasárnap. ELŐFIZETÉSI ÁR: ^ s ^ | Egész évre 6 fit — kr. ^ ^ Fél évre 3 » — » ^ § Negyed évre i » 50 » | ^ Egy hónapra — » 50 » ^ Egyes szám ára — » 7 » ^ VÁROSI ES MEG YEI ERDE KEINK KÖZLÖNYE. Szerkesztőség: Bottyán János-utcza, Spanraft-féle ház, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Hivatalos órák : d. e. 9—H-ig, d. u. 3—S-ig. Kiadóhivatal; Bottyán János-utcza, Spanraft-féle ház. hová a hivatalos és magánhirdetések, nyiltterek, előfizetési pénzek és reklamálások is küldendők. —== TELEFON 59. SZÁM. =s_ Egyes számuk kaphatók a kiadóhivatalban, Sziklay Nándor, Tábor Adolf papirkereskedésében, a WalIÜScll- <=s Haugll-féle dohánytőzsdékben. Hirdetések a kiadóhivatalban és Tábor Adolf könyvkereskedésében vétetnek fel. _ ^<eu Minden egyes hirdetés után 30 kr. kincstári bélyegilleték fizetendő. Nyilttér ára soronkint 20 kr, Az aradi tizenhároni. Maros mellől szomorú szél fújdogál, Benn a várban dúsan arat a halál. Még a bakó durva szive is dobban, Soha sem volt ilyen drága dologban. Soha, soha, ilye?i óra, Ma kerül a rút bitóra Az aradi tizenhál om. Szomorú nap, még szomorúbb órája, Lesz-e idő, hogy emléked ne fájna ? Hány század év adja vissza minékünk, Mit e napon egy csapásra vesztettünk. Ha szükség lesz, vészben, hadban, Vissza tér-e új alakban Az aradi tizenhárom ! Ne sirj ének, zokogásod hiába, Nyugszik már a tizenhárom sirjába, De bár múlnak napok, évek, századok, Nem lesz abból egyetlenegy sem halott, Felkölti a sírból a dal, El örökké és meg nem hal Az aradi tizenhárom. Balogh István. Élő nemzetek lüktető vére az a történet, mely fiainak szivében van írva; ettől gyul ki a lelkesedés, mely nagy tettekre hevit, s a kétség napjaiban vigasztal, ez az összeforrasztó erő, mely embermilliókat egygyé, nemzetté, teszen. Minél tovább-tovább marad mögöttünk a múltba a szabadság hajnala s a hősök legendája uj és uj nemzedékre száll : annál erősebb legyen e nap varázsa, gyújtó hatalma sziveink felett! Olvasóinkhoz. Esztergom, márczius 15. Még nincs egy negyedéve, hogy lapunk a régi alakban, de uj erőkkel mutatkozott be Önöknek. Még nincs egy negyedéve, ami bizony nagyon kevés idő egy hírlap életében. A kezdet nehézségeivel is meg kellett küzdenünk s ily körülmények között valóban büszkének érezzük magunkat, amikor ma kimondhatjuk, hogy a közönség máris meglepő pártolásának örvendünk. Ezt a ránk nézve annyira megtisztelő és lelkesítő jelenségét csakis annak a körülménynek akarjuk betudni, hogy programmunk annak idején megnyerte az Önök tetszését, amelyet azután azzal biztosítottunk továbbra is magunknak, hogy az első számban ismertetett programmhoz kezdettől fogva hűségesek maradtunk. Az uj évnegyed küszöbén, amikor köszönetet mondunk olvasóinknak eddigi rokonszenvükért, szintén nem hangoztathatunk egyebet, mint hogy haladni fogunk ezután is az alatt a lobogó alatt, amelyet az év elején kibontottunk. Célunk, hogy ugy a város, mint a vármegye emelkedésének és megerősbödésének ügyét munkáljuk, minden kérdését előkészítsük és a közönséget a kitűzött célok iránt tárgyilagos és szakszerű ismertetéssel fogékonynyá tegyük, a feltorlódó, sokszor a közérdek ruhájába öltözött akadályokkal pedig •— bárhonnan induljanak is ki azok — nyíltan szembeszálljunk. Csak az igazat akarjuk diadalra juttatni és a beteges kisvárosi hiúság fészkeit kérlelhetetlenül szétromboljuk. Szívesen nyújtunk elismerést a munka és a kötelességteljesítés embereinek, de viszont nem ha(F.) Március idusán, midőn a tavaszi fuvalom megindul, fölveri álmából az alvó természetet s enyhe csókjával rügyeket fakaszt a zsendülő ágon, — március idusán tér vissza évről-évre az a nap, a melyen egykor e nemzetet fölverte nehéz álmából a szabadság viharszele s kilobbantotta a szivek mélyén égő hazaszeretet parazsát. Nemzetek tavasza volt! A népszabadság születésének napja vagy : március 15 ! A magyar nemzetnek örökre ünnepnapja lész, a melyet ünneppé szentelt az emlékezet és kegyelet; midőn minden igaz hazafi érzése, gondolatja egybe forr és hálával nyugszik meg a hősök emlékén, kik szivök vérével áztatták egykor ezt a szent földet, melyen kivül »e nagy világon nincsen számunkra hely. Az emlékezet szelíd sugara ragyogja be az egykor véres csataterek komor képét s a kegyelet szövétneket gyújt a szabadság vértanúinak. Es újra feltámad az emberek szivében a szabadság édes gondolatja, — és a lepergő évek csak dicsőbbé, nagyobbá, — fényesebbé teszik emiékedet »március I5 !« bozunk szót emelni a közügyek elhanyagolásának eseteiben. Igyekezni fogunk a közfelfogás helyes irányait megjelölni, a fontosabb közkérdéseket behatóan tárgyalni s nyílt, részrehajlatlan véleményt nyilvánítani mindazokban az ügyekben, amelyek városunk szellemi vagy anyagi érdekeit időrőlidőre érintik. Küzdeni akarunk, hogy az egyesült város uj állapotában mielőbb és téliesen konszolidálódjék, hogy ugy háztartási, mint közigazgatási ügyei gyorsan, szabatosan és részrehajlás nélkül intéztessenek el, küzdeni akarunk a vármegye kikerekitéseért, annak tekintélyéért és minden legkisebb község közügyeinek és emelkedésének érdekeiért. Egyszóval lapunk a közügyek szorgalmas munkása és ellenőre kivan lenni a jövőben is. Kerülünk minden politikát és személyeskedést, mindent tárgyilagosan és szenvedély nélkül akarunk tárgyalni, hogy eszméinkkel a közjólét megteremtésében résztvehessünk. Viszont azonban újólag kérjük, hogy a közszereplők ne keressenek túlérzékeny kedéssel hátsó gondolatokat, mert akik egy egész vármegye és város sorsának intézésében résztvesznek, mindég és mindenütt, ahol egészséges viszonyok vannak, a sajtó és a nyilvánosság ellenőrködése alatt állanak. Lapunk szelleme tehát marad a jövőben is olyan, amilyen eddig volt. Vezércikkeink mindig közérdekű és bennünket közelről érintő kérdésekkel fognak foglalkozni. A M e g y e és Város - rovatban pontosan és részletesen referálunk mindarról, ami a megye és a város hivatalos életében előadja magát. A Társasápból- rovat eleven krónikása kíván lenni társadalmi életünk jelentősebb mozzanatainak. A napi események a H i r e k között lesznek Önöknek bemutatva, amig az irodalmi események az Irodalomban. A P é 1 e-m éle- rovat, mint a neve is mutatja, érdekes és szórakoztató cikkek, versikék, adomák gyűjteménye. A Közönség Köréből hasábja mindég nyitva van minden közérdekű, méltányos panasz előtt. A Szerkesztői üzenetek- ben olvasóink minden kérdésére szívesen válaszolunk. Hogy a főváros előkelő iróvilágával való állandó összeköttetésünk következtében lapunk szépirodalmi része előkelő színvonalon áll, arról azt hiszszük már eléggé meggyőztük a közönséget. Állandó belmunkatársaink maradnak, akik eddig voltak s akiknek lapunk fölvirágozását első sorban köszönhetjük: Brenner Ferenc, Etter Gyula, dr. Földváry István, dr. Hulényi Győző, Niedermann József, dr, Prokopp Gyula, dr. B. Szabó Mihály urak. Ekképen körvonalozva a lap eddigi és további irányát, ujolag kérjük a közönség támogatását. Munkácsy Kálmán, felelős szerkesztő. Városi szabályrendeletek. v. Esztergom, március 15. Mult számunkban történt említés bérkocsi-viszonyaink rendezetlenségéről. Örömünkre szolgál, hogy máris módunkban van bemutatni azt az uj szabályrendeletet, amelyet buzgó rendőrkapitányunk a bérkocsiiparról készített. íme itt következik egész terjedelmében : ELSŐ FEJEZET. Az egy és kétfogatú bérkocsi-ipar gyakorlásáról általában s a felügyelő hatóság hatásköréről és illetékességéről. I. §• Bérkocsi-iparra nem nyerhet engedélyt az, a ki a hatóság előtt, mint erkölcstelen életű ismeretes. 2- §• Az engedélyezhető bérkocsik száma 30-ban állapittatik meg. Ebből egyfogatú 5, kétfogatú 25. Minden engedélyezett egyfogatú bérkocsi után 5 frt, kétfogatú bérkocsi utan 10 frt fizetendő engedélydij fejében a városi házi pénztárba. a) A ki bérkocsi-ipart űzni szándékozik, ebbeli szándékát a rendőrkapitányságnak, rendőrfőkapitánynak, az iparhatósági engedély felmutatása mellett szóval vagy írásban előlegesen bejelenteni tartozik, b) Ezen bejelentés sorrend szerint jegyzékbe vétetik, c) A bejelentést tevő bérkocsi-iparos által bemutatott kocsi és lovak, valamint a lószerszámok rendőrileg megvizsgáltatnak, s ha valamely hiány találtatik, annak pótlására záros határidő engedtetik, d) Ha pedig akadály fenn nem forog, vagy az megszüntetett, a bérkocsi, lovak és lószerszámok kifogástalanságát igazoló és a kocsi külsején alkalmazandó számmal láttatik el. e) A számozott bérkocsi számára az állomáshely rendőrileg jelöltetik ki, melyet a kocsis pontosan betartani köteles. 4- §• Ha a bérkocsitulajdonos üzletét abban hagyja, ezt a rendőrhatóságnak beLapunk »mai száma 8 oldal. Március 15.
