Esztergom és Vidéke, 1896

1896-03-05 / 19.szám

szem előtt tartó, mely ha megtudott győzni, úgy építsünk, de dobjuk sutba az ezredévalkonyán az eddigi rendszert, s léptessük helyébe a kérlel* hetién felelőségre vonás eszméjét életbe minden vonalon, s akkor bizton elérjük azt, amit egyre

l akarunk, s csak elvekben és szép szavakban bírunk; hangoztatunk »salus,reipublicae,suprema lex esto,» Új szabályrendeletek. IV. Ebtartási szabályrendelet. Esztergom, március 5. A város rendőrkapitánya abból az okból, mert az ebadó az érvényben lévő szabályrendelet érteimébén az egyesitett városrészekben: tudniillik Érsekviziváros, Szenttamás és Szentgyörgymező kerületben 50 krajcár, míg magában a volt királyi városban 1 forint, ezen eltérés pedig az egyesítés következtetében meg nem maradhat: továbbá mivel az ebek összeírására megállapított mód sem vezetett a kellő eredményre és nagyon sok eb kivonatott az adó alul, de az ebek egészségügyi vizsgálata sem történt meg eddig, végül mivel azoknak a panaszoknak is eleje veendő, hogy vendéglőkbe, kávéházakba vagy nyilyányos helyekre kutyák ne vitessenek, — jónak látta egy uj ebtartási szabályrendeletet alkotni és a város tanácsához sürgős tárgyalás és elfogadás végett beterjeszteni. A szabályrendelet főbb pontjai a kővetkezők: 1. Esztergom sz. kir. egyesitett város belterületén bárki által tartott, vagy idegen által behozott mindennemű eb után 8 hónapos korától számítva, ebdij fizetendő. Ezen ebdij egy-egy évre: a házőrző, vagy pásztor ebért 50 kr, vadász és ölebért 3 frt, mészáros ebért 12 frt. 2. A város területén az ebek évenként kétszer: március 1-től április végéig és szeptember 1-től október végéig terjedő jdő alatt az állatorvos által egy rendőri közeg közreműködésével a tulajdonos Iákásán összeiratnak, s egyúttal az állatorvos által megvizsgáltatnak 3. A kutyák védjegygyei láttatnak el. s eme védjegyek az ebek mártius, április hónapban történő összeírása, illetőleg ellenőrzési megszemlél tése alkalmával a védjegy és ebadó árának eíőleges lefizetése után osztatnak ki a rkápitányi hivatalnál. 4, Minden tulajdonos köteles kutyájára a legszigorúbban felügyelni s felügyeltetni, annak elegendő és megfelelő minőségű eledeléről és italáról, valamint arról is gondoskodni, hogy az ebe fekhelyén hideg és nagy hőség ellen kellően védve legyen. 5. Harapós házi ebek nappal kötve és bekerített helyen tartandók, s éjjel is csak zárt udvarokban bocsa jthatók szabadon. 6. Minden a város területén tartott, vagy a vidékről bárki által behozott eb az utcákon, tereken vagy egyáltalán a házon kivül bárhol védjegygyei látandó el, védjegygyei el nem látott ebek a gyepmester által elfogattatnak és feltétlenül megsemmisitletnek. Ebeket vendéglőkbe, kávéházakba, vagy más ilyen nyilvános helyekre, továbbá társaskocsikon csavárgőzhajókon magával vinni tilos. A vidékről és szomszédos községekből bejövő és egyáltalán a város területén található kóbor ebek lehetőleg már a város határán, vagy kültelkén a mezőrendőri közegek által lelövetnek, külömben pedig a gyepmester által elfogat tatnak, s kivétel nélkül elpusztíttatnak. 7. Végül a szabályrendelet bőven intézkedik a veszett ebek elpusztításáról, az általa megmart állatok megfigyeléséről s a dühös eb által használt helyiség dézinfioiálásáról. A szabályrendeletben foglalt szabályok ellen vétők kihágást követnek el s 2 írttól 20 frtig terjedhető s a városi szegényalapot illető pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén pedig két napig terjedhető elzárással büntettetnek. A kihágások eseteiben eljártuk: elsőfokúlag a rendőrfőkapitány, másodfokulag a vármegye alispánja, harmadfokulag a belügyminiszter, A társaságból * Cukelli-estély. Egy kilo szaloneukelli volt a genezise annak a vidám, pompáskis estélynek, amely vasárnap este Nagy Pál vendégszerető házában folyt le. A cukellit az egyik bájos házi kisasszony nyerte s önzetlen lelkével meg akarta azt osztani legkedvesebb ismerősei között. Összehivatta hát a papával valamennyit. S hogy mindenki tisztában legyen az est karakterével, a három házikisasszony végtelen munkával és türelemmel cukellí papirosból jardiniéreket, tányérkákat, asztalfutókat rögtönzött.Legkedvesebbepiz jdja volt az estnek öt szép empire-ruhás bébé vendégszereplése, akikkel ugyancsak sok baja volt a gyönge kis dadának, aki reájuk figyelt. Különösen amikor egy hatodik bébé csatlakozott hozzájuk, egy valóságos csodagyermek: egy szakállas bébé. A fia

f

al urak — hír szerint — ezentúl minden héten óhajának egy-egy kilo szaloneukelli vesztesei lenni. * Mükedvelöi-elöadás. A legközelebbi műkedvelő-előadás március 14-én lesz a Kaszinóban a mely alkalommal két mulatságos angol vígjáték kerül színre : Az esernyő, amelyben Legény Marianne, Nozdrovicky Olga és Schönbeck Márta kisaszonyok s B. Szabó Mihály és ifjabb Brenner József urak működnek közre. A másik darabnak, a Flipper és Noble r-nek szereplői pedig Büttner Róbert, György Emőd, Marosi Ferenc és Mráz Sándor urak lesznek. * Mulatság. Néhány előkelő esztergomi zsidó család a purim a lkalmából találkozót adott egymásnak tegnap este a Fürdő-vendéglő nagytermében s vidám kedvvel mulatott kívilágos-kiviradtig. Ott voltak : dr. Áldori Mórné és Vilma, Brukner Albertné és Gizella, Eisler Bernátné és Blanka, dr. Horn Károlyné, Horn Ciliké, Komlós Vilmosné és Leopold Irma (Tata), Lőwy Lajosné ésFürst Irén (Grác), Leimdörfer Nándorné és Klein Mici (Ostra), Pálmai János Józsefné, Spitz Árpádné (Budapest), Schlesinger Lajosné, Szenttamási Béláné és Irén, dr. Weisz Sándorné, Weisz Jennike, Wallfisch Szidónia, Weil Adolfné (Tokod), Tiefen

f

hal Józsefné és Szidike, Zwillinger Hermáimé és Aranka. Levél a hugocskámhoz. •— Szolid rteferáda. — Édes Lilikém! Vasárnap van, az én levélíró napom, hát bár kissé álmos vagyok, elmesélem neked a hét történetét. Tegnap vettem az irka-firkádat s meg vagyok vele'elégedve. Látszik, hogy a farsang elmúlt; a te betűid is már egyenesen ballagnak, mint a józan emberek. Hát a tisztelendő nővér: Hilária most már felvágatlaniil adja át neked a leveleimet ? Szép tőle és ha beszélsz vele, add át neki a tiszteletemet. Az egész héten nem történt semmi, kis gyönyörűségem; csak az idő volt bolond. Hol esett, hol fagyott, hol havazott, hol nap sütött, de ez bizonyosan úgy volt nálatok is. Szombaton este azután az idő megokosodott és mi lettünk kissé bolondosak, azaz csak jókedvűek. Tudod, mókuskám: egy pár néni, meg bácsi színházat játszott odafenn a Kaszinóban, ahova én újságot olvasni járok fel s ha éha sokáig elmaradok. — emlékezel ? — a mama tréfásan mindég megkérdezi : —; Alighanem az ördög bibliáját lapoztátok megint? No hát mondom, színházat játszottak odafenn, ahogy ti is szoktatok karácsonykor. Az ő darabjaikat ugyan nem a főtisztelendő páter Rosty irta (nem is voltak olyan szép versek benne), hanem két francia bácsi, de ezért ezek is mulatságos darabok voltak. Az egyikben a szép szőke Csupor néni (hiszen ismered ugy-e ? Olyan szép nagy udvaruk van sok-sok fenyőfával!) megbüntet egy rossz generálist, mert az mindég rendetlenül öltözködik s a haját és a szakállát nem fésüli sürü fésűvel. Olyan ez, ugy-e, mint a baglyas Rontó Pali históriája'? A második darab is igen tanulságos voh. Egy pesti gavallér illetlenül viselte magát azzal a nagy, feketeszemű Büttner nénivel, akinek jó kis Irmuskája a te barátnéd, no de pórul is járt ám! . . . Misi bácsi bezárta a meleg növényházba, (mert kuckó nem volt a kértben) s

1 csak akkor bocsátotta ki, mikor az úrfi szépen bocsánatot kért mindenkitől. Mikor a darabnak vége volt, sehogysem akartunk haza menni, pedig nagy uzsonnát se kaptunk, mint ti szoktatok, ha játszottatok. A nénik leültek egy nagy hosszú asztal mellé s aki szépen kért, annak hoztak valami ennivalót. A bácsik meg átmentek a szomszéd szobába, amit nem tettek helyesen, mert hát úgy van rendjén, hogy minden néni mellett egy bácsi üljön. Ha majd megnősz, iparkodjál is azon, hogy mindég egy bácsi legyen a szomszédod! Azután megszólalt a muzsika, de szép csendesen, hogy akik a házban alusznak, szépeket álmodjanak s csak jót kívánjanak nekünk. Volt nóta a hegedűről, ámenem ezek építtetek a piramisokat. Hanem Memfisz és Heliopolisz klasszikus romjaiból mégis ők alapították Kairót. Van az igazi keleti fővárosnak, az izlám Rómájának háromszáz mecsete még ősrégi jó időkből, amikor az arabok teremteni tudtak. Ma a mecsetek legnagyobb része romokban hever s az egyiptomi kormány egy magyar származású müépitővel, Herz Miksával restauráltatja a régi dicsőséget. Jellemző azonban, hogy Egyiptom állami építőmestere nem arabokkal, hanem olaszokkal kénytelen dolgozni. A magyar karaván Kairó arab negyedében ütötte föl főhadiszálását, a hotel du Nilben, melynek udvarra teli van pálmákkal, fikuszokkal és virágokkal, sőt még szfinxekkel és ó-egyiptomi szobrokkal ís, A kairói vendéglők fényesek s az angolok sehol sincsenek annyira elemekben, mint mikor Egyiptomukban utaznak. Mert Egyiptom már Angolország tartománya. A régi arab iskolák azonban még mindig megvannak, mert az angol a nép vallásos érzéseit nem bántja. Akkor ütne ki az igazi forradalom, ha az angolok b^áratnák az arab iskolákat, ahol különben a szent Korán néhány lapjánál kivül egyebet úgy sem tanulnak. A népiskolák szabadon keletkeznek és tenyésznek. Valamelyik buzgó írástudó arab valamelyik elhagyott mecset romjai közt megkezdi a tanítást s a közöli utcák gyerekei heti eiv-két plaszterért megkezdik a Koránt. így kezdődik és végződik az arabok népnevelése. Kairó első kaszárnyáiban ugyan angolok, első kereskedéseiben görögök, első gyáraiban olaszok és franciák uralkodnak, hanem a nagy város jelleme azért még mindig keleti. A jólelkű, becsületes, de elpuhult és gyáva arab megelékszik a világ legjobb fekete kávéjával és cigarettáival, néhány sötét szemű háremhölgyével s egyebekben rábízza sorsát a nagy Allahra, aki legjobban tudja, hogy mit csinál. Sokkal rokonszenvesebb nekünk a felláb, meg a kopt. Mind a két néptöredék a fáraók népéből maradt meg magnak A felláh született jobbágy, aki bérlett földje után elűzeti minden keresetét, hanem azért nem zúgolódik. A kopt keresztény felekezetű, a feliák izlám vallású, de mind a kettő még ez évezredek romjaival származott ránk az ősi Egyiptomból. Mintha csak a régi műemlékek domborművei és falfestményei közül léptek volna ki. Ugyanazok az arcok és alak, mint akik Nagy-Ramzesz vagy Kleopátra trónját állották körül. Csakhogy már inkább arkeologiai, mint politikai értékű anyag. A Mokatam-hegységből fejtett óriás mészkő-lépcsőkön a nagypiramisza beduinok vezetik föl az utasokat. Huszonöt percig tart a tikkasztó út, melyért azonban mindenki szívesen megszenved, mert a kőhegy tetejéről Egyiptom legszebb panorámája jutalmazza. Az északi oldalon van a kriptába vezető meredek bejárat. De a sírboltban évezredek óta semmi sincsen. A hiú fáraó koporsóját régesrég feltörték s hamvait szétszórták. II. Ramzesz és sok nagy fáraó azonban a giziehi múzeumba kerültek, ahol számot kaptak s egy kis üvegszekrényt. Ezer és ezer kíváncsi szem bámulja a nagy fáraó erélyes arcát s ősei és utódai épségben maradt tetemeit. Kairóból kirándultunk az ó-kori Memfisz és Heliopolisz helyére is. Memfisz köveit elhordták az arabok, mikor Kairót alapították, Heliopóliszban legalább még egy obeliszket találtunk. Felső-Egyiptomba nílusi hajókon utaztunk. A szent Nilus nagyon szelid arcú folyó, sokkal keskenyebb azonban, mint a mi Dunánk Dévénynél. Asszuánból szamárháton kirándultunk az Ősi gránitbányákba, a hol a kolosszusoknak, az obeliszkeknek s a monolithoknak való húsz-harminc méternyi magas kőszálakat faragták. Fylé szigetén a legbájosabb tájképen s a legderültebb templomban gyönyörködtünk. Viszszajövet Luxorban ütöttünk tanyát. Itt találkoztunk a legüdébb datolya és durupálmák árnyékában Ferenc Ferdinánd kir. herceggel és Mária Terézia kir. hercegnővel, néhány száz amerikai és angol között. Az őskori Teba romjai közt tanultunk legtöbet. Itt van Luxor, Karnak, itt vannak a titokzatos Memnon-szobrok, a fölséges Ramasszeum s a piramisok után leginkább megható Királysírok, melyek mellett Naville genfi tanár kalauzolt az általa kiásott dér el-Bahri templom gyönyörű csarnokaiban. De láttuk Edfu, Esne és Dendora mesés szent épületeit, II. Ramzesz óriás szobrát s a bájos Kleopátra királynő dicsősitését is. A kövekbe irt történet titokzatos írását Champollion óta már megbírjuk fejteni. Néhány évtized óta már nem harácsolják szét a világ minden részére a ára ók minden kincseit, mert a csodálalatosan gyarapodó állami múzeum már mindent megőriz. Ma még az angolok pénzével, a franciák sikereivel s a németek tudományosságával ásnak, de csak egy-két helyütt. A közel jövőben már az állam is felszabadul óriási anyagi terhei alól s jobban teijesitheti kötelességeit. Szóval Egyiptom olyan ország, melynek nemcsak ötezer esztendős múltja, hanem jövője is van — a föld alatt. KÖRÖSI LÁSZLÓ. — Ibolya. Az idő április, pedig még ugyancsak márciusban vagyunk. Szombaton jégcsapok meredeztek le a háztetőkről, kedden pedig a Vörös-sarkon megjelent az a bizonyos első ibolya-árus leányka, akiről évtizedek óta kötelessége tudomást venni minden ambiciózus riporternek. S mert a mienk ilyen, ime ezennel eleget teszünk az Ő szive kívánságának. Tehát március 3. == az első ibolya!