Esztergom és Vidéke, 1896

1896-02-20 / 15.szám

1896. február 20. ESZTERGOM és VIDÉKE (15. szám.) 3 70 kr előirányzatott. A napidijak és útiköltségeknél — tekintettel arra hogy a városnak 5 pár lova lesz — a 150 frt bérkocsi kiadás körül volt vita. E tétel összege 550 frtban lett elfogadva. Észrevétel nélkül szavazta meg a közgyűlés az' államadókra felvett 6949 frt 66 krt, majd a közlekedésre (posta távírda) előirányzott 180 frtot. Az irodai kiadásoknál Brenner József szólalt fel. Felvilágosítást kért arról, hogy mi annak oka, miszerint mig 1894-ben e cimen 500 forint lett a költségvetésben előirányozva, addig ma 2206 írtra emelkedett fel e tétel. A felvilágosítás megadása után elfogadta a tételt a közgyűlés. Házi bútorokra 200 frt, jótékonyságra 3885 frt 98 kr, katonai kiadásokra 1,600 frt, majd tatarozásokra 50,649 frt 30 kilét t megszavazva. Élénk-vitát provokált a »jó pásztor« alapból mintegy 20—25 évvel ezelőtt a temető falkeritésének építésére elvett 10,000 frt, melyből eddig csak 500 frt lett visszafizetve, s azóta a költségvetésbe ennek törlesztésére, visszafizetésére felvéve mi sem lett. Vegyes kiadások cimén 10,325 frt 50 krt irányzott elő a közgyűlés. Következett a második fő csoport, a »kül kiadások«. A képviselő testület magát kipihenni és a délutáni tárgyalásokhoz uj erőt gyűjteni látszott e csoportnál. Minden vita nélkül a szigeti kiadásokra 213 frt 50 krt, mezei kiadásokra 3539 frtot, szőlőbegyi kádasokra 3,678 frtot, mig a rendőrségre 17,729 frt 20 krt szavazott meg. Niedermann József főkapitány hálás elismeréssel adózott a csendőrségnek, mely a városrészek egyesítése óta egész február haváig díjtalanul és 'készséggel teljesítette úgy a csatolt városrészekben, mint a belvárosban a rendőri szolgálatokat. Jelentést tett egyben a főkapitány a rendőrség elhelyezéséről, mely szerint a közponlon kivül Szenltamáson az úgynevezett »Fehér lö«-ban, és Szentgyörgymezö községbázánál egy-egy örséget helyezett el. Ezzel a kiadások összege ki volt merítve, mely cimen összesen 199,780 frt és 7 kr. szavazott meg a közgyűlés. A délután folyamán tért át a közgyűlés a födözeti rész tárgyalására, melynek megkezdése előtt Niedermann József főkapitány a homok bányák helyének kijelölése, és a bányáknak értékesítése tárgyában tett indítványa, ami elfogadtatván a gazdasági bizottságba utasíttatott tanulmányozás végett. A bányák helyének kijelölését a gazdaközönség érdekében a legelő megmentts céljából látja szükségesnek, mig a homoknak a jövőben leendő értékesítését a város érdekében, melylyel a város uj és szép jövelemi forráshoz j at. A haszonbérek tárgyalásánál kelt hevesebb vita, majd a vadkárok ügyének felemii tésénél személyes ügyben való felszóllalás és egy muaUá^os jelenet is volt. Az egyik vitát a vadkárok ügye provokálta, míg a másik Dr. Heicz Antalnak a helypénzszedési jog bérösszegének felemelése iránt tett felszóllalása volt. Felszóllak) ugyanis jóval emelni vélte a bért, az egyesítés folytán bekövetkezett vámterűlet nagyobbodása következtében. E tárgynál felszóllak) és a főügyész Dr. Földváry István között erős jogi vita keletkezett, mely mindkét részről személyes dologgá élesedett ki. Marosy József egy inditványnyal lépett a közgyűlés elé, t. i. hogy tegye tanulmányozás tárgyává a tanács és pénzügyi bizottság, hogy mikép lehetne a kövezet vámot a vashídon szedett vámmal arányosítani, mely arányosítás következtében a forgalom tetemesen növekednék. Felemlítette egyszersmind, hogy a forgalom növelése érdekében, egyesíteni vélné a kövezetvámot a nagy-dunai vámmal. Indítványa helyesléssel találkozván az, tanulmányozás végett nevezett bizottságoknak kiada tott. Többek hozzászólása után a haszonbérek remélhető jövedelme 15.564 frt 62 krban, a javadalmaké 1901 frtban és a jövedelmeké 8833 frtban lett előirányozva. A gazdasági jövedelem 23613 frtban lőn előirányozva, mely tételnek tárgyalásával kapcsolatosan tárgyalta a közgyűlés Horváth Mihály és társainak legelőbér leszállítása iránti kérvényét. A közgyűlés tekintettel a kérvényben előadott és méltánylandó indokokra, a kérvénynek helyt adott, és a legelő bért leszállította. Megtérítések cimén 1602 frt 18 kr. katonai megtérítések címén 29.859 frt 64 kr. közoktatásügyi jövedelmek cimén 5968 frt 28 kr. kölcsönökől 18.459 frt 43 kr. különfélék cimén 9012 frt 80 kr. majd végül rendőri jövedelmek cimén 1350 írt lőn előirányozva, s igy az összes bevételek 115.263 frt 45 krt. tesznek, mely öszszeget levonva a kiadásokból, marad még pótadó útján fedezendő összeg 84.516 frt 61 kr. A jövedelmek gyarapításának kérdésevei foglalkozott Brucsi János felszóllalásában, s utalt arra, hogy a város az indirekt, fogyasztási adók nemének növelésével jelentékeny jövedelmi forrásra tenne szert. Igy felemiitette az. idegen bornak, mely városunkba hozatik megadóztatását. 10.000 hektoliter bor hozatik átlag városunkba évenként, melyből a városnak — hektoliterjét 1 írtjával adózva meg —• 10.000 frt évi jövedelme lehetne. Majd a szesznemüek megadóztatását hozta fel, miből évi 2000 frt jövedelmet könnyen el lehetne érni, tekintve, hogy évenként 1000 hektoliter szesz hoza'ik városunkba, melynek hektoliterje a 2 frt adót könnyen elviseli. Majd a szikvizet — mely óriási mérvben terjed — véli adóval megróni, nevezetesen pedig üvegenként 1 krjával. Indítványa elfogadtatván, tanulmányozás végett a pénzügyi bizottságnak és tanácsnak kiadatott. A gymnásium sorsa. A költségvetés letárgyalása után, tárgyalás alá vette a közgyűlés a gymnásium épületének ügyét. Visszafojtott lélekzettel és nehéz szívvel várta mindenki a csak nemrég épült főgymnásium sorsát, melyből a múltra elég tapasztalatot s a jövőre nézve megszívlelendő tanulságot meríthetett mindenki. A varos tanácsa Czigler véleményétől telte függővé határozatát. Hogy mi volt Czigler véleménye azt már eléggé bő kivonatijan közöltük lapunkban. A tanács a második alternatívát fogadta el, tudniillik hogy az összes felépítményeket főidig le kell bontani, s a régi alapra újból építeni. Egyben kimondotta, hogy feliratot intéz a kormányhoz, s annak hathatós anyagi támogatását kéri, mire annál is inkább érezheti magát kötelezve a kormány, rmrt szakközege úgy a munka folyamában, mint a felülvizsgálatkor a várossal szemben azt a kijelentést tette, hogy a munka kifogástalan, s ennyiben a felelőségre vonásnak és kártérítési jognak bizonyos nemét tartja fenn magának a kormánynyal szemben. Majd javasolta a tanács, hogy forduljon a város a hercegprímáshoz, a pannonhalmi főapáthoz, kiknek a tanügy iránti bő áldozatkészségében nem kételkedj?. Dr Helc Antal a tanács javaslata ellen emelt szót, és a másik alternatívát az alapos w

avitást ajánlotta, mi a városnak csak 26,000 frtj aba kerülne. Nézete szerént nem helyes, hogy az utódok helyett, minden terhet a jelen nemzedékre! hárít a közgyűlés. Bleszl Ferenc nemcsak, hogy Helc Antal nézetéhez nem csatlakozik, hanem még a tanács javaslatát sem fogadja el. Tekintettel arra,hogy Czigler az egész alapot fel nem tárta, hogy az építési iratok között talált jegyzőkönyvek tanúsága szerént az alapfal a tervtől eltérőleg keskenyebbre lett véve, mit a vállalkozó maga is beismert, s tekintettel arra, miszerént az alap lazaságát az építési iratok eléggé igazolják, javasolja, hogy az épület még alapjában is teljesen lebontassék. tíeviczky Győző ugyancsak a teljes lebontás mellett emelt szót. Utalva dr. Helc Antal felszólalására, felemlíti miszerént elődeáik úgylátszik ugyanúgy gondolkodhattak 18 évvel ezelőtt, hogy a teher ne csak reájuk, hanem az utódokra is essék, erre enged legalább következtetést a düledező gymnásium. Tiefenthal Gyula városi mérnök ismertetvén az épület állapotát, szintén teljes lebontását javasolja, habár esetleg az alapok helyenként meghagyhatok lennének, minek folytán mintegy 5000 frt lenne megtakarítható. Dr. Prokopp Gyula nem lát az 5000 frttal megtakarítást akkor, midőn egy középület szilárdságáról van szó. Ha — úgymond — redout építésére kész volt a közgyűlés 150,000 frtot áldozni, úgy csodálja, hogy egy közintézet felépítésénél takarékoskodni akar. Pártolja Bleszl inditványát. Szabó Szilveszter bencéstanár csodálkozásának adott kifejezést, hogy akkor, midőn a város kaszárnyaépitésre százezreket adott ki, egy közművelődési tanintézetre mely úgymond közelebb áll szivünkhöz, mint a kaszárnya, sajnál nagyobb összeget áldozni. Érvekkel támosatott felszóllalásat helvesléssel fogadta a közgyűlés. Vojnics Döme gymnásiumi igazgató a teljes lebontás mellett emelt szót. Sinka Ferenc építész saját, és Cziglerrel folytatott beszélgetéséből merített tapasztalataival érvelt a teljes lebontás mellett, felemlítvén, illetve figyelmeztetve a várost arra, hogy a gymnázium építését ne szakismeretekkel nem biró vállalkozónak adja, kinek egyedüli célja, hogy zsebeit minél jobban megtömhesse, hanem oly válalkozónak, ki egyszersmind szakember is, mert csak ez képezhet kellő biztosítékot. Ezek után a közgyűlés egyhangúlag kimondotta, hogy a, gymnáziam épületét alapjától kezdve, teljesen lebontatja s újból építteti: Egyebekben, főleg pedig a kiadások fedezése tekintetében, elfogadja a tanács javaslatát. p.— gy.— Megye és város. * Dr. Mátray Ferenc lemondása. Annak idején általános örömet keltett városunkban, hogy a megüresedett kórházi főorvosi állás bárcsak ideiglenes ellátására dr. M á tr a y Ferenc úr vállalkozott. Az egész városban ismert szakképzetsége, és nagy munkaszeretete szinte biztos záloga volí annak, hogy kórházunk végre szakavatott és buzgó ember vezetése alá kerül. Annál megdöbbentőbben hat reánk az a hír hogy a h e I y e 11 e s f ő o r v o s úr tegnapi állásáról 1 em ondóit. Bár nem csodáljuk, hogy az a közömbösség, nem akarjuk rossz akaratnak mondani amelylyel működése alatt találkozott, elv.tte kedvét attól, hogy a tisztelt város nngyon is hálátlan és tövises szolgálatában megmaradjon, mégis van reményünk arra, hogy az általános óhajtásnak eleget fog tenni azzal, — hogy ha szép és feltétlenül szükséges tervei megvalósításáról biztosítják, — megmarad állásában amelynek betöltésére hivatottabb embert ez idő szerint városimban nem ismerünk. § Sárisáp, Csolnok és Dágh községtől való elválását a belügyminiszter engedélyezte. Sárisáp tehát nagyközség lett s valószínűleg külön anyakönyvi kerületet is fog képezni. Sárisápi jegyzőnek Dogossy Lajos únyi közjegyzőt haltjuk emlegetni. Únyi közjegyző pedig valószínűleg Kégly József jelenlegi megyei irnok lesz. § A városi kö:gyűlés, melynek eddig lefolyásáról lápunk élén bőven megemlé kezünk, csütörtökön reggel folytatja tanácskozását § A nagyolvetli választásban az igazoló választmány vizsgálatot rendelt el, melynek foganatosításával a párkányi járási főszolgabíró van megbízva. § Az uj polgármester. Városunk'közönsége sehogyan sem tud belenyugodni abba hogy ne dr. Földváry István legyen a mi jövendő polgármesterünk. A mostani közgyűlés folyamán ismételten és szinte sürgetően hangzott az az óhajtás hogy ő foglalja el a polgármesteri széket, amelynek betöltésére nincs hivatottabb, tehetségesebb, munkásabb erőnk nála. Mert végre is olyan polgármesterre van szükségünk, aki nemcsak beszél mulat, de dolgozik is. Bízunk benne, hogy dr. Földváry István úr az általános óhajtással nem fog ellenkezni és a tisztújítás után őt fogjuk üdvözölhetni szívből lélekből, mint az egyesitett Esztergom uj polgármesterét. vannak, de tényleg mégis rövidnek kellelt lennie, mert az utolsó napokon valósággal összetorlódtak a mulatságok. Vas;' N nap volt a református egyházközség estélye, amely a községi alap javára a tombola-jegyekkel és felülfizetesekkel 188 forint 57 krajcárt jövedelmezett s a hol a négyeseket negyven pár táncolta. Vasárnap volt a Legény egyesület fán< próbája is, amelyen reggelig mulattal: s ugyancsak vasárnap adták elő a Polgári Olvasókör-ben Csepreghy Ferenc öröLbecsü népszínművét : A piros Bugyall;— rís-t, melyben a szereplők közül küKnösen Horváth Mihály és Bartalos Víncéné tetszettek. — Hétfőn vidám ; !

J

" arcos bál volt Porges új és jól berendezett helyiségében, ahol a sok szép álarcos hölgy közül az első dijat 173 szavazattal Pilársz Jakabné, a másodikat 163 szavazattal Csorba Anna nyer'e meg. Ugyancsak hétfőn mulattak a Katolikus Körben, de csak .az urak, mert a humoros társasvacsoráról a hölgyek ki voltak zárva. — Kedden a Tarkaság tartott farsangzáró estélyt s a Magyar Királyban jött össze néhány, a farsang évadján összeszokott család Jónás Pali muzsikája mellett. A társaságból. * A jólékonycélu hangversenyt, amelyet a helybeli ezred zenekara ad, csütörtökre halasztották. A Fürdő termének gsznászdiszitése erre az estére nemcsak megmarad, hanem ujabb tárgyakkal és csoportokkal lesz kiegészítve. * Az utolsó farsangi napok. Azt mondják, rövid volt az idei farsang.. A papák és mamák ugy — - enkező véleménvben H T It E IC. — Kitüntetés. Megemlékeztünk már arról a legfelsőbb kitüntetésről, amelyben Brinkmann Antal törvényszéki biró nyugalomba vonulása alkalmából részcsült. Mint most halljuk, Bogisich Lajos törvényszéki elnök egy e célra összehívott teljes ülésen február 15-én nyújtotta át az ünnepeltnek a Ferenc Józsefrend lovagkeresztjét — Érdekes hangverseny. Értesülésünk szerint a jövő hóban érdekes hanhangversenybea lesz részünk Perényi Margit kiaszszony fogja apni és mi bizonyosan gyönyörködni fogunk, ha látjuk hogy a mi kis művésznőnk mennyire haladt, a mióta elröppent közülünk. — Akoronázási fölvonulás. Az 1867-ik év januárius 8-án S i m o r János hercegprímás hat lovas kocsin vonult föl a koronázási templomba, 1896. jun. 8-án, az ezredéves ünnepek során rendezendő fölvonulásban hir szerint V a s z a r y Kolos hercegprímás is hat lovas kocsin vesz részt. Azok közül a püspökök közül, kik a koronázásnál segédkeztek, ma már csak Zalka János van életben, a ki aminap ünnepelte jubileumát. Császka György kalocsai érsek 1867-ben a primási udvarnál volt s a koronázásnál is segédkezett — Halálozások. Katinszky Gábor végeigyöngülésben Muzslán tegnapelőtt meghalt. — február 14-én temették: Frank Imre fővárosi tanítót, akit városunkban is sokan ismertek, Bulapsten. •— Tisztelgés. A városi tanítók és tani ténök ma testületileg tisztelegtek dr. Fehér Gyula plébánosnál abból az alkalomból, hogy a városi költségvetés tárgyalása alatt annyira exponálta magát az ő érdekükben. — Értesítés. Felkére ttunk a következő sorok közlésére: Értesíttetnek a tanügy barátok és érdeklődők, hogy az Esztergom városi reáltanodái tanulók a milleniumi kiállításra készített szabadkézi és mértani rajzok 1896. évi február 22-ik napján (szombaton) délután 2-—4 óráig' Kaán János reáltanár felügyelete alatt a reáltanoda rajztermeben közszemlére ki lesz téve. — Elfogott tolvaj. Jakus János csendőr-őrsvezető ugyancsak ügyes nyomozónak bizonyult. Ugyanis Varga Mihályné tokodi lakos elpanaszolta, hogy férjét Varga Mihályt február hó 10-én este 6—7 óra közt midőn haza felé ment az üveggyár és a kenyérmezei szeszgyár közti uton egy ismeretlen egyén megtámadta és tőle egy ezüst órát elrabolt s azzal megfutott. Ezen panasz folytán Jakus János és Sifter István csendőrök a nyomozást megindították s csakhamar reá jöttek, hogy a rablást az üveggyárban alkalmazott Dániel János szepesin egyei illetőségű üvegmunkás követte el, sőt arra is reá jöttek, hogy Dániel János február hó 7-én Márkus Albert szintén üveggyári munkástól egy darab ezüst láncot is ellopott, Dániel ennek következtében a járásbíróság börtönébe került s ott várja megérdemelt büntetését.,