Esztergom és Vidéke, 1896

1896-12-17 / 101.szám

Valéria-hid gondozóinak, akiknek pedig ugyancsak könyü volna ren­det tartani a kis, elzárt uttestén s még azt sem tudják elérni, hogy az érkező és a távozó kocsik a szá­mukra kijelölt utoldalon haladjanak. Tudjuk, hogy hasonló panaszokra mindég az a válasz : hogy az ily mizériák megszüntetése lehetetlen­ség, Ezt a választ kaptuk annak idején mindanyiszor, amikor a bérko­csiknak a párkánynánai vasúti állo­máson való rendetlenkedései ellen felszólaltunk. Egyszer azután B. Szabó Mihály akkori muzslai főszolgabíró vette kezébe az ügyet s lett nagy­hamar rend a bérkocsi-standon és van azóta állandóan. Próbálják meg tehát, akiket illet, ezt a most emiitett példát követni ! Viator. vesékről. S mikor az egyesület egyik tagja azt kérdezte tőle, hogy mivel tu­domása szerint van nemzetközi és keresztény szocializmus, melyik lenne támogatandó, Prohászka kije­lentette hogy ő csak a keresztény szocializmust helyesli. Prohászka után gróf Majláth Gusztáv, az egyesület elnöke szó­lalt fel s zajos helyeslést aratott e mondatával: — Ennek az egyesületnek tagja s mi mind szocialisták vagyunk: ta­nítványai Jézus Krisstusnak, a vi­lág legnagyoab szocialistájának ! Ez volna röviden dr. Prohászka Ottokár itteni szereplésének törté­nete. Auditor. Dr. Prohászka a szocializmusról. Komárom, december 12. Tisztelt Szerkesztő Úr ! Dr. Prohászka Ottókár úr, ha jól tudom, az Önök papnevelőinté­zetének lelkiigazgatója és főmunka­társa egy klerikális politikai lapnak. Mindenesetre nagyon munkabíró férfiú, mert nagyfontosságú ál­lásának betöltése mellett ideje ma­rad képviselőjelöltnek fellépni, ve­zércikkeket irni s az ország külöm­böző részén politikai szónoklatokat tartani. Ez agilis egyházi férfiú legutóbb a mi vendégünk volt. Elődje, Mol­nár János apát itteni helyettessé: gróf Majláth Gusztáv hívta meg, hogy a Katolikus Legényegyletben felolvasát tartson. Dr. Prohászka Ottókár a szocializmusról beszélt s talán nem lesz érdektelen Önök előtt, ha enunciácíóit, amelyek úgy látszik, a keresztény-szocialista párt megalakítását célozzák, rövid kivo­natban közlöm. Drt Prohászka szerint a szocia­lizmustól a jóhiszeműséget és a létjogosultságot eltagadni nem le­het. Helyesli a munkásosztály szer­vezkedését, de utópiának tartja a szociális társadalmat, mert valamint a felhőkben nem lehet építeni há­zat, ugy nem lehet ellökni a jelenlegi társadalmi fejlődés erkölcsi alapját: a vallást, hanem ezen az alapon kell tovább emelni az épületet. A szocialisták érdeme, hogy fel­rázták a munkásságot a közönyösség­ből s szervezték, hogy ellenállhasson a kapitalizmus hatalmának és — úgy­mond— mi is ezt fogjuk tenni ! Fellár­mázzuk közönyéből a népet, szervez­zük őt s ezzel kényszeríteni fogjuk az országgyűlést a munkásság jogainak véde\mére,mertamunkásainknakmost semmiféle joga nincs (dörgő éljenzés) — és kényszeríteni fogjuk a munkás­törvények létesítésére. A magyar nép eddig csak politizált. Hozzá kell szoktatni, hogy politizá­lás helyett a praktikus szocialista reformok terére lépjen, amelyeket tovább halasztani nem szabad. Ha a szocialisták ily javaslatokkal lépnek elő, mi nem fogunk a copf­hoz ragaszkodni, hanem támogatjuk őket! Ily értelemben beszélt Prohászka félóránál tovább. Felolvasása végez­tével a nemzetközi szocialisták vitát provokáltak. A spirituális úr a vita folyamán újra nagy rokonszenvvet emlékezett meg a szocialisja törek­Moraván.*) Nyitra vármegye pöstyéni járásában van. Anya­egyház. Közs. Lk. sz. 736. — Rk. 710, ág. ev. 8, izr. 18. — Tótok. Tank. sz. 82. — Tny. tót-magyar. Posta helyben. Vasút- és táviró-állomás : Pöstyén. A község eredetére vonatkozólag semmi adatunk nincsen, a hagyomány szerint morvák voltak első lakói, s innen nyerte volna a >Moravani« elnevezést, de hogy a XIV—XV. században keletke­zett, arra vall a község feletti dombján épül, ezen századokat jellemző csupa kő s kevés téglából hegyen épült góth-by­zanc-stylü kuptornyos temploma. A nép közt elterjedt szóhagyomány erősiti, hogy ezen templom a XVI. század végén török mecsetül szolgált volna. Moraván község 1706-ig Banka anya­egyházhoz tartozott; a nevezett évben elszakadván ezen anyaegyháztól Pöstyén Moraván, úgymint Pöstény, mater lett s hozzácsatoltatott filiálisul Banka, vala­mint az azelőtt Modróhoz tartozó Ducó és Hubina. 1783-ban elégett a plébánia lak ott ham­vadtak el az anyakönyvek, valószínűleg a keletkezésére vonatkozó adatokkal együtt. Nevezetessége: a földbirtokos csinos kastélya. Ez hajdan jezsuita zárda volt, román stylban épült, de mikor, az nem puha­tolható ki, amennyiben az adatok a rend tagjai kiűzetésekor szintén eltűntek ; tény azonban, hogy a XVI. században már benne laktak s szerzetesi beosztás sze­rint a trencséni társházhoz tartozott, hon­nan a noviciusok ide hozattak, újonc éveik eltöltése végett. A zárda melletti terjedelmes földbirtok jelentékeny része Kollonich de Kollegrád, akkori herceg­prímás ajándéka volt, ki nyaranta ^95—1701. időben szabad idejét a tudós atyák körében e falak közt tölte. Ezen zárdában II. Rákóczy Ferenc, midőn a bécsújhelyi bőrtönből kiszaba­dult s a testvérérzelmü lengyelekhez menekült volna, egy egész napig rejte­kezett 1701-ben nov. i-én. Ugyanezen zárdában I. József idejé­ben, 1708-ban, midőn Pálfy tábornok az elégedetlenek ellen, Moraván és Tren­csén között harcolt, a sebesültek közül a vagyonosok az első gondos ápolásban részesültek. II. József a zárdát megsemmisítette és adományképen ajándékozta grófCsákynak, ez később motesici Motesicky Józsefnek adta el, erről Mátyás fiára, végre ennek Róza nevű nejére szállott át az egész *) Dr. Komlóssy Ferenc főtanfelügyelő nagy mil­lenáris emlékmunkája: az esztergomi főegyházmegye összes katholikus népiskoláinak története még e hó­ban kikerül a sajtó alul. Hogy a nagy műgonddal késiült adatföldolgozás milyen természetű, olvasóink tájékozására kefelevonat után hozzuk egy iskola történetét mutatóra. A szerkesztőség. vagyon aki az egészet 1873-ban 800,000 frtértgróf Zedvitz Curtnak adta el. Ezen épület hajdan csak egy emeletes volt, a jelelenlegi birtokosa a padlásból még egyet alakított át, oly meghagyás­sal, hogy az ablakok kivágatásánál a vakolatnak sértetlennek kellett maradnia. A kastély északi és déli szárnyán karcsú tornyok ékeskednek, melynek egyike hajdan épületdiszül, ma őrtornyul szol­gál, a másik — északi — pedig a házi kápolna felett, mely Csáky érsek által I75 1 — !757- május hónapig (Visitátió Batthyány 1788) épült fel, emeli ezüst keresztjét. A kastélyt válogatott nemű és íaju, nagy gyümölcskert veszi körül. Az iskolaépület 1864 3g nagyon kez­detleges volt; a nevezett évben Mora­ván s a hozzátartozó filiáliék Banka, Hubina, Ducg,, közösen építették fel a kántorlakot egy tanteremmel. Ezen tanterem nem felelvén meg a tanulók számának, 1893-ban 365 frt árán, az iskolaalap pénzéből 5 m.-rel meghosz­szabbittatott s í / 2 m.-rel emeltetett; és igy jelenleg 11 m, hosszú, $ l / 2 m. széles 37 2 rn. magas. A mostani berendezése kifogástalan. Ki volt az első tanitó, nem puhatol­ható ki; .annyi bizonyos, hogy 1800­1820-ig Begányi N., 1820—1840. ör. Schenk János, aki nem tudván zongorálni, hegedű­szóval kisérte az éneket ; 1840-ben meg­halt, helyét fia ifj. Schenk János fog­lalta el, akire örömmel emlékezrk vissza a nép ; ez 1874-ben cserélt Lédeczy Jó­zsef récsényi kántortanítóval, mely utóbbi 1886-ig itt működött s 63 éves korában itt elhalálozolt; ugyanazon évi dec. 11-én Smeringa Géza választatott meg, s mai napig működik. ^73-ig Moravánból járt egy segédta­nító Bankára és egy Hubinára, mely esztendőben ezen iskolák önálló tanítók­kal töltettek be. Smeringa Géza született 1862. máj. 24. O-Lehotán, Nyitramegye. 1880-ban Kassán a dominikánusokhoz és Eszter­gomban világi papnak pályázott, de nem vették be; 1881-ben Szepes egyházme­gyében felvetettéit kispapnak, de épen atyja elhalálozván, anyja nagy nyomo­rán segíteni akarván, pöstyéni tanítónak választatta meg magát, hol 1883-ig mű­ködött, a midőn Nagyszonbatban az osztályvizsgák sikeres letétele után ok­levelet nyert. 1886-ban Moravánban vá­lasztott meg. A magyarnyelv tanításá­ban kiváló buzgóságot fejt ki. Irt több módszertani cikket, s különféle paeda­gógiai értekezéseket. Egy ízben Ő Emi­nentiája által 2 drb. aranynyal let ki­tüntetve. Öt követi Kenderessy István, ki Bessenyőről lett ide megválasztva. A kántortanító jövedelme 409 frt 48 kr. Az iskolaszés elnöke Molnár Rezső alperesplébános, ker. tanfelügyelő. Megye és város. O Megyei közgyűlés. A hétfői rend­kívüli megyei közgyűlés, dacára, hogy szavazatlapokkal való tagválasztás is volt napirenden, rövid egy óra leforgása alatt befejeződött. Vita egyáltalán nem akadt, felszólalás is egyetlenegy tárgy­nál s igy az egész gyűlés lefolyása szin­te egyhangú volt, habár kétségtelen, hogy a tárgysorozat gyors lemorzsolása a gyű­lési tárgyak gondos előkészítésének és a referensek szakavatott, alapos munkájá­nak következménye volt. Az állandó vá­lasztmány ülése után ismertettük a fon­tosab tárgyakat, új közülök csak a Mé­száros Károly halála és Vimmer Ferenc kimaradása következtében szükségessé vált albizotsági tagok választása volt. Szavazó lapokkal megválasztattak: a közigazgatási bizotságba 47 szavazat közül 46 szavazattal Eggenhoffer József, a központi válaszmányba egyhangúlag Etter Gyula. A főispán ajánlatára közfel­kiáltással az állandó választmányba: Rudolf Mihály és Rogrün Ede. Az egészségügyi bizottságba: Reusz József és Oltósy Ferenc. Az igazoló vá­lasztmányba : Csupor Isván. A tiszti nyugdijalap igazoló választmányába: Vojnics Döme. A közgyűlés elején Krup­lanic Kálmán főispán megemlékezett az októberi képviselőválasztásokról és nagy megelégedései konstatálta, hogy mind a három választás teljes törvényes rendben folyt le s petíció egyik ellen sem adatott be. Igen meleg szavakkal emlékezett meg Mészáros Károly törvényhatósági bizott­sági tag haláláról, aki e minőségben harminckét hosszú év alatt igen nagy érdemeket szerzett s a megyei tisztikart is örök hálára kötelezte, ő levén annak idején a nyugdijszabályzatot megalkotó bizottság elnöke s ugyancsak ő volt az, aki a tiszviselők drágasági pótlékának megszavazását ajánlatba hozta. Emlékét megörökítik a közgyűlési jegyzőkönyv­ben. A fontosabb tárgyak között az új bérkocsiszabályrendeletet acceptáltak, dr. Aldori Mórnak a városi tanácsba való behivatása ellen beadott fellebezést el­vetették, a kőbányai robbantásokra vo­natkozó szabályrendeletet elfogadták, kimondották, hogy az almásfüzitői és az esztergombudai vasúttársaságok egyesü­lését pártolni fogják s a kolozsvári Hu­nyadi Mátyás szoborra a rendelkezési alapból ötven foritot szavaztak meg. A belügyminisztériumtól a muzslai főszol­gabiróság részére egy második Írnoki állás szervezését fogják kérelmezni, mi­után az iktató-kiadói állás felállítását ismételten megtagadta. Felolvastatott a hercegprímás ismeretes köszönő válasza is, amely a vármegye névnapi gratuláció­jára érkezett. A bíboros egyházfőt zajo­san megéljenezték. A gyűlésen a megye­bizottsági tagok közepes számban jelen­tek meg. O Városi közgyűlés. A város veze­tősége végre mégis reászánta magát, hogz közgyűlést tart. Határnapjául a pol­gármester f. hó 17-ét és szükség esetére 18-át is tűzte ki. Tárgyalásra kerül a vám­és helypénz házi kezelése, az iskolák el­helyezésének kérdése, a járásbirósági épület céljára szolgáló telek átengedésére vonatkozó tanácsi javaslat, az 1897 ik évre szóló költségvetés tárgyában a pénzügyi bizottsági és tanácsi javaslat s ennek keretén belül, mint a közgyűlési meghívó (ugyan miért ? ?) különösen ki­emeli : Bártfay Géza nyugdíjügye, a vár­megye törvényhatóságának az 1896. évi költségvetés jóváhagyása tárgyában ho­zott határozata, végül a házipénztár 1895 évi zárszámodására vonatkozó tanácsi javaslat. O A kórházi alorvosi állásra hirdetett pályázat határideje tegnap járt le. Mind­össze két reflektans jelentkezett: dr. Horacsek Gyula és dr. Vándor Ödön. Mindakettő ambiciózus, szép tehetségű, általánosan kedvelt fiatal orvos s bizo­nyára nehéz dolga lesz az alispának, mi­kor közülök választani fog, annál is inkább, mert az egészségügyi bizottság mai ülésen mindkét pályázót első he­lyen jelölte. O Villamos világítás. A f. hó 16 ára terve­zett s a villamos világítás ügyében összehí­vott értekezletet a holnapra kitűzött városi közgyűlés miatt újból el kellett halasz­tani, bár a két vállalkozó cég megbí­zottja e napra már lakást is rendel ma­gának. Az értekezletet f. hó 21-re, hét­főre halasztották. O A megyei központi választmánynak tegnap délelőtt ülése volt, amelyen a választók állandó névsorát állapították meg. O A kórházi bizottságnak ma ülése volt, melyen köszönetet szavaztak a ta­nácsnak a kórházban eszközölt átalakí­tásokért. Elhatározták, hogy az aggok fajáruiékának egy részét konyhai hasz­nálatra fordítják, mert eddig a kórházi fűtőanyaggal főzték az aggok ételeit is. A szegényügyi bizottság utolsó ülésében a kórház szomszédságában levő Páva­féle házban egy szobát három agg ré­szére átengedni kérvén, a bizottság el­határozta, hogy azt megteszi méltányos­sági szempontból, miután a kórházi át­alakítások nagyrészt az aggok alapja terhére történtek. O Az építészeti bizottság ma délutáni ülésén kimondotta, hogy az iskolák el­helyezése céljából megvásárlandó telkek a hygienia minden követelményeinek meg­felelnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom