Esztergom és Vidéke, 1896

1896-11-26 / 95.szám

ügyi palota felépítése után megüresedett Sas-kaszárnyával ? 2. Mit szándékoznak cselekedni a kórházzal, amelynek kiszemelt telkét most másnak adományozták ? Becses válaszukat mohó kíváncsisággal várja : Viator. Rónay Béla emléke. Esztergom, november 25. Hat hónap, egy év, két év alatt elhervad az ntolsó levél is sirkoszoruin. Rövid a virág élete, amilyen rövid az emberi emlékezés is. Virágok gyorsan hervadnak, emberek könyen felednek az idők kezdete óta. üs jöhet idő — talán egy, talán talán másfél évtized múlva — amikor virágzó villatelep fog fehérleni ott a Duna regényes partján, a tölgyek sötétzöldjében. Kis fiók-főváros fog mozogni a pompás sétautakon és nem fogja tudni senki, ki teremtette meg ezt a pompás kis paradicsomot, kinek poétikus érzéke, izlése, fáradsága csinált az egyszerű majális helyből miniatür-Svájczot. Nekünk, akik vele éltünk, láttuk napról-napra, hónapról-hónapra, buzgó, önzetlen munkásságának folyton növekvő eredményét, nekünk kell biztositanunk azt, hogy az ő neve feledésbe ne menjen s ott ahol úgyszólván minden alkotás az ő nevéhez fűződik, állandó emlék hirdesse az ő érdemeit. Úgyis hálátlannak tartanak bennünket, mutassuk meg, hogy tudunk emlékezők is lenni. Kezdjük meg az akciót azonnal, hogy Rónay Béla emléke a Kovácsi-pataknál megörökíttessék. Nagyszabású moumentumot nem akarunk, sem anyagi erőnk nem engedi, sem egyéb körülmények nem követelik azt, csak olyan emléket, amilyet könnyen áldozhatunk annak a férfiúnak, akit mindenki tisztelt, becsült és szeretet közöttünk. Vegye kezébe a legközelebbről más, mint az ujabban hallott daloknak a kottája. Némelyik olyan uj volt, hogy még csak a báró maga tudta. Olykor mégis mellékelve' volt egy-egy préselt oleanderrózsa. Egyszer a levél visszajött Bécsből. Akinek szólt, nem volt ott többé. Egy nagynénje megirta, hogy a die schöne Elisa kegyvesztessé lett, nagyon furcsának találták az udvarnál, hogy amelyik magyar gavallérral ő egy menüettet eltáncolt : az mind, több-kevesebb botrány után, futott haza Magyarországba, parasztnak. Egy kozáknak a pikája átszúrta a báró szivét. A végrendeletében ugy intézkedett, hogy összes birtokait családjának mindig az a tagja használja életfogytig, akit a vármegye közönsége mint legtöbb hazafias érdemekkel bővelkedőt, erre legérdemesebbnek tart és megválaszt. Es ennek lesz egy gyöngéd kötelesége is: ápolni egy oleanderfat, amely már akkora nagyra nőtt, hogy a leányvári parkban külön üvegpalotát kellett épiteni a számára. Igy esett meg, hogy egy elnémetesedett magyar család tagjait idekötötte a magyar földhöz s versenygést támasztott bennük a hazafiságban. — Vége. — érdekelt Propeller-Társulat az ügyet, bocsássa ki azonnal a gyüjtő-iveket, buzgó gyűjtőkben nem leszen hiány és igy kétségtelennek tartjuk, hogy a jövő évben azon a szomorú napon, amelyen az idén elveszítettük őt, nemcsak a sírjára, de emlékszobrára is odahelyezhetjük harmatos, friss hálavirágainkat. Aucun. A Takarékpénztár lakomája. Esztergom, november 25. Mult csütörtöki számunkban megígértük olvasóinkuak, hogy részletesebben is ismertetni fogjuk a fontosabb tósztokat, amelyek a november 18-án Mattyasóvszky Kálmán takarékpénztári ügyész által a Takarékpénztár vezetősége tiszteletére rendezett banketten elmondattak. A nagy anyaghalmaz és a halasztást nem tűrő aktualitások miatt igéretünket csak most válthatjuk be. A házigazda első tósztja a következőképpen hangzott: > A gyöngyhalász bevárja, mig a háborgó tenger lecsillapul ; én is bevártam, mig a közelmúlt eseményei által fölidézett hullámok lecsillapultak s ismét felszínre kerültek a társadalmi élet legtisztább s legszebb igazgyöngyei : a békés egyetértés, az igazi barátság ! Az esztergomi Takarékpénztár igazgatósága, fölügyelő bizottsága és tisztikara magába öleli az időlegesen ellentétes elemek szinét-javát, ezeknek a barátság jeligéje alatt mai napon történt szives összejövetele tehát, melyért ezúttal őszinte köszönetet mondok, örvendetes biztosítékot képez arra, hogy a vihar lecsillapult, a régi békés egyetértés helyreállt. Zaklatott szülővárosunk ezen éltető elemére, a békés egyetértésre s igazi barátságra emelem poharam s kívánom, hogy ennek előharcosait: az igen tisztelt vendégkoszorut az Isten sokáig éltesse! Reusx József igazgató fölköszöntőjében hangoztatta, hogy a jelenlevők célja vállvetett összműködés legyen az intézet javára. Fájó szívvel búcsúztak a volt ügyésztől, de épp oly bizalommal fogadják az ujat. Üdvözli a házigazdát a maga, az igazgatóság és a tisztikar nevében. Minden változás természetszerűen forrongást idéz elő, hőfokot gerjeszt, igy történt ez jelenleg is, de az áramlatok megszűntek, a kedélyhullámok okozta Reklám és művészet. — >Esztergom és Vidékec eredeti tárcája.— A századvég nemzetgazdaságtana szerint a kereskedelem felvirágzásában hathatós szerep jutott azoknak a pirosra sárgára, zöldre festett nagy papírlapoknak, amelyek manapság a nagyvárosi utcák zakatoló, lázas életébe szint elevenséget visznek be, embernagyságu betűkkel rikító dikturákkal hirdetve világgá kakaók, szappanok és orfeumi énekesnők dicsőségét. A plakátok világa manapság azonban nemcsak az utcákra szorítkozik, találkozunk a hires csokoládé és kakaó-gyárosok neveivel tengerekre hajló meredek szirteken, az Alpesek legveszedelmesebb pontjain, az afrikai szerecsenkirályok trónmennyezetén, mindenütt . . . Amerikai utazók beszélik, hogy a Rocky-Mountains elhagyatott vidékein, ahol a legbátrabb utazók is felvont revolverrel haladnak a vérengző vadak miatt, egy-egy borzalmasan függő sziklán szép szabályos betűkkel díszlik a nagy cégek cime. Az sem ritka eset, ami a multkorjában esett meg ugyancsak Amerikában. A Missisipi partjának egy leglátogatottabb helyén egy yankee belevetette magát a tengerbe s borzalmasan küzködÖtt a habokkal. A parton nőttön nőtt a bámulok tömege s élelmes angolok már fogadtak is, hogy szegény yankee ott vész-e, vagy nem, a mikor a fuldolók redők elsimultak. Ma egy a közös cél: a vállvetett működés és az összetartás. Kéri ennek ápolását s óhajtja, hogy a házigazda ily szellemben nagyon sokáig működhessék. Bleszl Ferenc titkár elmondotta, hogy a villamosság korszakát éljük, minden gyors tempóban halad. Ilyen gyors működés szükséges az intézetnél is s ez a modern tempó meg is van, ami a kormányzó és a végrehajtó testület érdeme. Az ügyész mindkettőnek tagja, mindkettő munkájából kiveszi a maga részét. A tisztikar nevében üdvözli az ügyészt. Csernoch János kanonok szellemesen, humorosan beszél. Azzal kezdette, hogy a német közmondás szerint: Geld regiért die Welt. A rómaiak azt tartották, hogy ahol pénz nincs, ott semmi sincs. A magyar azt mondja: >A pénz hatalom.* S bár nem minden függ a pénztől, tényleg pénz nélkül még sincs hatalom. Ennak a nagy hatalomnak képviselője nálunk a takarékpénztár, amely ezt az erejét nem rombolásra, hanem építésre használja. A hatalmat az igazgató gyakorolja, akit általánosan szeretnek és becsülnek s akire üríti ő is a poharát. Marosi József ugy vélekedik, hogy minden társas körnek örömet okoz, ha öreget lát az asztalfőn. Itt is ül egy ilyen férfi, aki mindnyájunk szeretetét birja. Az, hogy ő közöttük megjelent, mindnyájuk nagy örömére szolgál. Élteti dr. Feichtinger Sándort. Mattyasóvssky Kálmán második pohárköszöntőjében fölemlíti, hogy nem ismeri érdemnek, csak kötelességnek azt, hogy valaki tisztán élje át napjait. Az elmondott szavakból mégis levonja azt a kellemes következtetést, hogy az igazgatóság múltja s negyedszázados ügyvédi működése fölött kedvező ítéletet hozott. Ez azonban legkevésbbé sem szolgál volt ellenfele sérelmére, mert az itt elhangzott sok jó és szép őt föltétlenül megilleti s volt ellenfelével, Foldváry István barátjával mindazokat testvériesen megosztja. S hogy ennek dacára előnyben részesült, csak annak tulajdonitható, hogy korábban született, múltja hosszabb volt. Hő óhajtása, hogy ha az intézettől bármely okból megválik, az igazgatóság Ítélete fölötte akkor is kedvező legyen, mihez első sorban a tisztikar támogatását és jóindulatát kéri. Frey Ferenc azzal kezdi, hogy a XIII. században Albertus Magnus regensburgi püspök azt állította, hogy az aranyat és az ezüstöt mesterségesen előállítani nem lehetetlen. Neki kevésbé kell arany és ezüst, amely heverő tőke, mint sok papir, amely jól jövedelmez. Önök az igazi Albertus Magnusok, akik a Takarékpénztár teendőit helyesen fogják fel s aranyat csinálnak a papirosból. Pénzt kamatra fogadnak el, olcsó hitelt nyújtanak. Vannak számos esetek, amikor az igazgatóságok csak a maguk érdekével gondoltak, nem a felekével. De az esztergomi Takarékpénztár igazgatósága több mint félszázad óta a helyes úton halad. Arról nem tért le, illetőleg ha szabad igy mondani: nem tértünk le. Hosszú ideig távol tartotta az intézettől atyjának ahhoz való viszonya, később egyéb elfoglaltsága, de ezentúl misem tartja távol. A házigazdával szemben gyermekkora óta táplált baráti érzelme alig talál szavakat. Mint gyermekek, ifjúkori barátok sok csintalanságot követtek el, bár nem többet, mint a mostaniak. Következett az ábránd korszaka, amikor bevonult a házigazda teljes ifjúsággal oda ahova ők későbben fáradtan követték, s egyikük sem bánta meg lépését. Tudja, hogy Matyasóvszkynak legforróbb vágya teljesült be most s ezért szívből kíván minden jót neki. Dr. Foldváry István szerint könnyű a gyöngyhalásznak, aki bevárja a tenger elcsendesülését, nehezebb az olyannak, aki tépett zászlóval, tört árboccal száll újra a tengerre. De az intézet falai közé harcok riadóját és zaját ne vigyük be. Poharát volt elenfelére, tisztelt barátjára üríti. S.dvesen jött a mai estére, mert tudja, hogy ez összejövetel célja a béke volt. Legyen is mindég a választmány körében béke és szeretet. A multat elfeledtük ; marad a régi mottó : küzdj és bizva bizzál! Ez legyen mindég iránytűnk, mert ebben rejlik a férfijellem ereje. Maiina Lajos a város jólétére emeli poharát. A városéra amelynek szintén nagy szüksége van az áldásos békére. Lecsillapult már ott is a harci zaj, éljen a város békéje. A többi tósztokról röviden már megemlékeztünk. Riporter. szerencsésen kikapaszkodott a partra s ekként szólt a tömeghez : — Az élettel már leszámoltam ! Meg fogok halni, de visszajöttem a hullámsír széléről, hogy utolszor is jót tegyek veletek. Nézzétek ezt az órát (itt zsebéből kihúzott óráját mutatta) — ez még jár, dacára, hogy percekig a viz alatt volt s járni fog, mikor én már valahol a folyam fenekén fogok nyugodni ... Itt sirva hozzátette: — Kapható a Dudley et Comp. óragyárában — s visszaugrott a vízbe. Francia fürdőhelyeken föltűnő szép hölgyek buzgón olvasnak lapokat a sétatéren, s ha egy válalkozó szellemű gavallér szóba akar velők eredni, elő kell fizetnie a lapra, s rögtön nyugtát is kap. A többi az ő dolga. Ez mind a szóbeli reklám segitő eszköze. A mi a nyomtatott reklámot illeti, itt a hirdetőnek kettős felada van. Először fel kell keltenie az érdeklődést a plakátja, s a plakát révén a maga számára. És sok keresgélés után oda jutottak a töprengő reklámspeciálisták, hogy legnagyobb vonzóerőt az emberiségre mindenkor a művészet, az igaz, hamisítatlan művészet gyakorol, amelyben megnyilatkozik a homosapiens ős alkotóképessége és zsenialitása. És megteremtették a művészi plakátokat. Elismert nagy festők, rajzolók szinte törik magukat a dijakért, amelyeket a külföldön, főleg Németországban, a művészi kivitelű reklámokra kitűznek. Esztergom szegényügye. Esztergom, november 25. Megírtuk annak idején, hogy Niedermann József rendőrkapitány elkészült a városunk szegényügyének rendezését célzó szabályrendelettel s azt a szegényügyi bizottság a maga egészében acceptálta. E szabályrendeletből az első részt: az általános szabályokat lapunk 82-ik számában közöltük, itt mutatjuk be olS uj tér nyilik a festők előtt tehetségeik érvényesülésére. Régi ismert nevek, mint Parisban Jules Cherét, Toulouse-Lautrec, Guillaume, sőt maga a párisi festők doyenje, az ősz Puvis de Chavannes beállnak kakaó és a gyomortisztitó cseppek szolgálatába, festve az ízlésesnél Ízlésesebb, szebbnél szebbb plakátokat. S kétszeres előny származik a művészileg megfestett plakátok intézményéből. A festő, akinek müvéről eddig csak az vehetett közvetlen tudomást, aki látta, világszerte szétszórhatja szelleme és ecsetje termékét, hasonlóan az iróhoz, zenészhez, sőt a szobrászhoz is. És nemesítő hatása van az igaz művészetnek a köznépre, amely uton útfélén találkozik a plakáttal, aki nézi, olvassa, — mert az elegáns közönség csak akkor figyel a plakátra, ha unja magát, vagy ha gyűjti; mert gyűjtőik is akadtak ezeknek az ujabb keletű reklámcikkeknck, akik valóságos képtárat állítanak össze a könnyű papírra nyomatott plakátokból. Vannak Parisban plakátok, amelyek kizárólag a gyűjtők számára készülnek, s amelyek nem is kerülnek közforgalomba. Itt is bebizonyul tehát a Tasso Örökigaz mondása, hogy >ha mézzel kenjük a csésze ajkait, csalódva életet iszik a beteg a keserű orvosságban.* Mert sokszor keserű kakaó és rekedthangú primadonna rejtőzik ám a zseniálisan megpingált plakát mögött. mf.