Esztergom és Vidéke, 1896

1896-11-22 / 94.szám

II hizlalásról. Esztergom, november *2i. Nem tartja jó gazdának a magyar ember azt, aki zsírozni valóját boltban, vagy piaczon szerzi be ; mert azt tartja, hogy jobb hizlalni, mint készen venni. Ennek az állitásnak azonban nincs meg a valódi igazsága ; mert nem mindenki van abban a helyzetben, hogy zsírnak való állatokat hizlaljon, mivel e tekintetben a városi ember például vajmi ritkán követhet határozott megállapodást ; nem lévén helyisége, ideje sőt módja sem abban, hogy hizó állatokat tartson. A sertézhizlalás tehát csak ott fizeti ki magát, a hol a gazda hizlalásra alkalmas helyiségekkel, sajáttermelt takarmánynyal, főleg pedig elegendő idővel rendelkezik arra, hogy hizó állatait szemmel tartván, azok rövidséget ne szenvedjenek. Ha én most a sertéshizlalás módjait, annak helyes keresztülvitelét akarnám leirni, sok tekintetben indolens közönségünk e lépésemet ballépésnek minősítené, abból indulván ki, hogy hiszen ahhoz nem kell tudomány, csak mód : jól tartani az állatokat, s akkor azok úgyis meghíznak, Hiszen van is ebben valami igaz, hogy t. i. jó tartás mellett az állat ugy is meghízik, hanem hogy mennyi idő alatt és mily mennyiség elfogyasztása után lesz tökéletesen zsirtadó állatunk, ezt kevesen tudják, de főkép nem figyelnek arra a körülményre, hogy soha tökéletesen hizott állatot nem nevelhetnek. És mindennek oka a rendezetlen hizlalási viszonyoknak tudható be, és különösen annak a körülménynek, hogy a hizlalásnál az állat egészségi állapotára, vagyis az egészségi viszonyokra tekintettel nincsenek. — Asertés hizlalásnál a tisztaság ma még oly ismeretlen, mint a hinduknál a mosdás. Mert lássuk csak : azt az eddig természet nevelte állatot egyszerre elfogjuk a szabad levegő és legelőről, a testmozgástól s bekényszeritjük az istenadtát egy alig négyszögölnyi szűk helyre, a hol sem elég levegő nincsen, sem a fentirt követelményeknek bármelyikét nem találjuk, A falusi sertésól azonkívül határozatlan egészségtelen is, mert az abba bekényszeritett állat a szó szoros értelmében disznóvá válik. Az ól alja a szabad föld, amely később összegyúratvan, hig habarcscsá változik, és mikor a falusi gazda azt látja, hogy a szegény állat alól már egész folyó húzódik kifelé, üstökére csapja turi süvegét és egyet gondol: Hátha hideg az a sár, jó lenne ráhinteni egy kis szalmát ! Szegény oktalan állat, mily boldog röfögéssel dől minden szombat este újon vetett szalmaágyára, és mily csalódottan kél fel reggel, amikor körötte ismét sár és azzal vegyest trágya van. Az állat tehát kénytelen a — bár szokásával megegyezőhelyet választani a pihenésre. Ennek is meg van a maga kára, és pedig az, hogy az állat folyton a tapadós és az excrementumtól most már kiterjedtebb vegyi öszszetételű sárban fetrengvén, bőrén a likacsok betömödnek és a kellő kigőzölgés ilykép megakasztatván, az állat kezd étvágyhiányban szenvedni. Es hogy az az étvágyhiány étvágytalanságba menjen át, mi sem kell egyéb, mint a mosatlan vályú és az abban megsavanyodott eledel. Hátha most hozzáveszük, hogy lelketlen cselédek gondatlansága miatt a sertés többször forró mos lékot kap, vagy mindennapi emész^ téshez okvetlen szükségelt, jól eledelébe keverni elmulasztják, esetleg a meleg moslék után az ólból kibocsájtott sertést jeges vizet inni engedik : — készen van az étvágytalanság, de készülnek is ám a disznóölésre ! Nagyon fontos dolog a hizó takarmányozása is; mert nem elegendő az, hogy hizó elé oda ontsuk minden mérték nélkül az eledelt, hanem itt is követni szükséges egy rendszert, amit ugyneveznek, hogy fokozatosság. És ez a rendszer abból áll, hogy a frissen befogott hízónak csak kétszer anynyit adnak eledelül, amennyit az magló korában megevett. Ez pedig azért szükséges, mert az állat gyomrának fokozatosan kell kitágulnia, másként — parasztul mnndva — keresztül szalad rajta. A takarmányozásnál tehát megkülönböztetjük a befogás — az előhizás — a középhizás — s végre a teljes hízáskor való etetést. A kis gazdák e körülményekkel még sem számolnak ! Hogy tehát hizlalt állatainkat haszonnal vághassunk le, fontos dolog a hidlással ellátott elég tágas, szellős, de mégsem hideg hidas ól; szükséges, hogy a hízóba fogott állatok a lehetőséghez képest egy héten legalább egyszer tiszta vizre bocsáttassanak, a hol a rájuk tapadt piszkot és szennyet kifürödhetik \ múlhatatlan kötelessége a gazdának a hizó állatok etetési idejének és a hizlalásra szánt takarmánynak beosztását, valamint azt is előre tudni, hogy állatait a napnak mely időközeiben etesse ; mert csak ily helyes élet — és életrend mellett hizlalhat haszonnal. Aki pedig valamelyes elfoglaltságánál fogva abban, hizó hogy állatai etetésénél jelen lehessen, akadályozva van, és igy azt cselédre kell biznia: az számot vethet magával, hogy igyekezete a legszámtlanabb kárral jár. Ezek volnának dióhéjban azok a szabályok a melyeket elmondandó voltam ; nem vagyok ugyan az állatvédő egyesületnek tagja, de annak a kinai szokásnak sem vagyok barátja, amely az elkínzott állat húsát és többi felhasználható alkatrészeit nagyrabecsüli. Végre pedig e tekintetben nem kell egyébre utalnom, mint azon körülményre, hogy a helyes étdszer mellett hizlalt állatok úgy húsra, mint zsiradékra mindig kétszer annyit érnek mint a rendszer nélkül hizlaltak, amelyeknél pedig a velük elpocsékoltatok és beléjük tömött hizlaló takarmányt, ha a hízóba fogott magló állat kezdeti értékével öszszeadjuk, s ugyanehhez kárbaveszett fáradságunkat is hozzászámítjuk : a közönséges kétszer-kettő tudásával is rájövünk arra, hogy ezen összárért teljesen kihízlalt állatot vehettünk volna a helyett, hogy magunkat akaratunkon kivül megcsaltuk. Osváth Andor. Támadás a tanítóképző ellen. Esztergom, november 21. Megírtuk, hogy a >Tanügy* cimü szaklapban a helybeli tanítóképző egy elbocsátott tanára kíméletlen, kvalifikálhatatlan támadást intézett az intézet jelenlegi tanári kara ellen. Megírtuk azt is, hogy e támadást a lap már nagy alázatosan visszaszitta. Olvasóinkat bizonyosan érdekelni fogja, hogy e visszaszívás Bertalan Vince intézeti segédtanár következő felvilágosító nyilatkozatával egyidejűleg történt: Elcsapott tanárok. Ily cím alatt jelent rneg egy közlemény a » Tanügy* folyó évi 19-ik számának nyiltterében, melynek rút valótlanságait óhajtom — nevezett közlemény stílusától való őrizkedéssel — higgadtan és tárgyilagosan megezáfolni. Az állítja a közlemény névtelen írója, hogy az esztergomi királyi kath. tanítóképző intézetből három régi tanárt minden törvényes eljárás nélkül, az újjászervezés örve alatt mozdítottak el állásaikból. A tény a következő : A nagyszombati, budapesti és. esztergemi kir. kath. tanítóképző-intézetek szervezete sémiképpen sem felelt meg törvényes kellékeknek és a kor igényelte követelményeknek ugy annyira, hogy a miniszter egyik-másik intézet bezárásának gondolatával is foglalkozott. O Eminenciája a herczegprimás, ki szivén hordva a kor követelményeinek megfelelő tanítóképzés ügyét, elhatározta, hogy a n.szombati és budapesti tanítóképző intézetek fokozatosan beszüntettetvén, Esztergomban, a kor igényeinek megfelelő intézetet létesít. Ezen intézeteknek legnagyobb hibája az volt, hogy az intézezeteknél — a nagyszombati kivételével, hol azon időben négy rendes tanár működött — csak óraadó egyének voltak alkalmazva. A hercegprímás ezért az esztergomi egyesitett tanítóképző intézet tanári állásait rendszeresítette; a rendszeresítést és rendszeresített állásokra való pályázatot a kath. hív. tanügyi lapban szabályszerűen meghirdettette. Ezen szervezést és- hirdetést a legtöbb tanügyi lap és a budapesti napilapok majdnem kivétel nélkül mint haladást közölték. Igy tehát alkalma volt minden, a hirdetett állásokra igényt tartó egyéneknek pályázni; s pályáztak is harmincketten, A többi között pályázott Klinda Rezső, esztergom-belvárosi karigazgató és főszékesegyházi hegedüjátékos, eddigi óraadó képezdei zenetanitó. pályázott ezenkívül Major János, esztergom-belvárosi népiskolai és ipariskolai igazgató tanító, a képzőintézet ezelőtti óraadó rajz- és szépírás tanítója is. Őket azonban az alább részletezett okok miatt a herczegprimás nem nevezhette ki. A harmadik, úgynevezett »elcsapott tanár* nem folyamodott az állásért. Guszvenics Vilmos régi paptanárt a rendszeresített állások egyikére, mint folyamodót kinevezték, Klinda Rezső és Major János régi állásuk megtartásával kérték magukat kineveztetni, kijelentvén, hogy a pályázatban meghirdetett rendes fizetésen jóval alul való összeggel is megelégszenek, mi kétségtelenül bizonyítja, hogy ismét mint óraadó tanítók akartak továbbra is működni. Miután azonban a rendszeresítés alapján csak oly egyének voltak kinevezhetők a hirdetett állásokra, kik első sorban és főleg a képzőintézeti tanárság ügyének élhetnek, nevezettek kérelme elfogadható nem volt, A folyamodványok el nem sikasztattak, mert a hercegprímásnak egy »tabelláris conduit lista lapján* történt a felterjesztés, s ő ennek alapján nevezte ki azokat a szegény, annyira leszólt tanárokat. Igy tehát látszik, hogy itt viszaélés nem történt : a hercegprímás mindenről tudott. A mi pedig nyugdíjaztatásukat illeti, arra, mint óraadók igényt nem támaszthatnak ; különben is mindkettő nyugdíjjogosultsággal biró állásban van. A elcsapott tanítókra vonatkozólag csak anyit jegyzek meg, hogy a főtanfelügyelő négy évi működésé közben a közel ezer tanitó közül négy tanitó mozdittatott el fegyelmi uton. Hogy menynyiben fordultak el a tanítók a főtanfelügyelőtől, bizonyítja a legújabb eset is, hogy Stomfán a tanítók vitték győzelemre képviselővé történt megválasztatását. Az olvasóra bizzuk, állapítsa meg, hol van itt a kinos feltűnést okozó, megdöbbentő eljárás : hol itt a határtalan szemtelenség, mely a durva erőszak cinikus alkalmazásával annyira kihívta volna a felháborodást, mint a jelen botrány. A tanári karra vonatkozó közleményekre a tanári kar maga intézi el az ügyet. Esztergom, 1896 nov. 6-án. Bertalan Vince. Megye és város. O A városi költségvetés tárgyalását a tanács és a pénzügyi bizottság csütörtökön délután befejezte. A kiadásokat körülbelül 3500 forinttal emelték. Ma délután is volt titokzatos ülése a pénzügyi bizottságnak. A polgármester hivta össze. Az ülés tárgyáról azonban az előadónak : a pénzügyi tanácsosnak még délben halavány sejtelme sem volt, amennyiben az összehívó azt elfeledte közölni vele. O Helyszíni bejárás. A Kís-Dunaágon, a primaciális hid helyén az állam által építendő új vashidra nézve a helyszíni bejárás december hó 5-én lesz megtartva. A kereskedelmi minisztériumot Czekélius Aurél miniszteri tanácsos fogja képviselni. A megye részéről kiküldettek: Andrássy János alispán, Mattyasovszky Vilmos tiszti ügyész, Hamar Árpád tb. főjegyző. A város részéről a polgármester és a gazdasági tanácsos. A prímás képviseletében Hanny Béla jószágigazgató, Dömötör Kálmán főmérnök és a primási ügyész. Továbbá Kovács Kálmán tanitóképezdei igazgató, Haudinger Ignác propellertársulati igazgató, Rudolf Mihály, a kereskedelmi testület elnöke, Dóczy Ferenc ipartestületi elnök és Haagh Rezső, a dunagőzhajózási társaság helyi képviselője. O '38 %. Az >Esztergomi Lapok* rácáfol mult vasárnapi számunkban megjelent ama cikkere, amely azt mondotta, hogy a földtulajdonosok az idén földbirtokuk után a pótadóval 128 %'

ot nak fizetni. Reánk cáfol az állítván, hogy ez a fizetség nem 128, hanem 138 °/

0 lesz. Szomorú rezignációval vesszük tudomásul cáfolatát. O Változás az anyakönyvi hivatalbar. A szállingó hírek szerint, Maiina Lajos legközelebb lemond anyakönyvvezetői állásáról és helyét Haán Rezső foglalja el. Az ő állására pedig pályázatot hirdetnek. O Jegyzögyülés. Az Esztergommegyei községi és körjegyzők egylete a tisztikar újjáalakítása után ma tartotta első közgyűlését a tagok szokatlan nagy részvétele mellett. Letárgyalták a jövő évi költségvetést, elhatározták az egylet tagjainak szabályszerű törzskönyvezését; s pályakérdések kitűzését; továbbá — h°gy az anyakönyvvezetők vámmentessége és tiszteletdíjának felemelése iránt a vármegye közigazgatási bizottsághoz ; a nyugdijszabályzat módosítása s a vármegyei alapok befizetési határidejének megváltoztatása iránt a megyei közgyűléshez kérvényt fognak intézni. A közgyűlés után a »Magyar Király «-ban közös ebéd volt. O Feloldott zárlatok. Bajna és Bart községek a sertésvész, Csév község pedig a száj- és körömfájás miatt elrendelt zárlat alul feloldattak. Igy jelenleg már csak Táth, Csolnok és Esztergom van zár alatt. — Itt hívjuk fel a rendőrség figyelmét arra a körülményre, hogy Párkányban a sertéshajcsárok rendes hetivásárokat tartanak s onnan kényelmesen áthajtják a beteg állatokat városunkba, természetesen nem azonnali leölésre, hanem eltartásra. Amig ez a visszaélés meg nem szűnik, a sertésvész megszűntét alig remélhetjük. O A bajnai Vásár f. hó 18-án a rossz időjárás miatt nagyon gyengén sikerült. Felhajtás alig volt, kereslet még kevesebb. Éppen ezért a község képviselő-