Esztergom és Vidéke, 1896

1896-11-15 / 92.szám

kasztistáknak s igyekeznek, hogy az ellenséges indulat nemzedékről nemzedékre átszármazzék. Felhozhatnék még több okot, be­szélhetnék az asszonyok szerepéről is, de talán elég enynyi is a roszból. Mert e soraim megírásában nem vezetett egyéb cél, mint hogy megvilágítsam, miszerint a választási campagne nagyon sokat már nem ronthatott társadalmi életünk ziláltságán. És éppen azért azt hiszem, hogy a helyi lapok sokkal hasznosabb munkát végeznének, ha meddő, ide­jét mult panaszok helyett megvitat­nák ama módokat és eszközöket, amelyekkel társaséletünk harmóniája visszaállítható lenne, ámbár kétség­1 telén, hogy ehhez első sorban az szük­séges, hogy tanuljuk meg legalább egy kissé szeretni és becsülni egy­mást. Egy pesszimista. 123 1 pótadó. Esztergom, november 15. Régi igazság : >jobb félni, mint megijednie, és alig akad egy em­ber is, aki szivesebben csalódnék kellemetlenül, mint kellemesen. Ha a rettegett rossz nem következik be, kétszeres örömet okoz, amint kétszeres bánatot, ha oly csapás ér benünket, amelyre legkevésbbé sem számítottunk. Ezek a kopott axiómák abból az alkalomból jutnak eszünkbe, hogy az >Esztergomi Lapok* nemrégen igen tetszetős számcsoportositások­kal ravasz kis cikkecskét közölt, amelyben a számvevői hivatalt—, a pénzügyi tanácsost és a tanácsot emlegetve merészen kivágja a trom­fot : hogy a jelen évi pótadó nem lesz több 74 °/ 0-ná1. S midőn ezt teszi, szelíden anatémát kiált azokra, akik állítása szerint; »azzal igye­keztek a nagy közönséget a város­háza ellen izgatni, .hogy a pótadó ilyen, meg olyan szörnyű nagy lesz* Ily izgatás soha nem fordult el városunkban, mert az elvégre nem nevezhető izgatásnak, ha valaki, akinek már szorul nyakán a kötél, felszólal a kellemetlen experimentáció miatt. A magas pótadóra vonatkozó híresztelések egyenesen Bottyán Já­Itt nyugszik LE MAGUET NONA. Meghalt a tengeren, 1889 okt 26-án, 19 éves korában. Meghalt a tengeren ! Egy fiatal leány ! Hiszen nők sohasem szállanak a tengerre a halászbárkákban. Hogy is történhetett ez a szerencsétlenség ? — Nos, nagyságos nr — szólalt meg egyszerre egy érdes hang a hátam mö­gött. Ön a szegény Nona sirját nézi? Hátra fordultam s egy öreg falábú, matrózt ismertem fel, — Igen — feleltem. — De én még mindig azt hiszem, hogy önök nem szok­tak nőt a bárkájokra venni, mert a nő jelenlétét vészhozónak tartják. — Az is az — felelte az öreg. — Nona nem is tette a lábát soha hajóra Ha azonban meg akarja tudni, hogyan halt meg az én szegény kedvencem, elmondhatom Önnek. Mindenekelőtt tudnia kell, hogy az atyja, Le Maguet Péter, katona volt, mint én és nekem régi kenyeres pajtá­son^ Mikor annak idején Bourgetben a németek ellen vonultuk, Péter és én egy­más mellett masíroztunk. Az ő karjaiba nos palotájának egyes szobáibul indultak ki, még pedig, mint a kö­vetkezmények igazolják, nem alap nélkül. Mert hiszen igaz, hogy az I. osz­tályú pótadó csak 64 %-ra, de a II. osztályú is ugyanenyire, amig a III. osztályú 10 %-ra van tervezve. Akik eddig 100—11 o %-ról hal­lottak s akik nem értenek a dolog­hoz, bizonyára mód nélkül örültek e megváltó számoknak. De akik tudnak olvasni a számokban, meg­tudták belőlük azt is, hogy csak a házbér, házosztály, kereseti és tőke­kamat után lesz 64 -|- 10 = 74 % a pótadó, amig a földadó titán 64-^-64, tehát 128 %, olyan horri­bilis összeg, amilyenről eddig még egyáltalán szó sem volt. S ez az adó éppen azokat fogja leginkább sújtani, akiknek városunkban legne­hezebb, szinte lehetetlen a megélhe­tése : a földmivesosztályt. Tiszta bort a pohárba ! A város­házán csak nem akar megszűnni az a methodus, hogy a kellemetlen dolgokat rózsaszínű rongyokba ta­kargatják abban a hiedelemben, hogy azok feketeségét igy észre nem ve­szik. Csupa bujósdi, elhallgatás, do­donai kétértelműség minden fontosabb ügyben a nyilatkozatuk, s ilyen volt a jelenlegi is. Lehet, hogy egyszerűbb földmű­veseink között lesznek, akik nem fogják mindjárt észrevenni a számokba rejtett szemfényvesztést, de a nagy közönséget nem vezethetik félre. S ha elébb-utóbb kiderül, hogy a nagy pótadótól rettegők csak annyiban csalódtak, hogy még a rettegettnél is nagyobb ez az adó, vájjon kinek kell majd szégyenlenie magát ? An­nak, aki nyíltan, becsületesen ki­mondotta a kellemetlen igazságot, vagy aki nem cselekedte meg ezt, hanem izgatóknak szidta az igaz­mondókat, amig turpissága ki nem derült. Mi legalább részünkről szivesebben hagyjuk magunkat, mint már meg­kaptuk a szép cimet: vészmadaraknak csúfoltatni, mint hogy azt mondhas­sák el rólunk, hogy nem igazat mondottunk. Mert mi nem egy klikket, nem is a Városházát, de az igazságot és a közérdeket szolgáljuk. Veridicus. estem akkor is. mikor az átkozott poro­szok egy golyót borsóztak a combomba. Este a tábori kórházban, mikor az orvos mészárosmunkáját rajtam végezte, ismét Péter állott mellettem, bátorító szavakat dörmögve. És velem maradt egész addig, midőn a tengernagy ágyamra tette a vitézségi érmet . . . Végre azonban mé­gis a porosz ördögöké lett a győzelem. Aláirtak a békeszerződéseket, jó, és min­ket haza küldöttek. Én az én falábam­mal nem tudtam többé mást tenni, mint nyugdijamból élni, Péter ellenben, ki ép­kézláb maradt, tengerre szállt az izlandi halászokkal. Egyelőre elhalt a felesége váltólázban s egyedül hagyta őt a kis Nonával, ki akkor tiz éves volt. Ha az özvegy ember tengeren volt, természetesen én, aki agglegény voltam, őriztem a gyermeket. Istenem, mily ked­ves és jó volt a kicsike. Jámbor, bátor gyermek ! Hányszor kimentünk apály idején oda ki a sziklapadokra, hogy kagy­lókat, néha egy-egy tengeri rákot hoz­zunk haza. Igen, mi hű barátok voltunk! (Vége köv.) Franciából: E. A. Megye és város. O Kinevezés. Kruplanicz Kálmán fő­ispán Pongrácz Miklós sárisápi jegyzői írnokot ideiglenes megyei dijnokká ne­vezte ki. O Tanácsülés volt csütörtökön és pénteken a Városházán. — Elhatározták, hogy a belvárosi plébánia-templom ve­szedelmesen megrokkant harangállványait vasszerkezetüekkel cserélik ki. Dr. Fődi Emil ismeretetes ügyében s tanács hely­ben hagyta a Betegsegélyző Pénztár ha­tározatát, mivel a miniszter ujabban egyenesen utasította, hogy mint elsőfokú iparhatóság határozatot hozzon. — Schwarcz Adolf fuvarozót tiz forint bün­tetésre ítélték, mert alkalmazottjaitól beszedte a Betegsegélyző Pénztárt illető egész dijat, noha annak egyharmad részét neki kellett volna fizetnie. — Teljesiten­dőnek vélték Stern Márk kesztolci lakos­nak, a strázsahegyi kőbánya uj bérlőjé­nek abbeli kérését, hogy a bánya bérleti szerződése nem hat, de tizenkét évre kötessék meg vele, mert az általa fel­ajánlott bérletösszeg nagyon kedvező és mert a bánya rendbehozására tetemes befektetéseket kell eszközölnie. A bánya 1897 január l-ig az uj bérlő beleegyezé­sével a jelenlegi bérlő : Nagy Pál hasz­nálatában marad. — Határozatot hoztak több a 80-as és a 90-es évekből szár­mazó gyógydij törlése, illetőleg helyes­bítése tárgyában, ugy hogy a nagy gyógydijhátralék ma-már tetemesen le­apadt. — Megbüntettek több iparost, mert uj tanulóit és segédeit nyolc napon belül nem jelentette be a Betegsegélyző Pénztárnak. A mesterek saját érdekük ellen vétenek, ha ilyfajta mulasztásokat követnek el. — A városi hídmérleg ja­nuár i-től 442 frt 25 krt, vagyis igen szép Összeget jövedelmett. — Az állam­épitészeti hivatal abbeli kérelmét, hogy az. esztergom-zsámbéki útra a városi Dunakavicsot hordathassa, nem vélték teljesíthetőnek, mivel e kavicsra a város­nak is igen nagy szüksége van. S mert az állam építészeti hivatal már kér­vényének elintézése előtt megkezdette a bányázást a városi bányában, a kavicsot elhordatta, amig a hasznavehetetlen ho­mokot ott hagyta, betiltották ott a to­vábbi munkát, a felkupacozott kavics­mennyiségét felmérik s a kavicshordást csak abban az esetben engedélyezik, ha azt a kérvényező hivatal előzetesen be­jelenti és a kavics nélkülözhető.^ O Városunk és a főkáptalan. A Su­jánszky Antal nagyprépost által adott szerdai ebéden, mint halljuk, a főkáptalan több tagja ugy nyilatkozott, hogy ezen­túl kiváló gonddal fogja kisérni a városi ügyeket. Örömmel vesszük ígéretüket előjegyzésbe. O Rendkívüli megyei közgyűlés. A megyebizottsági tagok 1897. évre szóló névjegyzékének végleges megállapítása végett a vármegye szeretné rendkívüli közgyűlését mielőbb megtartani, amiben csak az a körülmény akadályozza, hogy a város 1897-iki költségvetését — a vá­rosi hivatalnoki személyzet nagy megsza­poritása dacára — még mindég meg nem kapta. A megyebeli községek vala­mennyien már régen megfeleltek ebbeli kötelezettségüknek. O Felmentett orvos, Andrássy János alispán az általunk már ismertetett tiszti főorvosi vélemény alapján dr. Haugh Lambertet városi kórházi alorvosi állásá­tól felmentette. Állására már ki is irták a pályázatot, amely december 15-én jár le. O Az iparos-tanonciskola felügyelő bizottsága holnap délelőtt a polgármester elnöklete alatt ülést tart, amelyen re­vidiálják a mult évi számadást s tárgyal­ják a jövő évi költségvetést. O A szenttamási helypénz, A szent­tamási helypénzszedés megváltása ügyé­ben csütürtökön nem lehetett megtartani a tárgyalást, mert a káptalani megbí­zott : dr. Roszival István nem volt itthon. Természetesen a meghívókat — szokás szerint — az utolsó napon bocsátották ki. E miatt a tárgyalás holnap lesz meg­tartva dr. Rosszival lakásán. A várost dr. Foldváry István ügyész képviseli. O Országos vásáraink. A mi hires or­szágos vásárainknak jövő évi sorrendje a következő : Gergelyt vásár, március 15, 16, 17. Orrbáni vásár május 31, június 1 és 2. Ló'rinczi vásár augusztus 16, 17 és 18. Végül Simon Judai vásár: no­vember 2, 3 és 4. A heti sertésvásár marad, mint eddig szerdán és szombaton. O Á sertésvÓSZ fellépését újra kons­tatálták városunkban s a hivatalo s zár­latot kimondották. Vájjon nem volt-e legutóbb annak feloldása korai ? —Ez alka­lommal figyelmeztetjük a közö^^get, hogy a piacon árult füstölt húsból ne vásároljon, mert nincs garanciája arra nézve, vájjon valamelyik sertéstulajdonos nem füstöltette-e fel elesett sertése húsát és most a hideg idő beálltával áruba bocsátja. — Itt emiitjük meg, hogy Szentlélek községét a sertésvész miatt elrendelt zárlat alul f. hó 16-án oldják fel. O A száj és körömfájás miatt Csol­?iok községet, a Metternich-féle domon­kosi pusztát már zár alá helyezték, amig Uny községet a hasonló zár alul felol­dották. O Országos vásár lesz a jövő héten Bajnán. Az állatvásárt i8án, a kirakodó­vásárt 19-én tartják meg. Esztergom, november 14. H e t i r e n d. November 15. Munkásgyülé* a Belányi-vendég­lőben. November 16. A pénzügyi bizottság ülése. November 17. Református lelkész választás. November 18. Karminszka-hangverseny. November 21. Közvacsora a Kaszinóban. — Személyi hir. Kornhaber Adolf honvédőrnagy néhány napi tartózkodásra városunkba érkezett. — Hulényi bankett. A párkányi Hun­gária-fogadóban ma este nagy lelkesült­ség és impozáns részvét mellett lefolyt //#/<?7/jj/z'-bankettről az idő rövidsége miatt jövő számunkban hozunk kimerítő, rész­letes tudósítást. — Görcz Artúr kitüntetése. A vaskorona­renddel dekorált Görcz Artúr ezredes ur­nák a város szerencsekivánatait Maiina Lajos polgármester tolmácsolta. — Pályázat. A főgimnázium igazgató­sága az idei tanévben a következő pálya­kérdéseket tűzte ki az intézet növendé­kei számára: 1. >A magyar szabadság­harcz hazafias költészete.* Jutalma az esztergomi Kaszinó Széchenyi-pályadíj alapjából 5 db arany. 2. >A hazafias ér­zés népköltészetünkben.* Esztétikai érte­kezés. Jutalma az írók és Művészek ala­pítványából 1 db cs. és kir. arany. 3. »A pannonhalmi szent Benedek-rend kiválóbb főapátjainak rövid életrajza és az egyes rendtagoknak az egyes tudományok te­rén kifejtett működésének méltatása je­len korunkig.* Jutalma Bodiz László fő­bíró ur adományából 2 db cs. és kir. arany. 4. »Hunyadi Mátyás dicsőítése.* Oda. Jutalma Bodiz László főbiró ur adományából 1 db cs. és kir. arany. 5. »Emlékbeszéd Czuczor Gergely fölött.* | Jutalma az igazgató és Panghi tanár úr­tól 2 db arany. 6. » Összehasonlítandó az Ilias és Aeneis versenyjátékainak leírása.* (Föl kell tüntetni, mit vett át Vergilius Homerostól és mennyiben önálló ?) Ju­talma Rózsa tanár úrtól 1 db cs. és kir. arany. — Az első hangverseny városunkban november hó 18 án lesz megtartva. Auszt­ria-Magyarország legismertebb hárfa­művésznőinek: a bécsi Karminszka-nó­véreknek hangversenye lesz ez, amelyet bizonyosan tömegesen látogat meg Esz­tergom zeneértő müveit közönsége, annál is inkább, mert volt már alkalma a zse­niális testvérpár bravúros játékában gyö­nyörködhetni. A hangverseny belépő­jegyeire máris lehet előjegyezni Brutsy Gyula úr diszműárúüzletében. Az érdekes hangverseny műsora a következő lesz: i. Ouerthure — Zamara: Éjjeli zene két hárfára ; előadják Karminska nővérek. 2. Verdi-Liszt: Rigoletto ábránd : zongorán előadja Fuchs úrhölgy. 3. Godefroid: Sur le lac; előadja Karminska Mary úr­hölgy. 4. Schumann-Liszt Tavaszi dal Scarlat-1aussig Capricio előadja Fuchs úr­hölgy. 5./VÍÍ^S Alvars: Nagyábránd; előadja Karminska Mimi úrhölgy. 6. Liszt: 12-dik Rhapsodia; zongorán előadja Fuchs úrhölgy. 7. Paganini-Zamara: Velencei carneval, versenydarab 2 hárfára : előadják Karminska nővérek. — A Propeller Társulat felügyelő bi­zottsága a napokban ülést tartott, ame­lyen elhatározta, hogy a glorietthez ve­zető út mentén fekvő kőbányát a téli időszakra bérbe adja, 3 évre Nagy Pál válalkozónak 800 frtért. Jó lesz, ha a kő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom