Esztergom és Vidéke, 1896

1896-11-05 / 89.szám

Megkezdődött a régi aéra, ujabb kiadásban. Iskolát, népiskolát Esztergomnak ! ! Censor. Megye és város. O Főispáni kinevezések. Kruplanicz Kálmán főispán Nóvák Józsefet közigazga­tási, Nedeczky Zsigát járási és Méry Pétert ideiglenes Írnokokká, mig Sprincz Róber­tet és Gottmann Istvánt rendes dijnokokká nevezte ki. O A kórházi alorvosi állás. Dr. Lipt­hay János megyei tiszti főorvos most adta be véleményét arra a kérdésre nézve, vájjon a városi orvosi és a kór­házi alorvosi állás kompatibilis-e. Véle­ménye szerint már csak azért sem az, mert mindkettő elfoglaltsága délelőttre, tehát egyazon időre esík. Ezenkivül dr. Haugh Lamberteta miniszteri rendelet határozott tilalma ellenére választották kórházi alorvossá, azért csak városi or­vossá történt megválasztása érvényes. A kórházi alorvos kinevezésének joga az alispánt illeti meg. O Uj anyakönyvvezetők. A belügymi­niszter Kégly József jegyzőt unyi és Mészáros Dénes jegyzőt nagysápi anya­könyvvezetővé nevezte ki. O LÓvaSllt. Mint halljuk, nagyobb konzorcium alakult városunkban egy a nagydunai hidtól a párkány-nánai vasúti állomásig vezetendő lóvasut kiépítésére. Üdvözöljük az egészséges és szükséges tervet s csak azt csodáljuk, hogy az ily későn született meg. Azt hisszük, meg­valósítása semmi nehézségbe sem fog üt­közni, legfeljebb a bérkocsisok lesznek valamivel szerényebbekké, amire szintén nagy szükség van. O A városi költségvetés. A város 1897-ik évre szóló költségvetését a tanács hétfőn s kedden délután két ülésben letár­gyalta s jelentéktelen módosításokkal acceptálta. O Marhavész. Táth és Csév községben hivatalosan konstatálták a marhavész felléptét. Margit boldog volt ... de izgatott. Szemei fürkészve tekintgettek ide s tova . . . férjét kereste. A még pár perccel előbb boldog anya kétségbeesett arccal könnyárban uszó sze­mekkel jelent meg, Margitot magához inté s bevezeti egy mellék szobába, férje ott feküdt az ágyon, szive keresztül lőve s egy papir szeleten csak ennyi volt irva. — Margitom ! Bocsáss meg, feledj el. Bű­nös voltam, bűnhődnöm kell. Árpád. A szél sivított, a száraz levelek őrüle­tes táncot járnak, a temetőhöz vezető széles uton, egy hintó áll kapuja előtt, s a gyalogösvényen két mély gyászba öltözött nő jön kifele . . Özvegy Szádel­lőyné és leánya Margit; könnyben úszik mind a kettőjüknek szeme, Margit telje­sen összeesve, nehézkes ingatag léptek­kel anyjának karjára támaszkodva köze­ledik, egy-egy sóhaj szakad fel kebléből s fuldokolva csak enynyit tud mondani: — Ma . , . — egy éve . . . zokog ke­servesen. Boldogtalan szivét elvitte az a halott, akkor, lett boldogtalanná, mikor a legboldogabb percei voltak, akkor törte Össze szivét a fájdalom, mikoz az a bol­dogságnak már teljesen nyitva állott . . . Anyja szomorúan, fájdalmasan néz szegény, megtört leányára : a fiatal öz­vegyre s felsóhajt: — Szegény gyermekem, ennyit kell szenvednie, már oly fiatalon, özvegyen, pedig mig csak ... 18 éves. Namurg László. — Primási kinevezések. Vaszary Ko­los hercegprímás dr. Klinda Teofil fő­szentszéki jegyzőt primási titkárrá, báró Gudenus Arthur levéltárost pedig eddigi hivatalának megtartása mellett főszent­széki jegyzővé nevezte ki. — Preininger Emil utóda. A Feren­ciek rendjének kormánytanácsa a szent­kereszti lelkésszé kinevezett Preininger Emil helyére házfőnökké Lengyel Flavi­ánt, az eddigi másodházfőnököt ne­vezte ki. — uj adminisztrátor. A hercegprímás Bartal Szilánd káplánt, városunk fiát vár­konyi adminisztrátorrá nevezte ki. — A novemberi előléptetések. Öröm­mel értesülünk, hogy a novemberi csil­laghullás a legnagyobb örömet és leg­kellemesebb meglepetést háziezredünk egyik volt tagjának, az általános kedvelt Komhaber Adolf, jelenleg Körmenden állomásozó honvédszázadosnak okozta. Kiváló katonai tulajdonságai elismerésül sorrenden kivül őrnagygyá lépett elő. Az örvendetes hir városunkban hamar elterjedt s a táviró huszonnégy óráig alig kopogtatott egyebet, mint gratulá­ciót Körmendre. A sok, őszinte gratu­láló sorából mi sem hiányzunk. — Itt emiitjük meg, Gemót százados háziezre­dünk egy különítményével ezután is Pri­vigyén marad. — Soror Carolína. Nagyon kevesen lesznek Esztergomban, akik azt a nevet ismerik. Pedig ez a név megérdemli, hogy a zárda kis növendékein kivül más is tudomást vegyen felőle. Amennyiben az idei tanév kezdetén hozzánk érkezett Karolina nővér szerzője annak az üde, meleg poézissel, sok szivvel és gyakorlott tollal megirott verses színdarabnak, ame­lyet a vízivárosi zárda belső növendékei Kolos napján oly nagy tetszés mellett mutattak be. — Molnár Nep. János néppárti vezér, volt esztergomi plébános városunkba ér­kezett, hogy mint újdonsült országgyű­lési képviselő régi ismerőseinél bemutat­kozzék. — Az Ötödik Dunahidat amely ben­nünket szintén közelről érdekel, szomba­ton adták át a forgalomnak. Ez a hid tudniillik a budapest-esztergomi vasút óbuda-angyalföldi vonalrészének áthida­lásából áll: u. m. az újpesti kikötő hat nyilásos áthidalásából és a nagy Duna­ág hét nyilásos áthidalásából. Összes hossza 880 méter s igy a monarchia leghosszabb Duna-hidja. Az első nagy lokomotív a gyorsított sebességű személy­vonattal f. hó 3-án robogott be a doroghi állomásra. Az uj menetdíj-szabályzat az állomásokon már kapható. — A Kaszinóból. A hosszú őszi esték beálltával felpezsdült újra a társas élet a Kaszinóban. Különösen estéli hat órától nyolcig látogatottak helyiségei, a mi egy célszerű újításnak tudható be. Annak t. í. hogy hideg buffet áll a látogatók ren­delkezésére s azt a néhány pohár sört, amelyet eddig vendéglőkben élveztek, most jó sandvichek, kaviár-gyürük mel­lett odafenn fogyaszthatják el vidám cse­vegés között s amellett gyönyörködhet­nek a küzdelmes pacika-partiekban s fenomenális pagát-ultimokban. — A leg-' közelebbi műkedvelői előadás még e hó folyamán meg lesz tartva. — Thuránszky Lajos sajtópere. A bu­dapesti esküdtszék hétfőn itélt egy sajtópanaszban Thuránszky Lajos me­gyei aljegyző fölött, aki még 1894-ben hivatalos okirat alapján az >Esztergomi Lapok c-ban megirta az állítólagos had­nagy és joghallgató Endrényi Jenőről, hogy nagybátyja: Lukács László kano­nok, pumpolásaitól szabadulni óhajtván eltoloncoltatását kérte. A fővárosi lapok részletesen ismertetvén a tárgyalást, itt csak azt emiitjük meg, hogy az esküdt­szék 8 szóval 4 ellen kimondotta, hogy az inkriminált közleményben rágalmazás nincs, ellenben 7 szóval 5 ellen becsület­sértőnek nyilvánították azt, mire a sajtó­biróság Thuránszkyt, figyelemmel a sok enyhítő körülményre, 15 forint pénzbün­tetésre és a költségek viselésére ítélte el. Thuránszky semmiségi panaszt jelen­tett be. — Halottak napja. Vasárnap óta virág, koszorú borítja a temetőket, amelyeket eddig csak a lehullott sárga falevelek takartak be. Kivitte mindenki a maga több-kevesebb virágját e napon arra a sírra, amely az övé s a piacon rögtön­zött koszoruvásárban nagy volt a forga­lom. Természetesen este s kivált a bel­városi temetőben fordultak meg a legtöb­ben. A bencések kriptája körül az alatt az idő alatt, amig a gimnázium ifjúságá­nak kis emlékünnepe tartott, megszűnt minden közlekedés. Az emlékbeszédet ez évben Fekete György tanuló mondotta, még pedig az uj bencéssirboltnál, amelybe legutóbb Gergye Lénárdot te­mették. — A vasárnapi fekete nap al­kalmából itt közöljük időrendben azoknak a névsorát, akiknek a sirját az idén ás­ták meg megyénkben és városunkban : Rauch Józsefné, Murátty József, Merényi János, Bergmann Jánosné, Reviczky Gab­riella, Sándor Teréz, Jezsó Mihály (Szöl­gyén,) ifj. Tölgyessy László, Majer Sán­dor, Gergye Lénárd, Borunkay Kornél (Sárkány,) Oltóssy Pálné, Pápes Zsig­mondné, Wargha Benedek, Gabrielly János (Nyergesujfalu,) Wipplinger Róbert, Gottmann József (Tokod,) Waisz Endre (Nagysáp,) Hofbauer Károly, Szekér Jó­zsef (Párkány,) Szegedy Sándor (Párkány,) Péterffy Béláné, Groszner Józsefné, de­recskai Erős Zsigmond (Nagysáp,) Sztoja­novics Sándor, EggenhofTer Gyula (Sár­kány,) Kukányi Ferenc (Bátorkesz,) özvegy Kollár Istvánné, Németh Viktor (Szent­kereszt,) Andrássy Ilonka és Fekete Györgyné. Nyugodjanak békében ! — Nyugdíjaztatás. Raszslics Károly százados, mint rokkant, saját kérelmére nyugdíjba helyeztetett. Hir szerint, váro­sunkban telepszik meg. — Névnap. Walter Károly posta- és távirdafölügyelő f. hó 4. napján tartotta névnapját. Igen sok gratulánsa akadt. Az ünnepelt a posta- és távirda-tiszteket megvendégelte. — Dr. Walter Gyula kanonok a na­pokban költözik uj lakásába, az érseki »Bibliotheca« emeleti helyiségeibe, mely­ben eddig Wenczell kanonok lakott, aki Knauz Nándor lakásába költözött át. — Háziezredünk emlékünnepe. Házi­ezredünk Caldiero-emlékünnepét, mint ismeretes, minden évben, november i-én szokta megtartani, az idén azonban mára halasztotta, mert vasárnap a választá­sokra kiküldött századok még nem vol­tak mind itthon, Az ünnep tulajdonképen a tegnap esti takaródéval és á ma reggeli ébresztővel kezdődött, amelyet az ezred zenekara a városban rendezett. Az ezred, tujaágakkal díszített lobogója alatt, reg­gel kilenc órakor vonult a belvárosi plébánia-templomba, a nem katholikus vallású legények saját templomukba mentek. A plébánia-templomban dr. Csernoch János celebrálta a misét s utána a szószékről magyar, tót és német nyelven beszélt a legénységhez, az álta­luk leteendő hűségeskü fontosságát és szentségét ismertetve. A misén jelen volt Bolthizár József érseki helynök is s a megyei és városi tisztikar az alispán és a polgármester vezetése alatt. A fő­ispán gyöngélkedése miatt maradt távol. Az ezred a templomból zeneszó mellett a nagy kaszárnya udvarára vonult, ahol Görcs Arthur ezredes buzdító beszédet intézett a legénységhez, azután az újon­cok fölesketése következett. Az eskü­mintát magyar nyelven Danzvith kapi­tány, németül Schimke főhadnagy, tótul Samesch főhadnagy olvasta elő. — Déli 1 órakor a tiszti étkezőben nagy diner volt, melyen közéletünk számos notabi­litása vett részt. Az első pohárköszöntőt Görcs ezredes mondotta a királyra, a másodikat Wojnovich ezredes a vendé­gekre. Schmiedt őrnagy a különböző val­lásfelekezetek papjait köszöntötte föl, amig Bolthizár püspök az ezredparancs­nokot és az ezred tisstikarát. Tósztot mondottak még : Andrássy János alispán a háziezredre, Csernoch János kanonok az ezredparancsnokra és az ezredre, Maiina Lajos polgármester az ezredesre, Frey Ferenc képviselő a háziezredre és mindkét ezredesére, végül Górcz ezredes a város polgárságára. A banketten részt­vettek a tartalékos tisztek is, akik a mai tiszti ellenőrzési szemlére városunkba érkeztek. A legénység is meg lett ven­dégelve s szabad napja volt. Itt említjük meg, hogy háziezre­dünk 1717-ben alakult s eddig több mint száz ütközetben vett részt. 1805-ben részt vett az olaszországi hadjáratban s 1805 október 30-án, mint Hohenlohe­Bertenstein ezred, vivta meg a diadal­mas »aldierói ütközetet. — A Szétszedett hid. Ismeretes, hogy a választást megelőző éjszakán Szentgyörgy­mezŐn gonosz kezek szétszedték a kis hidat a hazatérő szabadelvüpárti válasz­tók előtt s a legnagyobb katasztrófa kö­vetkezhetik be, ha Unger Hugó rendőr­fogalmazó idejében fel nem fedezi az aljas merényletet. A nyomozás azóta szakadatlanul folyik s amint értesülünk, a rendőrség már nyomában van a hid­bontó lelketlen korteseknek. — Utcai botrányok. Városunknak a választási mozgalmak által erősen felka­vart, de már visszatérni kezdő nyugalmát tegnap és tegnapelőtt este sajnálatos utcai botrányok újból megzavarták. Mint a rendőrkapitányságnál felvett panasz­jegyzőkönyvekből tudjuk, Keményffy Kálmán Dánielt, az >Esztergom* szer­kesztőjét Zwillinger Ferenc joghallgató a > Fürdő vendéglő előtt tettlegesen in­zultálta, tegnap este pedig Eitner A. Elemér káplán Keményffy társaságában megállitotta a Kis-piacon Zwillingert és mellére revolvert szegezett e szavakkal: — Ez az a pimasz zsidó, aki bánt bennünket. Agyonlövöm, ha még valamit tesz ellenünk. A választás napjának oktávája is el­múlt már, s mi, akik őszintén óhajtjuk a város békés, normális viszonyainak mi­előbb való visszaállítását, csak megüt­közésünket fejezhetjük ki mindakét incidens felett. A két összefüggő eset előzményei külömben, értesülésünk sze­rint, a következők : Szerdán a választási záróra kihirdetése után a vármegyeháza erkélyén több egyházi férfi jelent meg, akik mosolygását állítólag néhány sza­badelvüpárti abzugolással viszonozta. Erre Számord Ignác bement a terembe és a választási elnöknek azt jelentette, hogy Zwillinger Ferenc inzultáló szavak­kal illeti az egyházi férfiakat. Hogyan intézkedett az elnök, nem tudjuk, csak azt tudjuk, hogy az >Esztergonn-ban másnap sértő közlemény jelent meg Zwillinger ellen, aki azt állítván, hogy I az ellene emelt vád teljesen alaptalan, az utcán felszólította Keményfit, hogy a lapjában többé ne foglalkozzék vele. Az »Esztergom* vasárnapi számában azom­ban ujabb antiszemita élű támadás fog­laltatott Zwillinger ellen, amelyet a meg­támadott az utcai, méltán elitélendő inzultussal akart megtorolni. — Mindket­tőjük, illetőleg hármuk ügyében a ható­ság fog ítéletet mondani, mi a város nyugalmának érdekében nem tehetünk egyebet, minthogy újból kérünk minden­kitől higgadtságát, nyugodtságot és tü­relmet. — A komáromi uj igazságügyi palota ünnepies felavatásra az igazságügyminisz­ter jelenlétében szombaton történt meg. Járásbíróságunk tagjait méltán sértette az a mellőzés, hogy a bíróság vezetőjén kivül nem kaptak meghívást a felavató ünnepre. Ügyvédi karunk valamennyi tagja hivatalos volt, de csak Szenttamási Béla volt közülök jelen az ünnepségen. — Pályázat a regenschori állásra. A helybeli főkáptalan végre kihirdette a főszékesegyház karmesteri és orgonistái állására a pályázatot ,amelynek határideje december hó elseje. Örömmel veszünk tudomást ez intézkedésről, amelyet már több izben sürgettünk és reméljük, hogy annak meg lesz az az eredménye, hogy az egykor oly hires kórus szomorúan alá­hanyatlott nivója legalább újra felemel­kedik odáig, ahol boldogult Seyler ide­jében állott. — Az első hangverseny városunkban november hó 18-án lesz megtartva. Auszt­ria — Mgyarország legismertebb hárfa­művésznőinek: a bécsi Karminszka-nő­véreknek hangversenye lesz ez, amelyet bizonyossan tömegesen látogat meg Esz­tergom zeneértő müveit közönsége, annál is inkább, mert volt már alkalma a zse­niális testvérpár bravúros játékában gyö­nyörködhetni. A hangverseny belépő­jegyeire máris lehet előjegyezni Brutsy Gyula úr diszműárúüzletében. — A felmondott lakás. Megírtuk an­nak idején, hogy Wahrmann René asz­szony válópert indított férje, megyeri Krausz Izidor ellen. A vállópör még el sem dőlt s Wahrmann René asszony már ujabb perrel támadta meg a férjét. Azt kívánta hogy rögtön költözzék ki az andrássy-uti palotából, amely az ő tulajdona, mivel megszűnt köztük a ház­közösség. A bíróság el is marasztalta a férjet, hogy nyomban tartozik elhagyni a lakást. Krausz Izidor az Ítélet ellen fölebbezett. A fölebbviteli bíróság hétfőn döntött e perben, még pedig ugy, hogy kimondotta, hogy a férj közönséges la­kó s tekintettel a lakásra, illetőleg az annak megfelelő házbérre, félévi folmon-

Next

/
Oldalképek
Tartalom