Esztergom és Vidéke, 1896

1896-10-25 / 86.szám

mondhatni: jöttem, láttam . . és le­győzettem ! . . ." Ugy eszelte ki impreszszáriójávala tervet, hogy trombitával, nagy dob­bal, lármával íogja meghódítani a választópolgárságot, amelyben e sze­rint nagyon kevés intelligenciát és józanságot tételezett fel. Megrendelt néhány ezer zászlót, másfél millió szines-tollat, fogadott jó pénzen suhanc­banderistákat s ezekkel tartotta meg tegnap operetté-felvonulását Pár­kányba, amelyet legbiztosabb várá­nak hitt. Fel is vonult a kiárendált lo­vascsapat és a kis szekértábor a Hun­gária-fogadó elé, végigénekelve egész Esztergomot, kocsikorzót tartott az utcákon s nagyon vidám volt egész Párkányig, ahol olyan muzsika fo­gadta, amely kissé ellentétes volt az övékével. Állott pedig ez az ensemble füttyből, abcugból, Hulényi-éljenzés­ből, még néhány hang Pap-ot is élje­nezte, csak a diszfelvonulás hősét senki. A jelölt úr nem csodálkozhatik ezen; Párkányban vannak szabad­elvüpárti polgárok még pedig túl­nyomó többségben, vannak függet­lenségi pártiak is, de olyanok nin­csenek, akiknek határozott elveik ne volnának s akik megéljeneznék azt a jelöltet, aki bevallja : »én nem tartozom semmiféle párthoz, én élte­tem a kormányt, Kossuthot, Apponyit, Ugront, gróf Zichy Nándort, min­denkit éltetek, csak válasszatok meg." Programmja ez irányának tulaj do­nithatja, hogy a párkányi választó­közönség bizalmatlansága a beszéd folyamán ellene való tüntetésre vál­tozott át, amelyet bár helyeselni nem tudunk, de végre is nem csodálunk. E körülménynek tulajdonithatja, hogy az általános hangulat hatalmába esve, még diszmenete tagjainak torkába is beszorult a megfizetett „éljen." Akik néhány nappal ezelőtt a párkányi városháza udvarán dr. Hu­lényi Győző nagyszabású, tartalmas, minden politikai kérdést és minden helyi érdeket felölelő beszédét hall­gatták, bizony nem lelkesülhettek az ő zavaros néhány szaván, amelyet az utca humora nyomban „vegyes felvágott"-nak keresztelt el. Milyen ság végtelenül becses kincsek és hogy ha Lucile talán később ép ugy fog is ki­nézni, mint az anyja, ha szépsége el is tűnik a tél viharai közben, ha derűs tekintete megzavarodik és arca pirja el­halványodik, az örömteljes évek hosszú sora után még is meg fogja őrizni fen­költ nemes lelkét, édes gyöngédségének varázsát, a nagylelkű és müveit szellemét, az őszinteséget és a nyiltszivüséget, me­lyekkel anyja oly bőven meg volt áldva. O, aki soha sem maradt a dolgok felü­letén, kinek tiszta lélekre volt szüksége, hogy beteg és szkeptikus kedélye tőle megegészségesedjék : ő fogja fölébe helyez­ni a szépséget a jóságnak és rut anyagi gondok által tévútra tereltetni ? Nem, és ezerszer nem !!!... * Henrik hirtelen hallotta az özvegy resz­kető hangját: — Ugy látszik, Henrik, hogy önt ho­mályos gondolatok töltik el. Nem beszél ügy, mint szokott volt. Mi baja, barátom ! A fiatal ember gyorsan felkelt és hebegte: — Oh asszonyom — nem tudom — nem merem. — Azért jöttem, hogy meg­kérjem kegyedtől a Lucile kezét.. . Franciából: E. A. gallimathias is volt például ez az egyetlen mondata is: — En pártonkívüli vagyok. Át­veszem a szabadelvüpártból a ma­got (?), a függetlenségiből a függet­lenséget, a nemzetiből az észt (??), a néppártból a nép szeretetét . . . Sippal, dobbal s ilyen frázisokkal Krausz ur nem fog voksokat sze­rezni a mi felvilágosodott, komoly gondolkozású népünk között, még ha Wulí egész cirkuszát szerződteti is községjáró kőrútjához. A fiaskót nem tudta megakadá­lyozni a jelölt kenyérmezei szesz­gyára igazgatójának beszéde sem, amely természetesen a földesurat ma­gasztalta. A programmbeszéd egy ré­szét le kellett nyelni, a Párkányban tervezett ebédet lerendelni s a nánai programmbeszédet más, boldogabb időre halasztani. Dr. Krausz Izidor 15 percznyi időzés után távozott Párkányból zene­szó mellett, banderisták megett, de mosolygás nélkül arcán és nagyon félünk, hogy a párkányi kudarc a kerület többi községeiben is ismét­lődni fog s a jelölt ur előbb-utóbb kénytelen lesz megcselekedni azt, amit 1892-ben megcselekett: lemon­dani a honatyai dicsőségről a válasz­tás előtt. Mert bár ezrek számára épit is háló­barakot birtokán s bármennyire is tize­deli meg ürüállományát s bár Dre­her promontori pinczéjét egészen ki­ürítteti, kénytelen lesz meggyőződni róla, hogy a választókat az ürüpap­rikás, az ötös kúba, a rózsaszínű mur­csák, a muzsika, a parola, a zászló­erdő nem elégíti ki; azok olyan em­bert választanak meg képviselőjük­nek, akire nyugodtan rábízhatják a maguk és kerületük jólétét, felvirá­gozását s akiben meg van arra nézve a garanczia, hogy be is tudja, be is fogja váltani azt, amit igért. S amint minden jel mutatja, ezt az embert már meg is találták dr. Hulényi Győzőben, aki a kerület­ben már régen ismernek s aki mái­évek óta dolgozik az érdekükben. Erre mutat az a meleg, emelkedett hangulat is, amely tegnap éppen Párkányban, a szabadelvüpárt esti értekezlete alatt nemcsak magán az értekezleten, de az egész községben uralkodott s amely hangulat valósá­gos lelkesedéssé fokozódott, amikor dr. Hulényi Győző az értekezleten megjelent. A jelölt ur késő éjjelig ott volt hivei között s tapasztalhatta, hogy a párkányiak nemcsak abczu­golni tudnak, de ragaszkodni is ah­hoz, akit megszerettek s akit meg­becsülni tanultak. Dr. Krausz Izidor, a „Hungária" erkélyén, éppen a Hulényi-lobogó alatt mondotta el, illetőleg akarta el­mondani programmbeszédet. S amint ott e lobogónak árnyékába került, minden valószínűség szerint ez a lobogó-árnyék az egész kerületben hü kísérője marad. Censor. Megye és város. Esztergom szegényügye. Esztergom, október 24. Megemlékeztünk már róla, hogy Nie­dermann József rendőrkapitány a szegény­ügy rendezéséről szabályrendeletet dol­gozott ki. Városunk, koldusaink révén, szomorú hírességre tett szert annyira, hogy már egyes humorban utazó tárca­íróknak is anyagul szolgált, koldusainkat egyes jótékony egyházi féríiak túlságosan elkényeztették, ugy, hogy voK idő, ami­kor szemérmetlenségük határt nem ismert. A rendőrkapitány ur ujabban eléggé meg­rendszabályozta az utcai koldulókat, ma­ga a szegényügy azonban mindeddig rendezetlen maradt. E hiány orvoslását célozza az uj szabályrendelet, amelyet főbb pontjaiban alább ismertetünk. Az uj szabályrendelet szerint a város közönsége részéről közsegélyben részesül akár az aggok házában, akkár azon ki­vül, aki 1. teljesen vagyontalan, 2. munka­és keresetkép.telen, 3. esztergomi illető­ségű és akinek 4. tartására kötelezhető s arra képes rokonai nincsenek. Más koz­ségbeli szegények ellátási dija 60 krban állapittatik meg, mely Összeg az illetőségi községekből hajtandó be. A segélyezés lehet ideiglenes pénzbeli adomány, vagy teljes ellátás az aggok házában. Ideiglenes segélyben részesülnek: a huzamosabb betegségben sinlődők 12 éven aluli gyermekei, amig a szülők kereset­képtelenek, b) nyomorék- és keresetkép­telen szülők gyermekei, minden vagyon nélkül hátramaradt árvák, lelencek, kik tápdijak fizetése mellett helyeztetnek el tápszülőknél 12 éves koruk elértéig, Ideiglenes segélyben részesülnek oly egyének is, akik az aggok házába való felvételre igényt tarthatnának, de az agg­ház időleges tultömöttsége, vagy egyéb okok miatt ott el nem helyezhetők. A pénzbeli segély nagyságát a költ­ségvetés keretén belül a közjótékonysági és szegényügyi bizottság állapítja meg. Annak legmagasabb összege az aggok házában élelmezett egy egyénre eső költ­séget nem haladhatja meg. Az ideiglenes pénzsegély legfeljebb egy évi időtartamra engedélyezhető s a kö­rülményekhez képest a segélyzettnek kérelmére megújítható. Azon egyének, akik aggkoruk és testi fogyatkozásuknál fogva munka- és kere­setképtelenek, az aggok házában helyez­tetnek el. Ezeknek ellátása, foglalkozta­tása a közjótékonysági és szegényügyi bizottság teendői közé tartozik. Az aggok háza egészségi állapotára való felügyelet a rangidősb orvos köteles­ségéhez tartozik, aki ezért évi száz forintnyi jutalomdíjban részesül. A város által segélyezett szegények létszámának és abban előforduló minden változásoknak nyilvántartása céljából a számvevőség által törzskönyv vezetendő. A koldulás a város területén eltiltatík, a szegény vándorló iparossegédek pedig egy évben legfeljebb két izben és legfel­jebb két napi szegényházi ellátásban részesülhetnek. Kolduláson ért egyének ellenében az 1879 : 40. t.-c. 66. §-ának rendelkezései alkalmazandók. . Szülők, rokonok, vagy mások is, akik­nek gondozása alatt gyermekek állanak, s akikre rábizonyul, hogy ezen gyerme­keket kuldulástra szoktatják, küldik, vagy kényszeritik, a fentemiitett törvénycikk 66. és következő szakaszaiban megálla­pított büntetéssel sujtandók. (Befejező közlemény következik.) O Epölön hivatalosan konstatálták a. száj- és körömfájás megszűntét. O Ragadós betegség. A száj- és kö römfájás Kesztölc községben járványsze rüen fellépett. Elfojtására a hivatalos in tézkedéseket megtették. Választási campagne. x A hercegprímás pártatlansága. A hercegprímás annak idején kije­lentette, hogy a választásokra semmi befolyást sem óhajt gyakorolni. Ezt igazolja az a körülmény is, hogy a mult héten nem fogadta azt a három­tagú deputációt, amely városunkb-ól Horváth Ferenc szemináriumi tanár vezetése alatt felkereste, hogy a2 ellenzéki jelölt mellett való áílásfog- I lalását kikérje. A hercegprímás el-1 utasitó határozatát dr. Kvhl Medárd | közölte a deputációval. X Utcai orvtámadás. A legna­gyobb megdöbbenéssel és megbot­ránkozással vettünk tudomást arról az aljas utcai merényletről, ;anwelyet részeg, duhaj individiumok péntek éjszaka folyamán városunk egyik köztiszteletben álló polgára ellen elkövettek. A gyalázatos merényle­tet a legteljesebb mértékben elitél­jük; de elitéljük az ellenzéknek azt a viselkedését is, melylyel beszá­míthatatlan egyének őrjöngéséből a szabadelvüpárt ellen akar fegyvert kovácsolni. Az ellen a párt ellen, amely higgadtan, nyugodtan, minden retorzió nélkül türi az ellenzék pisz­kolódásait, paskvillait, fenyegetőd­zéseit. A szabadelvüpárt éppen ezért méltóságán alulinak tartja, hogy e célzatosan terjesztett rágalmak ellen csak védekezzék is. A szabadelvü­párt ugy mint eddig, ezután is csak arra fog törekedni, hogy az alkot­mányos küzdelem, legalább részéről, igazán mint alkotmányos küzdelem folyjék le. Ez esetre vonatkozólag a szabad­elvüpárt végrehajtó bizottságától a következő sorokat vettük : Tisztelt polgártársak ! Sajnálattal értesültünk azon támadás­ról, mely egyik igen tisztelt polgártár­sunkat a mult éjjel érte. Sietünk nyilvánosau kifejezni meg­botránkozásunkat az alkotmányos harc ezen elfajulása felett és felkérjük pár­tunk minden egyes tagját, hogy tar­tózkodjék minden erőszakoskodástól! Mi eddig is nyugodtan tűrtük a név­telen fenyegető leveleket, sértéseket, hírlapi támadásokat, — maradjunk to­vábbra is nyugodtak, — higgadtan, tisz­tességes, alkotmányos uton yivjuk meg a harcot. Ez illik pártunkhoz, Esztergom mű­velt közönségéhez ! Esztergom 1896 október 24. A szabadelvű párt végrehajtó bizottsága. X A választási elnök hirdetménye. Dr. Helcz Antal választási elnök közhírré teszi, hogy az esztergomvárosi képviselő­választásra a képviselőjelölt ajánlását tartalmazó bejelentést október 27-én idélelőtt 11—12. éráig és délután 3—4. éráig lakásán (Bnda-uteza, .344. szám) veszi át. Ily ajánlat a választás meg­nyitása után legkésőbb félórával adható be. Az ajánlattal egyidejűleg minden jljelölt részére egy, esetleg két bizalmi férfi is jelölendő. X A központi választmány mai ülésén kellett volna tárgyalni a választói jogo­sultság megállapítása tárgyában legutóbb beadott két kérvényt. A választmány azonban ugy határozott, hogy tekintet­tel arra a körülményre, miszerint a vá­lasztási elnök már meg van választva, | sürgönyileg kérdést intéz a belügyminisz­terhez, vájjon beereszkedhetik-e a kérvé­nyek tárgyalásába. A táviratot még a délelőtt folyamán föladták. X Rosszivál István visszalépése. Dr. Rosszivál István kanonok a szakolcai kerület jelöltségétől, mint a *Pester Lloyd« irja, visszalépett, mert értesült { arról, hogy politikai ellenfelei személye ellen inzultusokat terveznek. X A doroghi választókerületből. Külö­nös nagy ovációban volt része, mint la­punknak írják, dr. Hulényi Gyzőzőnek tegnap Bajóthra való bevonulása alkal­mával. Kocsiját megkoszorúzták, fehérru­hás leányok hintettek eléje virágot, öt­ventagu parasztbandérium várta s prog­rammbeszédet az egész község nagy lelkesedéssel hallgatta.—Tokodon nagy a megbotránkozás Hajabács Ferenc tanitó eljárása miatt. Mikor dr. Hulényi Győző a községbe érkezett, az iskolásgyerme­keknek megtiltotta, hogy az utcára men­jenek, amit egészen helyesen cseleke­dett. De nem cselekedett helyesen, amikor tegnap a függetlenségi jelölt - bevonulása alkalmával az előadást azonnal beszün­tette s a gyermekeket maga. vezette a jelölt elé. X ? ? Kubina József, néppárti képvi­selőjelölt városunkban időzik. Miért ? — nem tudjuk. A sors és a képviselő­jelölt urak utai kiszámíthatatlanok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom