Esztergom és Vidéke, 1896
1896-10-15 / 83.szám
mus ostort fon, lángostort és hajtani készül az emberegyént, hogy kiki izzadja ki a maga cseppjét. Nagy munkában van ő, siet ő, mert november 23-án már egybe kel gyülniök a kedvelt hiveknek és a történelem géniusza már alig várja, hogy megtudja, együtt fog-e vájjon operálni a jövő ciklusban is Hock Jánossal, avagy csak magában járja-e majd az igazságnak rögös ösvényét ? ! Nem tudja ő, nem tudom én nem, tudja a dékán és nem tudja a fakultás, csak azt tudom én és a dékán és a fakultás, hogy bolond dolog választó polgárnak lenni. Sokkal kiválóbb helyzet a képviselőség. Persze, futkározni kell érte jó sokat. De azt monda Petrarca lantos költő ur, hogy ha valaki egész nap futván, beérkezik vacsorára, akkor az meg lehet igen nagyon elégedve. Huxlynek, a tőke tudós védelmezőjének nagy ellenargumentumot mondhatnék. Mert azt állítja ő, hogy a munkából ugyan sohase születik kapitális. És ime, ha végigtekintek azon szolgálaton kivüli viszonyban álló képviselő urakon, akik ismét fel akarják magukat vétetni a kombattáns állományba, ha továbbá látok közülök olyanokat, akik mandátum nélkül csupán a legegyszerűbb lateinerség tökéjét képviselik, mandátumot nyervén azonban, embertőkéjük óriási szaporulatot mutat, akkor ezt a külömbözcti tőkét, az értékpluszt igazán nem tudom se az erkölcsi világrendnek tulajdonítani, se a magyar állameszme segítségének, hanem pusztán annak az emberfölötti munkának, amelyet a jelölt és kortesei végeznek. Persze, ebből a munkából egymagából már csak megint nem születik az emiitett kapitális, mert tény, hogy megfeledkeztem arról a tőkebefektetésről, amely alkotmányos költségek cimén járul a képviselőjelöltnek munkájához. Igy aztán kénytelen vagyok viszszavonni az ellenargumentumot és elismerem, hogy Thomas Huxleynek mégis igaza van. Vagyis tőke egymagából a munkából sohase keletkezhetik, tehát az alkotmányos költség nem egyéb, mint egy nemzetgazdasági folyamatnak szükséges tényezője, amely elkerülhetlen akkor, ha a képviselőségnek tőkéjét akarjuk produkálni. E tőke pedig, mint föntebb a Petrarca nyilatkozatával is megerősítettem, igen jó vacsora. Anyagias korunkban a dolognak erről az oldaláról is beszélhetnék, de ki volna vájjon az, aki a törvényalkotás fárasztó munkájáért sajnálná a törvényhozótól az anyagi előnyöket. Én nem is akarok erről szólni és csak az alkotmányos költségeket óhajtottam az őket megillető igaz klasszifikációban részesíteni. Az alkotmányos kölség tényleg a nemzetgazdászat körébe vág és igy a közmorált is legfölebb csak anynyira fenyegeti, mint Huxley Tamás. O pedig becsületes amber és ezzel (azt hiszem Magyarországnak 12324 és 5 / 4 képviselőjelöltje is hozzájáru! a véleményemhez) el van intézve a dolog, Altörtet pedig a föntebbi alacsony számjegybe azért irtam, mert az altörtben benne van az egész is és az tagadhatatlan, hogy a számsorban utolsó képviselőjetölt is egész ember. Ugy gondolom, hogy az alkotmányos költségek szempontjával elintéztem a választások leglényegesebb formai kérdését. Mert az az ember, aki hozzászokott a művészi világnézethez, első sorban is a formáról szokott töprenkedni, mivel az ütik meg legelőbb a szemét. És hogy az európai nemzetek köztudatában tényleg szintén ez a formai kérdés szokott választások alkalmával legelőbb is fölmerülni, azt rövid idézettel igazolhatom. Választások napján ugyanis a müveit nyugaton mindenütt azt kérdezi a népnek egyszerű gyermeke: —• Mü lészen ugyan a füzetség ? De jól disztingváljunk. Az az alkotmányos » füzetség*, amely — azt hiszem pártkülömbség nélkül — mindenhol kijár fuvardíj és élelmezés meg szomjuságoltás fejében, ez a szokásos választási költség igen messze jár a korrupciótól. A választó ugyanis, midőn a készkiadások megtérítéséről kezd gondolkodni, már régen tudja és már meghatározta, hogy kire fog szavazni. Az az anyagi előny tehát, amely reá háramlik, nem bér, hanem utólagos kártalanítás és amellett egy kevés vendéglátás is, ami az uri embert persze talán alterálná egy kissé, de az egyszerű embernek egyszerű, tehát kevésbé delikát társadalmi érzületét nem sérti. Egészen más a korrupció. Az is megvan, — sajnos — de azt már nem soroljuk az alkotmányos költségek közé. Ha ugyanis valaki ötven forintért megy szavazni, vagy pedig az örök üdvösségről kiállított lelkészi ígérvényért szavaz, az egyaránt önző érdekből cselekszik és az egyaránt megbűnhődik is. Az ötven forint ugyanis elfogy és kicsoda mondhatja ugyan, hogy egészen biztos marad az örök üdvösség ?! * Semmi se biztos, ma már a Liptóvármegyei mandátum se az. Midőn Mikszáth Kálmán meg irta azt az ismeretes anekdotát, akkor még el volt képzelhető, hogy azon érzéki észlények, akiket tót választóknak nevezünk, a kormánypárti jelölt helyett a főkortesre szavaznak, mert sok borovicskát isznak és igy elhomályosodnak az érzékeik; ma már csak azt merem elképzelni, hogy ugyanazok a felvidéki választók a néppárti jelölt helyett véletlenül a szabadelvű jelöltre szavaznak, mert kevés borovicskát isznak és igy ruganyosak maradnak az érzékeik. Próféta azonban nem lehet az ember és előre jósolni bajos, de annál könnyebb meglátni a hangulatot, amely már meg van. A parlamentarizmus egy rakoncátlan egyszülött fiu, akit a csínyeiért kivégezni nem lehet bizony. Erre gondol az okos ember, valahányszor csak szidják a népképviselet intézményét, azért, mert szeret hazudozni és fontos kérdések elől a sarokba búvik. Azonban elkövetkezik olykor az az idő, hogy a szülő nemzet mégis kénytelen-kelletlen kimutatja az ő szeretetét és akkkor kiderül ebből a szerétből, hogy nehéz volna elveszteni az egyetlen fiút. A tomboló lárma, a zászlószegezés, a bősz üvöltés és az őrült zivatar mind erre a szeretetre vall. A szülő nemzet öt esztendőben jut egyszer abba a kellemes helyzetbe, hogy a családi nexust érzi, mert négyszáztizenuégy nevelő úrról kell gondoskodnia. És a kiszemelés nehéz dolog, csak az az egy ármlat vehető ki az egészből, hogy leginkább a liberális pedagógiában biznak mindenütt. És illetőleg a Dorottya-ucai egyetem kvalifikációja a legtekintélyesebb, mig ellenben a felekezeti bizonyítványok iránt már kevesebb rokonszenv mutatkozik. Néholy a jelölt nem is mutatja a bizonyítványát és akkor az mondják, hogy pártonkívüli, de némelyeknek az jut az eszébe, hogy talán szekundás az a bizonyítvány ! ! A parlamentarizmusért bizony még nagyon érdelődünk és ha elveszitenők a fiút, bizony nem tudni, születne-e utána még egy másik épp olyan kedves imposztor. Az egyetlen gyermeknek szóló elnézéssel dédelgetjük őt és nemcsak hogy elnézzük neki a csinyeit, ee még mi is lángba borítjuk érte a házunkat. Nincs más, csak egy, ez egyetlen és nincsen más probléma, csak az egy, hogy melyik ellenzék veszíti majd a legtöbb szavazatot. Ezért a problémáért lendül fel a zászlóipar és ezért fog elrekedni Polónyi Géza. Monachus. Felelős a szerkesztésért: MUNKÁCSY KÁLMÁN. Laptulajdonos-kiadókért: Dr. PROKOPP GYULA. Eladó házak. Az Eszterg'OIll-vizivárosi 37. szám alatti és Muzsla községijén levő 3. szám alatti házak eladók. A cim megtudható kiadóhivatalunkban. ELADÓ GYÜMÖLCSFÁK. Az esztergomi gazdasági egylet kertészetében 1896 évi őszszel és 1897 évi tavaszszal nagy menyiségű 5—6 éves kitűnő jóságú igen szép magas törzsű koronás koronás ojtvány, gyümölcsfák, — kiválóan almák — a legbecsesebb fajokból erős szép gyökérzettel kerülnek olcsó áron eladásra, jelesen 25—40 krajczárig darabonként. Továbbá eladók : 2—3 éves gyümölcsfa vadoncok — amerikai sima és gyökeres alanyvesszők, és gyökeres szőlő ojtvány ok a legkiválób csemege s bor fajokban. Árjegyzék kívánatra díjtalanul és bérmentve küldetik. Az elnökség. © Esztergomban © a Kispiacz 15. számú házban két bolthelyiség w Vasúti menetrend* A Budapest ny. p. u. és Párkány-Nána állomás között közlekedő személyszállító vonatok menetrendje. Érvényes 1896. október ±-tőlfi> JÖTTŐ 1897. éT7"I 3zent-2vdZIlxá,l37" naptól | KIADÓ* ^ Bővebb értesítést szerezhetni fentemiitett ház házmesteréöl nél Németh Józsefnél, vagy a tulajdonosoknál Budapesten, VI. W kerület Podmanitzky-utcza 15. szám alatt. \ , __________ .A Hirdetések ESZTERGOM és VIDÉKE az számára Jutányos áron felvétetnek a kiadóhivatalban, Bottyán János-utca, Spanraft-ház. Állomás Gy. v. 1402. 1—n. Gy. v. 106. I—II. Sz. v. 116. I—III. Gy. v. 104. I—II. Sz. v. 144. I—III. Sz. v. 128. I—III. Tv.sz. sz. 218. I—III. Sz. v. 118. I—III. Budapest ny. p. u. rj30 8 00 9 1Ó 2°° 2*5 4 25 9^ Esztergom csavargőzös g« V ll? 6 V g36 — — Párkány-Nána 8 52 910 ll 20 3 14 5 26 #1 ll 28 ll 19 Állomás Tv.sz, sz. 217. I—III. Sz. v. 117. I—III. Sz. v. 127. I—III. Sz. v. 143. I—111. Gy. v. 103. I—11. Sz. v. 115. I—111. Gy. v. 105. I—III. Gy. v. 1401. 1—11. Párkány-Nána 453 g20 8 16 12 37 347 7 31 1756 Esztergom csavargőzös 8 31 — Budapesti ny. p. u. »7 05 ^45 9°° ÍO •J^50 5__ g 45 9 15
