Esztergom és Vidéke, 1896

1896-10-15 / 83.szám

Esztergom, XVIII. évfolyam. 83. szám. Csütörtök, 1896. október 15. ESZTERGOM és VIDÉKE r r r •• •• mm < M i'.. >xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx\xxx\x\x\xxx\x\x\xxxxx\xvv vxxxxxvxxxvx' VÁROSI ES MEGYEI ERDEKEINK KÖZLÖNYE. 5 l s s Megjelenik betenkint kétszer: $ ^ Hirdetések § csütörtökön é8 vasárnap. ! Szerkesztőség: Bottyán János-utcza, Spanraft-féle ház, | ; aocmiay. | hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. j csak a kiadóhivatalban vétetnek fel. | Hivatalos órák : d. e. 9—ll-lfl, d. u. 3-5-ig. Egész évre 6 frt - kr ^ Kiadóhivatal: Bottyán János-utcza, Spanraft-féle ház. | Minden egyes hirdetés után 30 kr. kincstári | •Fél évre ........... z » ~ »' I hová a hivatalos és magánhirdetések, nyiltterek, előfizetési bélyeg'tlleték fizetendő. Negyed évre i » 50 > ^ pénzek és reklamálások is küldendők. ^ ~^~r^Egy hónapra _ > 50 , I —= TELEFON 59. SZÁM. =5— | v , . . . _ . Egyes szám ára — » 7 » | EgycS sUmok Wai)hatok a kiadóhivatalban, Sziklay Nándor, Tábor Adolf papír- | JNyilttér ara soronkint 20 kr, x^x\xNxvxxx\xxxxxsxxxvxxxxx\xxxvx\x\xs' kereskedésében, a Wallíixcll- és líailirll-léle dohánytőzsdékbea. Wx\xxxxxxxvxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx\x\xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx\^^ Dr. Földváry István programmja. Esztergom, október 14. Esztergom város polgárságának szine-java vasárnap délután, mikor dr. Földváry István, a szabadelvű párt képviselőjelöltje programmbeszédét tartotta, együtt volt a Széchenyi-téren. S az a hatalmas hatás, az az általános lelkesedés, a köztetszésnek az az impozáns nyilvánulása, amely e közönséget elragadta, teljesen igazolta mindenkori véleményünket és meggyőződésünket, hogy dr. Földváry István méltóan, érdemesen, tehetsége, tudása, munkabírása egész erejével fogja képviselni a jövő cikluson városunk érdekeit az országgyűlésen. Az ő programmbeszédéhez felesleges minden kommentár ; meggyőzően, ékeszólóan, az igazság és az őszinteség elementáris erejével hat annak minden szava. S hogy akik hallották s akik hallgatásával betelni nem tudtak, még egyszer élvezhessék s ha akadtak, akik nem hallották, megismerkedhessenek vele ime itt közöljük egész terjedelmében azt: Mélyen tisztelt Uraim ! Midőn e reám nézve ünnepélyes pillanatban igen tisztelt polgártársaim és Esztergom választó közönsége előtt megjelenni szerencsém van, legelsőbben is hálás köszönetet mondok azon megtisztelő bizalomért, melyben eddigi közpályámon részesíteni szívesek voltak s a melylyel ezúttal is kitüntetni kegyesek. Jól tudom azt, hogy a politikai élet nehéz válságokkal van tele s hogy nem csekély megpróbáltatással jár a szabadelvű eszmék előharczosaként küzdeni, de ha igen tisztelt polgártársaim meggyőződésében ezen eszmék élnek, örömmel ragadom meg a zászlót, melyet reám bíznak, örömmel fogadom el a szabadelvű párt jelöltségét s igyekezni fogok teljes erőmmel, hogy a politikai bizalomra is érdemes lehessek. Nem vagyok ismeretlen Esztergom közönsége előtt, életem itt, e város közügyeinek szolgálatában, •— felvirágoztatásának küzdelmes munkájában folyt le, mégis amidőn mint egyik politikai párt nézeteinek kifejezője kérem az egész választó közönség bizalmát és támogatását, kötelességem, hogy politikai meggyőződésemről legalább főbb vonásokban itt az Isten szabad ege alatt, a sz. Háromság előtt, ahol e városnak már annyi nagy eseménye zajlott le, — nyilvános tanúságot tegyek. Azon az alapon állok tisztelt polgártársaim, melyet a haza bölcse, a nagy Deák Ferencz egykoron a magyar államiság biztosítására és a nemzet megizmosodására kijelelt, a 67-iki kiegyezés alapján s azon eszméknek vagyok szerény harczosa melyek a fokozatos és egyenletes haladás előmozdítói s a magyar nemzeti állam betetőzésére szolgálnak, a szabadelvű eszméknek, a szabadelvű pártnak. A kiegyezést tekinthetem csak oly alapnak, amelyen Magyarország szerencsésen fejlődhetik, állami nagyságát, nemzeti erősségét nagyobb rázkódtatások és koczkázatok nélkül elérheti s a szabadelvű pártot annak a keretnek, melyen belül e nagy céloknak legsikeresebben szolgálhatunk, mert ennek a pártnak nagy tettekben és sikerekben gazdag múltja, határozott és nem ingadozó programmja biztosíték a jövőre is. Az a fényes ünnep, melyet hazánk ezen ezredik évben ült s az a fenséges összhang, mely a felkent koronás király és nemzet között megnyilatkozott — most és mindenkor a magyar nemzet nagyságának és erejének hirdetője lesz. Mutatják e lelkesítő események, hogy a nemzet nagy reményei a békés fejlődés utján, a szabadelvű párt hasznos és céltudatos tevékenységével sokkal jobban és könyebben valósulnak meg, mintha elvből vagy ellenzékeskcdésből, kihegyezett, sokszor mesterségesen felcsigázott ellentéteket támasztunk korona és nemzet között. A magyar udvartartás megvalósítása felé sokkal többet értünk el békés, körültekintő munkával mint hangos követelésekkel elérhettünk volna s a mennyiben szerencsés lennék a választó kerület bizalmát megnyerhetni, állandó törekvésemnek tekinteném, minden alkalmat megragadni, hogy a korona és nemzet közötti, áldást hozó, bensó összhang fenntartása és ápolása mellett — a nemzeti állam mindenkor és mindenütt, minél teljesebb kifejezésre jusson. Nemzeti törekvéseink mellett azonban, különös gondot kell fordítanunk anyagi érdekeinkre, mert csak az egészséges közgazdasági és vagyoni viszonyok biztosithatják és tehetik állandóvá egy nemzet anyagi és szellemi erejét. Áttérve ezekre, első sorban közterheinkről kell szóllanom, mert tudjuk, érezzük azt mindnyájan tisztelt polgártársak, hogy ezek az állami közterhek súlyosan nehezednek reánk, de viszont nem szabad felednünk hogy az a rohamos, mondhatni tüneményszerű haladás, a melyet a nemzet 1867 óta tett, kétségtelenül áldozatokat követelt. A pénzügyi egyensúly, mely állami erőnk első fokmérője a külföld előtt, megfeszítette a nemzet idegeit. Most azonban a már megállapodott állami háztartás mellett égetően szükséges, hogy az adózási törvények módositassanak, hogy a III. 0. kereseti adó helyesebb kulcs alapján, arányosan és igazságosan vettessék ki, hogy a polgárok ne vonassanak zaklatás alá és ne kényszeritessenek a kivetési kulcs igazságtalansága miatt sinlődni és sokszor anyagi existentiájukat az államnak feláldozni. Ismerem .e bajokat t. uraim és ezen törvények legközelebb szőnyegre kerülő reformjánál azokra reá mutatni, azok orvoslásáról gondoskodni igyekszem. Hasonlóképen sürgetni fogom a földadó leszállítását, mert azon ipari és kereskedelmi haladással melyet az ország elért, nem tartottak lépést a föld jövedelmei s különösen a világpiac válságai következtében hanyatló árak, a magyar gazdát, a földmivelőt igen súlyos, majdnem elviselhetlen bajokba sodorták. Ezen az államnak haladéktalanul segíteni kell és pedig a földadó mérséklése által első sorban, másodsorban a földmivelés érdekeinek előmozdításával, mely célból követelem a gazdasági oktatás rendszeresítését és olcsó hitelforrások megnyitását. Szomorú, kopár hegyeink egyenest oda utalnak hogy a bortermelés célszerű módon való emelését szorgalmazzam s ez okból mindent el fogok követni hogy Esztergom hegyvidéke minden telhető állami segélyben részesüljön, gazdasági egyesületünk virágzó telepével kapcsolatban pedig egy földmivelési iskola létesitessék. Ezen adóreformok ellenében, a netáni csökkenés némi pótlására kívánom hogy a börze adó mihamarább behozassék és azon szabad jövedelmek : melyek a közteher viseléséből sze! münk láttára > kicsúsznak, szigorú elbánásban részesüljenek. Ne csak a kereskedés és a föld, de első sorban a tőke járuljon a közterhekhez. A kereskedelem és ipar érdekeit célszerűen a közös vámterület keretében vélem megoldhatónak, mert Ausztriával és a többi örökös tartományokkal fennálló anyagi viszonyunk és különösen kereskedelmi összeköttetésünk esetleg káros visszahatásoknak lerine kitéve, ámde ha ezen nagy érdekeknek a közös vámterület fenntartásával méltányos módon érvényt szerezni nem lehetne, ugy el kell határoznunk magunkat a legvégsőre is, bármily rázkódtatásokkal járna is, a külön vámterület felállítására. Es ezzel, a kereskedelmi szerződés legközelebb tárgyalandó megújításával függ össze a quota kérdése is. E részben a quota bizottság zseniális előterjesztéséhez ragaszkodom, mert ezeket az ország legelső kapacitásai alkották s amennyiben ezen érvekkel Ausztriát meggyőzni nem lehetne, a kérdést törvény szerint O felsége fogja eldönteni, kinek ítéletében minden magyar ember megnyugszik, mert ő igazságos atyja népeinek ! Követelendőnek vélem az ipartörvény módosítását és pedig oly irányban mint azt maguk az iparos kongresszuson ismételve hangoztatták, különösen pedig, hogy a szakképzettség kellő biztosításban részesüljön, hogy a hadsereg szállításaiban arányos részben Magyarország iparosai és különösen a kis iparosok is részesüljenek. Nem sorolhatom el egyébként ezúttal t. uraim mindazon tényezőket melyeket a kereskedelem és ipar emelése és fejlesztése, különösen a kis kereskedők és iparosok erdekében célszerűnek tartok, de hisz önök t. polgártársaim tudják hogy 15 éve vagyok immár ezen ügyeknek buzgó és Önzetlen előharcosa s ismerem a bajokat, melyek kereskedőinket és iparosainkat folytonosan sújtják, Lapunk mai száma 6 oldalra terjed.